Bagolyirtás

Egy apartmanház Bagolyirtáson

  Akinek elege van a nagyváros lármájából, a kipufogógázokból, vagy a kisváros megszokott arcaiból, annak – saját tapasztalatom okán –  Bagolyirtást ajánlom az Északi-középhegység szívében, Mátra legszebb részén. A Mátraszentimréhez tartozó üdülőtelep a Pásztó-Galyatető műút mellett fekszik Mátraszentimrétől 2 km-re Pásztó felé. Tengerszint feletti magassága 820 méter. Tiszta hegyi levegő, csend, nyugalom, gyógyhatású klíma, kis patakok, jellegzetes hegycsúcsok, túrákra alkalmas környezet. Ezek azok a természeti adottságok, amelyek igazán vonzóvá teszik Bagolyirtás panzióinak közvetlen környezetét. Pihenés mellett lehetőség van a környéken horgászatra, gombászásra, termálfürdőzésre, télen síelésre, túrázásra, a környék kulturális értékeinek megismerésére.

   Ne lepődjünk meg, ha itt-ott szlovák szót hallunk, ők nem vendégek. A lakosság 70%-a magyar, 30%-a szlovák nemzetiségű. Bagolyirtáson úgynevezett apartmanházak várják a látogatókat. A közelben található Kékestető, a 15 km-re lévő Ilona vízesés. Számos erdei túra útvonal biztosítja a természet kedvelőinek a változatos program lehetőségét.
Télen, a 3,5 km-re lévő Mátraszentistvánon a Sípark várja a téli sportok szerelmeseit.

   A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők talaja (szilicium-dioxid) biztosította az alapanyagot. Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta. Erre utal régi nevük: Ötházhuta, Fiskalitáshuta, Felsőhuta. Az első családok leszármazottai a ma is a falvakban élő Gubalák, Stullerek. Ma is az eredeti szlovák nevek vannak többségben, a helyben élő őslakosokhoz beházasodottak hamar asszimilálódtak.

   Mátraszentimre és környéke csak viszonylag szűk körben volt ismert. A múlt század első felének útikönyve említi, hogy Mikszáth Kálmán egyik írásában sorra kérdezgette képviselőtársait, de még a gyöngyösi sem tudta megmondani, merre is fekszik Bagolyirtás.  A Trianon után elveszett kedvelt felvidéki üdülőhelyek helyett kapott mind hangsúlyosabb szerepet a Mátra. Ennek oka többek között a fővároshoz való közelsége és jó megközelíthetősége volt.

   Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot építettek a Mátrában, mely hamarosan az úri középosztály körében kedvelt klimatikus üdülőhellyé vált. Ebben az időben építették a nevezetes Háromfalu templomát és a galyatetői templomot. 1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából országszerte hatalmas ünnepségeket rendeztek, ennek részeként kapta az akkori Ötházhuta a Mátraszentimre, Fiskalitáshuta a Mátraszentlászló, Óhuta a Mátraszentistván nevet. Néhány évvel később épültek meg a környék műutai.

   A második világháborút követően jelentős átrendeződés következett be. A szlovák-magyar „lakosságcsere egyezmény” keretében a Felső-Mátrában élő szlovákok jelentős részét kitelepítették. A mai lakók egy része még őrzi nyelvében a szlovák gyökereket. S hogy ne vesszen mindez a múlt homályába, a településen élők néhány éve hagyományteremtő szándékkal indították útjára mindazokat a rendezvényeket, melyeken a helybeliekkel együtt az ideérkező vendégek megismerkedhetnek a szlovák hagyományokkal. Szlovák gasztronómiai napokat, falunapot, nemzetiségi találkozót rendeznek a településeken. A községek iskoláiban a diákok az angol mellett szlovákul is tanulnak.

Láng Róbert