Bálint gazda: A jövőben célszerűbbnek tűnik magyar terméket vásárolni…

A jövőben célszerűbb magyar termékeket vásárolni. A magyar termékek könnyebben ellenőrizhetők, biztonságosabbak, mint a messziről jöttek. A magyar termékek mögött magyar munka áll. Ez a gondolat volt hangsúlyos a MUOSZ Egészséges életmód szakosztályának a közelmúltban a Fészek Klubban rendezett sajtóbeszélgetésén.

A jövőben célszerűbb magyar termékeket vásárolni. A magyar termékek könnyebben ellenőrizhetők, biztonságosabbak, mint a messziről jöttek. A magyar termékek mögött magyar munka áll. Ez a gondolat volt hangsúlyos a MUOSZ Egészséges életmód szakosztályának a közelmúltban a Fészek Klubban rendezett sajtóbeszélgetésén.

Az agrárminiszter – Gráf József – mondta, hogy 2009. június 30-ig a magyar élelmiszer kereskedelemben legyenek magyar termékek. A cél, hogy a friss termékek kerüljenek a fogyasztókhoz, és kevesebb plusz költség rakódjon rájuk. Az EUBan nincsenek vámhatárok és minden ország a saját termékeit szeretné eladni.

Dr. Bálint György professzor történelmi áttekintése:

„Nincs szebb és nincs szabad emberhez méltóbb dolog, mint a mezőgazdaság" /Cicero/

A történelmi korokban a mezőgazdaság folyton változott. Nyolcvan évvel ezelőtt volt a nagy, gazdasági világválság, amely óriási változásokat hozott létre a mezőgazdaság megítélésében is.

Következmény, hogy hárommillió – földhöz nem juttatott – ember volt kénytelen kitántorogni az országból.

Ebből a történelmi helyzetből alakulhatott ki a magyarság ragaszkodása a földhöz, a saját földterülethez. Az 1945. évi első földtörvény megszüntette a nagybirtokokat és hozzá juttatta a parasztságot a saját földhöz. Utána – a mezőgazdaság szocialista átszervezése kezdődött a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal – amely ellen a gazdák érthető módon tiltakoztak. A 70-es, 80-as évekre mégiscsak nyereségessé váltak ezek a nagyüzemi gazdaságok, és felemelkedést hoztak a falu népe számára.

A rendszerváltozás után a kárpótlási jegyekkel ismét elkezdődött a kisebb, családi gazdaságok működtetése, amelynek nemcsak előnyei vannak, hiszen ellenőrizhetetlen pl. a növényvédő szerek adagolása. Így fordulhatott elő, hogy egy mintavétel során egy pécsi piacon a fejessalátában a megengedett hússzorosát találták nitrogén tartalmú maradványból. Bizonyára a termelő a fóliában termelt salátát igyekezett minél látványosabb külleműre nevelni, de figyelmen kívül hagyta az egészségügyi szabályokat.

A bio termesztés ilyen veszélyeket nem rejt, talán ezért egyre népszerűbbek az ilyen termékek.

A történelem nem ismétli meg magát, ha mégis, akkor más körülmények között.

Az Economistban megjelent egy fotó, amelyen Obama szájában sárgarépával szerepel. Ennek üzenete, hogy minden megművelhető területen élelmiszer termesztéséhez fogtak hozzá.

A „Nép kertje program" történik most. Még a Fehér Ház kertjében is zöldségeket termesztenek.

Az ember és a mezőgazdaság reális kapcsolatának révén kialakuljon egy olyan normális helyhez, hogy fejlett országokban bőséges élelmiszerellátás jöjjön létre.

A nemzetközi tapasztalatokat érdemes figyelemmel kísérni és a számunkra adaptálhatókat átvenni, persze nem kontroll nélkül.

Az a helyzet, hogy hazánkban a földterület 70 %-át négyféle növény foglalja el, semmiképpen nem helyes. Kalászos gabona, kukorica, napraforgó, repce jellemzi a magyar területeket, ez lehetetlen természeti állapotot hozott létre.

A mezőgazdaság évezredek óta úgy alakult ki, hogy harmónia van a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Itt kell beszélni az élelmiszerbiztonságról. A szocialista gazdasági rendszerben, amikor felső irányítás alapján folyt mindenféle gazdasági tevékenység, sokkal jobbal ellenőriztek a termelést. Ez az ellenőrzés mára lehetetlenné vált, hiszen minden egyes gazdaságot és terméket külön kellene vizsgálni.

Milyen lehetőségeink vannak?

Egy gazdasági válság közepében vegyunk, közgazdászok és a társadalom minden gondolkodó tagja nagyon meditál, hogy miként lehet ebből a nehézségből kilábalni. A megszorítások vagy egyéb gazdasági intézkedések? A megszorítások, a takarékoskodás az nem teszi lehetővé a termelés fejlődését, csak a stabilizálását legjobb esetben.

Egyetlen kiút a gazdasági válságokból a termelés bővítése, munkalehetőségek fokozása az ami lendületet adhat a termelésnek, hogy ezekből a nehézségekből valahogy kikerüljünk.

A mezőgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az agrár termelésben vannak ezek a nagyon jelentős lehetőségek. Magyarország a munkaerőigényes és a beruházásigényes szolgáltatásokra lett ítélve. Ehhez nagy segítséget ad számunkra az a természeti előny, hogy a Kárpátmedencébe minden víz befelé folyik. (Sajnos tovább is engedjük).

Megoldást jelenthet a családok számára a házikert, hétvégi telek. Ha nincs saját kert, bizonyára akad a rokonságban olyan, akinek a kertjében segíthetünk. Ez mindenki számára hasznos, hiszen az ott termelt zöldségek, gyümölcsök valóban ismert eredetűek, éretten szedhetjük le, és semmihez nem hasonlítható pl. a házikertekben termelt paradicsom.

A Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezése, hogy hajléktalanokat telepítettek be néhány helységbe, ahol olcsó bérű otthont kaphattak, Bálint gazda segített eligazodni nekik a háztáji gazdaság feladataiban, és érkezett már visszajelzés, amikor egy ötgyermekes édesanya büszkén-boldogan mondta, hogy már nem fél a téltől, mert a saját maguk által megtermelt burgonya a pincében van.

Bálint György professzor Márai Sándor: Magyar borok c. esszéjéből idézett: „A bor férfi dolog…"- itt elnézést kért a jelen lévő hölgyektől, azután folytatta Márai bölcsességét, milyen csodálatos dolog a szőlőművelés, és a saját pince előtt üldögélni, élvezve a jól végzett munka jutalmát.