Egy fénykép a multból: Zichy Mihály

A 42 éves Zichy Mihály, az orosz cár udvari festője volt, amikor magához vette elhunyt barátja 12 éves lányát, Maria Etlingert. A lány apja II. Sándor cár orvosa volt, egyedül nevelte lányát, mert felesége bolondok házába került. Miss Mary, ahogy nevezték, tehetségesen rajzolt, ezért apja halálos ágyán a festőt kérte meg, hogy gondoskodjon róla.

A 42 éves Zichy Mihály, az orosz cár udvari festője volt, amikor magához vette elhunyt barátja 12 éves lányát, Maria Etlingert. A lány apja II. Sándor cár orvosa volt, egyedül nevelte lányát, mert felesége bolondok házába került. Miss Mary, ahogy nevezték, tehetségesen rajzolt, ezért apja halálos ágyán a festőt kérte meg, hogy gondoskodjon róla.

Zichy akkor már több mint 20 éve élt Szenpéterváron. Fiatalkorában egyszer már távoznia kellett az udvarból, amikor romantikus kapcsolatba került tanítványával, Katalin nagyhercegnővel. E kaland után ismerkedett meg egy orosz polgári család lányával, Alexandra Jersovával, akit néhány évi együttélés, és első gyermekük születése után vett feleségül. Karrierje II. Sándor cárrá koronázása után ívelt felfelé: visszakerült az udvarba, és a hivatalos portrék és zsánerképek mellett Lermontov, Byron és Hugo műveinek illusztrálására is jutott ideje. És még valamire: a cár megrendelésére erotikus rajzokat is készített. 40 éves korára már világhírűnek számított: Teophil Gautier elismerő kritikája után Párizsban és Londonban is közkedveltek és keresettek voltak a képei. Mary ekkor bukkant fel az életében.

 Kezdetben nem volt több köztük mester-tanítvány viszonynál. A lány kamaszkora így sem volt eseménytelen: 17 évesen belekeveredett egy cár elleni összeesküvésbe, s az affér a festőre is árnyékot vetett. Zichyék – immár négy kisgyerekkel és Maryvel – Magyarországra költöztek a család zalai birtokára, de Zichy nem maradt sokáig felesége mellett. 1874-ben Maryvel az oldalán Párizsba utazott, és a következő évtizedet lényegében együtt töltötték. Nyugdíjaztatását kérte a cári udvarban, és a francia fővárosban indította újra karrierjét. Festményeit a legnagyobb tárlatokon mutatták be, és hamarosan ő lett a '78-as párizsi világkiállítás zsűrijének elnöke. Mary 20 évesen már ismert festő volt, egyre modernebb stílusán nem érződött mestere hatása. Addigra nemcsak műtermük volt közös, hanem a hálószobájuk is. Kapcsolatuk egyértelmű volt, de környezetük elfogadta a mester-tanítvány viszonyról szóló hivatalos magyarázatot. Több külföldi utazás és egy hosszabb nizzai kitérő után 1879-ben tértek vissza Magyarországra. Innentől kezdve egy darabig együtt éltek Zichy, Alexandra, a gyerekek és Mary. Jókai Mór itt, a zalai kúriában látogatta meg a nyilvánosság elől visszavonult festőt, és rácsodálkozott a furcsa idillre. „Családja egészen orosz. Neje valódi orosz szőke szépség, férjével oroszul társalog – három szép leánnyal azonban, már folyvást beszél magyarul. Kiegészíti a családot … miss Mary, Zichy tanítványa. Finom, valódi dél-orosz típusú szépség, mély tüzű ábrándos szemekkel, vékony, összeszorított piros ajkakkal; egyszerű fekete viganóban, s hosszú ujjú, hímzett veres orosz ingben. Mikor először láttam, akkor hosszan leeresztve, szétszórtan viselte fekete haját; most összefonva hordja már, s tekintetében valami néma szenvedés látszik." Jókai leírja, hogy Zichy és Mary együtt járnak-kelnek a világban, anélkül, hogy ezen bárki megbotránkozna. Az író meg is adja a felmentést: „a festők egymás irányában nem nélküliek".

Nem tudjuk, végül hogyan szakadt meg Zichy és Mary kapcsolata. Tény, hogy nem sokkal azután, hogy a festőnő "Égi és földi szerelem" című képe érmet nyert a bécsi kiállításon, Mary távozott Zichyéktől. Egyes források szerint ő akart menni, pedig a család tartóztatta volna, mások szerint Zichy küldte el. Mindenesetre egy aukciósházban ma is lehet licitálni arra az aranyozott keretű fotóra, amely 1885 körül készült a festőnőről Budapesten. A kép alatt tintával írt német nyelvű ajánlás: „Meiner lieben… Mary". Annyi bizonyos, hogy a lány a Szentföldre utazott tanulmányútra, majd Erisztov grúziai herceghez ment feleségül. Néhány évvel később elvált, s Párizsban telepedett le, ahol Marie Eristoff-Kasak néven nagy sikert aratott képeivel. Zichy meg sem várta első saját budapesti kiállítását, egy hosszabb kaukázusi utazás után visszatért Pétervárra. Itt készítette el az illusztrációkat Arany balladáihoz.

Tudatában volt annak, hogy hazájában egy tehetséges, új festőnemzedék jelentkezett, friss formanyelvvel, akikkel levelezett is. Képeit azonban hazájában már nem állította ki: „nem illendő, hogy én avult, kikopott tárgyú képekkel legyek képviselve" – írta. Súlyos betegség után, 79 évesen Péterváron érte a halál. Mary még három évtizedet élt, Párizsban halt meg 78 évesen. Képeiket ma is egymás mellett őrzik az Ermitázsban.

Készítette: Nyáry Krisztián