Egy röviden nyitvatartó kiállításról utólag avagy FŰZŐ és MÁTKA
4 perc olvasásRosa Puente francia képzőművész és Hegedűs Mária vizuális költő FŰZŐ és MÁTKA című kiállítása nyílt meg a Ráday Képesházban. Performansszal kezdődött, Hegedűs Mária „Mátka – szöveg" produkcióját láthattuk, majd a tárlatot Olivier Bonnin szobrász nyitotta meg.
Rosa Puente francia képzőművész és Hegedűs Mária vizuális költő FŰZŐ és MÁTKA című kiállítása nyílt meg a Ráday Képesházban. Performansszal kezdődött, Hegedűs Mária „Mátka – szöveg" produkcióját láthattuk, majd a tárlatot Olivier Bonnin szobrász nyitotta meg.
„Rosa Puente képzőművész, elsősorban szobrász, a Grenada közelében fekvő Güejar Sierra-ban született. Nyolcévesen a családjával Barcelonában telepedtek le. Miután férjhez ment, Párizs környékére költözött. Eklektikus, a legkülönfélébb anyagokkal dolgozik: gipsz, agyag és még szokatlanabb anyagokkal is, mint pl. állati csontokkal. Rosa Puente fest is, elsősorban kínai tust használ különböző felületeken. Tanulmányait autodidaktaként kezdte, azután dolgozott Claude Abeille és Robert Nogués műtermeiben. Robert Couturier-vel való találkozása meghatározó volt abban, hogy folytassa a szobrászatot. A „FŰZŐ" című kiállítás a nők létfeltételeiről való elmélkedés eredménye.
A vallási szabályok, társadalmi konvenciók közé szorított, a szellemi tápláléktól megfosztott nők, asszonyok között megélt gyermekkor mélyen beléivódott Rosába, nagyon korán megtanulta, hogy lázadjon a nők sorsa ellen. Lázadjon a gondolatszabadságért, olyan életet követeljen a nők számára, ami nem merül ki az anyaságban. Rosa munkáiban arra törekszik, hogy a test által elszenvedett sérülések által megmutassa a lélek szenvedéseit, és arra késztet, hogy belegondoljunk abba a feneketlen mélységbe, amiben ezek az elnyomott nők élnek.
A művész élete szemünk láttára azonosul apránként a műveivel: „átalakítom, művészivé teszem azt, amit átéltem, ami engem alakított – mondja -, még akkor is, ha nagyon fájdalmas, traumatikus". Így érzéki apoteózisban szabadul meg szorító fűzőitől.
Hegedűs Mária 2008-ban ismerkedett meg Palaiseau-ban (Párizs) azzal a művészeti társasággal, amelynek Rosa Puente is tagja. Az a tény, hogy mindketten női alkotók önmagában nem indokol alkotómódszeri rezonanciákat. Amikor ezt a rezonanciát kölcsönösen fölfedezték munkáikban Mária, Rosa kezdeményezésére elkészített egy fél női és fél férfi gipsz-mellkast, amelyet mátkának nevezett el.
Hegedűs Mária ebből alkotta meg 2009-ben Mátka című vizuális költemény-sorozatát. A mátkaság férfi és nő olyan viszonya, amely végtelen közelítés és távolodás folyamata: a költemények ennek dokumentumszerű fölmutatásai. Rosa Puente Fűzőinek és Hegedűs Mária Mátkáinak közös tematikája a nő sorsa, – amely egyben a férfi sorsa, vagyis az ember sorsa."
– írta Orbán György a kiállítás ajánlójában.
Rosa Puente a közelmúltban a Borsodi Művészeti Fesztivál keretében Kazincbarcikán a Városi Kiállítóteremben mutatta be alkotásait.
A Ráday Képesházban megnézhettük Hegedűs Mária legújabb művét, amiről a következőket mondta: „Ez a legújabb munkám „Egy üvegkönyv" a címe, és a világ nagyjait példázza. A világ nagyjait megszemélyesíti André Breton, akinek az Oldható Hal c. munkáját Bakucz József fordította. Én Bakucz Józsefből írtam a doktori disszertációmat, ezért kézenfekvő volt, hogy őt tekintsem a világ nagyjai között elsőként, mint költőt. Az Oldható Hal c. művet lefénymásoltam, majd a fénymásolatot szavakra vágtam és egy magyar szilvapálinkás üvegbe beletöltöttem majd ledugaszoltam. Az üveg egyik oldalán egy hal, másik oldalán pedig a feliratok láthatók. Ez a munkám felkérésre, Rosa Punte meghívásos párizsi kiállítására készült, melynek mottója a világ nagyjai, és a feltétel pedig az volt, hogy üvegben kell megoldani. Lehet játszani az üveggel, mint egy kaleidoszkóppal, hiszen az üvegben fölvágott szavak mindig más-más elrendeződésben jelennek meg a szemünk előtt és olvashatóak."
A kiállítás 2010. augusztus 21-ig volt látogatható a Ráday Képesházban, Ráday u. 27.
A megnyitó fotóján balról: Orbán György, Rosa Puente és Olivier Bonnin.
Lantai József