Beszélgetés Máté apostollal
2 perc olvasásMáté apostol. Jusepe de Ribera festménye. 1632
– Monseigneur! Ön kiválóan ért a gazdasági ügyekhez. Egykor az Adó- és Vámhivatalban dolgozott szülőhelyén Kafarnaumban. Mit tanácsol államunk vezetőinek?
– Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjetek, mindazt ti is úgy cselekedjetek azokkal.
– A cégtulajdonosok, orvosok, pedagógusok, közalkalmazottak, színészek, majd minden társadalmi csoport pénzt, béremelést, adócsökkentést akar, sanyarú helyzetükre hivatkozva.
– Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
– A családok gyermekei ácsingóznak az Európai Unió nyugati országaira, mert ott magasabbak a jövedelmek. Igazándiból mindenki sóvárog a gazdagságért.
– Ne gyűjtsetek kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják. És ne feledjétek: könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába.
– Ezt értem és elfogadom. Még ha valaki minimálbérből él is, vagy közmunkás, akkor érthető. De ha valaki mélyszegénységben él?
– Mindenkinek, akinek van, adatik és megszaporíttatik, akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.
– Néha az állam sem biztos abban, hogy a munkaadók, vagy a munkavállalók érdekei elsődlegesek?
– Senki sem szolgálhat két úrnak.
– Tudja Monseigneur, nálunk az a gyakorlat alakult ki, hogy mindenki mástól várja a megváltást, a magasabb életszínvonalat és mindenki hibáztat valaki mást.
– Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van? A gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre.
– Végül is szeretnénk elindulni a jóléti állam felé. De mi lenne a megoldás?
– Szoros az a kapu és keskeny az út, amely az élethez visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.
– A társadalom megosztott. Sok honfitársunk bűnbaknak érzi magát. Ha Monseigneur hallaná, hogy lakossági fórumon, társasházi közgyűléseken, de még az önkormányzatoknál is, mit vágnak egymás fejéhez az emberek, megdöbbenne.
– Aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is. És ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. És kérem, fejezzük be a beszélgetést. Még ma indulok Etiópiába, ahol hasonló társadalmi problémákkal küszködnek és tanácsot szeretnének kérni tőlem.
Láng Róbert