A Knauf Insulation üdvözli a kormány, a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó 115 milliárd forintos hitelprogramját, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott és várhatóan decemberben fog kihirdetni.

 

A Knauf Insulation üdvözli a kormány, a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó 115 milliárd forintos hitelprogramját, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott és várhatóan decemberben fog kihirdetni.

 

„Úgy gondoljuk, hogy a problémát ott kell megfogni, ahol az keletkezik. A családi házak magas számából és azok rossz épületenergetikai állapotából adódik, hogy jelenleg nagyságrendileg 2,5 millió családi ház szorul energetikai felújításra, a lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazarlásának körülbelül 80%-át teszik ki ezek az épületek. Ennek ellenére az eddigi energiahatékonysági támogatások elenyésző része fordítódott erre az épülettípusra. A panel lakások, társasházak mellett a családi házak energetikai felújítása tehát alapvető fontosságú, ezért bízunk benne, hogy ezúttal a központi forrásból nagyrészt a családi ház tulajdonosok kapnak majd segítséget. Ezek a beruházások ugyanis megterhelőek a legtöbb család számára, ugyanakkor valóban megtérülő befektetést jelentenek. A legjobb eredmény érdekében érdemes betartani az energetikai beruházások javasolt technológiai sorrendjét: először a rossz állapotú nyílászárókat cseréljük, majd a hőszigetelést végezzük el, végül az elavult kazánt cseréljük le. Házunk teljes hőszigetelésével fűtési költségünk akár 50%-át is megspórolhatjuk. Addig is azonban, amíg a pályázati forrás elérhetővé válik, most még a tél beállta előtt akár mi magunk is elvégezhetjük a homlokzati hőszigetelésnél jóval kisebb beruházással járó padlástér hőszigetelését" – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

 

Tetőszigeteléssel 25%-kal is csökkenthetjük családi házunk hőveszteségét. Fűtési költségünk akár 10%-át is megtakaríthatjuk, ha a padlásfödémet vagy a magastetőt hőszigeteljük, a tetőszerkezet ugyanis a ház hőveszteségének akár 25%-áért felelős. Ennek ellenére a Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a lakóépületek 60-70%-a esetében nincs hőszigetelve a tető, így ezeknél a házaknál a legnagyobb téli hidegben is jóval többet kell fűteni, hogy a hőmérsékletet a megfelelő szinten tartsuk. Mivel a háztartások rezsijük átlagosan 75%-át, családi ház esetén akár havi 40.000 Ft-ot is elköltenek fűtésre, ezért célszerű még most, a tél beállta előtt hőszigetelni, hogy megállítsuk a pazarlást. A padlásfödém hőszigetelése viszonylag kis költségből megoldható, ráadásul, ha betartunk pár alapszabályt, mi magunk is elvégezhetjük azt.

 

Tartsa bent a meleget!

Egy családi házban az elpazarolt energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a padlón keresztül távozik, 25%-a pedig a tetőn, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről. Ezen felül tetőszigetelés hiányában a por és a külső zajok is jóval könnyebben szivárognak be. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is hozzájárul a kellemesebb klímához, mivel ebben az évszakban azt akadályozza meg, hogy túlmelegedjen a tetőt érő napsugárzás miatt a beltéri levegő, így akár 6-8 Celsius fokkal is javíthatja a beltér hőmérsékletét.

 

Annak ellenére, hogy házunk teljes, megfelelő hőszigetelése mellett a hőveszteség és fűtésköltség akár 50%-kal is csökkenhet, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál ez évi felméréséből az derült ki, hogy a válaszolók mindössze egynegyede él energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban, emellett (háztípustól függően) 60-70%-uk esetében a tetőtér sem szigetelt.

 

Még nem késő hőszigetelni

Míg a külső hőszigetelési munkálatokat, mint a homlokzat leszigetelése, jellemzően ősszel, de mindenképpen száraz időben javasolt elvégezni, addig a tetőszigetelés bármikor elvégezhető. A homlokzat esetében fontos, hogy szakembert kérjünk fel a feladatra, annak érdekében, hogy a hőszigetelés az elvárt eredményeket hozza, de a padlástér hőszigetelési munkálatait akár mi magunk is elvégezhetjük, ráadásul anyagilag is kisebb beruházással jár. Egy átlagos, 100 nm-es családi ház kőzetgyapottal történő homlokzati hőszigetelése ugyanis munkadíjjal együtt nagyságrendileg 1,5 millió forintba kerül, a padlásfödém vagy a magastető hőszigetelése ásványgyapottal egy ugyanilyen házon körülbelül 200 ezer forintból kivitelezhető.

 

Knauf Insulation: a padlástér hőszigetelését akár mi magunk is elvégezhetjük. 

„A padlásfödém hőszigetelése a legegyszerűbben, leggyorsabban és a legkisebb energia és anyagi befektetéssel elvégezhető munka, így akár még most, a tél előtti utolsó pillanatban is érdemes belevágni" – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója – „A legpraktikusabb megoldás, ha könnyű, de jó hőszigetelő képességű üveggyapot tekercseket vagy táblákat helyezünk el a padlásfödémen, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ebben az esetben a munkadíjat akár meg is spórolhatjuk, hiszen pár alapszabály betartása mellett mi is leteríthetjük az ásványgyapot hőszigetelést, de arra figyeljünk, hogy a mai hőszigetelési előírások teljesítéséhez ilyen esetben is kb. 20 -25 cm vastag szigetelés szükséges" – tette hozzá a szakember.

 

A tető hőszigetelésére ma már választhatunk környezetbarát üveggyapotot is. A Knauf Insulation által kifejlesztett ECOSE® technológia szabadalmaztatott eljárás, amelynek gyártásához nem használnak kőolaj alapanyagú vegyipari anyagokat, fenol-formaldehidet vagy akrilt. A hagyományos üveggyapothoz hasonlítva az így gyártott szigetelőanyag nem csupán javítja az épületek belső levegőjének minőségét, valamint nem szúr és nem porzik, de egyben hozzájárul az épületek fenntarthatóságához is.

 

A kivitelezéshez részletesebb tanácsok a www.nalamszigetelnek.hu oldalon találhatók.

 

Így válasszunk hőszigetelő anyagot!

A 2018. január 1-ig tisztán önerős építkezésesetében még alkalmazhatóak az épületek energiahatékonysági jellemzőire vonatkozó 2006-os előírások, amely értelmében a padlásfödém hőátbocsátási tényezője, azaz U-értéke maximum 0,25 W/m2•K lehet. 2018-tól azonban – ahogy a központi költségvetésből épülő házak esetén már most is előírás – a maximum érték lecsökken 0,17 W/m2•K-ra. Érdemes azonban már most a szigorúbb szabályozásnak megfelelően építkezni, hiszen a megspórolt fűtésköltség a jövőben a családi költségvetésnek kedvez. Az előírt U-érték a minél alacsonyabb lambda értékű és/vagy nagyobb beépítési vastagságokkal tartható be

 

A magastetők, azaz a szarufák közötti hőszigetelés esetén a szakértők azt ajánlják, hogy legalább 0,037-es, vagy annál is alacsonyabb lambda értékű hőszigetelő anyagot válasszunk, így helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság. Meg kell győződnünk arról, hogy a korábban beépített tetősík fólia párazáró avagy páraáteresztő tulajdonsággal rendelkezik-e, ettől is függ ugyanis, hogy a szarufák teljes vastagságában szükséges-e szigetelni: előbbi esetén ugyanis tilos teljesen kitölteni a teret, utóbbinál pedig a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal.

 

A padlásfödém hőszigetelése esetén, azaz amennyiben nincs kialakítva tetőtér, a legpraktikusabb megoldás az, ha könnyű, de jó hőszigetelő képességű üveggyapot tekercseket vagy táblákat terítünk le, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel, a hőhídhatás kiküszöbölése érdekében. Az előírás szerinti U=0,17 W/m2•K értéket a szakértő javaslata szerint úgy érhetjük el, hogy ha 25 cm λD=0,039 értékű anyagot helyezünk a födémre.

A padlásfödémen elhelyezett szigetelés fölé páraáteresztő tulajdonságú réteg kerül, hogy a födémen átjutott párát átbocsássa, ugyanakkor védelmet nyújtson a légmozgás okozta hőveszteség, illetve a héjaláson bekerülő csapadék ellen. A szigetelés alá a födém kialakításától függően páratechnikai réteg szükséges, amely megakadályozza a födémen átjutott pára bekerülését a szigetelésbe, és esetleges lecsapódását.

Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így a kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb. ki kell építeni „közlekedési útvonalakat". Amennyiben mégis meg szeretnénk őrizni a padlást, akár tárolóként, úgy a szigetelés a födém alá is kerülhet, lécváz közé, szerelt vagy függesztett álmennyezet fölé is.

 

Hővezetési tényező (lambda – λD érték – W/m•K): a termék alapvető hőszigetelő tulajdonságát mutatja, azt, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott szigetelőanyagon, meghatározott idő leforgása alatt. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik az anyag. Mindig a termékszabványokban előírt ún. közölt (deklarált) értéket vegyük figyelembe, mivel azokért a gyártó felelősséget vállal.

Hőátbocsátási tényező (U-érték – W/m2•K): egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet.

 

www.nalamszigetelnek.hu

http://www.knaufinsulation.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük