Az Európai Bizottság 2008. október 3.-án közzétett jelentése szerint az uniós országok gyermekellátási szolgálatai – némi előrehaladás ellenére – nem képesek kielégíteni a szülők igényeit. A jelentés megállapítása szerint a tagállamok többsége nem teljesítette – a három éves és iskolaköteles kor közötti gyermekek 90 %-a és a három év alatti gyermekek 33 %-a számára biztosítandó – gyermekellátás tekintetében meghatározott célokat, melyeket az EU vezetői maguk tűztek ki 2002-ben Barcelonában.

 

Az Európai Bizottság 2008. október 3.-án közzétett jelentése szerint az uniós országok gyermekellátási szolgálatai – némi előrehaladás ellenére – nem képesek kielégíteni a szülők igényeit. A jelentés megállapítása szerint a tagállamok többsége nem teljesítette – a három éves és iskolaköteles kor közötti gyermekek 90 %-a és a három év alatti gyermekek 33 %-a számára biztosítandó – gyermekellátás tekintetében meghatározott célokat, melyeket az EU vezetői maguk tűztek ki 2002-ben Barcelonában.

 

A barcelonai célkitűzések szerves részét alkotják az Unió növekedést és foglalkoztatást célzó stratégiájának, céljuk pedig az, hogy segítsék a fiatal szülők – különösen a nők – elhelyezkedését. A ma közzétett jelentés a Bizottság átfogóbb intézkedéscsomagjának része, mely az európai polgárok számára a munka és a magánélet egyensúlyának javítására irányul (lásd IP/08/1450).

„Messze vagyunk még a gyermekellátó létesítményekkel kapcsolatos céljainktól, ezért fokozni kell erőfeszítéseinket! A megfelelő, elérhető gyermekellátás létfontosságú ahhoz, hogy a szülők dolgozni tudjanak, javuljon a nemek közötti egyenlőség és erősödjön a társadalmi integráció" – mondta Vladimír Špidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos. „A gyermekellátás a népesség elöregedése elleni fellépés szempontjából is életbevágó: megfelelő ellátó szolgálatok nélkül a szülőknek kisebb a gyermekvállalási hajlandósága. A jelenlegi ellátás továbbra sem megfelelő. A tagállamok kormányainak meg kell oldaniuk ezt a problémát, az Unió pedig 2013-ig fél milliárd eurónyi EU-finanszírozással támogatja a gyermekellátó létesítmények fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseiket."

Közvetlen összefüggés áll fenn a gyermekellátó rendszer léte és a szülők fizetést biztosító munkavállalási lehetősége között. Az Unió egészében több mint 6 millió 25 és 49 év közötti nő saját elmondása szerint családi kötelezettségei miatt nem vagy csak részmunkaidőben tud dolgozni. Több mint egynegyedük számára a gyermekellátó létesítmények hiánya – vagy költsége – jelenti a fő problémát. Ezért a magas színvonalú, megfizethető, a szülőknek és a gyermekeknek megfelelő nyitvatartással működő gyermekellátó létesítmények elérhető volta kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a nők könnyebben be tudjanak lépni a munkaerőpiacra.

A szülők munkavállalási feltételeinek megteremtése emellett elősegíti mind a munkaviszonyban állókat érintő szegénység megelőzését, mind az egyszülős háztartások szegénységének csökkentését, melyeket sokkal nagyobb mértékben (32%) sújt a szegénység, mint a gyermeket nevelő háztartásokat összességében (17%).

Végül – az Európában jelenleg tapasztalható demográfiai lassulást figyelembe véve – a megfelelő gyermekellátás a családalapítást is ösztönzi. A legmagasabb születési arányszámmal büszkélkedő tagállamok egyben azok, amelyek a legtöbbet tették a szülők munkája és magánélete egyensúlyának javítása érdekében, és ahol magas a nők munkavállalásának aránya.

A ma közzétett jelentés elsőként közöl összehangolt és összehasonlítható adatokat a tagállamok „hivatalos" gyermekellátási rendszereinek igénybevételéről. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy a legtöbb uniós ország távolról sem elégíti ki a gyermekellátás iránti igényeket, ami gátolja a szülőket (különösen a nőket) a munkavállalásban. Noha történt már némi előrelépés, sokat kell még tenni azért, hogy kielégítő legyen a gyermekellátás szintje, különösen a három év alatti gyermekek esetében.

Egyrészt új gyermekellátó létesítmények megnyitásával, másrészt a nem hivatalos gyermekellátás hivatásossá tételével – például minőségi előírások kidolgozásával, a munkafeltételek és a bérezés javításával, valamint a dolgozók képzésével – lehetne javítani a helyzeten. Emellett a szokásostól eltérő munkaidőben dolgozó szülők vagy a beteg gyermekek különlegesebb igényeit is ki kell elégíteni.

Minden érintett félnek, különösen a nemzeti és helyi hatóságoknak, valamint a munkaadóknak és a munkavállalóknak is aktív szerepet kell vállalniuk az elérhető, megfizethető és magas színvonalú kisgyermek-ellátási szolgáltatások fejlesztésében. A Bizottságnak nincs közvetlen hatásköre a gyermekellátás területén. Támogatja viszont a barcelonai célok elérése érdekében tett lépéseket, és különösen:

  • ösztönzi a – például az Európai Szociális Alap keretében történő – társfinanszírozás lehetőségeinek teljes mértékben történő kiaknázását;
  • továbbra is figyelemmel kíséri a barcelonai célkitűzések elérése érdekében tett lépéseket, melyeket magas színvonalú, összehasonlítható statisztikákkal, valamint szükség esetén egyes tagállamoknak tett konkrét ajánlásokkal támogat;
  • a helyes gyakorlatok cseréjére szolgáló különféle programokkal elősegíti a gyermekellátási létesítményekkel kapcsolatos tagállami tapasztalatok cseréjét, és ösztönzi az iskolát megelőző gyermekellátás munkakörülményeinek kutatását.

Lásd még: MEMO/08/592

Jelentés
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=604&langId=en

Melléklet (a Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma)
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=605&langId=en

Videó hírlevél: Az európai születési arányszám zuhanásának megállítása
http://ec.europa.eu/avservices/video/video_prod_en.cfm?type=detail&prodid=762&src=1
Videó hírlevél: Akcióban az Európai Szociális Alap
http://ec.europa.eu/avservices/video/video_prod_en.cfm?type=detail&prodid=4959&src=1

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük