2024.december.22. vasárnap.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Egy világhírű teve

2 perc olvasás

camel 11.

A cigaretta furcsa jószág. Küzdünk ellene mindenféle rémisztő képekkel, fenyegető feliratokkal, háromféle adóval, sötét kirakatokkal, reklám tilalommal. Hiába, az igazi dohányosról minden lepereg.

Európában a cigaretta a krimi háborút követően (1856) lett népszerű, amikor a brit katonák látták, hogy a velük szövetséges török bajtársak milyen élvezettel szívják az egyiptomi cifarettákat. A dohányzás hamarosan megjelent az Egyesült Álamokban is.

Az egyiptomi cigarettaipar világmárka volt, a luxus, minőség, illat szimbóluma. Ma sem olcsó mulatság egy doboz Simon Arzt, Salem Gold, Khedive, Ramses, vagy Memphis.

A Camel cigarettát 1913-ban kezdte gyártani a Reynolds Tobacco Company, azóta töretlenül emelkedik a forgalma. Ma már évente 40 milliárd dobozt adnak el, öt kontinensre, száz országba exportálnak. Magyarországon 2008 óta kapható, és a tíz legnépszerűbb cigaretta márka közé tartozik.

A logója különleges, egypupu teve, dromedár van rajta, amint a sivatagban megy, háttérben oázisra emlékeztető fák látszanak és egy piramis. Története is különleges. A gyártók induláskor szerették volna, ha felhasználják az egyiptomi cigaretta jó hírét. De ez csak áttételesen lehetett megvalósítani a védettségek miatt.

A sivatag és a piramis valóban felidézi Egyiptomot, de kellett még egy ütős jelmondat is a reklámhoz. Megtalálták. I’d walk a mile for a Camel. Egy mérföldet járnék egy Camelért, mondja a teve, persze egy csomag Camelre gondolunk. Ez kicsit furcsán hangzik. Akkoriban volt egy népszerű dal, Al Jolson énekelte a The Jazz Singer c. Filmben. Ez volt az első hangosfilm a világon, amelynek egy sora szállóigévé vált az USA-ban. „Ezer mérföldet járnék egy mosolyodért.“ Ezt az összecsengést használta fel nagyon ügyesen a Camel cég reklámszakértője.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alapította : Pósvári Sándor - 1973. Powered by WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. 2025©