Digitalizációval a versenyképességért Az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségeket vitatta meg a második jászsági gazdasági konferencia
6 perc olvasás
Az ipar digitalizációja megkerülhetetlen eszköze a versenyképesség növelésének. A negyedik ipari forradalom elősegítéséhez pedig nélkülözhetetlen a képzési rendszer átalakítása, hogy az Ipar 4.0 kívánalmainak megfelelő magasan képzett munkaerő álljon a cégek rendelkezésére – hangzott el a II. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencián. Az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusán megrendezett eseményen a kistérség vállalatvezetői, illetve önkormányzati vezetői gyakorlati példákon keresztül tekintették át a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásának módjait.
„A digitalizáció nagy kihívását jelent a cégek számára. Elengedhetetlen, hogy a versenyképesség jegyében a vállalkozások gyorsan tudjanak alkalmazkodni a gazdaság dinamikus átalakulásához. Ehhez többek között jól képzett munkaerővel kell rendelkezniük a vállalkozásoknak. Ez azt jelenti, hogy nagyon gyorsan változásra lesz szükség az oktatásban” – mondta köszöntő beszédében dr. Rédei István, a konferenciát megszervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke. Az idén másodszor megrendezett konferencia célja, hogy a jászsági kistérségben működő cégek, illetve a regionális és települési vezetők számára egy olyan fórumot teremtsen, amelynek segítségével a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen fogalmazhassák meg aktuális gazdasági és területfejlesztési céljaikat, az együttműködés irányait.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és- szabályozásért felelős államtitkára előadásában kiemelte: a dinamikusan változó gazdasági környezetben új gazdaságpolitikára van szükség az egész közép-kelet-európai régióban. Hangsúlyozta: a versenyképesség növeléséhez elkerülhetetlen az Ipar 4.0, a digitalizáció alkalmazása. „Ehhez viszont felkészült munkavállalók kellenek. Ennek elérésében pedig a cégek mellett az egyetemeknek is megvan a saját szerepük” – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban dr. Berács József, a Neumann János Egyetem egyetemi tanára külön előadásban vázolta fel, hogyan kapcsolódhatnak ehhez a felsőoktatási intézmények.
Tízmilliárdos projekt indul kkv-k számára az új technológiák megismerésére
Lepsényi István elmondta: a kormány azt célozza, hogy minél több hazai kkv előtt nyissa meg az Ipar 4.0 alkalmazása felé vezető utat. Ennek keretében a kkv-knak lehetőségük van arra, hogy a kormányzat által elindított mintavállalatokhoz „mehessenek be”, ahol megtapasztalhatják, hogy milyen új technológiák jellemzik a modern cégeket. Ezt kiegészítve a közeljövőben mintegy 10 milliárd forintos projekt indul azért, hogy a kkv-k elsajátíthassák azokat a korszerű megoldásokat.
Az államtitkár a Jászság gazdasági súlyával kapcsolatban kiemelte: a térség koncentrált ipari szerkezettel rendelkezik, ebből a szempontból az ország egyik legfejlettebb régiójának számít. A konferencia több eladója is kiemelte, hogy a jászsági kistérség gazdasági súlya nemcsak Jász-Nagykun-Szolnok megyében, hanem országos szinten is meghatározó.
Megépül a Jászberényt elkerülő út
„Ahogy Európának Németország, úgy hazánk gazdaságának a Jászság az egyik motorja. A helyi vállalkozások annyi adóbevételt, munkahelyet teremtettek az ország számára, hogy a térség rászolgált az itt megvalósított állami beruházásokra” – hangsúlyozta Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője. Kiemelte: a kormányzat megerősítette, hogy meg fog épülni a Jászberényt elkerülő út.
„A Jászság egy márkának számít az egész országban. Árbevétel alapján a megyei top 50 vállalat első három helyezettje többnyire a Jászságból kerül ki” – mondta dr. Kállai Mária, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. Ehhez kapcsolódva dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte: „a megye tavalyi ipari teljesítményének mintegy 80 százaléka a Jászságban képződött, sőt az 50 legjelentősebb vállalkozásából 22 található a Jászságban.”
Nagy lehetőség a digitális transzformáció
A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásának módjait több jászsági cég (Thyssenkrupp, Jász-Plasztik Kft, Fortaco Zrt., Scintilla Kft., Kód Kft., Molnár és Társa Kft.) vezetője mutatta be saját példa alapján. „A digitális transzformáció nagy lehetőséget nyújt a vállalatok számára, hogy növeljék az értékláncon belüli hatékonyságot” – mondta Marc de Bastos Eckstein, a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A vállalat jászfényszarui gyáregysége, a 2016-ban elindított megépítését követően az idei évtől kezdi meg működését. „A jászfényszarui egységben egy új üzleti modellt, új technológiát teremtünk meg, a gépek összes adatát egy felhőbe tesszük fel” – tette hozzá.
Dr. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója előadásában azt hangsúlyozta ki, hogy a bankszektornak is előbb-utóbb át kell esnie a digitalizációs fejlesztéseken. „Ez azt jelenti, hogy a technológia egyre inkább kiváltja majd a banki folyamatokat, funkciókat. A referensek, bankfiókok száma csökken, funkciójuk megváltozik, míg az ATM-ek száma, illetve a digitális csatornák, portálok forgalma növekszik majd” – magyarázta. Moczó István, az Oracle Magyarország és Bulgária konzultációs igazgatója kiemelte: az ügyfelek pluszszolgáltatásokkal való megtartása, növelése terén a cégek számára lényeges segítséget tud nyújtani a digitális technológiák alkalmazása. „Egy vállalat a saját belső működésének átalakítása nélkül azonban nem tud digitális szolgáltatóvá válni” – tette hozzá.
Önkormányzatok: a támogató környezet kialakítása a cél
A konferencián három térségbeli város (Jászberény, Jászapáti, Jászfényszaru) polgármestere is előadást tartott, amelyeken azt a kérdést vizsgálták meg, hogy az önkormányzatok saját eszközeikkel miként tudnak a vállalkozásokat és az innovációt segítő, támogató környezetet kialakítani, amibe a magasan képzett szakemberek megtartása, vonzása is beletartozik. Ennek keretében többek között a duális képzés elősegítésének, a hiányszakmákra vonatkozó ösztöndíjprogramok, illetve az európai szintű közszolgáltatások, jó közlekedési kapcsolatok kialakításának lehetőségeit mutatták be a városvezetők.
