A bankok kötelessége figyelni a pénzügy tranzakciókat és jelenti a NAV illetékes – pénzmosások elleni – egységének, ha ilyet tapasztalnak. Ekkor elkezdődik először a rejtett/tikosszolgálati eszközökkel végzett vizsgálat – ami szép eufemizmussal adatgyűjtésnek neveznek – majd a nyílt adóellenőrzés és esetleg bűnügyi vizsgálat.

A bankok kötelessége figyelni a pénzügy tranzakciókat és jelenti a NAV illetékes – pénzmosások elleni – egységének, ha ilyet tapasztalnak. Ekkor elkezdődik először a rejtett/tikosszolgálati eszközökkel végzett vizsgálat – ami szép eufemizmussal adatgyűjtésnek neveznek – majd a nyílt adóellenőrzés és esetleg bűnügyi vizsgálat.

A NAV 2011-es pénzmosási jelentésében először végre elmondta, hogy a mindenhol ottlévő, mindent figyelő NAGY TESTVÉR milyen tranzakciókra ugrik. Most tette közzé féléves pénzmosási jelentését, ahol szintén megismételte a kritériumrendszert, hogy a bankok mely tevékenységeket kötelesek mint pénzmosás gyanús tevékenységeket jelenteni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek nem a néhány tízezer forintot mozgató kisvállalkozások esetében, hanem a nagyobb összeget – általában 1 milló forint felett – kezdik irritálni a mindig kialvatlan banki feljelentők szemét. Ezek a következők:

  • Egy gazdasági társaság a bankszámláján jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja.
  • Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között, vagy az adott időszak alatt a bejövő és kimenő tételek összege közel azonos. Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakció-sorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Több esetben a fenti tranzakció-sorozat során külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak. A racionális gazdasági tevékenységre utaló jellemzők hiányoznak [például nincs bérkifizetés, nincsenek működési költségek (telefon, közüzemi díjak, stb.)].
  • Egy természetes személy rendszeresen, jelentős összegeket vesz fel készpénzben (akár banki kifizetés, kiszállítás útján, akár ATM-en keresztül) olyan gazdasági társaságok fizetési számláiról, amelyeknek általában vezető tisztségviselője és/vagy tagja (tulajdonosa), illetve a gazdasági társaság fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult. A számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja. (A beérkező összegeket azonnal vagy rövid időn belül készpénzben felveszi.) A gazdasági társaság tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működő gazdasági társaság vagy társaságok áfa-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettségének minimalizálására irányul. A kezdő- és végpont között általában további gazdasági társaságokat építenek be, illetve több szálon történik a számlakibocsátás és a pénzmozgás. Ez a tevékenység elsősorban az alábbi területeken jellemző: média-, reklám-, marketingszolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás, őrzővédő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épület-üzemeltető, takarító szolgáltatás.
  • Egy természetes személy folyamatosan nagy összegű készpénzt fizet be forintban vagy más pénznemben saját, illetve más természetes személyek lakossági fizetési számláira, majd a befizetett összegek különböző, jellemzően külföldi székhelyű gazdasági társaságoknak kerülnek továbbutalásra. Az átutalások mögött vélhetően gazdasági események állnak. A rendszeres és üzletszerű tevékenységre utal az átutalt pénzösszegek nagysága, valamint az átutalások közlemény rovatai is árumozgásra utalnak (pl. goods, invoice nr.).
  • Egy természetes személy – aki gazdasági társaságban tag és/vagy vezető tisztségviselő – a saját lakossági fizetési számlájára utaltat rendszeresen pénzösszegeket a vállalkozás partnereitől annak érdekében, hogy a gazdasági társaság számlájára kibocsátott azonnali beszedési megbízás teljesülését megakadályozza.
  • A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (gazdasági társaság) tagja és/vagy vezető tisztségviselője a saját lakossági fizetési számláján (üzletszerű tevékenységnek minősülő) napi rendszerességgel jelentős összegű pénzváltást folytat. A lakossági fizetési számla forgalmi adatainak vizsgálta során gyakori a többféle devizaszámla használata, illetve a rendszeres – akár napi szinten megvalósuló – konverziók és készpénzbefizetések, készpénzfelvételek.
  • A pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás szolgáltatóként tett bejelentése szerint általában több személy, jelentős összegben, rendszeresen vált valutát forintra, forintot valutára. Az nem állapítható meg, hogy valójában milyen tevékenység állhat a váltások mögött, illetve nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek a nevében járnak el.
  • A bejelentésekben gyakran megjelennek ügyvédi letéti számlákkal kapcsolatban olyan adatok, amelyek olyan tényekre, adatokra, körülményekre utalnak, hogy az elvégzett tranzakciók nem az ügyvédi letéti számla alapfunkciójához kötődnek. Ugyanakkor az ügyvédi vállalkozói számlán megjelennek olyan adatok, amelyek kifejezetten az ügyvédi letéti számlához kapcsolhatóak.
  • Az elkövetők interneten hirdetnek megvételre különböző termékeket (leggyakrabban mobiltelefont, mp3-lejátszót, személygépkocsit), amelyek leszállítását a vételár egészének vagy meghatározott részének az általuk megadott bankszámlára érkezését követően ígérik. A sértettek az összeget a megadott fizetési számlára átutalják, azonban az áru leszállítása részükre a megbeszélt napon és időben nem történik meg. A sértettek megpróbálják pénzüket visszaszerezni, és számlavezető bankjuktól – csalásra hivatkozva – kérik a már elutalt összeg visszahívását. Általában ez nem lehetséges, mivel addigra az átutalás kedvezményezettjének számlájára az összeg jóváírása megtörtént, sőt számos esetben az elkövetők készpénzben felvették a "csalárd" módon megszerzett összegeket. Az átutalásban kedvezményezettként feltüntetett fizetési számlát vezető magyarországi hitelintézetet az átutalást végrehajtó külföldi székhelyű hitelintézet SWIFT üzenet formájában értesíti a csalásról (csalás jellegű tevékenységről), illetve annak gyanújáról.
  • Befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés megkötését követően a szerződő fél részleges vagy teljes visszavásárlást kezdeményez úgy, hogy a visszavásárlásnak nincs racionális gazdasági indoka.
  • Magyarországi lakossági fizetési számla felhasználásával, jutalék ellenében tranzit átutalásokat hajtanak végre különböző országokban vezetett fizetési számlák között.
  • Alacsony adókulcsú területekre bejegyzett gazdasági társaságok magyarországi hitelintézetnél vezetett fizetési számláira külföldről érkeznek jóváírások, illetve e számlákról külföldre történnek átutalások. Rendszerint a számla az összegek tranzitálását szolgálja. Jellemzően a számla felett rendelkezési jogosultsággal rendelkezők valamely kelet-európai állam, elsősorban a volt szovjet köztársaságok állampolgárai.
  • A belföldi adóügyi illetőségű gazdasági társaság a saját tőkéjét többszörösen meghaladó összegű hitelt vesz fel a pénzügyi intézménytől. A hitel biztosítéka egy ún. finanszírozó offshore társaság által betétben elhelyezett összeg. Az elhelyezett betét után a betétkezelő pénzügyi intézmény (amely nem feltétlenül egyezik meg a hitelt folyósító pénzügyi intézménnyel) kamatot fizet az offshore társaságnak. Amennyiben az offshore társaság tényleges irányítását, üzletvezetését Magyarországon végzik, az offshore társaság Magyarországon belföldi illetőségű adózónak minősül teljes körű adókötelezettséggel (a világjövedelem után). A belföldi gazdasági társaság a hitel kamatát, mint pénzügyi műveletek ráfordítását (a társasági adóról szóló törvény alapján az alultőkésítési szabályok miatt) korlátlan mértékben elszámolhatja. A biztosítékként elhelyezett összeg után az offshore társaság kamatbevételhez jut, amely után Magyarországon nem adózik. A fentiek miatt a belföldi gazdasági társaság a jogkövető versenytársakhoz képest olcsóbban jut forráshoz tekintettel arra, hogy a számára folyósított hitel kamatát pénzügyi ráfordításként elszámolja. Pénzmosásra utaló adatként, tényként, körülményként az merülhet fel, hogy az offshore társaság biztosítékként nyújtott eszköze ténylegesen adócsalás vagy más bűncselekmény elkövetéséből is származhat, és ez biztosítékként (pénzügyi tevékenység végzése útján) kerül felhasználásra. Az offshore társaságtól származó összeg eredete, tényleges tulajdonosa hitelt érdemlően nem ellenőrizhető (mérleg, egyéb beszámolók hiánya). Amennyiben a hitelszerződés felmondásra kerül, a pénzügyi intézmény a biztosítékként elhelyezett összegből kielégíti magát. A belföldi adóügyi illetékességű gazdasági társaságnál a külső forrás felhasználásával képződő nyereség osztalékként adómentesen kifizethető az offshore társaság részére. 2011. január 1-jétől ismét lehetőség van forrásadó bevallási és fizetési kötelezettség nélkül, ellenőrzött külföldi társaságnak szolgáltatás címen kifizetett költség elszámolására. Ennek következtében a korábban felhalmozott, akár bűncselekményből származó vagyon fedezetként/biztosítékként történő felhasználásával ezt követően belföldön keletkezett jövedelem legálisnak mutatkozik. Lehetőség van arra is, hogy az offshore társaság értékpapír formájában nyújt fedezetet (lombard hitel), vagy ingatlant vásárol, amelyre a finanszírozó biztosítékként jelzálogjogot jegyeztet be.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük