Budapest a legprogresszívebb vendéglátóhely Európában
4 perc olvasás
Kiderült, miként látják a fővárosi báréletet a szakemberek. A legutóbbi Cultivo alkalmával négy szakember „vetette bele magát" Budapest éjszakai életébe, hogy egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitassák meg, mire mozdulnak meg manapság a szórakozni vágyók a fővárosban, mit és milyen módokon fogyasztanak.
Kiderült, miként látják a fővárosi báréletet a szakemberek. A legutóbbi Cultivo alkalmával négy szakember „vetette bele magát" Budapest éjszakai életébe, hogy egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitassák meg, mire mozdulnak meg manapság a szórakozni vágyók a fővárosban, mit és milyen módokon fogyasztanak.
Az is kiderült, hogyan lett Budapestből Kelet-Európa egyik partyfővárosa.
A Cultivo által és a The Famous Grouse támogatásával szervezett eseményen Gianni Annoni, a Trattoria Pomo d'Oro tulajdonosa, Szombati Zsolt, a TOKIO bartendere, Nagy Zoltán, a világ 50 legjobb bárjába tartozó Boutiq'Bar alapító tulajdonosa és Mancza Norbert, a BRKLYN ügyvezetője ült össze egy kanapéra, és mesélt az Y generációnak a budapesti étterem- és bárkultúra alakulásáról, jelenlegi trendjeiről, az éjszakai élet jellemzőiről. Ahogy az a Cultivók esetében megszokott, a beszélgetésben részt vevők az elmondottakat személyes sztorikkal illusztrálva tették még szórakoztatóbbá az estet, amelynek szakmai partnere a The Famous Grouse skót whisky volt.
Szombati Zsolt, a The Famous Grouse magyarországi márkanagykövete elsősorban a whiskyfogyasztás változóban lévő trendjéről mesélt, és saját élményein keresztül arról is, hogyan látja ő a vendéget a pult túloldaláról. „Azért megy jó irányba a bárkultúránk, mert nyitottabbak vagyunk, mint öt, vagy tíz éve, és rá merjük bízni magunkat a szakemberekre" – mondta a bártender, aki szerint ma már az sem számít különlegesnek, ha egy nő whiskyt rendel.
„Sajnos még mindig jellemző ránk, hogy a megszokást keressük, ha étterembe vagy bárba megyünk, ahelyett, hogy élményeket gyűjtenénk" – tette hozzá Nagy Zoltán, aki nemrég nyitott kávézót és bárt Bécsben, amit egy gazdag, de Budapestnél sokkal unalmasabb városnak tart. „Minden városnak megvan a saját ritmusa, amit a vendéglátóknak érezni és követni kell – reagált Gianni Annoni. – Mi akkor tudunk fejlődni, ha a vendégeknek emelkednek az igényei. Szerencsére a mai budapesti vendégkör folyamatosan keveredik más kultúrákkal, és tudja is, hogy mit szeretne átvenni azokból."
Az egyediség és a koncepcionális tervezés fontossága a báréleten túl, az éjszakai vendéglátásban és a szórakozóhelyek üzemeltetésében is fontos szerepet játszik. Mancza Norbert szerint az egyik legnagyobb kihívást az jelentette számukra, hogy a BRKLYN-t hogyan emeljék ki a Gozsdu udvar, főleg turistákat célzó egységei közül: „Olyan sokszínű és befogadó klubot akartunk csinálni, ahol nagyszerűen élhet meg egymás mellet több zenei műfaj, teret tudunk adni a magas italkultúrának, és nagyon komoly hangsúlyt fektetünk a kiszolgálás minőségére, hogy az egyszeri betérőből is törzsvendég váljon."
A másfél órás beszélgetésből több fontos tanulságot is levonhatott a hallgatóság:
- Budapest nagyon jó fázisában van, olyan progresszíven fejlődik a gasztronómiája és a szórakozási kultúrája, amilyen dinamikát jelenleg egyik európai városban sem tapasztalhatunk.
- A vendéglátók és a vendégek csak közösen fejleszthetik tovább a bárkultúrát, amihez elsősorban a közönség nyitottságára van szükség.
- Szórakozó- vagy vendéglátóhelyet üzemeltetni sehol sem egyszerű feladat a világon. (New Yorkban például az új helyek 85%-a zár be már a nyitás évében, a maradék 15%-nak pedig csak 1-2 százaléka éri meg az ötéves jubileumát!)
Az est zárásaként Szombati Zsolt és Nagy Zoltán egy-egy whiskykoktélt készített el, a megalkotott italokat az esemény több mint 300 résztvevője közül sokan kóstolhatták meg. Az érdeklődők többségükben olyan fiatalok voltak, akik nyitottak a komoly témákra különleges tálalásban, és a budapesti éjszakai életnek nem csak résztvevői, de ismerői is szeretnének lenni.
Lantai József
