2024.augusztus.25. vasárnap.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Az aranyfedezetű kötvény kiút lehet a válságból

6 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/66395"><img class="image image-preview" src="/files/images/1_194.preview.jpg" border="0" width="467" height="286" /></a></span>Az utóbbi években egyre több szakértői hang szólalt fel az arany visszatérése mellett a világ pénzügyi rendszerébe. Az eszmefuttatások hátterében többnyire a megingott bizalomnak az arany révén történő helyreállítása áll. Abban ugyanakkor általában egyetértés uralkodik, hogy a történelmi aranystandard rendszeréhez való visszatérés aligha lehet reális felvetés, hiszen a nemesfém szűk kínálata nem tud lépést tartani a növekvő gazdasági teljesítmény miatt szükségszerűen bővülő pénzmennyiség léptékével - tájékoztat a <a href="http://www.aranypiac.hu/">www.aranypiac.hu

1 194.previewAz utóbbi években egyre több szakértői hang szólalt fel az arany visszatérése mellett a világ pénzügyi rendszerébe. Az eszmefuttatások hátterében többnyire a megingott bizalomnak az arany révén történő helyreállítása áll. Abban ugyanakkor általában egyetértés uralkodik, hogy a történelmi aranystandard rendszeréhez való visszatérés aligha lehet reális felvetés, hiszen a nemesfém szűk kínálata nem tud lépést tartani a növekvő gazdasági teljesítmény miatt szükségszerűen bővülő pénzmennyiség léptékével – tájékoztat a www.aranypiac.hu

1 194.previewAz utóbbi években egyre több szakértői hang szólalt fel az arany visszatérése mellett a világ pénzügyi rendszerébe. Az eszmefuttatások hátterében többnyire a megingott bizalomnak az arany révén történő helyreállítása áll. Abban ugyanakkor általában egyetértés uralkodik, hogy a történelmi aranystandard rendszeréhez való visszatérés aligha lehet reális felvetés, hiszen a nemesfém szűk kínálata nem tud lépést tartani a növekvő gazdasági teljesítmény miatt szükségszerűen bővülő pénzmennyiség léptékével – tájékoztat a www.aranypiac.hu

Az aranyfedezetű devizáknál nagyobb eséllyel pályázhat megvalósulásra egy szintén az aranyra építő másik javaslat, amelyet az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága megbízásából dolgozott ki Ansgar Belke, a parlament Monetáris Szakértői Testületének tagja, a németországi Duisburg-Essen egyetem makroökonómia professzora. Tanulmányában a szerző arra tesz javaslatot, hogy az arany szolgáljon kötvények fedezeteként azokban az adósságválsággal sújtott eurózóna-tagállamokban, amelyek rendelkeznek megfelelő mennyiségű aranytartalékkal. Ily módon érdemben csökkenthetne az őket terhelő adósságszolgálat, és az Európai Központi Bank nem kényszerülne több szempontból is kifogásolható módon beavatkozni a kötvénypiaci hozamok alakulásába.

Egy aranyfedezetű államadósság illetve arannyal fedezett kötvények az állami nemesfémvagyon biztosítékként történő felhasználását jelentené az adósság legalább egy bizonyos hányadában. Ez a zálog jellegű eszközfedezet az adóssal szembeni bizalom erősítését eredményezheti, és csökkentheti a nemfizetésből fakadó veszteség hitelezői kockázatát, így szorítva le a problémás országok alkalmasint finanszírozhatatlanul magas kötvényhozamát. Átmeneti megoldásként és a társadalmi feszültségeket okozó megszorító intézkedésekkel szembeni alternatívaként tehát megfontolásra érdemes lehet a javaslat. Már csak arra való tekintettel is, hogy az utóbbi években több meghatározó jelentőségű pénzügyi szolgáltató (pld. a chicagói árutőzsde, a J.P. Morgan befektetési bank, vagy vezető tőzsdei elszámolóházak, mint az ICE Clear Europe és az LCH Clearnet) is bejelentette, hogy elfogadja az ügyfelei birtokában lévő fizikai aranyat tőzsdei ügyletekhez használt fedezetként.

Jelenleg az adósságcsapdába került országok többnyire állami kiadáscsökkentésekkel és egyidejű adóemelések révén próbálják előteremteni hiteleik kamatát. Ezzel azonban ördögi körbe kerülnek, ha a megszorítások eredményeként zsugorodik a gazdaság, elmaradnak a tervezett állami bevételek, és minden erőfeszítés ellenére sem javul az államháztartás egyensúlya. Ebben a kritikus helyzetben van mostanában Görögország, Spanyolország, Olaszország vagy éppen Portugália. Ezekben az országokban egyre nagyobb gondot jelent az adósságok refinanszírozása. Segítségként az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa szeptember elején úgy nevezett „végleges értékpapír-adásvételi ügyletekről" (Outright Monetary Transactions, OMT) hozott határozatot. Ennek értelmében az EKB az euroövezeti másodlagos államkötvény-piacokon összegkorlátozás nélkül vásárolhat fel a bajba jutott országok állampapírjaiból. A tervezett beavatkozások hírére enyhültek is azóta valamelyest a pénzügyi piacokon érzékelhető folyamatos feszültségek, és ezen keresztül a kedvezőtlen kimenetelű forgatókönyvek realizálódásával kapcsolatos félelmek is.

Ugyanakkor a központi bank beavatkozását sokan kritikus szemmel nézik. Félő ugyanis, hogy az EKB minden magabiztos kinyilatkoztatása ellenére addig zsonglőrködik a piaci intervenciókra forgalomba bocsátott pénzzel, míg végül az első számú közellenségnek számító infláció feletti kontroll kicsúszik a kezéből. A megsegített országok pedig eközben úgy rászokhatnak a Frankfurtból érkező segélyekre, mint a kábítószerre, és se képességük, se hajlandóságuk nem lesz végül végrehajtani a strukturális egyensúlytalanságuk csökkentéséhez nélkülözhetetlen, húsba vágó reformokat.

Az arannyal fedezett kötvények előnye főként abban volna, hogy kibocsátásuk nem növelné sem az EKB mérlegét, sem a felvásárolt „mérgezett papírokból" fakadó kockázati pozícióit. Így a jelenlegi gyakorlattal szembeni legfőbb kifogás, az inflációs veszély is megbízhatóbban elkerülhető lenne. A konjunktúrát lefullasztó megszorításokra sem lenne szükség az egyes országokban, amivel értékes időt lehetne nyerni a slamasztikából való kilábalásra. A tanulmány megállapítja ugyanakkor, hogy nem minden euróövezeti tagország rendelkezik elegendő arannyal a javaslat gyakorlati megvalósításához. Jó alternatíva lehet ez azonban az érintettek közül a rövid távú finanszírozási igényeikhez viszonyítva nagy aranytartalékokat tartó Olaszország (2.450 tonna) és Portugália (383 tonna) számára.

 

Olaszország és Portugália a két éven belüli finanszírozási igényének 24 illetve 30%-ának megfelelő aranytartalék tulajdonosa. A szakértői papír Portugália példáján levezeti azt is, hogy ha az ötéves futamidejű lisszaboni kormánykötvények legalább egy harmada mögött aranyfedezet állna, akkor az 10-ről máris az elviselhetőbb 6%-ra mérsékelhetné a jelenleg fedezetlen kötvények esetén fizetendő hozamot.

A tanulmány egyelőre nem több vitaalapnál. A javaslat több megoldandó jogi és politikai kérdést is nyitva hagy, mint például azt a tényt, hogy az aranytartalékok jellemzően a jegybankok tulajdonában vannak, azaz a kötvényeket kibocsátó államkincstárak nem is rendelkezhetnek felettük. Mégis fordult elő a nem is annyira távoli múltban arannyal fedezett hitelfelvétel éppen Portugália, Olaszország vagy India esetében. Ezért a válság további mélyülése esetén egy ilyen, az aranyat a monetáris politika centrális erőterébe visszaterelő „unortodox" megoldás is része lehet az aktuális adósságválság kezelésének és alternatívája lehet a megszorító programoknak.

©www.aranypiac.hu – Magyar Aranypiac Kft.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.