www.ivsz.huwww.ivsz.hu

Elkészült Magyarország informatikai piacának egyik legátfogóbb tanulmánya, melyről 2007. december 6-án adott tájékoztatást az Informatikai Vállalkozások Szövetsége vezetése,  Kovács Zoltán elnök,  Gögge Péter főtitkár és Komáromi Zoltán ügyvezető igazgató (IDC Magyarország).

 www.ivsz.huwww.ivsz.hu

Elkészült Magyarország informatikai piacának egyik legátfogóbb tanulmánya, melyről 2007. december 6-án adott tájékoztatást az Informatikai Vállalkozások Szövetsége vezetése,  Kovács Zoltán elnök,  Gögge Péter főtitkár és Komáromi Zoltán ügyvezető igazgató (IDC Magyarország).

Az IVSZ most ismertetett második felmérése a hazai informatikai iparágról nyújt átfogó képet.  Az elvégzett kutatás a piac teljeskörű vizsgálatán túl a technológiai szegmensek teljesítményébe, a részpiacok eredményeibe is betekintést enged. A mennyiségi vizsgálatokat sokoldalú minőségi elemzések egészítik ki a hazai viszonyokra alkalmazott megközelítésben, újszerű módon a vizsgálat kitér a szektor SWOT-analízisére is. 

A felmérés megállapítása szerint, a hazai IT piac szerkezete egészséges ugyan, de ugyanakkor a régió legszerényebb növekedését produkálta 2006-ban.

A tanulmány hiánypótló jellege

Az IT iparág teljesítményét a vonatkozó piac komplexitása és az ágazatban folyó sokoldalú, összetett tevékenység miatt rendkívül nehezen lehet mérni.  A hazai kutatások többsége emiatt nem tudott kitérni a részpiacokra és csak a legfelsőbb aggregáltsági szinteken végezhetett megbízható méréseket, adhatott piaci előrejelzéseket.

Az  IVSZ IT Piaci Felmérés 2007  viszont  hatféle szegmentációt alkalmaz:

kitér az egyes piactípusokra, tevékenységekre, részpiacokra, cégméretek szerinti elemzésekre, technológiai szegmensekre, valamint vertikális szegmensekre.

Jelen kutatás  további erőssége az alkalmazott módszertan, ami nem az általános nemzetközi standarokra épült, hanem egyedi fejlesztés eredménye, tükrözve a magyar piac sajátosságait, figyelembe véve az informatikai cégek igényeit. Utóbbi a tanulmány legnagyobb erőssége.

Az  IVSZ IT Piaci Felmérés 2007  iparági összefogás révén valósulhatott meg:

a Synergon Informatika Nyrt.,

az Ericsson Magyarország,

az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. támogatásával,

valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai támogatásával.

Az egyedi módszertanra épülő kutatást az IDC Magyarország Kft. készítette el.

A tanulmány, mint a szakmai mindennapok gazdaságos és hatékony eszköze

A kutatás eredményeit követve, a stratégiai tervezők felmérhetik a jelenlegi pozíciókat és a jövőbeli lehetőségeket a hardver-, szoftver- és szolgáltatáspiacok egyes szegmenseiben. 

A tanulmány a teljes piacot 23 szegmensre bontva vizsgálja, (7 hardver, 13 szoftver, 3 szolgáltatás szegmens).

Sikerrel mérhetők fel vele a potenciális versenytársak és a piaci erőviszonyok,  valamint kiértékelhetők segítségével az új piaci szegmensekre való belépési tervek is.  Mindez csökkenti az olyasfajta kockázatokat és a költségeket, mint amit a piackutatásra fordítandó erőforrások jelentenek.

A kutatás eredményei felhasználhatók benchmarking tevékenységre is;   az IT iparág jövedelmezőségi mutatói alapján pozícionálhatja minden vezető saját cégét arra vonatkozóan, hogy mennyire képes kihasználni a szektorban rejlő profitlehetőségeket.

Az ismertetett kutatást 2007-ben is az IDC készítette el.  Célterülete a 200 legnagyobb, saját szegmensében meghatározó hazai IT cég, illetve további 200 informatikai mikro-, kis- és középvállalat volt, ezek válaszait használták fel.

A kérdőív három kategóriában, azon belül további 23 technológiai szegmensben vizsgálja a vállalatokat, külön méri a hardver, illetve a szoftver, valamint az IT szolgáltatások szegmenseiben aktív magyar cégeket.

A kutatás második moduljának fő témája a piacról és annak szegmenseiről készült SWOT analízis, amely merőben új megvilágításba helyezi a magyar IT piac egyes szegmenseit. 

A hazai IT piac helyzete

Az IVSZ IT Piaci Felmérés 2007  direkt, explicit módszerekkel meghatározott, átfogó számokat, adatokat tartalmaz.

Eszerint;  a magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban mintegy 565 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra, amely szám 2005-höz képest 9,3%-os növekedést jelentett és meghaladta a GDP növekedésének 3,9%-os szintjét. 

Ebből

43%-ot költöttek informatikai szolgáltatásokra,

41%-ot hardver eszközökre,

a szoftverlicenszekre fordított kiadások pedig az összes költés 16%-át tették ki.

