2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Egy interjú 1998-ból: dr Pósvári Sándor interjuja a távmunka kht vezetőjével

17 perc olvasás
<p><span class="inline left"><a href="/node/21934"><img class="image thumbnail" src="/files/images/drposvari.thumbnail.jpg" border="0" alt="Néhai Dr Pósvári Sándor, az Euroastra Alapító főszerkesztője" title="Néhai Dr Pósvári Sándor, az Euroastra Alapító főszerkesztője" width="100" height="75" /></a><span style="width: 98px" class="caption"><strong>Néhai Dr Pósvári Sándor, az Euroastra Alapító főszerkesztője</strong></span></span>Az euroASTRA levelesládájában egyre többször fordul meg "Távmunka" tárgyú levél.

néhai dr pósvári sándor, az euroastra alapító főszerkesztőjeNéhai Dr Pósvári Sándor, az Euroastra Alapító főszerkesztőjeAz euroASTRA levelesládájában egyre többször fordul meg "Távmunka" tárgyú levél.

néhai dr pósvári sándor, az euroastra alapító főszerkesztőjeNéhai Dr Pósvári Sándor, az Euroastra Alapító főszerkesztőjeAz euroASTRA levelesládájában egyre többször fordul meg "Távmunka" tárgyú levél. A Pázmándi Teleházban is több ember, köztük kismamák, munkanélküliek érdeklődtek távmunka-lehetőségek iránt. Kérdezzük meg a legilletékesebbeket! A Teleház Szövetség honlapjának – www.telehaz.hu – segítségével jutottam el a www.tavmunka.hu oldalra, majd hamarosan a www.futuris.hu címre.

 

 E-mail-ben bejelentkeztem és csodák csodájára szinte azonnal jött a válasz: egy hét múlva interjút készíthetek a Távmunka KHT és az Intelligens Település KHT vezetőivel. Egyetlen kis megoldandó probléma volt még hátra: hol lehet megtalálni az érintetteket, mivel a címük 1406 Budapest, Pf.: 92. Nos: Budapesten, a VII. ker. Damjanich u. 12. sz alatt! Külső szemlélő meg nem mondja, hogy itt van a hazai távmunka kijelölt irányító apparátusa. 1997 decemberében költöztek az épületbe, de kívülről semmi nem jelzi ezt. Se tábla, se egy kiírás….
 

A távmunka számítógépen végzett olyan tevékenység, amelyben a munkavállaló otthon, vagy a közelébe kihelyezett munkahelyen önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából… – idézet a Távmunka KHT brossúrájából

Esős, hűvös reggel fogad a Fővárosban. A Városliget felől a jobb oldalon, a Bajza utca kereszteződése után parkolok le. Felirat sehol, ismét előveszem a cetlit, amire Csomó Ildikó PR referens nevét és a címet írtam fel. Semmi kétség: Damjanich 12. Fényképezőgépet veszek elő, mikor egy járókelő rámszól: miért fényképezi le? Azt se tudjuk kik vannak itt!

A lépcsőházba és az emeletre különféle kaputelefonok használatával lehet bejutni. Ildikó kedvesen fogad, a tárgyalóterembe vezet, majd bemutat Horváth Ferenc úrnak, aki a rövidesen induló Intelligens Település KHT ügyvezetője lesz.

Kávéval, üdítővel kínálnak, de a kávéspohárba elfelejtenek kávét önteni. Jót nevetünk, a borongós időben egy kis móka nem árt. Különösen ha a téma nagyon komoly.

Horváth Ferenc már az első kérdésre válaszol, mikor nyílik az ajtó és érkezik Simon Gábor úr. Ő a Távmunka KHT ügyvezetője. Szabadkozik a késés miatt, de egyben jelzi: nagyon siet, kezdhetnénk talán vele.

eA: Mióta foglalkozol Távmunkával?

SG: A program indulása óta segítem a program munkáját. Ez azonban nem esik egybe a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaság alkulásával amely 1998 január 12-vel jött létre a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére. Maga a program 1997 nyarán indult. Akkor értünk el egy olyan helyzetbe, hogy már "volt miről beszélnünk" azoknak, akiknek a feladata az előkészítés volt. Ennek a szakasznak a csúcspontja volt a decemberi sajtótájékoztató a Munkaügyi Minisztériumban. Ezt követően nagyon nagy társadalmi érdeklődés és nyomás hárult a Minisztériumra amely igényelte, hogy a programnak viszonylag gyorsan egy menedzselő szervezete is jöjjön létre. Ez a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaság.

eA: A Munkaügyi Minisztériumon kívül kik az alapítók?

SG: A Modernizációs Programiroda. Azóta a tulajdonrészét a Futuris Rt. megvásárolta – ez így is volt tervezve.

eA: Nos akkor azt kérdezem, hogy a Futuris Rt-nek kik a tulajdonosai?

SG: A Futuris Rt. tulajdonosai a magyarországi versenyszféra piacvezető vállalatai: Matáv Rt., Antenna Hungária Rt., Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a KHB Kvantum Bank Rt. Ők hozták létre a Futuris-t. Nyitott társaság, tehát nem zárható ki, hogy ha néhány hónap múlva beszélgetünk, nem lesznek új tulajdonosai az Rt-nek.

eA: Mi történt távmunka ügyben a közel egy év alatt? Melyek azok a problémák, amelyeket a közeli jövőben kell megoldanotok?

SG: Látnunk kell, hogy a program rendkívül ambiciózusan indult 1998 elején. Ekkor jött létre a menedzselő szervezet. Ezt követően a Munkaügyi Minisztérium két pályázatot is kiírt távmunka-helyek létrehozására. Ezzel a két pályázattal lett bevezetve a fogalom, hogy távmunka.

eA: Távmunka csak azokra a körökre vonatkozik, akiket ez az általad említett két pályázat célzott meg? Avagy ez egy szélesebb fogalom?

SG: Sokkal szélesebb fogalom. Gyakorlatilag csak azt lehet felróni az előző kormányzatnak, hogy nem volt már idő arra, hogy végigvigye ezt a megkezdett programot. Az indításnál tudatosan a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációját vállaltuk fel. De már az elején érezni lehetett, hogy a távmunka nem csupán a fogyatékos emberek munkához juttatásában fog segíteni, hanem ez a XXI. század új típusú munkaformája lesz. Itt egy sokkal szélesebb befogadói kört lehet végiggondolni.

eA: Gondolom ez már megtörtént. Említetted, hogy az előző kormány-ciklus alatt már nem volt idő arra, hogy ezt kibontakoztassátok, de vélelmezem, arra azért volt idő, hogy átgondoljátok, hogy miként folytatjátok a munkát. Ezért aztán meglepve látom, hogy itt van a Matáv is, mely közismerten egy monopol szerepet tölt be a magyar távközlési piacon. Kőkemény érdeke fűződhet ahhoz, hogy a távmunkát gyakorlatilag lehalássza és szintén monopol helyzetre törjön. Mi motiválta a Matáv-ot, hogy a távmunka szervezésébe belépjen, ha nem ez?

SG: Azt gondolom több dolog. Vannak olyan piaci kihívások, amelyeket még egy, a piacon vezető szerepet betöltő távközlési társaság sem hagyhat figyelmen kívül. Csak két dolgot említek: a XXI. század információs társadalmában ezek a szerepek sokkal többrétűek lesznek. nem gondolom, hogy a Matáv lesz az egyedüli szereplője ennek a piaci szegmensnek. És van egy konkrét oka is: úgy tudom, a Matávnak a koncessziója előbb vagy utóbb meg fog szűnni.

eA: A koncesszió valóban megszűnik, azonban ha 2001-ig Magyarország 19 megyéjében a Matáv, mint az egyedüli távmunka irányító-szervező jelenik meg, más oda soha többé nem teszi be a lábát.

SG: Ezt a folyamatot nem a Matáv irányítja. A Matáv csak egyik tulajdonosa a Futuris-nak (25 %-ban), ebből következően nincs meg az a piaci lehetősége, hogy a távmunkát egymaga irányítsa. Az viszont igaz, hogy a távmunka kapcsolatok, adattovábbítások részben a Matáv által birtokolt telefonvezetékeken fog történni. De vannak más lehetőségek is, pl. az Antenna Hungária. A Távmunka KHT-nak pontosan az a feladata, hogy ezeket a szereplőket (piaci és állami) koordinálja. Most a program inkubációs szakaszában vagyunk. Egy mintarendszert építünk, amelynek majd lesznek értékelhető eredményei. Ez az időszak azért húzódott el ilyen sokáig, mivel az országban parlamenti választások voltak, melynek következményeként kormányváltásra is sor került. Az új kormányzati struktúrában viszont már nem létezik a Munkaügyi Minisztérium. Ez visszahatott a program építésére is. Volt egy átmeneti időszak amikor lassult a munka.

eA: Most milyen forrásokkal rendelkeztek? Mint KHT gazdálkodó tevékenységet ugyan folytathatnátok, de úgy gondolom, a távmunka-koordináció a KHT 3-4 munkatársának a napi 24 óráját is kitöltené, gazdálkodói tevékenységre nem marad energia.

SG: Így van. De mint szolgáltató szervezet, biztosítjuk azt, hogy ez ellenőrzött, az európai normáknak megfelelő munkavégzés legyen és ennek a munkavégzésnek legyenek olyan szolgáltatásai is, mint az elektronikus adattovábbítás védelme, az elektronikus aláírás kialakítása. Ezeket a szolgáltatásokat a KHT kínálja fel a rendszer résztvevőinek. Segítünk a jogi háttér megteremtésében, a távközlési és informatikai háttér megteremtésében. A Közhasznú Elektronikus Szolgáltató Központ kialakítása is megtörtént. Magyarul: a KHT-nak az utóbbi időszakban is nagyon komoly fejlesztéseket kellett végrahajtania, ami elsősorban szoftverfejlesztést jelentett. Az álatam elmondottaknak megfelelő hátteret kellett megteremtenünk. Ez a szakasz gyakorlatilag lezárult.

eA: Működik?

SG: Igen. A jövő héttől kezdve itt, a KHT által kialakított helységekben üzemel már a Szolgáltató Központ. Ma ez nem a házon belül, de már működik. Dedikált, ellenőrzött és támogatott végpontok lesznek, azaz a munkaadó és a munkavállaló között legális munkaviszony képződik. Nem olyan munka, ami kiesik a közteherviselés figyelme alól. Kontrollt jelent az is, hogy az előző pályázatok alkalmával a Munkaügyi Minisztérium beépített különböző ellenőrzési pontokat a nyertes pályázatok irányába. A megyei munkaügyi központoknak is van egyfajta kontrol-szerepe és áttételesen a mi KHT-énknak is van kontrol szerepe.

eA: 1990 óta létezik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, kiépített országos hálózattal. Kézenfekvő lenne a távmunka-szervezést és irányítást az MVA-ra bízni, vagy legalábbis erősen bevonni a programba. Miért nem ők végzik ezt most?

SG: Meg kellene kérdezni tőlük. Vagy a kormányzattól, esetleg az előző kormányzattól. De azért megpróbálok válaszolni a kérdésre.Itt egy olyan speciális feltételrendszernek kellett eleget tenni, amit a Minisztérium nem az MVA-n, és nem saját apparátusán belül tudott elképzelni. Ezért lett a KHT, ahol a versenyszféra és az álami szféra együttműködése megvalósult. Szerintem a későbbiekben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lehet partner, de nem gondolom, hogy nekik kéne ellátniuk azt a feladatot amit ma a KHT ellát. Más a minősége, más a mozgástere és a létrehívásának okai. Szerintem jól van ez így, csak a következő időszakban intenzívebbé kellene tenni a program építkezését.

eA: Én azt gondolom, hogy az MVA egy ragyogó ernyőt tudna tartani a KHT fölé, hisz már meglévő, országos hálózattal rendelkezik. Az más dolog, ez mennyire működik és mennyire gazdaságos az MVA fenntartása. Arra akartam kitérni, hogy volt-e valami, ami miatt NEM az MVA kapta ezt a – megitélésem szerint profiljába vágó – feladatot? Esetleg a Munkaügyi Miniszter nem ismerte az MVA tevékenységét, az inkubátor-házakat stb.?

SG: Had ne vívjam meg én a Munkaügyi Minisztérium csatáját…

eA: .. mivel ők meszűntek…

SG: .. az MVA-val szemben. Világos reagálása volt a Munkaügyi Minisztériumnak a társadalmi kihívásra. Az MVA-t nem hozhatta létre és nem irányíthatta volna a Munkaügyi Minisztérium.

eA: Most viszont az a veszély fenyeget, hogy lesz egy Távmunka KHT, lesz egy Intelligens Település Szövetség, lesz egy MVA, működnek a vállalkozói inkubátor-házak – akik szintén partnereitek lehetnének. Most viszont teljesen széttagoltnak érzem ezt a rendszert.

SG: Én nem látom problémának a több szereplőt. Miért kéne egy szervezetbe begyűrni mindezt? Nem látom a logikát. A KHT kormányzati szervezet. Ma gyakorlatilag kormányzati szervként dolgozunk.

eA: Számtalan kérdés vetődik fel bennem, de az idő sürget. Készülvén erre az interjúra meglátogattam Internetes oldalatokat. Örömmel láttam, hogy mind a munkaadóknak, mind pedig a munkát keresőknek biztosítottatok on-line bejelentkezési lehetőséget. Éltem az alkalommal és hosszabb távra PC-s grafikust kerestem mint munkaadó. Ugyanakkor mint munkavállaló-munkát kereső is feladtam egy hírdetést – más néven -, amelyben hosszabb távra PC-s grafikusi munkát keresek. Említetted, hogy a rendszeretek működik. Szerintem azonban probléma lehet valahol, mert egy megfelelő működés esetén két, teljesen azonos tartalmú munkaadói és munkavállalói hírdetés megjelenésekor azonnal villogni kéne a képernyőnek, piros és kék lámpáknak kéne forogni, és minimum szirénázva hozni-vinni – virtuálisan persze – a partnereket a szerződő-asztalhoz. Ennek egy hete, és én semmilyen visszajelzést nem kaptam…. Ismert, hogy az Internet-tarifák és a telefon-díjak miatt – és ebben az egyik tulajdonosotok ugyancsak érintett – csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának az Internetezést, ezen belül az Internetes munka- ill. munkaerő-keresést. Következésképpen nagyon kicsi a valószinűsége annak, hogy munkaszerződés ezen az úton megvalósuljon. Ha pedig egy teljesen azonos tartalmú hirdetés és keresés összefuttatása is megoldhatatlan, akkor ez a rendszer nem jó.

SG: Sándor én ezt komoly gondnak látom, amit említettél. Bizonyára azok, akiknek a feladatuk a KHT-n belül az Internetes oldalak gondozása, majd választ adnak arra kérdésemre, hogy mi lehet az oka annak, hogy bejelentkezéseid reagálás nélkül maradtak. De van egy másik ok is. Ennek a programnak az építkezése egy új szakaszba került. Azok az emberek, akik ezzel a programmal foglalkoznak, most minden energiájukat arra fordítják, hogy a következő hetekben az összes olyan feltételrendszer a rendelkezésünkre álljon ami a program továbblépéséhez szükséges. Olyan rendszert szeretnénk, amely a bejelentkezéseket képes befogadni és képes erre pozitívan reagálni mind a munkaadónak, mind pedig a munkavállalónak. Most egy nagyon nehéz és intenzív szakaszt élünk meg. Október végére állunk fel olyan módon, leszenek megfelelő számban munkatársak és szakemberek, hogy az összes ilyen típusú reagálást azonnal meg tudjuk válaszolni. Ez lesz a Szolgáltató Központ egyik feladata. A program második szakaszában pedig a tényleges munkahelyek kialakítására is sor kerül. Egy picit úgy érzem, hogy mi olyasmiért is "elvisszük a balhét", amiért nem mi vagyunk a felelősek. Arról nem mi tehetünk, hogy a programfejlesztés és a KHT fejlesztése pont ráesett egy olyan pillanatra, amikor Magyarországon politikai változások történtek. Ilyenkor mindíg lelassul a közigazgatás. Egy struktúra átalakulása megtörténik, feláll egy új struktúra, kialakulnak a különböző feladat- és munkamegosztások. Ez nem a KHT bűne, ez egy normális folyamat. A helyzet hozta, hogy erre az időszakra esett a program fejlesztése.

eA: Említetted, hogy egy elektronikus adatvédelmi rendszer kidolgozásán is fáradoztok. Kicsit motoszkál bennem egy hangya: ez esetleg az elektronikus adattovábbítás ellenőrzését jelenti majd? Ti most koordináltok vagy irányítotok?

SG: Nem ellenőrzünk, a feltételeket biztosítjuk, hogy a munkaadó és a munkavállaló olyan garantált biztonsággal tudjon információt cserélni – akár gazdasági, jogi kérdésekben is – amit nem fognak feltörni, nem fognak belenézni. Elkerüljük azt, hogy egy floppy-n feladott információ a postán elkeveredjen. A Szolgáltató Központon keresztül történik majd a munkavállaló és a munkaadó adatcseréje. Nem lehet belenézni az információba, ugyanakkor tudni fogod, hogy a munakadó azt megkapta.

eA: Ez annyit jelent, hogy az Internet elérést, mint ISP ti biztosítjátok majd a munkavállalók felé?

SG: Nem. Felcsatlakozol az Internetre, onnan eléred a szerverünket. Itt a te – megfelelő hitelesítéssel ellátott – végpontod csatlakozik, a szintén megfelelő hitelesítéssel ellátott munkaadóéhoz. Ez egy SMART kártya leolvasó rendszeren alapul.

eA: Úgy gondolom, hogy ez egy második fázisnak felelne meg leginkább. Jelenleg ugyanis a helyzet az, hogy pl. nálunk, a Pázmándi Teleházban érdeklődik valaki, aki némi számítógépes gyakorlattal, Internet gyakorlat nélkül szeretne az őszi-téli hónapokban távmunkát végezni. A község közlekedése rossz, kézenfekvő az igény a távmunkára. Ezek az ember úgy képzelik el, hogy az Internet segítségével eljutnak egy nagy térre, ahol a tér másik oldalán ott állnak a munkaadók és esetleg talál köztük olyat, akivel leszerződhet. Én tudom jól, hogy ez nem így működik…

SG:.. Majdnem így működik!

eA: Igen? Ez jó lenne. Különösen akkor, ha ama virtuális tér másik oldalán olyan munkaadók lennének, akik egyszerűbb adatrögzítési, feldolgozási, archíválási munkákat ajánlanának. Ugyanis a magasan kvalifikált szakemberek nem nagyon keresnek majd távmunkát – hisz már régóta "távmunka" alapon dolgoznak. Mi az oka annak, hogy az egyszerűbb munkákra a munkaadók nem akarnak távmunkásokat felvenni, ugyanakkor a komolyabb – pl. az EU kapujában bizonyosan megszaporodó fordítási munkákat -, feladatokat sem a távmunka keretein belül lelhetjük meg?

SG: Az egyik oka bizonyosan az, hogy nem jönnek össze azok, akik a munkát elvégeznék és azok, akik elvégeztetnék és fizetnének mindezért. A KHT-nak ez lesz az egyik legfontosabb küldetése a következő időszakban. Tehát létezik ez a tér, s mi azt szeretnénk, hogy virtualitása valósággá váljék. Azaz: a Pázmándon lévő munkavállaló fel tudjon csatlakozni egy olyan munka-börzére, ahonnan magának munkát tud lehívni. Mi ennek a feltétele? Egyik feltétele az, hogy létezzen és működjön az a szolgáltatói háttér, ami a hálózatot jelenti, és ne csak egymástól elszigetelt, pont-pont közti kapcsolatot lássunk. Sokan azt gondolják, a távmunka az, ha valaki a munkát levélben, vonaton, vagy hajón, egy floppy lemezen elküldi. Ez is távmunka, de nem az európai szabványoknak megfelelő. A másik feltétel: létre kellett hozni azt a hátteret, ami lehetővé teszi azt, hogy az általam többször említett szolgáltatási bázis tudjon működni. És most jön az a pillanat, hogy a regisztrált végponttal rendelkező munkavállaló fel tud kapcsolódni a rendszerre és le tudja hívni a neki megfelelő munkát.

eA: Utolsó kérdésem: milyen feltételek mellett csatlakozhatnak majd az Internetre és a távmunka-hálózathoz a (táv)munkát keresők? Ugyanis egy 12.500 Ft-os Internet előfizetés egy 20.000 Ft körüli telefonszámlával spékelve jelenleg csak azoknak engedné meg a távmunkát, akiknek erre szükségük nincs.

SG: Horváth Ferenc barátom majd bizonyosan elmondja neked, hogy pl. Pázmándon, ahol ti a kábelTV-n keresztül fogtok szolgáltatni – tehát inteligens településként fogtok műköüdni -, már olyan lehetőség is lesz, hogy a megfelelő egységcsomag birtokában a pázmándi előfizetők megjelenjenek a távmunka piacon. Gondolom, az Internet szolgáltatás díja ott nem haladja majd meg a 30.000 Ft-ot:-))). Az ő számukra megpróbálunk olyan feltételeket teremteni, hogy december végéig LEGALÁBB néhány távmunka lehetőséget kiajánlhassunk. Azért mondtam a "lagalább" szót, mert most komoly tárgyalásban vagyunk olyan munkákról, amelyek a köz-szférából kihelyezhetőek lennének. Isten malmai lassan őrölnek, de remélhetően belátható időn belül eredményre jutunk.

Más kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik nincsenek olyan szerencsés helyzetben mint a pázmándiak? Nos a Compfair-re a Matáv meghirdet olyan távmunka csomagokat, amelyek kimondottan a távmunkát célozzák. 1999. januárjától a Matáv áttér az új számlázási rendre, amelyben lehetőség lesz a távmunka részére komoly kedvezményeket biztosítani.
 

A távmunka tehát elindult, állítólag komoly kedvezményekre lesz kilátásuk azoknak, akik 1999. január 1-e után kapcsolt távbeszélő vonalon és Interneten keresztül dolgoznak. Azonban a megválaszolandó kérdések sora áll a KHT előtt. Ugyanis az egyéni Internet-előfizetők száma stagnálni látszik, ami a telefon és Internet díjakat ismerve nem is csoda. Hiányzik – legalábbis jórészt – tehát a piac egyik szerplője! Ugyanakkor a HKT önfenntartó kellene hogy legyen, amihez a küldött és fogadott (forgalmazott) adatmennyiségért külön díjat kell fizetni. Ez 100 MB-ig 10.000 Ft (20 MB-ig 5.000). Ehhez jön a telefon és az Internet elérés díja. A KHT munkatársai kevesen vannak, reméljük, az október végére igért létszámnövekedés a minőségben is változást hoz. A mennyiség viszont – miként a net-használók számosságának alakulása – egészen más tényezők függvénye. Ugyanis – bár erre lehetőség lesz – kevés munkaadó vállalja majd át a telefon és Internet-díjakat, ill. a KHT fenntartásához elengedhetetlen forgalmi díjakat.

Pósvári Sándor
1998.

http://www.tavmunkainfo.hu/pos-interju.htm

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.