Az NFÜ felgyorsította az elmaradt kifizetések utalását

  Fizetési elmaradások

Március végén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elrendelte az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kifizetések felgyorsítását. Az NFÜ a program meghirdetésekor azt ígérte, hogy szeptember 15-ig 1 százalék alá szorítja az intézményrendszer hibájából 90 napon túl ki nem fizetett számlák arányát.

  Fizetési elmaradások

Március végén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elrendelte az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kifizetések felgyorsítását. Az NFÜ a program meghirdetésekor azt ígérte, hogy szeptember 15-ig 1 százalék alá szorítja az intézményrendszer hibájából 90 napon túl ki nem fizetett számlák arányát.

Magyarország sikeres az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásában. A 700 milliárd forintos forrásra 17 600 projekt kap támogatást. Közel 6000 projekt már elkészült és a kedvezményezettek meg is kapták a 480 milliárd forintnyi támogatást. Ez a teljes keret 72%-a. Ezzel Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jól teljesít, az Európai Bizottság augusztus végén elkészített jelentése – amely a június végi állapotot veszi figyelembe – megerősíti, hogy hazánk az új tagállamok közül továbbra is a harmadik helyen áll.

Ennek ellenére a projektek megvalósítása gyakran késedelmet szenvedett és sok pályázó csak késve jutott hozzá a támogatásokhoz. Ezért március végén a hátralékok felszámolására „nagytakarításba" kezdett az NFÜ, amely szeptember közepére sikeresen befejeződött. A legfrissebb adatok szerint a 91-365 nap között ki nem fizetett számlák aránya 1,15%. Az egy éven túli kifizetési hátralékok gyakorlatilag megszűntek, hiszen ezek aránya 0,2%. Ez azt jelenti, hogy 12 olyan projektgazda van, amely egy éven túl nem jutott hozzá a támogatás egy részéhez (10 GVOP, 4 HEFOP). 110 projektgazda pedig három hónapnál hosszabb ideje vár a támogatás egy részére. Ez a jelenleg megvalósuló projektek ( közel 12 ezer ) 0,1, illetve 0,9 %-át érinti.

Március végén 60 ezer rendezetlen számlát tartott nyilván az intézményrendszer, amelyből közel 40 ezer volt az intézményrendszer hibájából kifizetetlen. A nagytakarítás ideje alatt – az időközben beérkezett számlákkal együtt – 80 ezer számla kifizetése történt meg. Ez alapján 77 milliárd forinttámogatás került átutalásra 3400 pályázó részére. Összehasonlításképpen: 2006 hasonló időszaka alatt 2200 pályázó jutott a támogatáshoz, tehát ebben az évben másfélszer több pályázó jutott támogatáshoz. Így ma már csak 2500, az intézményrendszer hibájából 90 napnál régebben ki nem fizetett számla vár kifizetésre, amelynek értéke 0,9 milliárd Ft.

A nagytakarítás sikeréhez hozzájárult a pályázók és az intézményrendszer munkáját egyszerűsítő intézkedések sora, az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek munkatársainál a teljesítményérdekeltség bevezetése.

A vizsgálat feltárta a leggyakoribb késedelmi okokat is. A pályázók oldaláról gyakran előfordul, hogy nem, illetve hiányosan küldik be a számlát alátámasztó dokumentumokat, valamint nem teljes körűen és késedelmesen teljesítik a hiánypótlást. Szintén hátráltatja a kifizetési folyamatot, ha a kedvezményezett nem a szerződés szerinti tevékenységet végezik, vagy nem az előírt ütemben. Gyakori hiba, hogy a kedvezményezetteknek köztartozásuk van. Ennek rendezéséig nem lehet a támogatást folyósítani.

Az intézményrendszernek is vannak típushibái. A legjelentősebb problémát az I. NFT végrehajtása során az okozta, hogy a közreműködő szervezetek a hiánypótlásra történő felszólítást több körben küldték ki a kedvezményezetteknek. Erre az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében már nem lesz lehetőség, mert a hiánypótlás során az összes hiba kijavítására egy időben kell felhívni a pályázók figyelmét. Nehézkessé tette a kifizetéseket az is, hogy az eljárásrendek programonként nagyon különbözőek voltak és változhattak is. Az ÚMFT-ben már egységes az eljárásrend és az azonos tevékenységeket igazoló dokumentumok köre.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a nagytakarítás tapasztalatai alapján megvizsgálja, hogy a két nemzeti fejlesztési terv lebonyolításnak hatékonyabbá tételéhez növelni kell-e a közreműködő szervezetek szakembereinek számát. Emellett szükségesnek tartja az I.NFT eljárásrendjeinek harmonizálását és az informatikai háttér fejlesztését.