Elfogadta az EP az unió a 2008-as költségvetését

Az EP december 13-án végleg megszavazta az Európai Unió 2008-as költségvetését. Nő a Galileo-program, a koszovói EU-misszió, a Frontex, valamint a lisszaboni stratégiával összefüggő programok büdzséje. Jövőre már nem az agrárkiadások jelentik a legnagyobb tételt. A teljes közösségi költségvetés a jövő évben 120,3 milliárd euró lesz.

Az EP december 13-án végleg megszavazta az Európai Unió 2008-as költségvetését. Nő a Galileo-program, a koszovói EU-misszió, a Frontex, valamint a lisszaboni stratégiával összefüggő programok büdzséje. Jövőre már nem az agrárkiadások jelentik a legnagyobb tételt. A teljes közösségi költségvetés a jövő évben 120,3 milliárd euró lesz.

Az EU általános költségvetési kerete 2008-ban a kifizetéseket tekintve 120 milliárd 346 millió 758 ezer 612 euró lesz. Ez a tagállami bruttó nemzeti jövedelmek közel 0,96 százalékának felel meg. Az EP és a Tanács által kialkudott, és most lényeges változtatás nélkül megszavazott 2008-as költségvetés 5,7 százalékkal magasabb a 2007-esnél.

Ez az első olyan közösségi költségvetés, amelyből a legnagyobb részt a növekedés és a foglalkoztatás (1a és 1b fejezet) kapja, nem pedig az agrártámogatás (a 2. fejezetből).

A költségvetés számai

Galileo, Koszovó, Frontex

A Galileo-program 2008-ban 300 millió eurót (kifizetés) kap. (A Galileo és a Technológiai Intézet 2013-ig tervezett együttes költségvetése 3,7 milliárd euró.)

A közös kül- és biztonságpolitikára (kkbp) 285 millió eurót jut. (Ez 125 milliós növekedést jelent 2007-hez képest.) Ebből az összegből 70 millió a rugalmassági eszközből (ebből az előre nem látható, vagy kivételes kiadások pénzelhetők) kerül a kkbp-kiadásokhoz. Ezt a plusz keretet 2008-ban elsősorban a koszovói EU-misszió támogatására használják fel.

Az EU külsőhatár-védelmi ügynöksége, a Frontex büdzséjét is növelték a korábbiakhoz képest. A 30 milliós többlettel 70 milliós lesz az intézmény költségvetése.

Az Európai Bizottság személyzeti kiadásaira szánt, korábban 49 milliósra tervezett tartalékot (5. fejezet) 5 millió euróra csökkentették.

Azzal, hogy az EP a második olvasatban megszavazta az EU büdzséjét, a költségvetési eljárás lényegében lezárult. A büdzsét hivatalosan december 18-án írja alá az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering.

Előzmények, részletek

Az EP első olvasatban októberben szavazott az unió 2008-as költségvetéséről. Ezt követően a Tanács és az EP képviselői vitáztak tovább a számokról, mígnem a november 23-ai egyeztetésen sikerült megegyezésre jutni a legtöbb kérdésben. A most elfogadott számok megfelelnek az Európai Parlament korábban megfogalmazott prioritásainak.

A Tanács korábbi tervezete az összes kifizetést 2 milliárd 123 millió euróval, 119 milliárd 410 millió euróra, a bruttó nemzeti jövedelem 0,95 százalékára csökkentette volna az Európai Bizottság 0,97-es javaslatával szemben. Az EP első olvasatban az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,99 százalékában állapította volna meg a 2008-as költségvetés kifizetési előirányzatait.

A tizenkét órán át tartó tárgyaláson az EP delegációja kilátásba helyezte, hogy blokkolja a megegyezést a közös kül- és biztonságpolitika költségvetéséről, ha a tagállamok nem támogatják az uniós műholdas program, a Galileo megfelelő finanszírozását.

A képviselőknek végül sikerült elérniük, hogy megállapodás szülessen: a Galileót teljes egészében uniós forrásokból finanszírozzák. A program 2013-ig történő pénzeléséhez hiányzó mintegy 2,4 milliárd eurót, valamint az Európai Technológiai Intézet büdzséjéhez adandó 300 milliót elsősorban a hosszú távú költségvetés átcsoportosításával teremtik elő (1,6 milliárd az el nem költött, 2007-es mezőgazdasági forrásokból származik, 200 millió egyes uniós programok büdzséjének együttdöntést nem igénylő csökkentésével, 400 millió bizonyos kutatási prioritások megváltoztatásával jön össze, 500 milliót pedig a tartalékokból használnak fel).

Az EP a hosszú távú költségvetés (pénzügyi perspektíva) revízióját sürgette annak érdekében, hogy a lisszaboni célkitűzésekhez tartozó programok – így az egész életen át tartó tanulást és képzést, továbbá a transzeurópai hálózatokat támogató programok, valamint az Erasmus – megfelelő forrásokkal rendelkezzenek. A tárgyalásokon végül sikerült megtartani az ezen programokra eredetileg szánt összegeket.

A megegyezés után Kyösti Virrankoski (liberális, finn), az EP költségvetési jelentéstevője azt mondta, „teljes szívemből üdvözlöm a tárgyalások eredményét. Ez nagy siker Európa, az európai ipar és az európai polgárok számára".

Surján: ne tekintsék kidobott pénznek az unió költségvetését

A költségvetés plenáris vitájában felszólalt Surján László (néppárti). A képviselő a Galileo Galileinek tulajdonított szavakkal azt mondta, „sok éves akadékoskodás után mégis mozog a Galileo-program". A politikus azt kérdezte, a megegyezéshez „miért kellett a kényszer, miért nem lépett a Tanács már hamarabb".

„Miért próbálja a Tanács évről-évre csökkenteni a kohéziós politika forrását – idén is több mint 100 millióval? Miért kellett egy évtizedre visszafogni az új tagállamok agrártámogatását, s versenyeztetni egymással a közös piacon különböző módon támogatott európai polgárokat?" – sorolta kérdéseit Surján.

A tagállamok magatartását a képviselő a 18. századi magyar nemesekéhez hasonlította, akik életüket és vérüket igen, zabukat viszont nem adták volna Mária Teréziáért. „Ne tekintsük az unió költségvetését kidobott pénznek. Olyan eszközről van szó, amely révén az európai polgár értéket kap pénzéért cserébe" – mondta Surján László.

Sajtóközlemény az első olvasatról

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/12034-295-10-43-20071019BRI11923-22-10-2007-2007/default_p001c005_hu.htm

Aggódik az EP a szélsőségek erősödése miatt

Az EP csütörtökön állásfoglalást fogadott el „A szélsőségesség fokozódása elleni küzdelemről Európában" címmel. A képviselők elítélik a rasszista támadásokat, és azt, hogy egyes pártok koalíció kötésével legitimálnak szélsőségeseket. Az EP szerint nincs kivétel: minden tagállam szembesül az extrém szervezetek jelentette problémával.

Az Európai Parlament hat frakciója (néppártiak, szocialisták, liberálisok, Nemzetek Európája, zöldek, kommunisták) közös állásfoglalás-tervezetét fogadta el az EP csütörtökön az európai szélsőségek elleni harcról. (Az egyik néppárti előterjesztő Járóka Lívia, az egyik liberális pedig Mohácsi Viktória volt.) A képviselők 527 igen, 15 nem és 39 tartózkodó voksot adtak le a végszavazásnál.

Erősödő szélsőségek

Az EP „komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Európában megerősödtek az olyan szélsőséges mozgalmak, félkatonai csoportok és pártok, amelyek közül néhány kormányzati hatáskörökkel is rendelkezik" – kezdődik az elfogadott állásfoglalás. Ezek a szervezetek a szöveg szerint „ideológiájukat, politikai érvelésüket, gyakorlatukat és magatartásukat az intoleranciára, a megkülönböztetésre – ideértve a rasszizmust is -, a vallási gyűlölködés keltésére, a kirekesztésre, az idegengyűlöletre, az antiszemitizmusra, a cigányellenességre, a homofóbiára és nőgyűlöletre valamint az ultranacionalizmusra alapozzák".

Koalícióban

A parlament „helytelennek tartja, hogy néhány élvonalbeli párt helyénvalónak látta, hogy koalíciós megállapodások kötése révén hitelességet és elfogadást nyújtanak szélsőséges pártoknak, és ezáltal feláldozzák morális integritásukat a rövid távú politikai előnyszerzés és az opportunizmus oltárán".

A képviselők sürgetik „valamennyi demokratikus politikai erőt –  ideológiájuktól függetlenül -, hogy kerüljék a nyíltan vagy burkoltan rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szélsőséges pártok mindennemű támogatását, és ennélfogva ne lépjenek semmiféle szövetségre választott képviselőikkel".

„A közszereplőknek tartózkodniuk kell az olyan kijelentésektől, amelyek más embercsoportok faji, etnikai, vallási hovatartozásuk, fogyatékosságuk és szexuális beállítottságuk alapján történő megbélyegzésére ösztönöznek vagy hívnak fel" – véli az EP.

Minden országban

A szöveg szerint „újfasiszta, félkatonai és egyéb szélsőségesek erőszakos támadásokat intéznek sebezhető csoportok – bevándorlók, romák, homoszexuálisok, a fajgyűlölet ellen küzdő személyek és a hajléktalanok – rendkívül széles köre ellen", és „súlyos aggodalomra adnak okot" a „nyilvános és könnyen hozzáférhető, gyűlöletkeltésre alkalmas weboldalak".

A parlament „határozottan elítél minden rasszista és gyűlölettől vezérelt támadást, és felhívja a hatóságokat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a felelősök megbüntetése érdekében".

A képviselők úgy látják, hogy „egyetlen tagállam sem mentes attól a belső fenyegetéstől, amit a szélsőségesség jelent a demokráciára nézve".

Az EP-ben?

Az állásfoglalás „előretekintve a 2009-es európai választásokra, figyelmeztet arra az eshetőségre, hogy szélsőséges pártok biztosíthatják képviseletüket az Európai Parlamentben, és felhívja a képviselőcsoportokat, tegyék meg a megfelelő lépéseket annak elkerülése érdekében, hogy egy demokratikus intézményt demokráciaellenes üzenetek finanszírozására és hangoztatására használhassanak fel".

Rasszizmus elleni törvények

Az EP „sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a politikai és vallási erőszakra történő uszítás tiltását célzó hatályos jogszabályok teljes körű alkalmazását; felszólítja a tagállamokat a rasszizmus elleni törvények szigorú végrehajtásának és következetes betartatásának, tájékoztató és információs kampányok a sajtóban és az oktatási intézményekben történő ellenőrzésére".

Iszlám fundamentalista toborzás

A megszavazott szöveg szerint az EP-t „komolyan megrémíti az Európai Unión belül folytatott iszlám fundamentalista toborzás és erőszakos, terrortámadásokkal járó propaganda-hadjárat, amely az európai értékekkel szembeni gyűlöleten és az antiszemitizmuson alapul".

A parlament arra kéri „valamennyi tagállamot, hogy – bírósági ítéletet követően – legalább irányozzák elő az állami keretek megvonásának lehetőségét azoktól a politikai pártoktól, amelyek nem ítélik el az erőszakot és a terrorizmust, és amelyek nem fogadják el az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat, a demokráciát és a jogállamiságot".

Kimaradt a történelmi revizionizmus

Érdekesség, hogy nem kevesebb, mint nyolc módosító indítványt nyújtott be a lengyel Bernard Wojciechowski, a Függetlenség/Demokrácia frakció tagja. A képviselő az elítélendő szélsőségek, magatartások mellé mindenhol beszúrta volna a „történelmi revizionizmus" fogalmát is.  A parlament egytől egyig elvetette ezeket az indítványokat.

Mohácsi: az országok ítéljék el saját szélsőségeiket

A parlamenti vitában Mohácsi Viktória (liberális) szélsőségesnek tekintett szervezeteket sorolva azt mondta, minden tagállamban jelen vannak „a 20. századi bukott diktatúrák időről-időre előbúvó árnyai". Szerinte „elfogadhatatlan, hogy szélsőséges pártoktól, szerveződésektől – mint a Jobbik vagy a Magyar Gárda – olyan nyilatkozatok látnak napvilágot, amelyekben a fogalmilag abszurd cigány bűnözést genetikai okokkal magyarázzák, amelyben a romák társadalmi integrációja helyett szegregációt, gettót követelnek", miközben „fekete egyenruhába bújva masíroznak".

„A magyar ombudsmanok, a köztársasági elnök és a magyar kormány hivatalosan elítélte a Magyar Gárda és a Jobbik szerveződéseket. Kérünk valamennyi felelős európai kormányt, hogy tegye meg ezt, ugyanezt saját szélsőségeseivel szemben" – mondta Mohácsi.

Tabajdi: közvetlen eszközökkel a gyűlöletkeltés ellen

Tabajdi Csaba (szocialista) úgy vélte, „mindenkinek a saját országában kell föllépnie a megjelenő nacionalista és szélsőséges áramlatokkal kapcsolatosan. Mindenki először saját maga ítélje el a szélsőséges nacionalistákat, és saját országában határolódjon el".

A képviselő szerint „közvetlen eszközökkel kell büntetni a gyűlöletkeltő beszédet". Tabajdi úgy vélte, példát kell mutatni, és különösen „a demokratikus jobboldalnak van nagy felelőssége, hogy elhatárolódjon az Európában burjánzó szélsőjobboldali jelenségektől".

Olajos: nyilatkozat a szélsőséges félkatonai csoportok ellen

Olajos Péter (néppárti) hivatkozott az általa Tabajdival, Szent-Iványi Istvánnal (liberális) valamint egy bolgár szocialista és egy spanyol zöldpárti képviselővel közösen jegyzett írásbelinyilatkozat-tervezetre, amely „az unió területén működő szélsőséges félkatonai csoportok működését ítéli el".

A képviselő úgy tapasztalta, hogy „bár sokan éreznek morális és politikai kötelezettséget e szélsőséges eszmék térnyerésének megállítására, amint arra kerül a sor, hogy azt írásos nyilatkozatban vagy más formában konkrétan elítéljék, sokan megtorpannak". Szerinte „amikor nevesíteni próbáljuk ezeket az eszméket, a lista soha nem teljes és sohasem pontos (…), ezért inkább a szélsőségesség, eszmék közös gyökerét kell megfogni".

Olajos azt mondta, az EU alapjogi chartájában lefektetett eszmék és jogok mindegyikét tisztelni és védeni kell. A politikus a nyilatkozat támogatását kérte a képviselőktől.

Emberi jogi reformokhoz kötné az EP az EU-kínai kereskedelem fejlesztését

Az EP szerint aggodalomra ad okot Kína teljesítménye az emberi jogok terén. Pekingnek biztosítania kell a szólás- és a vallásszabadságot is – áll a parlamenti állásfoglalásban. A képviselők a helyzet javulásáig fenntartanák a fegyverembargót.

Az EP csütörtökön kézfelemeléssel állásfoglalást szavazott meg a novemberben tartott EU-Kína csúcstalálkozóról, illetve az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszédről.

A képviselők „üdvözlik a 10. EU-Kína csúcstalálkozó közös nyilatkozatát, amelyben mindkét fél megerősíti elkötelezettségét a globális kihívásokkal való szembenézésre irányuló, átfogó stratégiai partnerség kialakítása iránt".

Olimpia

A parlament ugyanakkor sajnálja, hogy „a Tanács és a Bizottság ismét elmulasztotta az emberi jogi ügyeket határozott módon felvetni annak érdekében, hogy nagyobb politikai súlyt adjanak az emberi jogi aggodalmaknak, illetve hogy az EU nem használta fel a közeledő olimpiát arra, hogy a Kínában tapasztalható komoly emberi jogi problémákról tárgyaljon".

A parlament az EU Kínával folytatott fokozottabb kereskedelmi kapcsolatait az emberi jogi reformoktól tenné függővé.

Embargó

Az EP „ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogi kérdésekben elért nagyobb előrelépésig tartsák fenn a Kína ellen a Tienanmen téri események után bevezetett fegyverembargót".

Az állásfoglalás „hangsúlyozza, hogy Kína ember jogok terén nyújtott teljesítménye komoly aggodalomra ad okot, ezért jelentősen meg kell erősíteni és fejleszteni kell az emberi jogokról az EU és Kína között folyó párbeszédet".

Tibet

A szöveg felhívja a figyelmet, „Kínának biztosítania kell a szólás-, gondolat- és vallásgyakorlási szabadságot", emellett „felszólítja a kínai kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a dalai láma Tibet autonómiájára irányuló kéréseinek megfelelő figyelembe vételével".

A parlament „sürgeti Kínát, hogy hagyjon fel a mianmari és a dárfúri rezsim támogatásával".

Internet

Az EP „aggódik az interneten közzétett információk felügyelete és cenzúrázása miatt, és felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tegyék újból lehetővé a több ezer letiltott weboldalhoz való hozzáférést, beleértve az európai tömegtájékoztatási eszközök internetes oldalait is".

Környezetvédelem

A parlament „felszólítja Kínát és az EU-t, hogy a fenntartható növekedés és társadalmi fejlődés érdekében kiegyensúlyozottabb kereskedelemre és gazdasági partnerségre törekedjenek, különösen az éghajlatváltozás, a környezet és az energia területén".

Hamisítás

A képviselők úgy vélik, „hogy az európai termékek és márkák kínai ipar általi hamisítása és az ezekkel való kalózkodás súlyosan sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, és arra ösztönzi a kínai hatóságokat, hogy jelentősen javítsák a szellemi tulajdonjogok védelmét".

Szent-Iványi: visszalépés a szólásszabadságban

Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, az olimpiára nem csak a sportkedvelők várnak, „hanem mindazok, akik az emberi jogok terén előrelépést várnak Kínától". A képviselő úgy vélte, az EU-kínai emberi jogi párbeszéd eddigi 24 fordulójának mérlege egyáltalán nem kedvező, és súlyos visszalépés tapasztalható a szólásszabadság, a médiaszabadság, az internetszabadság terén.

Szent-Iványi úgy vélte, az EU tagállamainak az unió keretein kívül is fel kell lépniük a kínai emberi jogokért, a párbeszéd során pedig biztosítani kell a civil szervezetek jelenlétét és a tárgyalások nyilvánosságát. A politikus szólt az ujgur kisebbségről is, akik „etnikai, vallási és nyelvi diszkrimináció áldozatai".

Dobolyi: eredményorientált emberi jogi politikát

Dobolyi Alexandra (szocialista) szerint az EU-nak az elveket központba állító megközelítés helyett eredményorientált módszert kell alkalmaznia az emberi jogok védelmében. Emellett – tette hozzá – el kell fogadni, hogy a fejlődés csak lépésről lépésre valósul meg. Mindez nem jelenti azt – mondta -, hogy az EU-nak ne kellene kritikát megfogalmaznia és ragaszkodnia a demokratikus reformokhoz.

A képviselőnő azt mondta, támogatja a Bizottságot és a Tanácsot abban, hogy a Kínával folytatott párbeszéd során napirendre veszi a termékbiztonság, a kereskedelmi egyensúlytalanság, a szellemi tulajdonjogok, a nemzetközi versenypolitika, a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdéseit is.

EP-jóváhagyás a Montenegróval kötött stabilizációs és társulási megállapodáshoz

Az Európai Parlament jóváhagyta a stabilizációs és társulási megállapodás megkötését Montenegróval. A képviselők az EU-tagság felé vezető út első lépéseként értékelik a megállapodást.

A Marcello Vernola (néppárti, olasz) által jegyzett jelentésben az EP külügyi bizottsága a stabilizációs és társulási megállapodás jóváhagyását javasolta. A képviselők csütörtökön kézfelemeléssel elfogadták az indítványt.

A parlament hozzájárulási eljárás keretében döntött. Ez azt jelenti, hogy az EP egyetértése nélkül nem lehetett volna elfogadni a megállapodást.

A képviselők külön állásfoglalásban is értékelték az EU és a Szerbiától nemrégiben különvált ország viszonyát.

Eszerint a parlament a megállapodást az „első, ám igen fontos lépésnek tekinti Montenegró Európai Unióhoz való csatlakozása terén, valamint úgy véli, hogy a megállapodás újabb példája a Nyugat-Balkánon zajló pozitív változásoknak, amelyek alapján elérhetőnek tűnik az EU-tagság".

A szöveg „hangsúlyozza ugyanakkor a montenegrói hatóságok számára, hogy a csatlakozás kilátásait reálisan kell felmérni, nem pusztán a közösségi szabályok és normák nemzeti jogba való átültetése alapján, hanem az ország tényleges közigazgatási és igazságügyi kapacitására és a szükséges források biztosítására való figyelemmel".

Az EP „ üdvözli, hogy az év elején Montenegró területén tartóztatták le a háborús bűnökkel vádolt és szökésben lévő Vlastimir Djordjevicet, valamint felszólítja a montenegrói hatóságokat, hogy továbbra is működjenek együtt Szerbiával és más szomszédos országokkal a háborús bűnökkel vádolt személyek, főként Ratko Mladic és Radovan Karadzic felkutatásában és letartóztatásában".

A parlament ugyancsak „üdvözli a Montenegróval kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások 2007. szeptember 18-ai aláírását, amely az első lépést jelenti a teljes vízummentesség felé".

Bővebben az EU és Montenegró kapcsolatáról (angolul)

http://ec.europa.eu/enlargement/montenegro/eu_montenegro_relations_en.htm

Ajánlás: Marcello Vernola (EPP-ED, IT)

Jelentéstevő: (A6- /2007) – Stabilizációs és társulási megállapodás az EK és Montenegro között

Javaslat: a Tanács és a Bizottság határozata az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről

Külügyi Bizottság 

Eljárás: hozzájárulás

Vita: 2007. december 12., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=AVC/2007/0123

Marcello Vernola

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Vernola&partNumber=1&language=HU&id=28439

Állásfoglalás a textilkereskedelemről

Az EP által csütörtökön elfogadott állásfoglalásban a képviselők az európai textilipar – és termékei piacra jutásának – támogatását kérik, továbbá végrehajtatnák a harmadik országokból érkező termékek származási helyének feltüntetését előíró szabályokat. 

Az EP szerint „a textil- és ruhaipari kvóták eltörlése súlyos társadalmi következményekkel járt, méghozzá elsősorban olyan régiókban, ahol a legtöbb vállalat és dolgozó (főként nők) összpontosul, és ahol krónikusan alacsonyak a bérek".

A parlament „javasolja egy olyan, megfelelő források által támogatott közösségi program létrehozását a textil- és ruhaiparra vonatkozóan – különös tekintettel a hátrányos helyzetű, az ágazattól nagymértékben függő régiók számára -, mely magában foglalja a kutatás és innováció támogatását, a szakképzést és a kis- és középvállalatokat, és mindezt egy olyan közösségi programmal párhuzamosan, mely ösztönzi a kereskedelmi márkák kialakítását, valamint az iparágban előállított termékek külföldi promócióját".

A képviselők aggasztónak tartják a számos harmadik országban létező magas vám- és nem vámjellegű akadályokat, és úgy vélik, „a Bizottságnak harmadik országokkal kötött kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodásain keresztül biztosítania kell a jobb piacra jutási feltételeket a harmadik országokban, mivel ez alapvető fontosságú az európai textil- és ruhaipar jövője szempontjából".

Az EP kiemeli, „alkalmazni kell a harmadik országokból importált textilipari termékek származási helyének feltüntetésére vonatkozó kötelező szabályokat, és e tekintetben felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el a gyártás helyének feltüntetéséről szóló rendeletre irányuló, függőben lévő javaslatot".

A parlament „felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a kínai hatóságokat devizaárfolyamuk kiigazítására és euró/dollár devizaegyenlegük felülvizsgálatára, mivel e tényezők most megkönnyítik a kínai textil- és ruházati termékek importjának nagymértékű beáramlását".

Együttműködés az Alapjogi Ügynökség és az Európa Tanács között

Az EP csütörtökön konzultációs eljárásban elfogadta Adamosz Adamou (zöldpárti, ciprusi) jelentését az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködés szabályozásáról.

A jelentéstevő szerint „fontos annak az elismerése, hogy az elmúlt ötven évben az Európa Tanács volt az az intézmény, amely létrehozása és működésének megkezdése óta az ezen a területen végzett magas szintű tevékenysége révén kidolgozta az emberi jogok és a jogállamiság védelmére és előmozdítására szolgáló normák, jogi és igazságügyi eszközök átfogó rendszerét, és széleskörű tapasztalatokat szerzett. Ezért az alapvető jogok védelmével kapcsolatos, az Alapjogi Ügynökség és az Európa Tanács szempontjából közös célt egymás tevékenységének kiegészítésével és aktívan kell megvalósítani, a felesleges munkavégzést, valamint az emberi jogok és az egyéni jogok tekintetében az Európa Tanács által bevezetett, jól bevált (igazságügyi vagy egyéb) rendszer meggyengülését pedig el kell kerülni.

A jelentés parlamenti vitájában néppárti vezérszónokként szólalt fel Gál Kinga. A képviselőnő emlékeztetett: korábban sok vita volt arról, vajon az Európa Tanács (ET) léte mellett szükség van-e az Európai Unió Alapjogi Ügynökségére. Szerinte a világosan kimondta a parlament és a Tanács is: igen, szükséges, és hasznos együttműködés lesz az ET és az ügynökség között.

Gál üdvözölte a két intézmény közötti megegyezést, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült kiemelni azt, hogy konkrét esetekben az ügynökségnek figyelembe kellene vennie az ET parlamenti közgyűlésének, bizottságainak tapasztalatát, szakértelmét. A politikus megjegyezte: bár az ügynökséget már 2007. március 1-jén megnyitották, a mai napig nincs operatív és irányító struktúrája.

Jelentéstevő: Adamos Adamou (Greens/EFA, CY)

Jelentés: (A6-0443/2007) – Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködés

Javaslat: a Tanács határozata az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről szóló, az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodás megkötéséről

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. december 12., szerda

Adamos Adamou

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Adamou&partNumber=1&language=HU&id=28469

Hajóroncsok a Kercsi-szorosban

Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást szavazott meg a a fekete-tengeri Kercsi-szorosban található hajóroncsokról.

Az állásfoglalás emlékeztet: „tíz hajó (tankhajók és teherhajók) süllyedt el vagy futott zátonyra a szorosban és a Fekete-tenger északi régiójában egy súlyos vihar következtében", és „előzetes információk szerint hat tengerész halt meg, és több mint 2000 tonna gázolaj és kén ömlött a tengerbe, ami környezeti katasztrófát okozott, és több mint 15000 madarat ölt meg".

Az EP „felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy közelről kövesse nyomon a fekete-tengeri helyzetet és tegyen konkrét lépéseket a katasztrófa ökológiai hatása csökkentésének elősegítésére".

Olajos: kijózanító katasztrófák

Az állásfoglalásról szóló parlamenti vitában felszólalt Olajos Péter (néppárti). Szerinte „sem fogható ahhoz a növekedéshez, amely a globális kereskedelem és ezzel összefüggésben az áruk szállítása terén következett be. Ebben a robbanásban a tengeri szállítás kiemelkedő szerepet töltött be, hiszen e téren zajlik az Európai Unió külkereskedelmének 90 százaléka."

Olajos úgy vélte, az elmúlt hónapban bekövetkezett három súlyos katasztrófának kijózanítónak kell lennie. „Sürgető szükség lenne a mainál hatékonyabb nemzetközi koordinációra, amely az aktív megelőzésben, és a balesetek utáni kármentesítésben is komoly szerepet játszana. Szükség van továbbá a területen érvényben lévő nemzetközi jogszabályok haladéktalan felülvizsgálatára, a hiányzók kidolgozására, a folyami szállításra tervezett hajók tengeren történő közlekedésének megtiltására, valamint a szennyező fizet elv hatékony érvényesítésére" – mondta a képviselő. „Az EU kiemelkedő feladata, hogy nemzetközi szinten is sürgesse mindazon, a tengeri hajózás biztonságát célzó intézkedéseket, amelyek az Európai Unióban már beváltak" – tette hozzá.

EP-jelentés a vagyonkezelési irányelvről

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta Wolf Klinz (liberális, német) saját kezdeményezésű jelentését a második vagyonkezelési irányelvről.

A jelentés indokolása szerint „a befektetési alapokkal foglalkozó iparág nem csak a pénzügyi rendszer jelentős része, hanem hozzájárul a gazdasági és társadalmi rendszer stabilitásához a megtakarítások termelő beruházásokba való átterelésével".

A befektetési alapokra vonatkozó uniós keretszabályozás alapja az 1985. évi, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv (ÁÉKBV). Ez az EU-n belül a lakossági alapok nagy és növekvő piacának létrejöttét eredményezte. Ma az ÁÉKBV-kbe fektetett 6,213 milliárd euróval ez a szegmens az európai alapok 78,9%-át teszi ki.

Az Európai Bizottság a 2006 novemberében közzétett fehér könyvben elemzése alapján megállapítja, hogy az ÁÉKBV-kre vonatkozó jelenlegi rendelkezések nem tartanak lépést az új versenykihívásokkal és az európai befektetők változó igényeivel. Ezért a fehér könyv a meglévő keretrendszer folyamatos fejlesztését tervezi a III. ÁÉKBV irányelv célzott felülvizsgálatán keresztül. Az EP a 2008 elején induló együttdöntési eljárásban fogja módosítani a majdani javaslatot.

Az EP mostani jelentése a következő témakörökkel foglalkozik:

• nem harmonizált kisbefektetői alapok
• zártkörű kibocsátási rendszer
• forgalmazás és jutalékok
• alapok határokon átnyúló egyesülésének adóztatása
• befektetési politika és kockázatkezelés
• alapkezelés
• letétkezelő
• Lámfalussy-stílusú mechanizmusok
• fedezeti alapok

A plenáris vitában a néppárti frakció vezérszónoka volt Becsey Zsolt. „Keletiként én nem arról áradozom, egy tőkeszegény övezetből jőve, hogy most mindenki azon rágja otthon a körmét, hogy a JUSIC bővítésével a hedge-fund-okkal vagy a private equity-vel mi lesz, mert ez egyáltalán nem érinti a saját régiónkat, legalábbis jó pár évig" – kezdte felszólalását a képviselő.

Becsey az uniós szabályozás felülvizsgálatától többek között a disztribútorként működő bankok szerepének megvizsgálását várja, „hiszen jelenleg az összes költségek 60 százalékát az értékesítési költség teszi ki. A képviselő úgy vélte, a letétkezelőt, az alapkezelőt és ezeknek a menedzsmentjeit sokszor szinte röghöz kötik a tagállami előírások. A politikus azt mondta, az új tagállamokban nagyon sok tehetséges fiatal van, akik képesek lennének egy felszabadított piacon a kitelepített menedzsmenttevékenységek kedvező áron, jó minőségben történő ellátására.

Jelentéstevő: Wolf Klinz (ALDE, DE)

Jelentés: (A6-0460/2007) – Vagyonkezelés II

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007., december 12., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2200

Wolf Klinz

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Klinz&partNumber=1&language=HU&id=28244

Perger István/ EU parlament sajtószolgálat