2008. október 7-én  tájékoztatón számolt be a British Telecom (BT) arról, hogy fejlesztései révén a magyar egészségügy Intézményközi Információs Rendszere (IKIR)  három régióban, a Dél-Dunántúlon,  Észak-Magyarországon  és  Észak-Alföldön fejlett hálózati elérési technológiával gazdagodott.

 

2008. október 7-én  tájékoztatón számolt be a British Telecom (BT) arról, hogy fejlesztései révén a magyar egészségügy Intézményközi Információs Rendszere (IKIR)  három régióban, a Dél-Dunántúlon,  Észak-Magyarországon  és  Észak-Alföldön fejlett hálózati elérési technológiával gazdagodott.

A tájékoztatón részt vett  Olivier Campenon, a BT Svájc, Észak-Európa, Közép-Kelet Európa, Oroszország, Közel-Kelet és Afrika területekért felelős elnöke, Pawel Karlowski, a BT Közép-Kelet-Európáért felelős igazgatója,  Burány Sándor, államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviseletében, Dr. Udvardy Miklós professzor,  Belgyógyászati Intézet-igazgató, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, II. sz. Belgyógyászati Klinika  Dr. Kollár  Lajos, főigazgató, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja,  Dr. Csiba Gábor, főigazgató-főorvos, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház.

Mi is az az IKIR?

Magyar fejlesztésű részprojekt, egészségügyi szabványokra épülő Intézményközi Információs Rendszer (IKIR),  amely a Humán Erőforrás Operatív Program HEFOP 4.4.1. „Egészségügyi információ-technológiai fejlesztés az elmaradott régiókban" elnevezésű projektjének meghatározó alkotóeleme,  és  38 egészségügyi intézményt, valamint a résztvevő háziorvosokat kapcsolja össze.

A projekt a betegek általános elégedettségét kívánja növelni,  az infokommunikációs szolgáltatások használatának szélesebb körű terjedésével pedig a magyar egészségügy hatékonyságát erősíteni.

A BT a szélesebb értelemben vett projekt támogatására olyan egészségügyi mintaprojektet  adott át sikeresen, amely 15 ezer orvos és 1,5 millió lakos számára nyújt közvetlen előnyöket, s támogatja az egészségügyi információk áramlását Magyarország három legelmaradottabb régiójának a projekthez csatlakozott kórházai, járóbeteg-szakrendelői és háziorvosai között,

Milyen előnyöket nyújt?

A betegek számára az egyik legfontosabb előny, hogy kezelőorvosaik egyszerűen férhetnek hozzá az egészségügyi információikhoz, a továbbiakban nem szükséges papíron továbbítani a betegvizsgálati anyagokat, például labor eredményeket, és röntgenfelvételeket a különböző egészségügyi szolgáltatók között a Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld régióban.

Vizsgálati időpontot, s egyéb szolgáltatásokat is lehet igényelni, ill. módosítani az IKIR segítségével, értékes időt lehet megtakarítani,  telefonhívások válnak feleslegessé a betegek és az orvosok viszonylatában.

Gyakorlati tapasztalat;  a vidéki páciensek a korábbi 3-4 utazás helyett 1-2 beutazással „megússzák" az egészségügyi kapcsolatfelvételt.

Olivier Campenon,  a BT EMEA régióért felelős elnöke szerint a fejlesztés egyértelmű előnyöket nyújt az érintetteknek, időt és pénzt takaríthatnak meg vele.  A cég szemszögéből nézve pedig,  erősíti a BT nemzetközi vezető pozícióját az egészségügyi informatikai szolgáltatások terén.  A BT-nél várakozással tekintenek a rendszer teljes körű használatba vétele és országos kiterjesztése elé.  A jelenleg már üzemképesen működő rendszer igazolta a hozzá fűzött reményeket, a betegek és az orvosok elégedettek,mindkét fél időt és költséget takarít meg, az orvosok és a betegek a leleteket maguk kísérhetik figyelemmel, kérhetik le, adhatják meg az arra hivatott orvosnak, intézménynek.  Vizsgálati időpontot, különböző eü. szolgáltatásokat igényelhetnek.  Az eddigi működés néhány hete alatt már 6-7 ezer beteg adatait töltötték be a rendszer adattárába, a további feltöltés folyamatosan zajlik.

