EURO

Egyértelmû siker volt az euró idén januári bevezetése Szlovéniában – állapítja meg a Bizottság által múlt pénteken elfogadott értékelés.

 EURO

Egyértelmû siker volt az euró idén januári bevezetése Szlovéniában – állapítja meg a Bizottság által múlt pénteken elfogadott értékelés.

A bizottsági állásfoglalás (közlemény, vagy kommunikáció) formáját öltõ jelentés szerint az egységes valuta használatára való átállás Szlovéniában gyorsan és simán zajlott le. Ebben természetesen annak is volt szerepe, hogy a volt jugoszláv köztársaság lakossága már az új pénznem átvétele elõtt jól ismerte az eurót: részben Ausztria és Olaszország (két alapító eurózónatag) közelsége miatt délnyugati szomszédunkban a lakosság több mint 90 százaléka látta már az egységes valuta bankjegyeit és érméit, s legtöbbjük már használta is azokat. Legalább ekkora szerepet lehet azonban tulajdonítani a jó elõkészítésnek és a megfelelõ tájékoztatásnak, illetve kommunikációnak.
 
Alig három munkanappal az euró hivatalos megjelenése után (vagyis január 5-én) már a megkérdezetteknek több mint a fele arról számolt be, hogy pénztárcájában csakis az egységes valuta bankjegyei és érméi lapulnak, egyáltalán nem maradt már a régi tolárból. Ugyanezen a napon a készpénzes fizetéseknek már több mint 70 százalékát az új pénznemben bonyolították le. Január közepére pedig, amikor a tolár megszûnt hivatalos fizetõeszköz lenni, utóbbi arány gyakorlatilag elérte a száz százalékot.

Ez megerõsíti, hogy egyrészt lehetséges az úgynevezett Big Bang forgatókönyv szerint átállni az euróra (vagyis egyazon idõpontra helyezni a nemzeti valuta és az euró közötti végleges, változtathatatlan átváltási árfolyam életbe lépését, illetve az új pénznem hivatalos fizetõeszközzé válását). Mint ismert, az eurót korábban használó 12 ország közül 11-ben három év különbség volt az árfolyamok rögzítése (1999. január 1.) és az euró készpénzként való megjelenése (2002. január 1.) között, a 12. tagállamban, Görögország esetében pedig egy év (2001. illetve 2002. elsõ napja). Másrészt azt is megerõsíti a szlovének tapasztalata, hogy ha megfelelõ az elõkészítés és a tájékoztatás, akkor még a Big Bang forgatókönyv alkalmazása esetén is elegendõ egy viszonylag rövid (kéthetes) idõszak, ami alatt a régi valuta fokozatosan teljesen ?kikopik" a forgalomból. Nem kell tehát a kettõs pénznem idõszakát kéthetesnél hosszabbra szabni, mert ez az idõszak pluszterheket rak a kereskedõk és egyéb gazdasági szereplõk vállára.

Mint ismert, az eurót még át nem vett, de a bevezetésre hivatalos nemzeti tervet már kidolgozott tagállamok kivétel nélkül a Big Bang módszer szerint tervezik megvalósítani eurózóna-csatlakozásukat. A mostani bizottsági közlemény szerint ?a szlovéniai átállás megerõsíti a 'Big Bang' megközelítés relevanciáját a jövõben csatlakozók, különösen a kisebb országok számára. Mivel az euró készpénzként már 2002 óta elérhetõ, ez a forgatókönyv tûnik a legvonzóbbnak a jövõbeli eurózóna-belépõk számára, különösen kommunikációs és információs egyszerûsége miatt".

Néhány szempontból Szlovénia még az eurózóna alapító tagjainál is jobban teljesített az átállásnál. Január 11-ére például a december végén forgalomban lévõ tolár bankjegyeknek már több mint 80 százaléka visszakerült a központi bankba, míg 2002-ben az akkori 12 ország átlagában csupán 40 százalékos volt ez az arány. Ez megakadályozta, hogy az öt évvel korábbihoz hasonló készpénztárolási problémák alakuljanak ki a kiskereskedelemben, az ahhoz kapcsolódó biztonsági és logisztikai nehézségekkel.

Egy január végi felmérés szerint a szlovénok 95 százaléka vélte úgy, hogy az átállás simán és hatékonyan ment végbe. Ugyanekkor a szlovénoknak már több mint kilenctizede jól tájékozottnak tartotta magát az euróról, és elégedettnek nevezte magát a nemzeti hatóságok által adott tájékoztatással kapcsolatban.

A polgárok itt kevésbé érzékeltek drágulást, mint az alapító tagoknál

Az eurózóna alapító tagjai esetében az átállással kapcsolatos legtöbb kritika annak állítólagos árfelhajtó hatása miatt fogalmazódott meg. A Bizottság már annak idején is sokat hangsúlyozta, hogy 2002 elején jelentõs különbség alakult ki a lakosság által érzékelt és a tényleges infláció között, s a mostani közlemény szerint a szlovén átállás ismét megerõsítette ezt a tételt. ?Az ármozgások érzékelése, a várakozások és a valóság nem szükségszerûen mozog együtt, megerõsítve, hogy a valutacsere az emberek értékmércéjére is hatással van és mentális átállást is igényel, ami csak fokozatosan valósulhat meg" – szögezi le a mostani bizottsági anyag.

Szlovéniában is voltak aggodalmak az árak emelkedésével kapcsolatban, és néhány esetben valóban be is következett mással nem magyarázható drágulás. Ennek ellenére az inflációs félelmek jórészt alaptalannak bizonyultak. Januárban a fogyasztói árindex még csökkent is Szlovéniában a 2006. decemberi szinthez képest, ami persze elsõsorban a téli vásárok, kiárusítások következménye és már hosszú évek óta mindig megfigyelhetõ. Az pedig, hogy a fogyasztói árak éves szinten számított emelkedési üteme januárra 2,8 százalékra lassult a decemberi 3,0 százalékról, természetesen nem utolsósorban a csökkenõ világpiaci energiaáraknak is a következménye. A január-áprilisi idõszakban az árak összességében 1,3 százalékkal nõttek, ami még kevesebb is, mint a 2006. elsõ négy hónapjában regisztrált 1,5 százalékos infláció.

Noha egyelõre csak elõzetes számítások ismertek, azok alapján az Eurostat az átállás teljes árfelhajtó hatását január 1. elõtt és után összesen is csupán 0,3 százalékpontra becsüli. Ez hasonló mérték, mint amekkora az eurózóna alapító tagjai esetében 2002-ben volt. Egy ljubljanai gazdaságkutató intézet számításai 0,24 százalékos drágulást tulajdonítanak pusztán az átállásnak. Ami pedig a legfontosabb: az érzékelt és a tényleges infláció közötti rés máris csaknem eltûnt, vagyis az emberek drágulásérzete sokkal hamarabb normalizálódott, mint az alapító tagok némelyikében.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük