Az új EU-tagok piaci támogatásai is csökkennének 2012-től

A 2004-ben csatlakozott tíz országnak is kötelezően át kellene csoportosítaniuk 2012-től a közvetlen kifizetések egy, igaz csak szerény hányadát vidékfejlesztésre az Európai Bizottság május 20-án nyilvánosságra kerülő javaslatai szerint, amelyek a közös agrárpolitika állapotfelméréséről szólnak.

A 2004-ben csatlakozott tíz országnak is kötelezően át kellene csoportosítaniuk 2012-től a közvetlen kifizetések egy, igaz csak szerény hányadát vidékfejlesztésre az Európai Bizottság május 20-án nyilvánosságra kerülő javaslatai szerint, amelyek a közös agrárpolitika állapotfelméréséről szólnak.

Új módszerrel, az úgynevezett kötelező moduláció révén csapolná meg az Európai Bizottság a nagy méretű, évi 100 ezer euró fölötti támogatásban részesülő agrárgazdaságoknak juttatott közvetlen kifizetéseket – derül ki a közös agrárpolitika 2013-ig történő kiigazításáról szóló hivatalos javaslat BruxInfo birtokába került tervezetéből, amelyet május 20-án fogad el Brüsszel.

Mariann Fischer Boel számos tagállam, köztük Magyarország ellenállásával szembesülve némileg átdolgozta azt a tavaly novemberben ismertetett elképzelését, amelynek értelmében az éves szinten 100 ezer euró feletti direkt támogatásban részesülő mezőgazdasági nagyüzemeknek folyósított kifizetéseknek felső határt szabnának. A Bizottság a KAP állapotfelméréséről készülő, május 20-án közzéteendő javaslatában a támogatások maximális határának megszabását összekapcsolja az úgynevezett kötelező modulációval, azzal a mechanizmussal, amelynek értelmében a régi tagállamoknak kifizetett közvetlen jövedelemtámogatások évről-évre növekvő százalékát vidékfejlesztésre csoportosítják át. Számos elemző szerint a közös agrárpolitika jövője az, hogy az EU a piaci támogatások helyett a vidékfejlesztésre fordítja a rendelkezésre álló forrásokat.

Az uniós agrárbiztos elképzelései szerint 2009 és 2012 között évente 2 százalékkal megnyirbálnák a régi tagállamoknak juttatott direkt támogatásokat és az így megtakarított pénzből – továbbra is az érintett ország rendelkezésében hagyva – a vidékfejlesztési büdzsét növelnék, amelyből a kormányoknak olyan új kihívások kezelésére kell majd költenie, mint a klímaváltozás, a fogyó vízkészletek és a biológiai sokszínűség megőrzése. Ez azt jelenti, hogy a korábban elhatározott 5 százalékos átcsoportosításhoz (úgynevezett kötelező modulációhoz) képest 2012-ig a közvetlen kifizetések további 8 százalékát elvonnák az első pillérből, végső soron 13 százalékra növelve 2013-ig a modulációt. A forráselvonás ugyanakkor nem érintené az évi 5 ezer eurónál kisebb támogatásban részesülő agrártermelőket.

Eddig lényegében nem különbözik a javaslattervezet a Bizottság novemberi közleményében foglaltaktól. Mariann Fischer Boel ugyanakkor minden évben plusz 3 százalékkal többet vonna el azoktól a nagygazdaságoktól, amelyek évente 100 ezer eurónál nagyobb támogatást kapnak. A 100 és 199 999 eurós éves kifizetésben részesülő mezőgazdasági üzemeknél így 2012-ben 8 helyett 11, 200 ezer és 299 999 euró között 14 százalékos, míg 300 ezer euró fölött már 17 százalékos lenne a pótlólagos (5%-on felüli) átcsoportosítás mértéke. Tehát a legnagyobb birtokok összességében a nekik jelenleg kifizetett direkt támogatások körülbelül ötödéről kényszerülnének lemondani.

A Bizottság javaslattervezete szerint 2012-ben – tehát akkor, amikor a régi és az új tagállamok támogatásai kiegyenlítődnek – a 2004-ben csatlakozott EU10-eknél is bevezetik a kötelező modulációt, igaz, a 13 százalékos alapráta helyett csak 3 százalék erejéig. A csak 2007-ben belépett Bulgária és Románia mentesül a rendelkezés alól. Az átcsoportosítás ugyanakkor azt jelenti, hogy az új tagállamoknak mélyebben bele kell majd nyúlniuk a zsebükbe, hiszen a vidékfejlesztési pillérben a társfinanszírozás szabályai érvényesek.

A tagállamok által kifizethető minimális direkt támogatás 250 euró lenne, vagy legalább egy hektár nagyságúnak kell lennie a gazdaságnak ahhoz, hogy támogatásban részesülhessen (jelenleg 0,3 hektár az alsó szint).

A Bizottság azt is kezdeményezni kívánja, hogy az új tagállamok az eredetileg tervezett 2010 helyett 2013-ig alkalmazhassák az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS). Magyarország ugyanakkor augusztusban tervezi bejelenteni, hogy átáll a régi tagállamok által is alkalmazott összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS-re).

 BRUXINFO