Borünnep A Skanzenben

Kézműves borok mellett málé lapótya, bodag és hagyományos szőlőtaposás a Skanzen Borünnepén. 2012. szeptember 8-án és 9-én a szentendrei Skanzenben is kezdetét veszi az év legjelentősebb gazdasági és közösségi tevékenysége, a szüret.

A boros kiállítók, családi pincészetek minőségi nedűi mellett idén a szervezők komoly hangsúlyt fektettek a kísérő ételekre, így az idei Borünnepen figyelemreméltó kulináris kínálat bontakozik ki a múzeum konyháiban, portáin. Az újragondolt hagyományos ételektől a cigány fogásokon keresztül a vegan ételekig, a színes gasztronómiai paletta mellett a hagyományőrző programok keretében sor kerül a szüreti bálra, valamint a hagyományos, lábbal történő szőlőtaposásra is.

A néphagyományban az érett szőlőfürtök betakarításának kezdeti napjára Szent Mihály (szeptember 29.) „figyelmeztette" a szőlősgazdákat, napjainkban pedig már a cukorfok szintje adja meg a jelet, – amelyet a borászok rendszeresen mérnek – s ha megáll 15-25 százalékon, akkor lehet elindítani a gyümölcsök leválasztását a szőlőtőkékről. Ehhez a meghatározó, gazdasági eseményhez, időszakhoz kapcsolódóan a fókusz a Skanzen Borünnepén a szüret körüli munkákra, a hagyományos borkészítési eszközökre és a szüreti szokásokra irányul.

A vidám, őszi rendezvény – ahogyan azt már megszokhatták- előtte jár nagytestvérének, a szeptember 12-16-ig esedékes 21. Budavári Borfesztiválnak.

A múzeum bőséges programkínálata idén lehetővé tette, hogy a bor dicséretét zengő két napos rendezvénynek, immár három tájegység biztosítson helyszínt.

Az Észak-magyarországi falu tájegység Borfaluvá minősül, a házak portáin gombamód sorakoznak az ország számos szegletéből érkező családi pincészetek borsátrai, ahol neves, hazai borász családok szavatolják a remek kínálatot. A fűszeres, édes, testes, vagy savanykás borok gazdag kínálata között mindenki megtalálja az ízlelőbimbójának kedves italt, vagy követve a szakemberek által összeállított borútvonalat, egy bizonyos tematikára felfűzve egyedi ízvilágot teremt magának. Az idei fesztivál újdonsága a kézműves, minőségi borokhoz remekül illő, színes gasztrómiai paletta.

A Gasztrofaluban bemutatkozik pazar konyhájával egy gyakorlott háziasszonyokból álló roma csoport, a Romani Platni (Cigány Tűzhely), amelynek tagjai azon munkálkodnak, hogy minél többen megismerjék a roma kultúrát, étkezési szokásokat. Ízelítőt adnak azokból az ételekből, amelyek 100 éve is a cigány emberek előtt gőzölögtek az asztalon, így például a Skanzenben megkóstolható a két nap során a savanyú belsőség leves és a lecsós nokedli csirkével, mellé pedig bodagot, azaz maguk által gyúrt kenyeret is kínálnak.

Panyola közössége helyben igazolja, hogy miért fogalom a híres panyolai szilvalekvár. Üstben, órákig kavargatva készítik el az ország egyik legismertebb és legkedveltebb lekvárját, a cukor nélkül fokozatosan sűrűre főzött igazi szilvalekvárt. Miközben a gondos háziasszonyok a hagyományos receptet ellesik, kiderül mit jelent néhány szilvával kapcsolatos tiszaháti tájszó, mint például a pittyedt, vagy a szilvéz kifejezés. A milotai udvarban mesélnek a ház egykori lakói, amíg szombaton málékásás káposztával, lepcsánkával, addig vasárnap káposztás paszullyal, málé lapótyával várják a betérőket. Egy másik érzékszervet, az orrot kényezteti a „fűszer szüret", ahol a kézműves foglalkozás keretében levendula, zsálya, izsóp, szurokfű és paprika elegye alkotja a magunk által összeállítható fűszerkoszorút.

Egy nem mindennapi jelenségre is sor kerül, hiszen siklóernyőn érkezik a Szárnyas Ízvadász, akinek keze alól kerül ki a káposztás tarkedli fűszeres szilva-chutney-val, a Slow Food udvarban pedig vegan ételek és mártások figyelmeztetnek a lassú, nyugodt étkezésre. Vasárnap a vidám, novaji közösség derék asszonyai fakadnak dalra, miközben hagyományos ízekkel, abroszon nyújtott rétessel és kedves történetekkel készülnek.

