ELTŰNTEK Világnapja.

Több százezerre tehető a világon azoknak a családoknak a száma, amelyeknek valamely rokona háborúban, fegyveres konfliktusban tűnt el, és nem tudnak a hollétéről – hívta fel a figyelmet augusztus 30-án, az Eltűntek Világnapján a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálata leginkább első és második világháborús, a volt Jugoszlávia területén folyó harcokhoz köthető háborús eltűnésekkel, valamint humanitárius keresésekkel foglalkozik és évente több mint ezer ügyet zár le.

Több százezerre tehető a világon azoknak a családoknak a száma, amelyeknek valamely rokona háborúban, fegyveres konfliktusban tűnt el, és nem tudnak a hollétéről – hívta fel a figyelmet augusztus 30-án, az Eltűntek Világnapján a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálata leginkább első és második világháborús, a volt Jugoszlávia területén folyó harcokhoz köthető háborús eltűnésekkel, valamint humanitárius keresésekkel foglalkozik és évente több mint ezer ügyet zár le.

A legnagyobb közösségi oldalon augusztus 30-án reggelre több százan „eltűntek" lettek. A Vöröskereszt felhívására csatlakozók lecserélték profilképüket egy „Missing", „Eltűnt" feliratú képre, így emlékezve azokra, akiknek sorsa háborús események miatt ismeretlen, és így támogatva a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatának munkáját.

A háborúk és természeti katasztrófák miatt szétszakadt családok tagjainak felkutatásával foglalkozó vöröskeresztes keresőszolgálat Magyarországon évente több mint 1200 új keresést indít a meglévő több száz nyitott ügy mellett. A szolgálata folyamatosan segít felderíteni, hogy mi történt azokkal a világháborús frontokon vagy koncentrációs táborokban eltűnt magyar áldozatokkal, akikről családjuk a mai napig nem kapott pontos információt. Sok esetben derül fény arra, – a családok nagy megnyugvására – hogy az elhunyt névvel megjelölt sírját távoli tájakon még ma is gondozzák, virágokkal díszítik. A magyar keresőszolgálat segítségével legutóbb egy első világháborúban eltűnt hadifogoly itthoni és oroszországi családja talált egymásra és oszthatták meg emlékeiket, fotóikat.

Sok azonban a felderítetlen ügy, nemzetközi szinten eltűntek százezreiről nem tudni, hogy börtönben, tömegsírban, vagy ismeretlen helyen névtelen sírban fejezték be az életüket. Csak a balkáni háborúhoz kapcsolódóan a mai napig nem ismert 15 ezer ember sorsa. A Vöröskereszt arra figyelmeztet, a nemzetközi humanitárius jog alapelve az, hogy minden családnak joga van megtudni, mi történt az eltűnt hozzátartozójával: a harcokban elhunytakat fel kellene jegyezni, az őrizetbe vetteket összeírni, családjaikat informálni. A nemzetközi szervezet ezért felhívja a figyelmet a harcosok azonosító kártyával történő ellátására, és az eltűnések megelőzése érdekében nyilvántartást vezet fogvatartottakról, és vöröskeresztes üzenet segítségével biztosítja a fogvatartott személy és a családtagjai között a kapcsolatot.

A nemzetközi Vöröskereszt idén a Libanonban 1975 és 1990 között lezajlott polgárháborúra hívja fel a figyelmet, amelyben 17 ezer ember tűnt el, és akiknek a felkutatása az óta is feladatot ad az üggyel foglalkozó szervezeteknek.

Líbia szintén kiemelt ország, ahol rengetegen tűntek el a közelmúltban lezajlott fegyveres konfliktus következtében. Családok ezrei továbbra sem tudják, hogy a rokonuk börtönben van, vagy elhunyt. A Líbiáról közzétett videó az alábbi webcímen megtekinthető:

http://www.icrcvideonewsroom.org/content/index.asp

A Vöröskereszt az Eltűntek Világnapján szervezett rendezvények által igyekszik ébren tartani a háborúban eltűnt személyek emlékét.

A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete Magyarország legnagyobb és legrégebb óta működő társadalmi szervezetének, a Magyar Vöröskeresztnek legdinamikusabban fejlődő szervezeti egysége. Főbb tevékenységei közé tartozik a véradásszervezés, az elsősegélynyújtás oktatása, illetve a rászoruló embereknek történő segítségnyújtás.

Lantai József