Csínom Palkó, Csínom Jankó

Farkas Ferenc emlékbélyegVajon tanítják-e az iskolában a Csínom Palkó, Csínom Jankó kezdetű népdalt? Legszebb hagyományaink közé tartozik, még a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) idején keletkezett, vitézi ének volt, kuruc győzelmi dalként is dúdolták. És vajon megbeszélik a gyerekekkel, mi a kalabér (rövid csövű puska), lóding (lőporos zacskó), muskotér (kézi lőfegyver), mit jelentenek régi szavaink? Remélem igen.

Farkas Ferenc emlékbélyegVajon tanítják-e az iskolában a Csínom Palkó, Csínom Jankó kezdetű népdalt? Legszebb hagyományaink közé tartozik, még a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) idején keletkezett, vitézi ének volt, kuruc győzelmi dalként is dúdolták. És vajon megbeszélik a gyerekekkel, mi a kalabér (rövid csövű puska), lóding (lőporos zacskó), muskotér (kézi lőfegyver), mit jelentenek régi szavaink? Remélem igen.

   De ki volt Csínom Palkó és Csínom Jankó? Mán György katonakarmester, sajnos már nincs közöttünk, szívesen beszélt róla, több magyarázatot is adott.

   1.Két testvér, akik részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban és kitűntek hősiességükkel.

   2.A „csínom" nem vezetéknév, hanem jelző: kedves, csinos, jóképű. Tehát két jóképű fiatalember.

   3.A Jankó és Palkó nem férfi név, hanem két ló neve, így szólítja hű paripáit egy kuruc harcos, utána a katona „tartozékait" sorolja fel.

   4.Nem valós személyek. Thaly Kálmán író-akadémikus, a kuruckor költészetével foglalkozó tudós találta ki másfél évszázaddal később

   Elolvasva a „Ne higyj magyar a németnek" c. kuruc verset, vagy Petőfi: „Mit nem beszél az a német?" c. költeményét, lehetetlen nem észrevenni a hasonlóságot a Csínom Palkó, Csínom Jankó dal szövegével. (Ez ellentmond a Thaly Kálmán variációnak.)

   A történet elég bonyolult. Csínom Palkó és Jankó megszökik a labanc földesúrtól, a deres, a robot, az embertelen élet elől. Beállnak kuruc vitéznek. Árulások, betyárok, szerelmi történetek következnek, végül a kurucok megvédik Érsekújvárt, legyőzve Helster, császári tábornok hatalmas labanc seregét.

   Farkas Ferenc, nemzetközileg elismert nagy  zeneszerzőnk Rómában, Párizsban, Bécsben, Koppenhágában tanult és dolgozott, a Budapesti Zeneakadémia professzora volt. Tanítványai voltak a többi között Kurtág György, Vass Lajos, Durkó Zsolt, Szokolai Sándor, Petrovics Emil, Vujicsics Tihamér. Farkas Ferenc több operát írt. 1950-ben pedig nagy sikerű operettet Csínom Palkó címmel, beépítve korabeli népdalok elemeit is. Még abban az évben bemutatta a Fővárosi Operettszínház Sárdy János főszereplésével. 1973-ban Keleti Márton rendezésével kalandfilm készült a testvérekről, Czinka Pannit a tragikus sorsú Soproni Ági alakította. A zenemű sikere a mai napig tart. 2010-ben bemutatta a békéscsabai Jókai Színház, 2015-ben a Budapesti Operettszínház, népi romantikus opera megjelöléssel.

Láng Róbert