Csárdáskirálynő

A Csárdáskirálynő 1916-os ősbemutatójának plakátja  

Kálmán Imre remekművét, a Csárdáskirálynő c. operettet 1954. november 12-én mutatták be a Fővárosi Operettszínházban. (Másodszor, az első bemutató 1916-ban volt.) Igazi szenzáció a Rákosi-korszakban, amely úgy tűnt, kissé felpuhult, bár a darab plakátjait nem engedték az utcán kitűzni. Akkoriban nem úgy ment a jegyvásárlás, hogy odamentünk a pénztárhoz és megvettük, esetleg hosszú ideig sorban álltunk. Nem, dehogyis. Ilyen jegyhez csak az jutott hozzá, aki jól teljesített a munkahelyén. Úgy látszik én is, bár nem emlékszem rá, mivel érdemeltem ki. Mindenesetre kaptam két jegyet jutalomként. Kilencéves Éva unokahúgommal foglaltunk helyet a nézőtéren.

    A Csárdáskirálynő tartalmát nehéz röviden összefoglalni. Vereczki Szilvia, az Orfeum ünnepelt táncosnője (Németh Marika) nem „olyan” lány. Szedd a mézet más virágról! – hárítja el tolakodó udvarlóját. Annál is inkább, mert Edvin herceggel (Homm Pál) szerelmesek egymásba. De kapcsolatuknak a nagy társadalmi különbség miatt nincs jövője, azért Szilvia Párizsba szerződik. Az Orfeum törzsvendégei, a mókás természetű Bóni gróf (Rátonyi Róbert) és Miska, az öreg szeparépincér (Feleki Kamill) vezetésével ünnepélyes búcsúztatásra készülnek.

    Miska és Feri úr, az egyik vendég, nosztalgiával emlékeznek vissza Cilikére, az egykori primadonnára, aki a csárdáskirálynő szerepben sok férfiszívet tört össze. Ekkor érkezik Cecília hercegnő (Honthy Hanna), Edvin anyja, hogy bármi áron hazavigye fiát, akire otthon vár a számára kiválasztott menyasszony, Stázi hercegnő (Gyenes Magda). Miska és Feri Cecíliát meglátva örömmel üdvözli a rég nem látott primadonnát, Cilikét. A boldog emlékezések percei után Cilike megesketi barátait, hogy bármi történjék is, nem fedik fel primadonna múltját.

   Edvin és anyja találkozása szomorú véget ér, a fiút katonai behívóval kényszerítik haza Bécsbe. A búcsúzásra kapott fél óra azonban elég a szerelmeseknek arra, hogy örök hűséget ígérjenek egymásnak. A herceg távozása után Bóni elmondja Szilviának, hogy Edvinre Bécsben menyasszony vár. A lány a hír hallatán úgy dönt, azonnal Párizsba utazik.

Bécs egyik pazar palotájában gyülekeznek a vendégek Edvin és Stázi eljegyzésére. Miskát most mint a herceg főkomornyikját látjuk viszont. Az érkezők között van Bóni gróf és  Szilvia, aki a gróf nejének adja ki magát. Az est díszvendége, a vén szoknyapecér főherceg (Csákányi László) érdeklődését különösen felkelti, aki egyértelmű ajánlatot tesz a lánynak. Cecília hercegnő véletlenül megtudja, hogy Szilvia valójában nem Bóni felesége, hanem egy táncosnő. pénzt ajánl fel neki távozásáért cserébe. Szilvia felháborodva utasítja vissza az ajánlatot.

   Marienbadban, a népszerű fürdőhelyen vagyunk, ahol Cecília hercegnő születésnapjára készül a feledékeny, kicsit butácska férje, s titkos szeretője, a főherceg. A helyzet bonyolódik, Stázi elszökött Bónival, Edvin pedig Szilviával. Miska főkomornyik, állását kockáztatva kegyetlen asszonynak nevezi a hercegnőt, amiért rangkórságában feláldozná egyetlen fia boldogságát is. A fürdőhelyre érkeznek a fiatalok, de a sértődött Cecília egyik párt sem hajlandó fogadni.

   Feri úr tervet eszel ki a helyzet megoldására, meghívja a hercegnő, az egykori primadonna  előző három férjét. Kiderül, hogy Cecilia házasságai révén lépegetett előre a társadalmi ranglétrán, így lett a sanzonettből főhercegné, aki megtörik és férjével együtt áldását adja a fiatalokra. Az operett szabályai szerint.

      A fiatal, mindössze 24-éves Szinetár Miklós első rendezése káprázatosra sikerült. (1984-ben tartották meg az 1000. előadást.) Azóta számtalan magyar és külföldi színház tűzte műsorára. Utoljára ez év augusztusában mutatták be Kolozsvár szabadtéri színpadán. Nem mellesleg Kálmán Imre híresebb magyar a nagyvilágban, mint Bartók Béla.

   Magánvéleményem, hogy az operett egyik-másik betétdala, más hangszerelésben és ritmusban Verdi áriáival felveszik a versenyt.

Láng Róbert