Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos a 2008 március 27-én Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel találkozott, hogy megbeszéljék a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós ppolitikát. Kétnapos tartózkodása során ellátogat az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióba is, ahol az ország hét növekedési pólusának képviselőivel találkozott.

 

Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos a 2008 március 27-én Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel találkozott, hogy megbeszéljék a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós ppolitikát. Kétnapos tartózkodása során ellátogat az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióba is, ahol az ország hét növekedési pólusának képviselőivel találkozott.

 

Utazása előtt a következőket nyilatkozta: ?Örömömre szolgál, hogy Magyarország uniós finanszírozással regionális növekedési pólusokat kíván létrehozni a kedvezőtlen helyzetben lévő régiók növekedésének elősegítése érdekében. Fontos, hogy e pólusok projektjei a kutatást, a fejlesztést és az innovációt tartsák szem előtt, hiszen ezek képezik a gazdasági fejlődés legfőbb mozgatórugóit." A biztos emellett résztvetti a dél-kelet európai transznacionális program elindításán is: ez a program lehetőséget biztosít a Nyugat-Balkán számára, hogy szorosan együttműködjön az Európai Unióval.

Magyarország prioritásai

A magyarországi uniós beruházások értéke a 2007-2013 közötti időszakban mintegy 25 milliárdd euró. A hét magyarországi régiónak első ízben lesz saját regionális programja. E programok javítani fogják majd a gazdaság versenyképességét, és csökkentik a gazdasági tevékenységek Budapestre történő összpontosítását. A tervezett kezdeményezések között szerepel az innovációs klaszterek és tudományos parkok létrehozása.

A biztos beszédet mondott egy lillafüredi konferencián, amelyen a hét regionális növekedési pólus különböző érdekelt felei vesznek részt, azaz a gazdasági ágazatok, a kutatóintézetek, az egyetemek és a fejlesztési ügynökségek képviselői. Finnország, Írország és Franciaország küldöttei beszámolnak országuk tapasztalatairól, mivel ezek a tagállamok is e fejlesztési modell mellett döntöttek.

Projektellenőrzések

– A romák integrálása: Az uniós beruházás elősegíti a kedvezőtlen helyzetben lévő roma közösségek integrálását a magyarországi társadalomba. A biztos meglátogatta a szendrődi óvodát, amely egy kedvezőtlen helyzetben lévő régióban található, ahol a roma lakosok száma az összlakossághoz viszonyítva nagy.

Az óvodát uniós finanszírozással kibővítették és felújították.

– Innovatív vállalkozások: A biztos Miskolcra (Észak-Magyarország) is ellátogatott, ahol az uniós támogatással működő innovatív projekt kiváló példáját tekinthette meg: az űrkutatásra specializálódott Admatis vállalatot. A NASA-val együttműködő vállalat egy olyan habgenerátort állított elő, amely költséghatékony technológiával képes bármilyen alakzatú fémhabot előállítani. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 84 000 euróval járult hozzá a Miskolci Egyetem új laboratóriumának építési költségeihez.

A dél-kelet európai program elindítása Budapesten

A biztos Bajnai Gordonnal, az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel, illetve 16 különböző országból érkező képviselővel közösen  indította útjára a dél-kelet európai programot. Az új program együttműködési projekteket fog támogatni olyan területeken, mint a környezetvédelem, az információs társadalom és a vállalkozói készség. A projektekben 8 uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), 6 nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia), valamint Ukrajna és Moldova fog részt venni. A transznacionális programok jelenlegi generációja közül a dél-kelet európai programban vesznek részt legnagyobb számban nem uniós országok. A program elő fogja segíteni a Duna-menti együttműködést (környezetvédelem, kockázat-megelőzés, megközelíthetőség). Az uniós összberuházás 206,7 millió euróra rúg, amelyet a nemzeti alapok 245,1 millió euróra egészítenek ki. Magyarország a program végrehajtásáért felelős irányító hatóság.  

A strukturális alapokkal foglalkozó információs pontok létrehozása

A biztos Tiszavasvárin (Észak-Alföld) megnyitotta Magyarország első olyan információs pontját, amely a nagyközönség számára a kohéziós politikáról nyújt tájékoztatást.

Egy uniós rendelet szerint az átláthatóság érdekében a tagállamoknak közzé kell tenniük az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak (2007-2013) kedvezményezettjeinek nevét és az odaítélt összeg nagyságát. Magyarország még e rendelet hatálybalépése előtt interneten nyilvánosságra hozta a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó listát. Sok tennivaló akad még azonban a magyarországi uniós beruházásoknak a nagyközönséggel történő megismertetése terén. Egy közelmúltban készített Eurobarométer-felmérés szerint, amely az európai polgároknak a kohéziós politikával kapcsolatos véleményét vizsgálta arra mutatott rá, hogy a magyar válaszadók 54%-a nem ismeri a régióját vagy városát támogató uniós regionális politikát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük