Elfogadták Barsiné Pataky Etelka jelentését a Galileo-programról -USA vízumadatok -Macedonia -Drogok -Szervátültetési szabályok
31 perc olvasás2013-ra üzemkész lehet az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo, miután az EP megszavazta a Tanács és a parlament delegációi által már elfogadott kompromisszumos javaslatot. A teljes programra 2013-ig 3,4 milliárd euró jut az EU költségvetéséből. A rendelet EP-s témafelelőse Barsiné Pataky Etelka.
2013-ra üzemkész lehet az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo, miután az EP megszavazta a Tanács és a parlament delegációi által már elfogadott kompromisszumos javaslatot. A teljes programra 2013-ig 3,4 milliárd euró jut az EU költségvetéséből. A rendelet EP-s témafelelőse Barsiné Pataky Etelka.
Az Európai Parlament 2008. április 23-án, 607 igen, 36 nem, 8 tartózkodó szavazattal elfogadta Barsiné Pataky Etelka (néppárti) jelentését az európai műholdas rádiónavigációs programokról, az Egnos-ról és a Galileóról.
Az mi?
Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll: az Egnos-ból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz Glonass-nak is.
A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Ez után következhet a hasznosítási szakasz.
Az első kísérleti műholdat, a GIOVE-A-t 2005 decemberében lőtték fel. A következő, a GIOVE-B pedig a tervek szerint most vasárnap, április 27-én indul az űrbe a kazahsztáni Bajkonurból. Ezt követően lövik fel a 30 Galileo-műhold közül az első négyet.
3,4 milliárd euró EU-pénz
A projektet végül teljes egészében EU-forrásokból finanszírozzák (ld. az Előzmények c. részt – a szerk.). A 2007-2013-as időszakra a programokra rendelkezésre álló teljes költségvetés 3 milliárd 405 millió euró (ebből 400 millió a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogramból jön). A tagállamok és a programhoz kapcsolódó harmadik országok további finanszírozást is nyújthatnak.
A jogszabály ugyanakkor hozzáteszi: „egy későbbi szakaszban hozható olyan döntés, hogy a rendszer 2013 utáni üzemeltetése és utánpótlása a köz- és magánszféra partnersége vagy a magánszektorral kötött egyéb szerződés útján is történhet".
Az EU-é legyen a haszon
„A programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak összességének az Európai Közösség tulajdonát kell képeznie, ezért ennek érdekében – ahol ez megfelelő – megállapodásokat kell kötni a harmadik felekkel a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan" – áll a szövegben. „A rendszerek üzemeltetéséből származó bevételek az Európai Közösséget illetik; e bevételeket a közösségi költségvetésnek juttatják, és a programok céljára különítik el."
Biztonság és adatvédelem
A programokat a Bizottság által képviselt Európai Közösség, az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság (GSA) és az Európai Űrügynökség (ESA) irányítja majd, szigorú hatáskörmegosztással. A Bizottság kezeli például a rendszerek biztonságát érintő kérdéseket. Ha a rendszerek üzemeltetése befolyással lehet az Európai Unió vagy tagállamai biztonságára, a közösség közös kül- és biztonságpolitikája keretében kell eljárni.
A jogszabály tervezete szerint a Bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelmének biztosításáról és a rendszerek technikai struktúrájába való beépüléséről.
Közbeszerzés
A szöveg felhívja a figyelmet arra, hogy a Galileo-program kiépítési szakaszára az unió közbeszerzési szabályai vonatkoznak, így például az ipari beszállítói lánc teljes hosszában nyílt hozzáférést és tisztességes versenyt kell biztosítani, átlátható és időben nyújtott tájékoztatás alapján, egyenlő feltételek mellett kell versenyeztetni.
A képviselők az infrastruktúra beszerzését hat fő és több kiegészítő munkacsomagra osztanák. A fő csoportok a következők: rendszertechnikai támogatás, a földi szolgáltatás infrastruktúrájának kialakítása, a földi irányítás infrastruktúrájának kialakítása, műholdak, műholdkilövők és üzemeltetés. Bármely független jogi személy vagy a csoport tagját képező jogi személy által e célból képviselt csoport a hat fő munkacsomag legfeljebb két csomagjánál pályázhat fő szerződőként.
A jelentéstevő a parlamenti vitában
A jelentés kedd délutáni vitájában Barsiné Pataky Etelka emlékeztetett arra, hogy „az Európai Parlament a kezdeti időszaktól folyamatosan és határozottan támogatta a Galileo program megvalósítását". A képviselőnő azt mondta, „a teljesen közösségi költségvetésből történő finanszírozás az adófizető európai polgárok felé különös felelősséget, és ennek megfelelő gondos szabályozást követel meg".
Az EP „felkéri a Bizottságot, hogy 2010-ig nyújtson be javaslatot a 2013 utáni finanszírozásra, és különösen a köztulajdonból eredő kötelezettségekre vonatkozóan. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a programok gazdasági sikere szempontjából az ütemterv betartása és a további késések kiküszöbölése kardinális. Az árpolitikát a hasznosítási szakasz finanszírozására vonatkozó részletes elemzés után fogjuk meghatározni, figyelemmel arra, hogy a fogyasztók magas minőségű szolgáltatást kapjanak" – fogalmazott Barsiné.
A jövőben, a Galileo intézményközi panel keretében a Bizottság, a Tanács és az EP negyedévente együtt követi a program megvalósítását – mondta a jelentéstevő.
Barsiné hozzátette: „a Galileo programmal új technológiát, fejlesztést, új vállalkozási lehetőséget és munkát ígértünk, különösen kiemeltük a kkv-k részvételi lehetőségeit a 27 tagállam vállalkozói előtt. A szabályozás ezt is biztosítja".
Zárszavában a jelentéstevő kiemelte: „made in Europe" programokról van szó, tehát „nem egyik vagy másik tagállam, egyik vagy másik iparvállalat ügyéről".
Előzmények
A képviselők korábban, 2005 szeptemberében már elfogadtak egy – szintén Barsiné által készített – Galileo-jelentést, amely még az EU és a magántőke egyharmad-kétharmad arányú részvételével (ppp-konstrukcióval) számolt. Az Európai Bizottság a Tanács és az EP nyomására végül 2007 szeptemberében nyújtott be új javaslatcsomagot az elakadt GNSS-projekt újraindítása érdekében.
Az Európai Parlament a EU 2008-as költségvetésben Galileo ez évi finanszírozását igen jelentősen, 150 millió euróról 890 millióra növelte. A 2007. decemberi lisszaboni Európai Tanács végül jóváhagyta a GNSS-programok felülvizsgált költségvetését.
Barsiné a jelentés indokolásában, a korábbi megközelítés kudarcának elemzésekor úgy véli, óvakodni kell az olyan ppp-től, amely monopolhelyzeteket kialakító egyesülésekhez és konzorciumokhoz vezet. A jelentéstevő hozzáteszi: a fejlett, bonyolult technológiák kockázatainak vállalására „az ipar nem nagyon hajlik", ezért a ppp-konstrukció nem előnyös az EU számára, ahogy az USA-ban, Oroszországban, Kínában és Indiában is a kormányok finanszírozták a hasonló projekteket. Barsiné szerint mivel a Galileo az első uniós infrastruktúra, annak sikerét csak közös akarat garantálhatja. A korábbi tárgyalások – véli a képviselőnő – a belső nézeteltérések miatt vallottak kudarcot.
A jelentéstevő véleménye szerint a hagyományos költség-haszon elemzés – amely nem a lehetséges költségekre és lehetséges haszonra összpontosít – az ismeretlen piacon történő sokféle alkalmazásból adódó multiplikáló hatás miatt elfogult eredményekre vezet, ezért a Galileo költség-haszon elemzésénél új módszereket kell alkalmazni.
Az Európai Bizottság háttéranyaga a Galileóról (angolul)
http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/galileo/index_en.htm
Korábbi interjú Barsiné Pataky Etelkával
Jelentéstevő: Barsiné Pataky Etelka (EPP-ED, HU)
Jelentés: (A6-0144/2008) – Az európai műholdas rádiónavigációs programok (Egnos és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatról
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Vita: 2008., április 23., kedd
Jelentés
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5189332
Barsiné Pataky Etelka
Amerikai vízummentesség és utaslisták: közös EU-fellépés
Az EU-USA vízummentességi tárgyalások kapcsán vitázott az EP szerda reggel Strasbourgban.
A parlamenti vitáról (egyelőre angol, majd magyar nyelvű) összefoglalót olvashat itt:
Az USA-ba kilencven napra jelenleg az EU 15 tagállamának polgárai utazhatnak be vízummentesen (A 2004 előtti tagok, kivéve Görögországot, valamint Szlovénia). Nemrégiben Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia is külön, kétoldalú egyezményeket írt alá Washingtonnal, amelyek alapján ezek az országok is csatlakozhatnak a vízummentességi programhoz.
EP-jelentés Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról
Jelentős előrelépést ért el Szkopje az uniós csatlakozást támogató reformok, a korrupció elleni harc és az ország többnemzetiségű jellegének erősítése területén – áll az EP jelentésében. Az EP-képviselők a csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának kitűzését kérik a Tanácstól, emellett például üdvözlik a közös, albán-macedón Balkán-történelemkönyv tervét.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2007-es uniós értékeléséhez fűz véleményt az EP Erik Meijer (GUE/NGL, holland) jelentésében, amelyet 601-52-30 arányban, szerdán fogadtak el a képviselők. Ez a dokumentum eredetileg az előző plenáris ülés napirendjén szerepelt, akkor azonban elhalasztották róla a szavazást, hátha addig sikerül áttörést elérni az állam neve körüli vitában.
EU-csatlakozási tárgyalások
A szöveg emlékeztet, „annak ellenére, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már 2005-ben megkapta az EU-csatlakozásra váró tagjelölti jogállást, a csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját máig nem jelölték ki". Az EP „felkéri a Tanácsot, hogy következő ülésén értékelje az addig elért eredményeket, és lehetőség szerint hozzon döntést a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumáról".
Államnév
A képviselők üdvözlik, hogy Görögországgal „kétoldalú tárgyalásokra került sor a régióban az Egyesült Nemzetek égisze alatt és Matthew Nimitz különleges megbízott segítségével abban a tekintetben, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak az ország nevével kapcsolatban felmerült nézeteltérésekre".
A parlament „felszólítja mindkét oldalt, hogy a közelmúltban elért fontos előrelépés fényében ragadja meg a tárgyalások azonnali folytatásának lehetőségét". A képviselők szerint „a kompromisszumos megoldás elérhető közelségbe került, ez a kérdés nem akadályozza tovább Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nemzetközi szervezetekben való tagságát, amint azt az 1995. évi, jelenleg is hatályos ideiglenes megállapodás is előírja".
Gazdaság, bűnözés, kisebbségek
A képviselők „az EU-hoz való csatlakozási folyamat fontos hajtóerejeként üdvözlik az ellenzék vezetője elnökletével működő Európai Integrációs Nemzeti Tanács létrehozását, amelynek célja az EU-val kapcsolatos reformok iránti többpárti támogatás elérése".
A jelentés „üdvözli a kormány és a parlament folyamatos erőfeszítéseit és eredményeit az ohridi keretmegállapodás végrehajtása és az állam többnemzetiségű jellegének növekvő elismerése terén".
A parlament szerint „2007-ben észrevehető előrelépés történt a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén, valamint jelentős előrelépés történt az ember- és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben".
Az EP „elismerését fejezi ki a kormánynak a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett a gazdasági téren elért előrehaladás miatt; üdvözli az adópolitikát, és a fokozott fiskális fegyelmet, de aggódik „a továbbra is magas munkanélküliség miatt".
A képviselők támogatják a thesszaloniki székhelyű Központ a Délkelet-Európai Demokráciáért és Megbékélésért, valamint a Soros Alapítvány kezdeményezését, hogy olyan történelemkönyveket adjanak ki macedónul és albánul, „amelyeknek célja a közös múlttal kapcsolatos különböző vélemények egy helyen történő szerepeltetése, egy kiegyensúlyozott nézőpont bemutatása és a megbékélés előmozdítása".
A jelentés „felhívja a figyelmet a roma közösséggel szembeni folyamatos megkülönböztetésre, különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügyi ellátás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén".
Vízumliberalizáció
A képviselők üdvözlik, hogy hatályba léptek a Szkopjéval kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások. Emellett az EP felszólítja a Bizottságot és a tagállami kormányokat, „tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy megvalósítsák a késedelem nélküli, teljes vízumliberalizáció útitervének gyors elkészítését és végrehajtását".
A jelentés április 9-ei plenáris vitájában Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, „nagyon csalódott a Nyugat és Macedónia közötti mostani kapcsolatok miatt". Szerinte „Macedónia sokkal jobb elbánást érdemel tőlünk".
Hegyi úgy vélte, a bukaresti döntés nem segített a helyzeten, Szkopje ugyanakkor tanulhat a történtekből: nem elég csak az USA támogatása, sok döntés a tagállamok egységes hozzájárulásán múlik. A képviselő azt mondta, az EU-nak gyorsan kell lépnie a vízumliberalizáció ügyében.
A jelentéstevő adatlapja
Civilekkel harcolna a drogok ellen az EU
A civil társadalom fokozottabb bevonásával küzdene a kábítószer-fogyasztás ellen az EU. Az EP elismeri az egyházak tevékenységének fontosságát, és kiterjedt tájékoztatási kampányok szervezésére, valamint a civil kezdeményezések támogatására szólítja fel a tagállamokat.
Az Európai Bizottság 2006 júniusában adott ki zöld könyvet a civil társadalomnak az Európai Unió kábítószer-ellenes politikájában játszott szerepéről. Erre reagált az Európai Parlament a Giusto Catania (néppárti, olasz) által jegyzett jelentésben, amelyet szerdán, 600 igen, 35 nem, 32 tartózkodó vokssal szavaztak meg a képviselők.
A szövegben az áll, hogy a 2005-2012 közötti időszakra vonatkozó uniós kábítószer-ellenes stratégia fő célkitűzése a civil társadalom szerepének megerősítése.
A jelentés felszólítja a tagállamok kormányait, a nem kormányzati szervezeteket, a civil társadalmat, a szülői és szakmai egyesületeket, hogy folytassanak kiterjedt tájékoztatási kampányt a következőkről:
- a kábítószerek által a fizikai és mentális egészségben okozott károk, különösen a fiatal lányoknál, a terhes vagy szoptató nőknél és a gyermekeknél
- az anya egészsége és a kábítószerek hatása a magzatra
- a kábítószer-függő fiatalkorúak és bűnözők kezelése
- a kábítószer-fogyasztó gyermekeket nevelő szülők támogatása
A képviselő úgy vélik, „az egyházak és vallási közösségek nagyon tevékenyek voltak a kábítószer elleni küzdelemben, tapasztalataikat ezért figyelembe kell venni a kábítószer-ellenes politikák kialakítása, végrehajtása és értékelése során".
Az EP felszólítja a Bizottságot, biztosítsa, „hogy a 2008-2013-ra vonatkozó, új egészségügyi stratégia vegye figyelembe a kábítószer nőkre gyakorolt különböző hatásait, különös tekintettel a civil szervezetek által működtetett kábítószer-ellenes tájékoztató programok finanszírozására".
A jelentés „felhívja a tagállamokat, hogy kerüljön sor a jelenleg alkalmazott legjobb gyakorlatok cseréjére a kábítószer elleni küzdelem, a megelőzés, a gyermekek és fiatalok tájékoztatása terén".
A képviselők arra is felszólítják a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a civil kezdeményezéseket a következő területeken:
- a megelőzés, illetve a kábítószerek és pszichotróp anyagok fogyasztásának kockázataival kapcsolatos tájékoztatás erősítése a munkahelyeken és a fiatalok körében
- a börtönben lévő kábítószerfüggők kezelése
- a társadalmi szervezetek és szakszervezetek segítségével részletes megelőzési tervek életbe léptetése a kábítószerek és pszichotróp anyagok fogyasztása elleni küzdelem céljából a veszélyeztetett városrészeken
- a kábítószerekről és az egészségre és a társadalmi életre gyakorolt káros hatásukról tájékoztatási és megelőzési kampányok szervezése a szülők, diákok és tanárok szervezeteivel illetve szakértőkkel
- az utcákon és a városok hátrányos övezeteiben folytatott közvetlen munka révén kármérséklő politikák végrehajtása
- az utcagyerek és a szociálisan hátrányos helyzetű családok külön reintegrációs projektjeinek kidolgozása és életbe léptetése
Jelentés: Giusto Catania (EPP-ED, IT)
Jelentés (A6- /2008) – Zöld könyv a civil társadalom szerepéről az európai uniós drogpolitikában
Zöld könyv a civil társadalom szerepéről az európai uniós drogpolitikában
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2212
Giusto Catania
Kínaiak Afrikában: egységes EU-stratégiát akar az EP
Kína hamarosan leelőzheti az EU-t, és Afrika legfőbb kereskedelmi partnerévé válhat. A képviselők bírálják Pekinget, amiért feltétel nélkül együttműködik „elnyomó kormányokkal", és fenntartanák a Kína elleni fegyverembargót is. Afrika felhasználhatná a kínai tapasztalatokat az egészségügyben és a szegénység elleni harcban – áll a jelentésben.
Kína politikájáról és annak Afrikára gyakorolt hatásairól címmel készített EP-jelentést Ana Maria Gomes (szocialista, portugál). A szöveget szerdán, 618-16-17 arányban fogadta el az EP.
A jelentés szerint egyelőre ugyan az EU Afrika legnagyobb segélyadományozója és kereskedelmi partnere, Kína 2010-re Afrika legnagyobb kereskedelmi partnerévé válhat. Kína nyersolajimportjának 30 százaléka Afrikából származik, és Peking azt ígéri, hogy 5 milliárd dolláros Kína-Afrika fejlesztési alapot fog létrehozni, hogy afrikai befektetésre ösztönözze a kínai vállalatokat.
Kína behozatalának jelenleg mintegy 3,6 százaléka származik Afrikából, és Afrika a kínai export 2,8 százalékának felvevője. Az Afrika és Kína közötti kereskedelem a becslések szerint az 1995-ös évi 4 milliárd dollárról 2006-ra 55 milliárdra nőtt, és Peking tervei szerint 2010-re eléri a 100 milliárd dollárt.
Európaiak hátrányban
A parlament „elismeri, hogy Afrikában az európai gazdasági beruházások versenyhátrányt szenvednek a kínai projektek és a kínai kormány (vagy teljesen állami tulajdonban lévő vállalatok) által tett ajánlatok nyílt vagy rejtett támogatása miatt".
A képviselők „sürgetik az EU-t, hogy dolgozzon ki egységes stratégiát válaszul az Afrikában megjelenő adományozók – például Kína – által teremtett új kihívásokra, ideértve a különböző tagállamok és uniós intézmények által alkalmazott összehangolt megközelítést".
Elnyomó kormányok
A jelentés „üdvözli, hogy Kína anélkül folytat gyakorlati együttműködést az afrikai országokkal, hogy lekezelő bánásmódot alkalmazna azokkal szemben". A képviselők ugyanakkor sajnálják, „hogy Kína együttműködik az afrikai elnyomó kormányokkal".
A parlament szerint „az elnyomó rendszerek által nem megfelelően kormányzott afrikai országokban feltétel nélkül megvalósított kínai beruházások hozzájárulnak ahhoz, hogy állandósuljanak az emberi jogokkal való visszaélések".
Szegénység, egészségügy
A szövegben az áll, hogy „Kína az elmúlt 25 évben saját lakosságából 400 millió embert emelt ki a rendkívüli szegénységből, és ebből következően jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, amelyek hasznosak lehetnek az afrikai országok számára".
Az EP ösztönözné Kínát, hogy használja ki egészségügyi szaktudását az afrikai közegészségügyi rendszerek javítására és az Afrikában pusztító, a szegénységhez kapcsolódó járványok – a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis – leküzdésére.
A jelentés „hangsúlyozza, hogy az Afrikába irányuló kínai termékexport nem akadályozhatja az afrikai iparágak fejlődését, és nem teheti tönkre ezen iparágak versenyképességét".
Fegyverembargó
Az EP mindaddig fenntartaná a Kínával szembeni fegyverembargót, „amíg Peking fegyvereket exportál olyan fegyveres erőknek és fegyveres csoportoknak – sok esetben afrikai országokba -, amelyek konfliktusokat táplálnak és tartanak életben, és súlyos emberi jogi visszaéléseket követnek el".
A képviselők azt kérik az EU-tól, hogy „fegyverkiviteli magatartási kódexét tegye jogilag kötelező erejű eszközzé".
A jelentés felszólítja az EU-t és Kínát, „függesszék fel az azokkal a kormányokkal folytatott fegyverkereskedelmet, amelyek emberi jogi visszaélésekért felelősek, konfliktusok részesei vagy a háború küszöbén állnak, úgymint Zimbabwe, Szudán, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia és Eritrea".
Jelentéstevő: Ana Maria Gomes (PES, PT)
Jelentés: (A6- /2008) – A kínai politika és hatásai Afrikára
A kínai politika és hatásai Afrikára
Fejlesztési Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., április 22., kedd
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2255
Ana Maria Gomes
Költségvetési mentesítés 2006-ra: felelőtlen tagállamok?
Az Európai Parlament megszavazta az európai intézmények 2006-os költségvetési mentesítéseit (zárszámadásait) és az ezekhez fűzött véleményét. A képviselők „a tagállamok közös felelőtlenségét" bírálják, amiért az EU-országok többsége nem hajlandó nemzeti nyilatkozatot kiadni az uniós támogatás irányításáról. A parlament 2009-ig hatályba léptetné az EP-asszisztensek statútumát.
Az Európai Parlamenttel foglalkozó, véleményadó jelentést 563-63-51 arányban fogadták el. A szöveg szerint 2006-ban az EP bevétele 126 millió 126 ezer 604 euró volt (2005-ben 112,4 millió). A jelentés megállapítja, hogy 2006-ban a parlament büdzséjében szereplő előirányzatok 98,76 százalékára vállaltak kötelezettséget, így a korábbi évekhez hasonlóan nagyon magas szinten sikerült végrehajtani a költségvetést.
Asszisztensek statútuma
A parlament sürgeti, hogy az EP-képviselőkre vonatkozó új szabályozással egyidejűleg 2009-ben asszisztenseik statútuma is lépjen hatályba.
A szöveg szerint „a képviselőknek nyújtott asszisztensi munka rugalmasságot és mobilitást igényel, azonban az új asszisztensi szabályzatnak kell meghatároznia a fizetésekkel és szociális jogokkal kapcsolatos minimális normákat, a vonatkozó európai szabályozásnak megfelelően".
A jelentés „tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék kifogások megfogalmazása mellett hiányosságokat állapított meg az Elnökség által felállított szabályozási keretben, és hogy a parlamenti képviselőknek e címen folyósított összegek nagyobb részét utólag nem igazolták megfelelő dokumentumokkal a képviselő nevében kifizetett költségek alátámasztására". A parlament „ugyanakkor elismeri, hogy az Elnökség és az igazgatás 2007-ben erőfeszítéseket tett a helyzet orvoslására".
Az Európai Parlament mindenesetre olyan új rendszert akar, amelyben az EP igazgatása „bizonyítani tudja a Számvevőszék felé, hogy a képviselők milyen összegeket fizettek ki asszisztenseiknek, a kifizetőknek és a szolgáltatóknak, továbbá igazolni tudja e kifizetések körülményeit". Emellett kifejezetten megtiltanák, hogy a képviselők rokonait alkalmazzák. Abban az esetben pedig, ha megsértenék a nemzeti jogszabályokat vagy a képviselői költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzatot, automatikusan felfüggesztenék a kifizetéseket és behajtanák a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
Hatékonyabb pénzfelhasználás az uniós alapoknál
Az Európai Bizottságot elemző, 562-49-54 arányban megszavazott jelentés szerint hatékonyabb lett az uniós alapok felhasználásának ellenőrzése. A képviselők üdvözlik a jelentős javulást a közös agrárpolitikához tartozó alapok irányításában.
A parlament megismétli korábbi kérését, hogy a Bizottság „2008 vége előtt nyújtson be a Tanácsnak az összes megosztott irányítású közösségi alap nemzeti kezeléséről szóló nyilatkozatra irányuló javaslatot". A képviselők sajnálatukat fejezi ki, „amiért a Bizottság hallgatólagosan elfogadja a tagállamok – Dánia, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság kivételével – közös felelőtlenségét az Európai Unió pénzgazdálkodásánál". Az EP határozottan támogatja a jó példaként felsorolt tagállamok kezdeményezését, „amelynek célja a közösségi támogatás irányításáról szóló nemzeti nyilatkozat elfogadása, és aggodalmának ad hangot, amiért a kezdeményezés ellenére a többi tagállam legtöbbje ellenzi a nyilatkozat bevezetését".
A képviselők úgy vélik, a Bizottság összefoglaló jelentéseiben nem vállalhatja a politikai felelősséget, miközben a pénzeszközök megosztott irányítás alá tartozó 80 százalékába nincs teljes betekintése, és az éves jelentések minősége változó. A jelentés szerint „a betekintés hiányának forrása kettős: egyrészt a Bizottság általi elégtelen ellenőrzés és felügyelet, másrészt pedig az, hogy tagállami szinten nincsenek konkrét megoldások és nincs elszámoltathatóság".
Az EP „elvárja, hogy a Bizottság kezdeményezzen jogsértési eljárást azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették a strukturális alapokról szóló rendeletben, a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban, valamint az intézményközi megállapodásban foglalt kötelezettségeiket".
Az Európai Parlament sorra jóváhagyta a többi uniós intézmény és az EU-s ügynökségek, hatóságok zárszámadását is.
A kedd délelőtti plenáris vitában Herczog Edit (szocialista) – aki az elmúlt évben az uniós ügynökségek zárszámadásának parlamenti jelentéstevője volt – azt mondta, az Európai Számvevőszékkel egyetértésben valamennyi vizsgált ügynökség beszámolója elfogadásra ajánlható. A képviselőnő ugyanakkor hozzátette: „ez nem jelenti azt, hogy a gazdálkodás terén tapasztaltakkal maradéktalanul egyetérthetünk, s mindent jóváhagyólag tudomásul vehetünk. Néhány ügynökségnél további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az erőforrások felhasználása optimális legyen" – mondta Herczog Edit.
De Blasio Antonio (néppárti) azt mondta, javult ugyan az uniós alapok felhasználásának ellenőrzése, a strukturális projektek kifizetéseinek legalább 12 százaléka nem lett volna visszatéríthető, a projektek ötödénél pedig teljesítési hiba történt. De Blasio szerint ennek oka „elsősorban a tagállami kontrollrendszerek és az ezen alapuló ellenőrzési rendszerek alacsony hatékonysága". A képviselő úgy vélte, a legnagyobb probléma, „hogy nincs egy egységes, mindenki által elfogadott értékelési modell, szükséges mutatószám vagy benchmarking rendszer, és hiányzik a projektek hatékonyságmérése is". A politikus úgy vélte, javítani kell a tagállami ellenőrzési rendszerek hatékonyságát, a Bizottságnak pedig alkalmaznia kell a felfüggesztési és kiigazítási eljárásokat, illetve ki kell dolgoznia egy új tagállami jelentéstételi rendszert.
Olajos Péter (néppárti) a környezetvédelmi szakbizottság egyik véleményezőjeként úgy vélte, rendkívül fontos az ezen a területen tevékenykedő négy ügynökség munkája. Szerinte az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is szerepet játszhatott abban, hogy „idén már Magyarország lett a világelső a járványvédettség tekintetében, hiszen nálunk fertőződtek meg a legkevesebben azokkal a betegségekkel, amelyek oltással is megelőzhetőek". Olajos megemlítette az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, az Európai Gyógyszerügynökséget és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot is. A képviselő szerint az „ügynökségekre szükség van, de az átláthatóság és a hatékonyság megköveteli az unió irányításában elfoglalt helyük tisztázását".
A kedd reggeli plenáris vitában Fazakas Szabolcs (szocialista) szólt arról, hogy a 2006-os mentesítési eljárás során az Európai Számvevőszék a strukturális alapoknál 12 százalékos szabálytalansági rátáról számolt be. A képviselő azt mondta, a költségvetési ellenőrzési szakbizottság az ügyben feladatát „politikai és szakmai felelősségének teljes tudatában végezte". Szerinte ennek és a Siim Kallas bizottsági alelnökkel való együttműködésnek köszönhetően „nemcsak a tagállamoknál jelentkező eseti szabálytalanságok okát tárták fel, hanem olyan új szabályozásokat is kialakítottak, melyek mérföldkőnek tekinthetők a parlament és a bizottság együttműködésénél, és biztosítékul szolgálnak arra, hogy a problémák a jövőben nem ismétlődnek meg".
Jelentéstevő: Dan Jørgensen (PES, DK)
Jelentés: (A6-0109/2008) – 2006. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, III. szakasz, Bizottság
2006. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, III. szakasz, Bizottság
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Eljárás: zárszámadás
Vita: 2008., április 22., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2007/2037
Dan Jørgensen
Jelentéstevő: José Javier Pomés Ruiz (EPP-ED, ES)
Jelentés (A6-0091/2008) – 2006. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Európai Parlament
2006. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Európai Parlament
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Eljárás: zárszámadás
Vita: 2008., április 22., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=DEC/2007/2038
José Javier Pomés Ruiz
Szervadományozás és szervátültetés: uniós együttműködés
Uniós együttműködéssel javítanák a képviselők a szervátültetés elérhetőségét, és minden tagállamtól azt kérik, 2010-ig töröljék el azokat a szabályaikat, amelyek szerint csak az adott országban használhatók fel a szervek. Az EP fellépne ugyanakkor a szervkereskedelem és a „szervturizmus" ellen, és szigorú szabályokhoz kötné a pénzügyi ellentételezést.
Saját kezdeményezésű (tehát nem kötelező érvényű) jelentést terjesztett a plenáris ülés elé az EP közegészségügyi szakbizottsága nevében Adamosz Adamou (GUE/NGL, ciprusi). Ezt az Európai Parlament április 22-én, 635 igen, 14 nem, 16 tartózkodó vokssal fogadta el.
Az EP jelentése üdvözli, hogy a Bizottság olyan irányelvet fog javasolni, „amely uniós szintű minőségi és biztonsági előírásokat állapít meg a szervek adományozására, beszerzésére, vizsgálatára, megőrzésére, szállítására és elosztására".
A képviselők aggodalmukat fejezik ki, amiért nem áll rendelkezésre elegendő átültethető szerv Európában. A szöveg emlékeztet: az európai várólistákon jelenleg több ezer beteg van, körükben pedig „nagyon jelentős az elhalálozási ráta".
Ne csak a donor országában használhassák fel a szerveket
A parlament „meggyőződése, hogy jelentős lehetőség rejlik a szakértelem megosztásában az unió tagállamai között, ami növelheti a donorok arányát és unió-szerte kiegyenlítheti a szervátültetés elérhetőségét".
A képviselők felkérik a tagállamokat, hogy „2010. január előtt szüntessék meg az olyan jogszabályokat, amelyek előírják, hogy a donorok szerveit kizárólag csak egyazon országon belül szabad felhasználni".
Az EP szerint szükségtelen közelíteni egymáshoz az egyes tagországok szervátültetésre vonatkozó jogi szabályozását, ugyanakkor a képviselők felkérik a tagállamokat, „vezessék be jogszabályaikba egy olyan jogi képviselő kinevezésének lehetőségét, aki egy személy halála után dönthet a szervadományozásról".
