Az első világháborúban elrejtett magyar titkos okmányok – tartalmukban – hazatérnak
5 perc olvasás 
Prezmysl
Dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójának meghívására 2008. április 15-17. között hivatalos szakmai delegáció tartózkodik hazánkban Marius Olbromski, a prezmysli Nemzeti Múzeum igazgatójának vezetésével.
Prezmysl
Dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójának meghívására 2008. április 15-17. között hivatalos szakmai delegáció tartózkodik hazánkban Marius Olbromski, a prezmysli Nemzeti Múzeum igazgatójának vezetésével.
A szakmai tárgyalásokon túl Marius Olbromski a két ország államközi megállapodása értelmében 2008. április 17-én azaz ma átadja a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum számára azokat a különlegesnek számító I. világháborús titkos hadi okmányokról készített mintegy 4000 oldal terjedelmű másolatokat, amelyek egy lakóház építési munkálatai során Lengyelországban a föld mélyéről kerültek elő. Az iratokat a przemysli erődben szolgálatot teljesített Péterfalvi Molnár Elek ezredes, a 8. császári és királyi gyalogezred parancsnoka menekülése során ásatta el, így őrizve meg azt az utókor számára.
A lelet rendkívül fontos forrást biztosít az első világháború keleti hadszínterének kutatásához. Az esemény aktualitását erősíti, hogy 2008-ban ünnepeljük a Magyar Honvédség megalakulásának 160., valamint a Magyar Királyi Honvédség megalakulásának 140. évfordulóját. Az ünnepségsorozat egyik eseménye lesz, hogy az 1966-ban egy építkezés során a föld mélyéről előkerült titkos katonai iratokról készített mintegy 4000 oldal terjedelmű másolatok átadásra kerülnek.
Az iratokat Marius Olbromski a przemysli Nemzeti Múzeum igazgatója adja át, aki április 15-17 között hazánkban tartózkodik hivatalos szakmai delegáció vezetőjeként. A nem mindennapi leletet dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója veszi át ünnepélyes külsőségek között. A hadtörténeti szempontból értékes okmányokat péterfalvi Molnár Elek ezredes ásatta el, amikor az erőd eleste után menekülnie kellett, így őrizve meg azt az utókor számára.
AZ ERŐD
Prezmysl címereA przemysli erőd négy fontos útvonal csomópontjában fekszik. Egyike volt Európa három legnagyobb erődrendszerének. Építése már a krimi háború idején megkezdődött, de a munkálatok valójában 1871-ben indultak meg. Az erőd fenntartásához és felfegyverzéséhez szükségesek voltak más objektumok is (például lakóházak, barakok, istállók és pékségek stb.) ezért bővítésére kiegészítő tervek készültek.
Prezmysl főerődjének bejárata az 1914-es ostrom utánAz első gyakorlatot az erődben 1892-ben és 1896-ban tartották. Pénzügyi okokból építése soha nem fejeződött be teljesen. 1914-ben Przemysl erődje három védelmi vonallal rendelkezett, de az előbb említett okok miatt a belső védelmi rendszer nem készült el teljesen. Az első világháború kitörésekor az erődben 128.000 fős helyőrség 14.500 ló, 1022 ágyú és 4.000 kocsi állomásozott. Az első világháború során három alkalommal vonták ostrom alá. Először 1914. szeptember 17-én, a második alkalommal 1914. november 2-án és a harmadszor 1915. május 18-án zárták körül. Az erőd védelménél magyar katonák is hősi halált haltak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Przemy%C5%9Bl_er%C5%91d
Emlékükre állították Budapesten a Margit híd budai hídfőjénél azt az emlékművet, amely egy üvöltő bronz oroszlánt ábrázol, alatta egyszerűen a ,,PRZEMYSL,, felirat olvasható.
Prezmysl erődrészletA lerombolt és a szétlőtt építményt 1968-ban védett katonai építészeti emlékké nyilvánították, 1997-ben pedig bekerült a katonai épületek megőrzősének, konzerválásának országos programjába.
a 8. császári és királyi gyalogezred parancsnoka
A nemesi származású péterfalvi Molnár Elek ezredes 1868. november 13-án született Csáktornyán. A Ludovika Akadémiát végzett akkor még alezredesről így írt Létay Gyula tábornok a parancsnoka:
prezmysl I. vh-s parancsnokai
,,Molnár Elek alezredes a nagy hadjárat kezdetétől, mint zászlóalj, majd ezredparancsnok a 23. honvéd hadosztály minden harcában részt vett. Jellemző volt rá a harchelyzetek gyors felismerése, ügyessége. Körültekintő parancsnoki magatartása miatt különösen kitűnt a többiektől. Felkészültségével, bátorságával, a legválságosabb helyzetekben is kimagasló kötelességérzetével, feltétlen meghízhatóságával, gyors kezdeményezéssel párosuló vezetői képességeinél fogva a legnehezebb feladatokat is magas szinten teljesítette."
1916-ban az erőd elfoglalása után orosz hadifogságba került, ahonnan 1920-ban tért haza. 1936-ban bekövetkezett haláláig. A háború során szerzett érdemeinek elismeréséül 1914-ben a III. osztályú Katonai Érdemkereszttel, majd a II. osztályú Vaskorona Renddel tüntették ki. 1915-ben javasolták a Lipót Rend Lovagja kitüntetésre és soron kívüli előléptetésre. A vár körülzárása és eleste, továbbá hadifogsága miatt ezredessé történő kinevezésére csak 1920-ban kerülhetett sor.