A program kulináris vonulatán túl a hagyományőrző elemek között a borhoz kapcsolódóan a Felföldi mezőváros tájegységben a kádár mester szorgoskodik majd; abroncsokat helyez a dongákra, mellette cipészmester javítja a „megfáradt" lábbelit. A szüretet régen olyannyira fontos eseményként tartották számon, hogy a XVI. és XVII. században még a törvénykezést is felfüggesztették az idejére. Szeptember elejétől egészen október végéig országszerte megélénkült az élet a szőlőshegyeken, a nehéz, gazdasági munka végét, a szőlő betakarítását, régen a családtagok és a baráti társaságok szüreti felvonulással és szüreti bálokkal koronázták meg. A Skanzenben sem lesz ez másképp, a Lajta Néptáncegyüttes jóvoltából a lányok a szüreti munkák közül a hagyományos fadézsában történő szőlőtaposással préselik ki a gyümölcs levét, majd a szorgos nap végén átadják magukat az önfeledt jókedvnek, lelkesen készülődnek a bálba, előkerülnek a díszes viseletek, a mulatságban pedig muzsikusok, hetyke legények húzzák a talpalávalót.

A kétnapos rendezvény során a gyermekeket rengeteg kézműves foglalkozással kényeztetik: lesz nemez szőlőfürt, ékszer, madárijesztő készítése, palackbefonás, kisebbeknek pedig babasarok ölbeli mondókával. Az üveges táncban kisebbek és nagyobbak egyaránt tesztelhetik egyensúlyérzéküket, a Játékudvarban pedig számos kihívás vár rájuk: falusi teke, óriás csúzli, babalabirintus, gyümölcsszüret íjjal, gólyalábazás, szalmabála ugráló és szalmabála gurítás. Mindkét nap 11 és 14 órától bor és gasztronómiai pincetúrák, tárlatvezetések keretében hozzák közelebb az érdeklődőkhöz a 19. századi bortermelés sajátosságait, ahol többek közt a borospincékről, valamint az italok és a hozzájuk tartozó ételek harmóniájáról lesz szó – kóstolással egybekötve. Táncegyüttesek és előadók óráról-órára a szürethez kapcsolódó műsorral töltik meg a rendezvény fesztiválszínpadját, így kerül sor Borvirágos tréfákra és Hamvas Béla: A bor filozófiája című előadására, amelyben Rátóti Zoltán és Huzella Péter – amíg a közönség kortyolgat – bordalokkal és szavakkal hódol a nemes nedűnek. A gyermekelőadások és komédiák után a színpadon a programot Szalóki Ági, a Buda Folk Band és a Magyar Vista Social Club zárja.

A bőséges programkínálatot a szüreti vásár és szokatlan ékszereivel, boros kiegészítőivel a Borbazár teszi még gazdagabbá.

A fesztivál boros kiállítói:

Karner Gábor kézműves borászata, Mátra; Remete-bor, Szekszárd; Planina Borház, Pécs; Dúzsi Tamás Pincéje, Szekszárd; Dénes Hegybirtok, Somló; Tokaj Nobilis Szőlőbirtok, Tokaj; Kikelet Pince, Tokaj; Losonci Pincészet, Mátra; Pontica Pince, Mór; Bősz Adrián Pincészete, Szekszárd; Hollóvár pincészet, Somló; Fekete Pince, Somló; Maurer Pincészet, Szerémség; Kislaki Bormanufaktúra – Légli Géza, Balatonboglár; Breitenbach Kézműves Pince, Tokaj; Dorogi Testvérek Pincészete, Tokaj; Az Nektár Pince, Tokaj; Posta Borház, Szekszárd; Árpád-hegy Pince, Tokaj; Bott Pince,Tokaj Folly Arboretum, Badacsony; Gál Tibor Pincészet, Eger; Garger Imre, Somló.

A fesztiválszínpad programja:

Szeptember 8.

11.00 – A nap és a hold elrablása – gólyalábas előadás gyermekeknek és felnőtteknek

12.00 – Lajta Néptáncegyüttes műsora

13.00 – Hamvas Béla: A bor filozófiája – előadja: Huzella Péter és Rátóti Zoltán

15.30 – Szalóki Ági koncert

17.00 – Buda Folk Band koncert

Szeptember 9.

11.00 – Langaléta Garabonciások: Borvirágos tréfák

12.00 – Zenél a Novaji Hagyományőrző Csoport

12.45 – Kisfaludy Károly: Három egyszerre – előadja: Leányfalui Szekérszínház

14.00 – Forgatag Művészeti Társaság: Szüreti bál és táncmulatság, életképek és hangulatok