A képviselők a nemzeti rendszereket kiegészítő „európai donorkártyát" vezetnének be.
A szervkereskedelem ellen…
A jelentés kiemeli: „biztosítani kell, hogy a szervadományozás továbbra is szigorúan nem kereskedelmi jellegű maradjon".
Az EP biztosítaná, hogy „a szervadományozás önzetlen és önkéntes módon, a donorok és átültetésre várók közötti pénzkifizetés kizárásával, szigorúan csak az adományozáshoz kapcsolódó költségek és a kellemetlenségek ellentételezésére korlátozódó költségtérítés mellett történjen".
A parlament arra kéri a tagállamokat, hogy „amennyiben nemzeti jogszabályaik ilyen adományozást lehetővé tesznek, biztosítsák a befogadóhoz genetikailag vagy érzelmileg nem kötődő, elhunyt és élő donorok névtelenségének megőrzését". Az EP „sürgeti a tagállamokat, hogy határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek mellett pénzügyi ellentételezést lehet nyújtani".
A jelentés szerint kapcsolat van a szervhiány és a szervkereskedelem között, és a szervkereskedelem aláássa a rendszer hitelességét a potenciális önkéntes és fizetség nélkül adományozó donorok előtt. A szervek bármilyen haszonszerzési célú felhasználása etikátlannak minősül, összeegyeztethetetlen a legalapvetőbb emberi értékekkel és az emberi méltóság megsértését jelenti – áll a szövegben.
… egyetemes tilalom
A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, küzdjön a szerv- és szövetkereskedelem ellen és ennek egyetemes betiltásáért.
A jelentés arra is felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a „szervturizmus" megakadályozására, „hogy a legszegényebb és legsebezhetőbb donorokat megvédjék attól, hogy a szervkereskedelem áldozataivá váljanak".
A képviselők a büntető törvénykönyvek módosításával is biztosítanák, hogy a szervkereskedelemért felelősöket – adott esetben az ebben közreműködő orvosokat is – vád alá helyezzék.
Az EU-ban is probléma
A parlament „utal az Európa Tanács és a WHO jelentéseire, amelyekből világosan kiderül, hogy a szervkereskedelem az EU tagállamaiban is létező probléma, és felkéri a Bizottságot és az Europolt, hogy javítsák a szervkereskedelmi ügyek felügyeletét és vonják le a megfelelő következtetéseket".
A parlamenti vitában Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, „indokolatlanul sok ember hal meg, vagy szenved azért, mert nem jut beültethető szervhez időben, pedig sok embernek nem jelentene etikai problémát, hogy halála után felhasználják a szerveit, ha tudna a lehetőségről".
A képviselő szerint fontos lenne, hogy a polgárok tudják, ha nem rendelkeznek szerveik esetleges átültetéséről, akkor ez bizonyos államokban engedélyt, másokban pedig az átültetés tilalmát jelenti. Hegyi üdvözölte, hogy az EP ajánlása szerint egy jogi képviselő a halál után is dönthet a szervek sorsáról, ha az elhunyt külön erről másképp nem rendelkezett. A politikus szerint a leghatározottabban fel kell lépni az illegális szervkereskedelem ellen, amely „egyike a legundorítóbb bűnöknek".
„A világon az első szervátültetést a magyar származású Ulmann Imre végezte 1902-ben, Bécsben" – kezdte hozzászólását Olajos Péter (néppárti). A képviselő hozzátette, annak ellenére, hogy nagyjából mind a személyi, mind az eszközi feltételek adottak, a mai napig Bécsben végzik a magyar tüdő-transzplantációkat, pedig ez háromszor annyiba kerül, mint Magyarországon.
Olajos szerint transzplantációs koordinátorokat kell kijelölni az európai kórházak intenzív osztályain. „Ezek száma Magyarországon jelenleg nulla, hallottuk, Spanyolországban 156" – mondta a képviselő, hozzátéve, a donorhiány, a hiányos felszereltség, a légi szállítási, valamint a szűkös emberi erőforrás-kapacitás miatt „a szív-átültetések tekintetében hazám Európában az utolsók között szerepel, pedig eredményeink kitűnőek, nemzetközi összehasonlításban is az elvárásnak megfelelnek".
Jelentéstevő: Adamosz Adamou (GUE/NGL, CY)
Jelentés: (A6- /2008) – Szervadományozás és szervátültetés: európai uniós szintű szakpolitikai fellépések
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., április 22., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2210
Adamos Adamou
Perger Itsván/EU Parlament sajtószolgálat
