Az Európai Központi Bank egységes bankfelügyeleti hatáskörére vonatkozó javaslat
5 perc olvasás
Az Európai Központi Bank viselné a végső felelősséget az euróövezeti bankok pénzügyi stabilitását érintő felügyeleti feladatokért. Ez az egyik kulcsmozzanata annak az új egységes mechanizmusnak, amelyre az Európai Bizottság nemrég, 2012. szeptember 12-én tett javaslatot, és amely bankfelügyeleti hatáskör megadását indítványozza az Európai Központi Bank (EKB) részére.
Az Európai Központi Bank viselné a végső felelősséget az euróövezeti bankok pénzügyi stabilitását érintő felügyeleti feladatokért. Ez az egyik kulcsmozzanata annak az új egységes mechanizmusnak, amelyre az Európai Bizottság nemrég, 2012. szeptember 12-én tett javaslatot, és amely bankfelügyeleti hatáskör megadását indítványozza az Európai Központi Bank (EKB) részére.
Az új tervek bejelentésekor José-Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: az egységes európai bankfelügyelet a teljes bankunió irányába tett fontos lépés, és elengedhetetlen az integrált európai gazdaság stabilitásának biztosításához.
A javaslatcsomag lényege
A Bizottság által benyújtott javaslatcsomag két rendeletből és egy közleményből áll. Az első rendelet értelmében az EKB átfogó hatáskört kap valamennyi euróövezeti bank felügyeletére, míg a második rendelet az Európai Bankhatóságra (EBH) vonatkozó rendelkezéseket hangolja össze a javasolt új bankfelügyeleti rendszerrel. A közleményben a Bizottság ismerteti a bankunióra vonatkozó átfogó elképzeléseit.
A bejelentéssel egyidejűleg a Bizottság felkérte a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy 2012 végére fogadja el a két javasolt rendeletet és az integrált bankunió másik három alkotóelemét:
- a tőkekövetelményekre vonatkozó egységes szabályrendszert,
- a harmonizált betétbiztosítási rendszert, valamint
- az egységes európai helyreállítási és szanálási keretrendszert.
Az EKB bankfelügyeleti tevékenysége a pénzügyi stabilitás megőrzésére és a bankok életképességét veszélyeztető kockázatok felderítésére irányulna. Felelősségi körébe tartozna többek között a hitelintézetek engedélyezése, a tőkére, tőkeáttételre és a likviditásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, továbbá a pénzügyi konglomerátumok összevont felügyelete. Ennek során lehetősége nyílna az eddig csak a tagállami bankfelügyeleteket megillető ellenőrzési és felügyeleti jogkörök gyakorlására.
Az EKB a felügyeleti feladatok ellátása során együttműködne a nemzeti bankfelügyeletekkel és az EBH-val is. A Bizottság az EBH feladatául tűzte ki egy egységes felügyeleti kézikönyv kidolgozását, amely biztosítja a felügyeleti gyakorlat következetes alkalmazását EU-szerte. A nemzeti bankfelügyeletek továbbra is fontos szerepet játszanának a napi szintű felügyelet biztosításában, valamint az EKB határozatainak előkészítésében és végrehajtásában, és ellátnának olyan kiegészítő feladatokat, mint a fogyasztóvédelem, a fizetési szolgáltatások felügyelete vagy a pénzmosás megakadályozása.
Az egységes felügyeleti mechanizmushoz az euróövezeten kívüli országok önkéntesen csatlakozhatnak. Az EKB-nak az euróövezet határain kívül azonban nincsen hatásköre, így ezekre a tagállamokra a szabályozás automatikusan nem vonatkozik. Önkéntes részvétel esetén a tagállami nemzeti hatóságoknak alá kell vetniük magukat az EKB döntéseinek és kötelezettséget kell vállalniuk azok végrehajtására.
A Bizottság javaslata értelmében az egységes felügyeleti mechanizmust fokozatosan vezetnék be. 2013. január 1-től elsősorban a közfinanszírozást kapott vagy igényelt bankokat vonnák az EKB felügyelete alá, 2013. július 1-től pedig az összes rendszerszintű jelentőséggel rendelkező bankot. 2014. január 1-re az egységes felügyeleti mechanizmus az euróövezet valamennyi, azaz mintegy hatezer hitelintézetére kiterjedne.
Kritikák, alternatív javaslatok
A javaslatot több tagállam is kritikusan fogadta. Németország szerint elegendő lenne az egységes felügyeletet a rendszerszinten jelentős, "too big to fail" bankokra kiterjeszteni. A Bizottság érvelése szerint azonban a válság egyik tanulsága, hogy nem csupán a legnagyobb bankok, hanem a pusztán nemzeti keretek között működő közepes méretű bankok is képesek aláásni az egész euróövezet pénzügyi stabilitását.
Az euróövezeten kívüli országok is több kifogást fogalmaztak meg a javaslattal kapcsolatban. Míg az EKB felügyelete alá tartozó pénzintézetek támaszkodhatnak az Európai Stabilitási Mechanizmusra (ESM), abból az euróövezeten kívüli tagállamok nem részesülhetnek. Ezen tagállamok bankszektorának jelentős hányada olyan pénzügyi intézményekből áll, amelyek központja az euróövezetben található, így ha az anyabank úgy dönt, hogy leányvállalatát fiókteleppé alakítja át, az euróövezeten kívüli bank ellenőrzésének joga a tagállami bankfelügyelettől az EKB-hoz kerül át. A közös bankfelügyeletből és így az ESM védőhálójából kimaradó helyi bankok ennek következtében komoly versenyhátrányba kerülhetnek. Az euróövezeten kívüli országok képviselői azon dolgoznak, hogy az egységes bankfelügyeletből fakadó kötelezettségeik arányban álljanak jogaikkal.
Az ellenvéleményeket megfogalmazó tagállamok érdekérvényesítő képességét erősíti, hogy az Európai Központi Bank bankfelügyeleti jogkörrel való felruházásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges, azaz ahhoz valamennyi tagállamnak hozzá kell járulnia. A következő hónapokban tehát a tervezett felügyeleti mechanizmus még több ponton módosulhat.
