Bizánc

3 perc olvasás

2012.november.22. csütörtök. EuroAstra - Petrásovits Zoltán

<a href="/node/66327"><img class="image image-preview" src="/files/images/B%20(1)_1.preview.jpg" border="0" width="261" height="410" /></a>2012. november 17-én mutatták be a Vörösmarty Színház Nagyszínpadán, Székesfehérváron Herczeg Ferenc: Bizánc című színművét. Az élvezetek hajhászása akár egy egész birodalmat romlásba dönthet, de a szerelem és a bátorság tiszta ereje a vesztesből is hőst faraghat, példát az utókor számára. Herczeg Ferenc üzenete ma is érvényes, csodálatos nyelvezete ma is korszerűnek hat.

2012. november 17-én mutatták be a Vörösmarty Színház Nagyszínpadán, Székesfehérváron Herczeg Ferenc: Bizánc című színművét. Az élvezetek hajhászása akár egy egész birodalmat romlásba dönthet, de a szerelem és a bátorság tiszta ereje a vesztesből is hőst faraghat, példát az utókor számára. Herczeg Ferenc üzenete ma is érvényes, csodálatos nyelvezete ma is korszerűnek hat.

„Aligha volt még egy idegen anyanyelvű ember, aki olyan jól megtanult volna magyarul, mint Herczeg Ferenc (1863-1954). . A hajdani Dél-Magyarország területén fekvő, de németlakta Versec városának polgármestere, Franz Joseph Herzog volt az apja. Fiát az Osztrák-Magyar Monarchia magyar urai közé akarja felnevelni, ezért Szegedre küldi iskolába. Az eddig csak németül beszélő fiú itt találkozik a magyar nyelvvel. Jogász lesz. Ez időben találkozik össze és barátkozik össze a különböző dzsentrifigurákkal, lelke szerint azonban igazi múlt századbeli liberális. Gúnyosan is szemléli az úri világot, de vágyódik is a körébe. Ez a tisztelettel vegyes gúnyos irónia, ha ezt valaki jó stílussal, leleményes meseszövéssel tudta ötvözni, hamar hozott népszerűséget a századforduló Magyarországán. Franz Herzog tehát, amint Herczeg Ferenc néven belépett az irodalomba, szinte azonnal népszerűvé vált.

Sikere botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra bezárták. A zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Hamarosan színpadi szerzőként is népszerű lesz, a magyar színpadok koronázatlan királya, majd csak a századforduló után kell megosztania ezt a rangot Molnár Ferenccel.

Legjobb drámai művei a történelmi színjátékok: a Bizánc és az Ocskay brigadéros. De mégis akkor a legjobb író, amikor novellát vagy kifejezetten szerelmes tárgyú regényeket ír. Életének zavarai és sikerei, változatos szerelmi kalandok adtak élményeket a szerelem ismeretéhez. Bár igazi dicsősége a két világháború közti korra esik, eddigre már hanyatlik írói ereje és belekezd önéletrajzi köteteinek írásába. Ezek az emlékezések és vallomások (Emberek, urak és nagyurak, A várhegy, A gótikus ház) kitűnő dokumentumok egy korszakról, és érdekes megfigyelések egy értékes emberi lélek fejlődéséről, egy emberről, aki nagyobb lehetett volna, mint amilyen végül is lett. Önéletrajzát végül nem tudta befejezni, pedig hosszú életet élt. A felszabadulás után saját bevallása szerint már semmit sem értett a világból, de még kilenc évet élt teljes visszavonultságban. Kilencvenegy évesen halt meg." (Hegedűs Géza (részlet))

Herczeg Ferenc: Bizánc – színmű két részben

Konstantin császár – Hirtling István

Iréne császárnő – Kubik Anna

Demeter nagyherceg – Sághy Tamás

Olga nagyhercegnő – Závodszky Noémi

A pátriárka – Haás Vander Péter

Notarasz Lukács- fővezér-cézár – Kozáry Ferenc

Spiridion, udvari főkamarás – Horváth Virgil

Leonidász, Spárta címzetes ura – Quintus Konrád

Jelmez- és díszlettervező: Vereczkei Rita

Dramaturg: Tucsni András

Koreográfus: Horváth Csaba