BÉREN FELÜLI JUTTATÁSOK ÉS ÉV VÉGI JUTALMAK

 

A Merces.hu legújabb, 2009. utolsó negyedévére vonatkozó kutatása szerint a munkavállalók az év utolsó három hónapjában kevesebb béren felüli juttatást kaptak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Bár a 13. havi fizetések és év végi jutalmak átlagos összege egyaránt nőtt, ugyancsak kevesebben részesültek benne, mint 2008 decemberében.

 

A Merces.hu legújabb, 2009. utolsó negyedévére vonatkozó kutatása szerint a munkavállalók az év utolsó három hónapjában kevesebb béren felüli juttatást kaptak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Bár a 13. havi fizetések és év végi jutalmak átlagos összege egyaránt nőtt, ugyancsak kevesebben részesültek benne, mint 2008 decemberében.

A 2009. évi 13. havi fizetések átlagosan 16%-kal voltak magasabbak, de 11%-kal kevesebben kapták, mint egy évvel korábban. Az év végi jutalmak átlagos országos összege 187.500 Ft volt, ez 15%-kal magasabb az előző évi adathoz képest. Ugyanakkor 4%-kal csökkent azok száma, akik ebben a jutalomban részesültek.

A középvezetők csoportjában a 13. havi bér átlagos nagysága elérte a 306.700 Ft-ot, ez 13%-os növekedés. Ugyanakkor a kategóriába tartozók negyede részesült ebben a juttatásban, ami 8%-kal kevesebb, mint korábban. A középvezetők fele kapott év végi jutalmat, melyek összege szintén 13%-kal nőtt, így átlag 291.000 Ft volt és 2%-kal csökkent arányuk az egy évvel korábbihoz képest. A felsővezetők által felvett 13. havi fizetés átlagos összege 469.500 Ft volt, ami 17%-os növekedést jelent az előző év decemberéhez képest, de tizedével kevesebben kapták. Az év végi jutalmak átlagos összege a topmenedzserek körében 637.100 Ft volt, ötödével magasabb, mint 2008-ban.

A belföldi magántulajdonban lévő cégeknél 27%-kal nőtt az év végi jutalom átlagos összege (167 ezer forintra), a külföldi tulajdonú cégeknél pedig 18%-kal (átlag 218 ezer forintra). Az állami cégek alkalmazottainak év végi jutalma alig csökkent az előző évihez képest (169 ezer forint), viszont negyedével kevesebben kapták.

Régiókat tekintve a Fejér megyében dolgozók 13. havi bére növekedett a legnagyobb, 24%-os mértékben. Budapesten a növekedés 15%-os volt, viszont tizedével kevesebb munkavállaló részesült benne, mint egy évvel korábban. A fővárosban volt a legmagasabb a 13. havi bér nagysága, átlagosan 224 ezer forint.

Az anonim és önkéntes országos felmérés eredményei szerint az elmúlt év utolsó negyedében 42%-kal kevesebben jutottak ingyen folyadékhoz a munkahelyükön és harmadával kevesebb munkavállalónak térítették meg a munkába járás költségeit.

Hasonló mértékben csökkent az alkalmazottak képzésére fordított támogatás is a munkaadók részéről.

Ha a munkahelyi pozíciószintek szerint vesszük szemügyre a juttatásokat, azt látjuk, hogy a céges hierarchia alján lévőket jobban érintették az egyes megvonások 2009 év végén: 52%-kal kevesebb segédmunkásnak terítették meg a munkába járás költségeit mint egy évvel korábban, ugyanebből a munkaválllalói csoportból 56%-kal kevesebben részesültek tavaly foglalkoztatás-egészségügyi ellátásban is. Az adminisztratív alkalmazottak körében 38% volt a csökkenés az alacsony és középszintű vezetőknél 23%, a topmenedzserek körében pedig csak 12%. Az ingyenes italellátás megvonása ismét csak leginkább a segédmunkásokat (57%) és a szakképzett munkaerőt érintette (54%). A céges rendezvények csökkenéséről az alacsony – és középszintű vezetők 36%, a felsővezetők 34%-a számolt be.

A kutatók azt is vizsgálták, mutatkoznak-e különbségek a cégméret alapján a juttatások, jutalmak szűkítése és csökkentése terén: úgy tűnik, hogy a munkaadók a céges rendezvényeken spórolnak a leginkább, ugyanis minden cégnagyság esetében közel 50%-os volt a visszaesés az előző év végéhez képest.  A legnagyobb, 53%-os csökkenés a 11-20 fős cégeknél volt tapasztalható. A legtöbb megvonás a 10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató cégeknél történt: 43%-kal csökkentették a munkába járás költségének térítését, 55%-kal az élet- és baleset-biztosítási hozzájárulást.

A cégtulajdon formája szerinti vizsgálat során kiderült, hogy az állami tulajdonú cégek esetében csökkent legnagyobb mértékben – 42%-kal – az élet-és balesetbiztosítások juttatásként adása.  A hazai tulajdonú magáncégekben 39% volt a csökkenés, a külföldi tulajdonú vállalatok esetében 20%.

A fővárosi munkavállalók jobban jártak, mint az ország többi részén dolgozó kollégáik. A budapesti cégeknél voltak tavaly ugyanis a legkisebb mértékű juttatás-megvonások.

Somogy megyében 76%-kal, Pest megyében pedig 67%-kal kevesebben vehettek részt céges rendezvényeken, mint egy évvel korábban. Győr-Moson-Sopron megyében 60% volt a csökkenés, Békés megyében pedig 58%.

Több, mint felével csökkent azok aránya, akik ingyenes italellátáshoz jutottak Békés, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jogszabályon felüli szabadság legjobban Borsod-Abaúj Zemplén megyében csökkent, 61%-kal. Ugyanez a juttatás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 59%-kal, Pest megyében 57%-kal, Heves megyében 52%-kal csökkent.

A leggyakoribb juttatások Magyarországon 2009-ben:

Juttatás fajtája	Juttatás mértéke
Munkába járási költségek megtérítése	28%
Mobiltelefon magáncélokra	18%
Alkalmazottak képzése	15%
Ingyenes italellátás a munkahelyen	15%
Nyugdíjbiztosítási hozzájárulás	14%
Foglalkozás-egészségügyi ellátás	13%
Flexibilis munkaidő	11%
Meghatározott kereten felüli étkezési hozzájárulás	11%
Notebook magáncélokra	8%
Szolgálati – személygépkocsi magáncélokra	7%
Élet- és balesetbiztosítási hozzájárulás	5%
Sport- és kulturális juttatás	4%
Hétvégi cégrendezvények, akciók	3%
Mértéken felüli szabadság	2%

Forrás: Merces.hu

A Merces (http://www.merces.hu/) munkaerő-piaci honlap szakértői kéthetente adnak közre kutatási adatokat, abból kiindulva, hogy a vállalati protokoll még a közvetlen kollégák körében sem teszi lehetővé való munkabérről folytatott diskurzusokat. (Bár semmi nem tiltja, a magyar szokásrend alapján mégsem illő ezeket a kérdéseket firtatni).

A témával foglalkozó, komolyan vehető fórumok korábban nem léteztek, ezért kellett létrehozni az aktív Állás Fórumot (http://www.workania.hu/allas-forum), a munkapiaccal összefüggő vélemény- és tapasztalatcsere érdekében, amit az álláskeresők és a szakmai véleményformálók ma már egyaránt igénybe vesznek.

Ugyancsak a Merces-nek köszönhető, hogy objektívan összehasonlítható vált az azonos régióban, azonos beosztásban, szakmában eltöltött évek számában egymáshoz közel eső és hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollégák bérezése. Megválaszolható az a kérdés is: „elég jól keresek a saját szakmámban?" A Merces bérinformációs felmérései által kiküszöbölhető a megpályázott állás elveszítése – a munkáltatók által túlzottnak tartott, vagy az irreálisan alacsony bérigény okán. Az olvasók el tudnak igazodni az egyes ágazatokban való munkavállalás anyagi vonatkozásait illetően, s az is mérlegelhetővé: milyen fizetésbeli eltérések adódnak bizonyos iskolai végzettségek megszerzése után.

Az egyre népszerűbb és ismertebb fizetés-összehasonlító portál (http://www.merces.hu/) adatbázisa naponta frissül. (2010. február 01-én 85.513 ember vett részt, s a kutatók 34.198 önéletrajzban megjelölt „elvárt bért", és 21.801 aktuális állásajánlat bérinformációit vették figyelembe.)

A felmérésben a jövőben is bárki anonim módon részt vehet, aki a honlapon kitölt egy űrlapot.