British Telecom – magyar egészségügyi informatika
7 perc olvasás 
2008. október 7-én tájékoztatón számolt be a British Telecom (BT) arról, hogy fejlesztései révén a magyar egészségügy Intézményközi Információs Rendszere (IKIR) három régióban, a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön fejlett hálózati elérési technológiával gazdagodott.
2008. október 7-én tájékoztatón számolt be a British Telecom (BT) arról, hogy fejlesztései révén a magyar egészségügy Intézményközi Információs Rendszere (IKIR) három régióban, a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön fejlett hálózati elérési technológiával gazdagodott.
A tájékoztatón részt vett Olivier Campenon, a BT Svájc, Észak-Európa, Közép-Kelet Európa, Oroszország, Közel-Kelet és Afrika területekért felelős elnöke, Pawel Karlowski, a BT Közép-Kelet-Európáért felelős igazgatója, Burány Sándor, államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviseletében, Dr. Udvardy Miklós professzor, Belgyógyászati Intézet-igazgató, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, II. sz. Belgyógyászati Klinika Dr. Kollár Lajos, főigazgató, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja, Dr. Csiba Gábor, főigazgató-főorvos, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház.
Mi is az az IKIR?
Magyar fejlesztésű részprojekt, egészségügyi szabványokra épülő Intézményközi Információs Rendszer (IKIR), amely a Humán Erőforrás Operatív Program HEFOP 4.4.1. „Egészségügyi információ-technológiai fejlesztés az elmaradott régiókban" elnevezésű projektjének meghatározó alkotóeleme, és 38 egészségügyi intézményt, valamint a résztvevő háziorvosokat kapcsolja össze.
A projekt a betegek általános elégedettségét kívánja növelni, az infokommunikációs szolgáltatások használatának szélesebb körű terjedésével pedig a magyar egészségügy hatékonyságát erősíteni.
A BT a szélesebb értelemben vett projekt támogatására olyan egészségügyi mintaprojektet adott át sikeresen, amely 15 ezer orvos és 1,5 millió lakos számára nyújt közvetlen előnyöket, s támogatja az egészségügyi információk áramlását Magyarország három legelmaradottabb régiójának a projekthez csatlakozott kórházai, járóbeteg-szakrendelői és háziorvosai között,
Milyen előnyöket nyújt?
A betegek számára az egyik legfontosabb előny, hogy kezelőorvosaik egyszerűen férhetnek hozzá az egészségügyi információikhoz, a továbbiakban nem szükséges papíron továbbítani a betegvizsgálati anyagokat, például labor eredményeket, és röntgenfelvételeket a különböző egészségügyi szolgáltatók között a Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld régióban.
Vizsgálati időpontot, s egyéb szolgáltatásokat is lehet igényelni, ill. módosítani az IKIR segítségével, értékes időt lehet megtakarítani, telefonhívások válnak feleslegessé a betegek és az orvosok viszonylatában.
Gyakorlati tapasztalat; a vidéki páciensek a korábbi 3-4 utazás helyett 1-2 beutazással „megússzák" az egészségügyi kapcsolatfelvételt.
Olivier Campenon, a BT EMEA régióért felelős elnöke szerint a fejlesztés egyértelmű előnyöket nyújt az érintetteknek, időt és pénzt takaríthatnak meg vele. A cég szemszögéből nézve pedig, erősíti a BT nemzetközi vezető pozícióját az egészségügyi informatikai szolgáltatások terén. A BT-nél várakozással tekintenek a rendszer teljes körű használatba vétele és országos kiterjesztése elé. A jelenleg már üzemképesen működő rendszer igazolta a hozzá fűzött reményeket, a betegek és az orvosok elégedettek,mindkét fél időt és költséget takarít meg, az orvosok és a betegek a leleteket maguk kísérhetik figyelemmel, kérhetik le, adhatják meg az arra hivatott orvosnak, intézménynek. Vizsgálati időpontot, különböző eü. szolgáltatásokat igényelhetnek. Az eddigi működés néhány hete alatt már 6-7 ezer beteg adatait töltötték be a rendszer adattárába, a további feltöltés folyamatosan zajlik.
A BT partnerei, akikre támaszkodott a fejlesztésben; a HP Magyarország Kft., az Answare, az Albacomp Zrt., és a Wildom Kft .
Az Euroastra kérdésére, hogy a rendszert a BT hogyan fejleszti tovább, figyelemmel az Uniónak a rendszerek távlati összehangolására vonatkozó terveire, a BT vezető úgy válaszolt, a jelenlegi magyarországi fejlesztés (túl a brit megoldásokon) mintának tekinthető a környező országokban végzendő fejlesztések számára. Uniós viszonylatban egyelőre nem látható átfogó eü. hálózatok fejlesztése, inkább a kevésbé komplex, versengő megoldások a jellemzőek.
Burány Sándor államtitkár közölte, 2010-ig négymilliárd Ft. állami forrást különítenek el a vonatkozó fejlesztések folytatására. Magának a beindult rendszernek a működtetése is finanszírozást igényel, ezért a felhasználó intézmények közhasznú társaságokba szerveződnek, s az adott terület adottságainak megfelelően intézik a fenntartást. Elhangzott, Miskolc körzetében pl. a központi kórháznak vannak olyan mértékű költségvetési összegei, amelyekből előfinanszírozni tudja a hozzá tartozó intézeteket, s ők utólagosan számolnak el a működtetési költségekkel.
Dr. Udvardy Miklós professzor, a debreceni Orvos-és Egészségtudományi Intézet Belgyógyászati Intézetének igazgatója megállapította, a projekt a három legelmaradottabb magyarországi régióban olyan fejlesztéseket valósított meg, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a XXI. századi egészségügyi informatika beruházások számára.
Az IKIR-ben a betegek bejelentkezése az e-Magyarország Ügyfélkapu szolgáltatásán keresztül, annak hitelesítési technológiáját használva történik, ami az OEP TAJ viszontazonosítási szolgáltatásával együtt biztosítja a nagyfokú biztonságot és védelmet az illetéktelen hozzáféréssel szemben, maga az informatikai adatátvitel a nagyteljesítményű kormányzati gerinchálózaton át történik.
Dr. Kollár Lajos, a PTE Klinikai Központ főigazgatója a Dél-Dunántúl régió képviseletében kifejezte reményét, hogy az IKIR rendszer mind kiterjedtebb használata hozzájárul a magas színvonalú betegellátáshoz és az intézmények hatékony működtetéséhez. A két év alatt kiépített rendszer olyan, Magyarországon új egészségügyi szolgáltatások biztosítására kínál lehetőséget, mint a tele-medicina és tele-radiológia.
Dr. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató-főorvosa kiemelte, a projekt kapcsán megvalósul a „lelet utazik, nem a beteg" elve, amely jelentős előrelépést jelent az egészségügyben. A rendszer támogatja a szerződött intézmények közötti pénzügyi elszámolást, valamint az egymás felé történő egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat, értékeléseket is.
A szakemberek hangsúlyozták, a beindult rendszer nem öncélú képződmény, olyan eszköznek kell tekinteni, mint pl. a röntgengépet, vagy más szükséges objektumot, ami a gyógyítást szolgálja!
A most ismertetésre került projekt a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, az EU Regionális Fejlesztési Alapja által támogatott Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében indult el. A három részből álló IKIR projektet 2006 februárjában nyerte el a BT, a rendszer megvalósítása 2008. márciusában fejeződött be. A másik két szakasz a központi megoldáshoz szükséges infrastruktúra, illetve az egészségügyi intézményekben működő, IKIR-hez kapcsolódó intézményi rendszerek megvalósítását célozza. A teljes rendszert felölelő három szakasz idén nyáron ért össze, s most folyik a teljes körű használatbavétel. A jelenleg három régión túlmenően, a mintarendszert várhatóan az egész országra kiterjesztik.
(Az EMEA-régió, értelmezés szerint Svájc, Észak-Európa, Közép-Kelet Európa, Oroszország, Közel-Kelet és Afrika területeket foglalja magában.)
https://portal.kezelnet.hu/portal/page/portal/hefop
Harmat Lajos