A BT partnerei, akikre támaszkodott a fejlesztésben;  a HP Magyarország Kft.,  az Answare,  az Albacomp Zrt., és a  Wildom Kft .

Az Euroastra kérdésére, hogy a rendszert a BT hogyan fejleszti tovább, figyelemmel az Uniónak a rendszerek  távlati összehangolására vonatkozó terveire, a BT vezető úgy válaszolt, a jelenlegi magyarországi fejlesztés (túl a brit megoldásokon) mintának tekinthető a környező országokban végzendő fejlesztések számára. Uniós viszonylatban egyelőre nem látható átfogó eü. hálózatok fejlesztése, inkább a kevésbé komplex, versengő megoldások a jellemzőek.

Burány Sándor államtitkár közölte, 2010-ig  négymilliárd Ft. állami forrást különítenek el a vonatkozó fejlesztések folytatására. Magának a beindult rendszernek a működtetése is finanszírozást igényel, ezért a felhasználó intézmények közhasznú társaságokba szerveződnek, s az adott terület adottságainak megfelelően intézik a fenntartást.  Elhangzott, Miskolc körzetében pl. a központi kórháznak vannak olyan mértékű költségvetési összegei, amelyekből előfinanszírozni tudja a hozzá tartozó intézeteket, s ők utólagosan számolnak el a működtetési költségekkel.

Dr. Udvardy Miklós professzor, a debreceni Orvos-és Egészségtudományi Intézet Belgyógyászati Intézetének igazgatója megállapította,  a projekt a három legelmaradottabb magyarországi régióban olyan fejlesztéseket valósított meg,  amelyek megfelelő alapot biztosítanak a XXI. századi egészségügyi informatika beruházások számára.

Az IKIR-ben a betegek bejelentkezése az e-Magyarország Ügyfélkapu szolgáltatásán keresztül, annak hitelesítési technológiáját használva történik, ami az OEP TAJ viszontazonosítási szolgáltatásával együtt biztosítja a nagyfokú biztonságot és védelmet az illetéktelen hozzáféréssel szemben, maga az informatikai adatátvitel a nagyteljesítményű kormányzati gerinchálózaton át történik.

Dr. Kollár Lajos,  a PTE Klinikai Központ főigazgatója a Dél-Dunántúl régió képviseletében kifejezte reményét, hogy az IKIR rendszer mind kiterjedtebb használata hozzájárul a magas színvonalú betegellátáshoz és az intézmények hatékony működtetéséhez.  A két év alatt kiépített rendszer olyan,  Magyarországon új egészségügyi szolgáltatások biztosítására kínál lehetőséget, mint a tele-medicina és tele-radiológia.

Dr. Csiba Gábor,  a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató-főorvosa kiemelte,  a projekt kapcsán megvalósul a „lelet utazik, nem a beteg"  elve, amely jelentős előrelépést jelent az egészségügyben.  A rendszer támogatja a szerződött intézmények közötti pénzügyi elszámolást, valamint az egymás felé történő egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat, értékeléseket is.

A szakemberek hangsúlyozták, a beindult rendszer nem öncélú képződmény, olyan eszköznek kell tekinteni, mint pl. a röntgengépet, vagy más szükséges objektumot, ami a gyógyítást szolgálja!

A most ismertetésre került projekt a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, az EU Regionális Fejlesztési Alapja által támogatott Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében indult el.  A három részből álló IKIR projektet 2006 februárjában nyerte el a  BT,   a rendszer megvalósítása 2008. márciusában fejeződött be. A másik két szakasz a központi megoldáshoz szükséges infrastruktúra, illetve az egészségügyi intézményekben működő,  IKIR-hez kapcsolódó intézményi rendszerek megvalósítását célozza.  A teljes rendszert felölelő három szakasz idén nyáron ért össze,  s most folyik a teljes körű használatbavétel.  A jelenleg három régión túlmenően, a  mintarendszert várhatóan az egész országra kiterjesztik.

(Az EMEA-régió, értelmezés szerint Svájc, Észak-Európa, Közép-Kelet Európa, Oroszország, Közel-Kelet és Afrika területeket foglalja magában.)

www.bt.com/aboutbt

https://portal.kezelnet.hu/portal/page/portal/hefop

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük