Konferencia: A Nemzeti Digitális Közmű Kialakítása

2009. január 26-án a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Intézet a hazai tudományos, innovációs és felsőoktatási élet kiemelkedő tagjainak részvételével konferenciát rendezett „Mi a Nemzeti Digitális Közmű?" címmel a Magyar Tudományos Akadémián.

Baja Ferenc államtitkár kezdeményezésére és megbízásából Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal közpolitikai igazgatója és Nagy Miklós, Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgatója kérte fel

Pálinkás Józsefet, a MTA elnökét, valamint Rudas Imrét, a Magyar Rektori Konferencia elnökét az országos informatikai optikai közmű terveit és célját bemutató konferencia megszervezésének támogatására.

A konferenciáról szóló tájékoztatón dr.Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta; az elmúlt időszak gyors informatikai és infokommunikációs technológiai fejlődése során a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a média nagy mennyiségű digitális adatot hozott létre és tett hozzáférhetővé elektronikus úton az állampolgárok, intézmények és vállalkozások számára.

Az elmúlt években több program is indult annak érdekében, hogy Magyarországon a közigazgatás, az állampolgárok, a vállalkozások, a felső-és közoktatás, a kutatás és az innováció is részesüljenek az információs társadalom előnyeiből; az egész társadalom váljon internet-felhasználóvá. Világossá vált, a célt szolgáló informatikai hálózatnak kiterjedtnek kell lennie, közmű jellegű szolgáltatást kell nyújtania.

A konferencia tárgya, a létrehozandó Nemzeti Digitális Közmű volt. Ennek megvalósítására szolgál az állam által előkészített, jövőt álló, homogén és integrált optikai gerinc- és felhordó hálózat-kezdeményezés, amely minden magyarországi település számára maradéktalan elérést tud biztosítani.

Az ország versenyképességének fenntartásához és az esélyegyenlőség megteremtéséhez elengedhetetlen a mindenki számára elérhető, interaktív, teljes körű kommunikációs hozzáférést biztosító infrastruktúra létrehozása. Ez lehet a Nemzeti Digitális Közmű, amely, együtt a rendelkezésre álló humán erőforrásokkal, ismét piacképessé teheti hazánkat Európa és a világ számára. Létrehozásával olyan EU-konform, gazdaságos és hatékony oktatási és kutatás-fejlesztési kommunikációs infrastruktúra áll rendelkezésre, amely biztosítja hazánk teljes értékű csatlakozását az Európai Kutatási Térséghez (ERA – European Research Area), s lehetővé teszi az érintett kör intézményeinek részvételét az európai programokban és projektekben. Segítségével a távmunka, távoktatás, (különös tekintettel a magyarországi munkaerő csekély mobilitási hajlandóságára) számára tényleges munkalehetőségeket biztosíthat.

A Nemzeti Digitális Közmű olyan korszerű, optikai összeköttetésen alapuló informatikai infrastruktúra lenne, amely Magyarországon a legkisebb településekre is elvinné az internet előnyeit.

A Nemzeti Digitális Közmű gondolatának igen pozitív visszhangja volt a vállalkozók, valamint a közigazgatási szféra körében is, a közmű ezen területek számára is alap-infrastruktúraként kínálhat hozzáférést.

A fejlesztéspolitikai kabinet az optikai közmű tárgyában tett előterjesztést már elfogadta, felmérte azt a hatást, amit az infokommunikációs technológiák gyakorolnak mindennapjainkra, s kifejezte, a gazdaságos kormányzati működés érdekében is szükség van az informatikával támogatott integrációra.

Dr.Baja Ferenc kifejtette, két meglévő, nagyteljesítményű hálózat képezheti az alapját a megoldásnak;

a kormányzati és az akadémiai gerinchálózat, utóbbi jelenleg az egyetemek és az MTA közötti összeköttetést biztosítja. Erről a témáról szólt Kroó Norbert akadémikus (MTA) előadása a konferencián. Ugyanott Sallai Gyula (BME) mutatta be azt a műszaki és infrastruktúrát, mely háttérként szolgálhat a megvalósításhoz. Pléh Csaba (BME) a szociológia nézőszögéből tekintette át a közösségi hálózatokat.

Az államtitkár utalt rá, a műszaki részletek kérdésében a politikai, lakossági, és a civil szféra, valamint a területen kialakult nagy monopóliumok („duopolium") konszenzusára van szükség, ennek kialakítása zajlik most, a konferencia zárultával. (Utóbbi vonatkozásban szóba kerültek az esetleges ellen-érdekeltségek, a hazai szabad-piacon jelenleg beszerezhetetlen sötét-fiberszál kérdése is…)

A hálózat építésébe profitérdekelt vállalkozásokat vonnak be, de az elkészült mű nem kerül a tulajdonukba.

Az Euroastra kérdésére az államtitkár elmondta; olyan, az EU-s szabályozással összhangban álló szerződéseket kötnek, melyek az elkészült hálózat jövőtálló menedzselését, s fenntartását is garantálják.

Az államtitkár szerint az új közműhöz a lehető legnagyobb EU-s támogatást kívánják megnyerni, a legkülönbözőbb lehívható források mérlegelésével. Ténylegesen elérhetőnek tartják a 6-10 Mbit/sec sávszélességet, sötét üvegszállal épült hálózattal, nyitott architektúrával.

Hangsúlyozta azokat a területeket, melyeken a projektnek eredményekkel kell szolgálnia;

-tanulás,

-munka, (távmunka),

-kultúra és egészségügy.

Mindezen szempontok olyan nemzetközi, politikai és tudományos-gazdasági áttekintésére van szükség, amely kizárja a szakmai hibák lehetőségét. A megvalósítás lehetséges időtartama 1,5 – 5 év közé tehető.

A témában további konferenciák szervezése várható, a projekt megindításának támogatásához a parlament informatikai albizottságában ötpárti egyeztetést kezdeményeztek.

1.	2.	3.
4.	5.	6.
7.	8.	9.
10.	11.	12.
13.	14.	15.
16.	17.	18.
19.	20.	21.
22.	23.	24.
25.	26.	27.
28.	29.	30.