A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és az informatikai szolgáltatásokból  származó (az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló)  árbevétel 2006-ban elérte 839 milliárd forintot, 2005-ben ez a szám 743 milliárd forint volt.

Az exportot is magába foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 2006-ban 1 622 milliárd forint volt, így a vállalatok informatikai export árbevétele 2006-ban,  a 2005-ben realizált 602,1 milliárd forinthoz képest,  tavaly elérte a 783 milliárd forintot  Ennek közel 90%-át a Magyarországon gyártott és exportált hardver termékek (pl. külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek) tették ki.

2006-ban a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 113 milliárd forintot, amely az összkiadások mintegy 20%-át tette ki, ugyanakkor ez a vertikális piac bővült a legkevésbé; 4,9%-os növekedése az infláció alatt maradt.

Második helyen a távközlési, IT és média iparág vállalatai álltak (19,8%) 12,2%-os növekedéssel,

harmadik helyen pedig a pénzügyi szektor (18,6%), a legnagyobb 13,2%-os növekedéssel.

Méret szerinti besorolásban, a magyarországi informatikai piac ismét a negyedik lett a kelet-közép európai régióban az orosz, cseh és lengyel piacok mögött,  ugyanakkor euróban mért növekedési rátája alapján 2006-ban a legkisebb, 2,8%-os növekedést érte el az összehasonlításban szereplő 11 ország (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Oroszország) viszonylatában.

Az informatikai költéseket megoldások szerint vizsgálva, a hazai IT piac fejlettnek tekinthető.  A 2006-os gyengébb év nem csak a romló gazdasági környezettel, hanem az IT piacra jellemző ciklikussággal is magyarázható, így van arra kilátás, hogy 2008-tól újabb növekedési szakasz következhet.

A cégek méret-összetételét vizsgálva, a hazai IT piac struktúrája az általános hazai piaci szerkezettel ellentétben, teljesen egészséges: 

az informatikai kisvállalatok (10-49 fő)  a konszolidált piac 31,6%-át,  

a közepes cégek (50-249 fő) a 27%-át, 

a nagyvállalatok (250 fő fölött)  25%-os részét, 

a 3-9 főt foglalkoztató cégek 13,5%-át,

az 1-2 fős vállalkozások 2,8%-át fedték le.

Az SWOT elemzés alapján levonható következtetések

         

2006-ban jellemző volt az államigazgatási szektor IT költésének túlsúlya, 

egyes iparágak,  például a mezőgazdaság, a feldolgozó- vagy építőipar, a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások,  nem ismerték fel az IT húzóerejét. 

Ezen iparágak jövőbeli fejlődésében rejlő üzleti lehetőségeket az IT vállalkozások csak oly módon tudják kiaknázni, ha segítenek felismerni az IT fontosságát, ha iparág-specifikus, testre-szabott megoldásokat fejlesztenek és megfelelő iparági szaktudást szereznek. 

         

Az informatikai szektor másik fejlődési lehetősége a hazai informatikai innováció fejlesztése, ahol a nemzetközi összehasonlításban lemaradás tapasztalható.

A tanulmány rámutat, az ú.n. pilot-piaci  adottságok kiaknázása jó lehetőség Magyarország számára.  Az országot mérete és demográfiai jellemzői különlegesen alkalmassá teszik arra, hogy nagy informatikai projektek tesztelési terepe lehessen,  például nemzetközi roll-out projektek esetén.  Magyarország elég kicsi ahhoz, hogy mindezt gazdaságos módon lehessen lebonyolítani és a szükséges szakképzett munkaerő is viszonylag olcsón áll rendelkezésre.  Az IVSZ szerint ezeket a lehetőségeket meg kell találni és ki kell használni.

Sikerterület lehet a magyar IT ipar számára az ú.n.  niche területek,  azaz a lefedetlen és speciális szaktudást igénylő területek kiaknázása.  Ezek közé tartozik az IT biztonság, ezen belül is a vírusvédelem, jó példa rá a Virusbuster sikere. 

További sikeres példákat mutat a  Kürt (adatmentés),  a NavNGo (navigáció),  az ARHungária (képfelismerés),

a Morphologic (szövegelemzés),  a Recognita (karakterfelismerés),  az Adverticum (online reklám),  az Indextools (webanalitika) vagy a  Graphisoft (CAD/CAM) cégek sikere is. 

A legjobb informatikai cégek ki tudtak szakadni a hazai környezetből és 80-100%-os növekedést is tudtak produkálni.  A fenti területeken tapasztalható gondolkodásmód és megközelítés a magyar gazdaság egészére gyakorolhat kedvező hatást, az informatika még mindig húzóágazat szerepet tölthet be!

Általános megállapítás:  nem lehet a piacot ötletekkel meghódítani konkrét termék nélkül, azok a cégek számíthatnak sikerre, akik kész termékkel jelentkeznek, akár régiós, globális értékesítésre.

Az IVSZ vezetése szerint a gazdaság hosszútávú növekedése a céges járulékterhek mérséklésével biztosítható, amíg ez nem következik be, addig ennek kilátásai bizonytalanok. A piac növekedése 2008-ban 7% körül lehet.

http://www.ivsz.hu/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük