Spanyol cigányok Sevillában - archívSpanyol cigányok Sevillában – archív

A 21. századi múzeumok feladata a kisebbségi kultúra bemutatása is, mert a múzeum közfeladatot lát el, valamint elkötelezett a kutatás iránt – mondta a Vidas Gitanas – Cigányok Spanyolországban című kiállítás megnyitóján dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum új főigazgatója. A kiállítás az Európai Unió Kulturális Bizottságának támogatásával valósult meg. Négy ország négy éve kezdte el ennek érdekében a kutatást és az együttműködést. Az Európában megtelepedett cigányok hatással voltak a helyi népek kultúrájára, mint például Spanyolországban a flamenco, Magyarországon a cigányzene. Kemecsi igazgató úr köszönetet mondott a kiállítás létrehozóinak: spanyol részről Joaquím López Bustamentának és Joan Oleaque Morenónak; magyar részről Szelják Györgynek és Szuhay Péter kurátoroknak.

Spanyol cigányok Sevillában - archívSpanyol cigányok Sevillában – archív

A 21. századi múzeumok feladata a kisebbségi kultúra bemutatása is, mert a múzeum közfeladatot lát el, valamint elkötelezett a kutatás iránt – mondta a Vidas Gitanas – Cigányok Spanyolországban című kiállítás megnyitóján dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum új főigazgatója. A kiállítás az Európai Unió Kulturális Bizottságának támogatásával valósult meg. Négy ország négy éve kezdte el ennek érdekében a kutatást és az együttműködést. Az Európában megtelepedett cigányok hatással voltak a helyi népek kultúrájára, mint például Spanyolországban a flamenco, Magyarországon a cigányzene. Kemecsi igazgató úr köszönetet mondott a kiállítás létrehozóinak: spanyol részről Joaquím López Bustamentának és Joan Oleaque Morenónak; magyar részről Szelják Györgynek és Szuhay Péter kurátoroknak.

 

A megnyitó beszédei előtt a bájos, hétéves forma ifj. Puporka Lajos gitárszóval szórakoztatta a közönséget. Utána édesapja, Puporka Lajos, a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány elnöke szólt arról, hogy még küzdenek a többségi társadalom sztereotípiái ellen. Pedig a cigányság nem kapcsolható csak a bűnözés és a szegénység fogalmaihoz. Szívesen mutatják be munkáikat, táncukat, zenéjüket és az örömeiket.

 

Spanyol cigánylány - archívSpanyol cigánylány – archív

Doncsev András, az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) parlamenti államtitkára Lakatos Menyhért nagysikerű regényéből, a Füstös képekből idézett. A roma integráció legsikeresebb példáját a spanyolok hajtották végre. Nálunk nőtt a kisebbségek száma, mintegy 310 ezerre becsüli (mások a lakosság 10%-ára). Ma már Európában közösségi kultúra uralkodik, a határok eltűnőben, különbség csak a nyelvben van. Dobó István, 15. századi egri várkapitány szavaival folytatta: „Európa ereje nem a falakban rejlik, hanem azokban, akik emelték". A közösség erejét a kultúra sokszínűsége adja. A sokszínűség pedig gazdagít. A romák szabadságszeretete egyenlő az emberek szeretetével. Az EMMI meghirdette a Roma Kultúra Napját április 8-ra, amelyhez 26 millió forinttal járult hozzá. Idén először kezdeményezte a magyar kormány „Cigánykerék" címmel a nap megünneplését a MOM Kulturális Központban, április 6-án.

Spanyol cigányokSpanyol cigányok

Enrique Pastor de Gana őexcellenciája, a Spanyol Királyság nagykövete tetszését nyilvánította a kiállításhoz és a Néprajzi Múzeum hozzá kapcsolódó magyar kamara-kiállításához. A kollekció június 9. után tovább megy Bécsbe és Portugáliába. Azt tudnunk kell, hogy a romák száma Európában 22 millióra tehető, tehát a legnagyobb kisebbség. A romák gyakran voltak rasszista megmozdulások áldozatai. Spanyolországban 500 éve vannak jelen, és történelmi szempontból is jelentős kultúrát képviselnek. A kormányok feladata a cigányok védelme, bár ennek a normái nem meghatározhatóak. A megoldás, hogy minden téren szorosabbra kel fonni a kapcsolatokat a kisebbség és a többség között.

 Spanyol cigányok Barcelonában - archivSpanyol cigányok Barcelonában – archiv

Diego Fernández, a madridi Cigány Kulturális Intézet (Fundación Instituto de Cultura Gitana) igazgatója tudja, milyen meghatározó országainkban a cigány kultúra. Európának is szüksége van a cigányokra, gondoljunk olyan alkotókra, mint: Lorca, Picasso, Victor Hugo, Bartók Béla vagy Stendhal. A műveik nem volnának érthetők, ha nem ismernénk valamennyire a cigány kultúrát. Vitathatatlan, a cigányság nem teher a nemzetek nyakán, hanem az európai kultúra része. A kiállítás képei csupa pozitív értéket mutatnak. Felvételek láthatók Santiagóból, a barcelonai Ramblákról, Sevilláról és Barcelonáról. Talán a spanyolok értik meg legjobban cigányokat, hiszen hasonló a kinézetük és a temperamentumuk. Persze a ott is van rasszizmus, ami mindenkire vonatkozik, nem kizárólag a romákra. Aki hisz a kultúrában, az nem kérdőjelezheti meg a létüket.

A kiállításA kiállítás

Elvira Marcon, az Acción Cultural Española (Spanyol Kulturális Intézet) igazgatóasszonya missziójának tekinti, hogy terjessze a spanyol kultúra minden szeletét – most ebben a gyönyörű, régi épületben – a kortárs, újító szellemű tárlat segítségével. A cigányok 1425-ben érkeztek az Ibériai-félszigetre. Azóta nemcsak a táncukat, hanem a kultúra más területét, például a nyelvüket is befolyásolták. Sok roma szó került be a spanyolba. Befejezésként egészséget és szabadságot kívánt mindenkinek.

 

Végül Kemecsi főigazgató úr felsorolta a Néprajzi Múzeum összes munkatársát, akik nélkül a kiállítás nem jöhetett volna létre. Felhívta a figyelmet, hogy múzeumpedagógiai programok és egyéb rendezvények is kapcsolódnak a kiállításhoz.

 

A spanyol kurátorA spanyol kurátor

Moreno spanyol kurátor vezetett végig a tárlaton. Az első teremben, a magyar kamara-kiállításon Képek, cigányok, cigányképek címmel meglepő 19. századi fotográfiákat látunk. Ezek már szerepeltek 2011-ben, Valenciában.

 

A kiállításrólA kiállításról

1891-ből származik egy beállított kép a khelderásokról, azaz oláhcigányokról. A sátraik előtt állnak, az első sorban a rangos, büszke tartású férfiak. Rangjukat a ruhájukra varrt számos ezüstpénz jelzi. Utánuk az asszonyok, lányok következnek, de hogy ki kihez tartozik, azt nem sejtjük, ők nagyon komolyan, kissé bizalmatlanul néznek a kamerába. Látunk még remek riportfotót, neves cigányzenészek portréit, főleg beállított műtermi képeket. A magyar kiállítás anyaga inkább a múltba visz vissza.

A kiállításrólA kiállításról

 

A három spanyol terem fotói és video-installációi a jelent mutatják be a 21. századi Spanyolországban, bár akad egy-két archív fotó és film is. Látunk piaci jeleneteket, vallási ünnepeket, gyerekek csoportját, családi felvételeket, különleges szépségeket – a mindennapi életet és tevékenységet. Néhány képet nem cigányok készítettek, a többségét azonban a romák önmagukról és környezetükről. Nem szomorú, hanem vidám, színes világ a benyomásunk erről.

 

Egy flamenco táncosnőEgy flamenco táncosnő

A kurátor szerint még mindig keveset tudunk a cigány kultúráról, mert Európa tájain a sok évszázados vándorlás során a közösségeknek szorosan össze kellett tartaniuk, sokáig nem is engedtek bepillantást az életükbe. Ma ez megváltozott, az integrációjuk a kontinensen a legsikeresebb, látjuk a fényképeken. A tárlat már megjárta Granadát és Madridot. Nálunk 2013. június 9-ig marad, azután tovább vándorol Bécsbe és Portugáliába.

 

A kiállítás megtekintése után eredeti riojai fehér- és vörösborokat kóstolhattunk, majd megkezdődött a cigány kulturális est. Jónás Judit szenvedélyesen szavalta Federico García Lorca verseit. Lippai Andrea fergeteges flamenco-show-t mutatott be a közönségnek, és a Rajkó Zenekar fellépése zárta az ünnepséget.

 

DOBI ILDIKÓ

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük