Az Európai Parlamenti ciklus utolsó ülésnapja: 2009. május 7.:EP-állásfoglalás a moldovai helyzetről
10 perc olvasásÁllásfoglalásában az Európai Parlament elítéli az emberi jogok moldovai megsértését. Az EP reméli, hogy a moldáviaiak nem vándorolnak ki tömegesen az országból, és az unió „európai jövőt" ajánl Chişinăunak.
Állásfoglalásában az Európai Parlament elítéli az emberi jogok moldovai megsértését. Az EP reméli, hogy a moldáviaiak nem vándorolnak ki tömegesen az országból, és az unió „európai jövőt" ajánl Chişinăunak.
Az EP a Moldováról csütörtökön 467 igen, 27 nem, 18 tartózkodó szavazattal elfogadott állásfoglalásban „hangsúlyozza, hogy a nemzetközi demokratikus normák betartása a választási folyamat előtt, alatt és után igen fontos a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatok jövőbeli további fejlesztése szempontjából".
A parlament „határozottan elítéli a súlyos zaklatási kampányokat, az emberi jogok durva megsértését és a moldovai kormány által a parlamenti választások után elkövetett minden egyéb jogellenes tevékenységet".
Az EP „ragaszkodik ahhoz, hogy állítsák bíróság elé a fogva tartottak elleni brutális erőszakért felelős valamennyi személyt", és „határozottan elítéli a moldovai hatóságok azon döntését, hogy kiutasították a román nagykövetet és vízumkötelezettséget vezettek be az európai unió ezen tagállamának polgáraival szemben".
A képviselők ezzel együtt megkönnyítenék a moldovai állampolgárok számára az EU-s vízum megszerzését.
A parlament „reméli azonban, hogy a moldovai állampolgárok nem arra fogják majd felhasználni a jobb vízum- és utazási rendszer előnyeit, hogy tömegesen kivándoroljanak az országból, hanem ez majd arra ösztönzi őket, hogy aktívan hozzájáruljanak hazájuk további fejlődéséhez".
Az EP „miközben elítéli az erőszak és a vandalizmus minden megnyilvánulását, elfogadhatatlannak tartja, hogy minden tiltakozást bűncselekménynek és egy állítólagos »alkotmányellenes összeesküvésnek« állítsanak be".
Az állásfoglalásban az Európai Parlament „megismétli, hogy támogatja a Moldovai Köztársaság területi integritását, és rámutat arra, hogy erőteljesebb uniós szerepvállalásra van szükség a Dnyeszteren túli régió kérdésére vonatkozó megoldás megtalálása tekintetében".
Az „Európai Uniónak hatáskörén belül mindent meg kell tennie azért, hogy valódi európai jövőt ajánljon a Moldovai Köztársaság népének" – áll a szövegben.
Menekültügyi jogszabálycsomagot fogadott el az EP
Az EP által első olvasatban megszavazott jogszabályok javítanák az uniós menekültpolitika működését, erősítenék a menedékkérők jogait, és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésére szólítanak fel. A képviselők kötelezően alkalmazandó menedékkérelem-kezelő mechanizmus létrehozását akarják 2012-ig.
A szavazás szerint a bíróságok dönthetnek a menekültek fogva tartásáról. A tervezet szerint erről csak egyes esetekben szabadna dönteni, tömeges formában nem. A menedékkérőket nem lehetne börtönben elhelyezni, csak speciálisan erre szolgáló létesítményekben.
A képviselők külön védenék a gyermekeket, a terhes nőket, a kínzás és erőszak áldozatait.
Az EP csütörtökön a következő jogszabályokról voksolt első olvasatban:
- A menedékkérők befogadásának minimumszabályai (átdolgozás), 431 igen, 69 nem, 43 tartózkodás, jelentéstevő: Antonio Masip Hidalgo (szocialista, spanyol)
- Egy harmadik országból származó, vagy hontalan személy által az egyik tagállamban benyújtott, nemzetközi védelem iránti kérelem (átdolgozás), 398-56-65, jelentéstevő: Jeanine Hennis-Plasschaert (liberális, holland)
- Az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac" rendszer létrehozása (átdolgozás), 445-76-8, jelentéstevő: Nicolae Vlad Popa (néppárti, román)
- Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal létrehozása, 467-42-18, jelentéstevő: Jean Lambert (zöldpárti, brit)
- Az Európai Menekültügyi Alap a 2008-2013-as időszakban (az 573/2007/EK határozat módosítása), 482-40-19, jelentéstevő Bárbara Dührkop Dührkop (szocialista, spanyol)
Jelentéstevő: Antonio Masip Hidalgo (PES, ES)
Jelentés (A6-0285/2009) – A menedékkérők befogadásának minimumszabályai (átdolgozás)
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (átdolgozás)
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. május 6., szerda
A jelentés szövege
Jelentéstevő: Jeanine Hennis-Plasschaert (ALDE,NL)
Jelentés (A6-0284/2009) – Egy harmadik országból származó, vagy hontalan személy által az egyik tagállamban benyújtott, nemzetközi védelem iránti kérelem (átdolgozás)
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. május 6., szerda
A jelentés szövege
Jelentéstevő: Nicolae Vlad Popa (EPP-ED, RO)
Jelentés: (A6-283/2009) – Az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac" rendszer létrehozása (átdolgozás)
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. május 6., szerda
Jelentéstevő: Jean Lambert (Greems/EFA, UK)
Jelentés: (27/04) – Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal létrehozása
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal létrehozásáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. május 6., szerda
Jelentéstevő: Bárbara Dührkop Dührkop (27/09) – Az Európai Menekültügyi Alap a 2008-2013-as időszakban (az 573/2007/EK határozat módosítása)
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. május 6., szerda
Jelentések a lisszaboni szerződésről
Egyelőre megoldatlan az a probléma, hogy a 2009. júniusi EP-választáson a most hatályos alapszerződések alapján osztják ki a képviselői helyeket, a lisszaboni szerződés hatályba lépésével viszont változik az egyes országoknak járó helyek száma. Négy különböző jelentést fogadott el az EP a lisszaboni szerződés még ez évre tervezett életbe lépésével kapcsolatban.
Jo Leinen (szocialista, német) jelentése az EP-t érintő változásokról szól, Elmar Brok (néppárti, német) a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti kapcsolatok változását elemzi.
Jean-Luc Dehaene (néppárti, belga) többek között az Európai Bizottság új elnökének jelölésével foglalkozik, Catherine Guy-Quint (szocialista, francia) jelentése pedig a lisszaboni szerződés pénzügyi vonatkozásaival.
A képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy a lisszaboni szerződés hatályba lépését követően megváltozik az egyes tagállamok által delegálható képviselők száma. (Magyarországot ez nem érinti: így is, úgy is 22 képviselői hely illeti – a szerk.)
Az EP „úgy véli, hogy ezen intézkedések végrehajtása megkívánja az elsődleges jog módosítását, ezért felkéri a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges jogi intézkedéseket annak érdekében, hogy 2009 júniusában előzetesen megválaszthassanak még 18 képviselőt, hogy ők a lisszaboni szerződés hatálybalépéséig megfigyelőként részt vehessenek az Európai Parlament ülésein". A parlament „emlékeztet ugyanakkor, hogy ezek a képviselők teljes hatáskörrel egy megállapodás szerinti időpont után, az elsődleges jogban véghezvitt módosítások ratifikációjának befejeztével rendelkeznek".
Jelentéstevő: Jo Leinen (PES, DE)
Jelentés (A6-0145/2009) – A Parlament új szerepe és kötelezettségei a Lisszaboni Szerződés tekintetében
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. május 5., kedd
Jelentéstevő: Jean-Luc Dehaene (EPP-ED, BE)
Jelentés (A6-0142/2009) – A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Unió intézményi egyensúlyának alakulására
A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Unió intézményi egyensúlyának alakulására
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. május 5., kedd
Jelentéstevő: Elmar Brok (EPP-ED, DE)
Jelentés (A6-0133/2009) – Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok fejlődése a Lisszaboni Szerződés keretében
Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok alakulása a Lisszaboni Szerződés keretében
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. május 5., kedd
Jelentéstevő: Catherine Guy-Quint (PES, FR)
Jelentés (A6-0183/2009) – A Lisszaboni Szerződés pénzügyi vonatkozásai
A Lisszaboni Szerződés pénzügyi vonatkozásai
Költségvetési Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. május 5., kedd
Kétoldalú megállapodások a joghatóságról családjogi ügyekben
Konzultációs eljárásban rendeletet szavazott meg az EP a tagállamok és harmadik országok közötti, a házassági ügyek, a szülői felelősség és a tartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló kétoldalú megállapodásokról.
A csütörtökön 467 igen, 42 nem, 18 tartózkodó vokssal megszavazott jogszabály parlamenti vitájában a romániai Sógor Csaba a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, Európában az országhatárok közösségeket, családokat szakítottak szét. A képviselő az egykori Magyarországhoz tartozó Szelmenc páldáját idézte, amely „egyik része Nagyszelmenc néven jelenleg európai uniós tagország területének, Szlovákiának része, a másik része pedig, Kisszelmenc, Ukrajnában van. 2005. december 23-ig a két falu között határátkelő sem létezett. Hatvan éven keresztül éltek szülők, gyermekek, rokonok szétszakítottságban úgy, hogy évtizedekig nem találkozhattak."
A tervezett rendelet a tagállamok és a harmadik országok közötti, a házassági ügyeket, a szülői felelősséget és a tartási kötelezettségeket érintő megállapodásokkal szabályozott esetekben rendelkezik a joghatóságról. Sógor hozzátette: ez „nem fogja a közösségi jogokat felülírni, hiszen csak abban az esetben alkalmazandó, amikor az adott tagállam bizonyítja, hogy konkrét, különösen a tagállam és a kérdéses harmadik ország közötti gazdasági, földrajzi, kulturális vagy történelmi kapcsolatokkal összefüggő érdeke fűződik ahhoz, hogy megkösse a kétoldalú ágazati megállapodást a harmadik országgal."
Jelentéstevő: Gérard Deprez (ALDE, BG)
Jelentés (A6-0265/2009) – Kétoldalú megállapodások a tagállamok és harmadik országok között a házassági ügyek, a szülői felelősség és a tartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2009. május 6., szerda
Emberi jogok a világban 2008-ban
A tavalyi évről készített emberi jogi EP-jelentés üdvözli a halálbüntetés globális visszaszorulását, és a nők és gyermekek jogainak fokozottabb érvényesülését. A szöveg szerint ugyanakkor az EU többet is tehetne az emberi jogok terjesztéséért, és több esetben – például a terrorizmussal és a bevándorlással kapcsolatban – a saját portája előtt is seperhetne.
Az EP csütörtökön, 429 igen, 36 nem, 55 tartózkodó szavazattal fogadta el jelentését.
Jelentéstevő: Raimon Obiols i Germà (PES, ES)
Jelentés (A6-0264/2009) – Emberi jogok világszerte (2008) és az Európai Unió vonatkozó politikája
Éves jelentés az emberi jogokról világszerte (2008) és az Európai Unió vonatkozó politikája
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. május 6., szerda
Perger István /EU Parlament sajtószolgálat
