EÖTVÖS PÉTER (Székelyudvarhely, 1944- )

Foto: (c)Marco BorggreveEötvös Péter világhírű kortárs magyar zeneszerző, zenepedagógus és karmester. 14 éves korában Kodály Zoltán javaslatára vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. 1965-től a Vígszínház zenei vezetője lett. 1963 és 1971 között több filmzenét írt Fábry Zoltán, Makk Károly, Huszárik Zoltán és Szabó István felkérésére. 1966-ban Kölnben folytatta karmesteri tanulmányait Karlheinz Stockhausennél (1929-2007), az elektronikus muzsika nagymesterénél. 1967-ben egy évig a Kölni Opera korrepetitora volt. 1971-79-ig a Kölni Rádió elektroakusztikus munkatársa, közben dolgozott a Stockhausen Együttessel is, valamint Európa legjobb zenekarait vezényelte.

1981-től a Pierre Boulez alapította Ensemble InterContemporain zeneigazgatójává választották. 1985 és 1988 között vendégkarmesterként szerepelt a londoni BBC Szimfonikus Zenekaránál. 1992-95 között gyakran fellépett a Budapesti Fesztiválzenekarral és a Nemzeti Filharmonikusokkal kortárs zenei produkciókban. 1994-ben a Holland Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere, 1998-tól a kölni Zeneművészeti Főiskola professzora.

1991-ben iskolát alapított Fiatal Karmesterek Nemzetközi Eötvös Intézete néven. 2003-tól első vendégkarmester a stuttgarti, göteborgi és bécsi Rádiózenekarnál. 2004-ben hazaköltözött Magyarországra, de továbbra is világszerte tanít mesterkurzusokon és a Szombathelyi Bartók Szemináriumon. Eötvös 1988 óta számtalan külföldi és belföldi díjat, akadémiai tagságot kapott, köztük a Bartók-Pásztory-díjat, Kossuth-díjat, Pro Europa-díjat. Mint a Magyar Kultúra Nagykövetét kitüntették a Magyar Szent István-renddel.

Eddig hét operát írt, hogy magyar nyelven miért nem, arra azt válaszolja: „Bartók után lehetetlen". Minden operája más-más világhoz és kultúrához kapcsolódik. Szerinte az opera fogalma átalakulóban van, de húsz év óta újabb igény támadt a műfajra. Eötvös a témáit a színpadokról és a filmekből veszi.

Az első operája, a Csehov drámája nyomán készült A három nővér mindjárt nagy sikert aratott. Eötvös a librettót orosz nyelven írta. Beleszőtte az első magyar szépségkirálynő, az öngyilkos Molnár Csilla történetét is a 80-as évekből. Miközben Tokióban A Kékszakállút vezényelte, született meg A három nővér ötlete. Három különböző világot ábrázol egy balett-együttes közreműködésével, így lett belőle totális színház. Akadt még két operakísérlete is: a Harakiri és a Radames.

A következő: As I Crossed a Bridge of Dreams. A 12. századi Japánban játszódik, a színházat és az operát társította. Ezt a donaueschingeni fesztiválra rendelték, amit később, 2007-ben Lady Sarashina címen Lyonban, majd a budapesti Zeneakadémián is bemutattak. A Le Balcon című daljátékot a párizsi sanzonok és a berlini kabarék emlékének szentelte. Eötvös kipróbálta, milyen sanzonokat írni. Az Angels of America a musicalhoz közelít, Al Pacino egyik filmjéhez is kötődik. Eötvös általában megrendelésre ír, de aztán a saját útjára engedi a darabot, a rendezői felfogásba már nem szól bele. Die Tragödie des Teufels (Az ördög tragédiája) című opera Madách szövegeiből idéz. A főszereplő azonban nem Ádám, hanem Lucifer. 2009-ben, Münchenben, németül mutatták be. A Paradise reloaded (Lilith) kétórás operai alkotás a német Albert Ostermaier drámájából, de kissé rímel Madách tragédiájára is. Eötvös újragondolt Paradicsomából kiűzik Lilithet, a bibliai Ádám első feleségét, aki démonná válik. Mi lenne, ha az emberiség nem Évát, hanem Lilithet tekintené ősanyjának? Démonként naponta kell gyerekeket szülnie és elpusztítania, amíg embergyereket nem hoz a világra az egyetlen férfitől. Lilith Lucifer segítségével visszatér a Földre Ádámhoz. Isten közben a férfiből megteremtette az önfeláldozó szerelmes asszonyt, Évát. Lilith az önálló akarat – az emancipációs mozgalmak képviselője, emberfeletti képességekkel bír. A két nő ellenségeskedése szétzilálja Ádám életét. A kérdés: „Ha ez lesz a jövő, Ádám, vállalod-e?" Ádám végül az önfeláldozó Évát választja. A darab kis zenekarral működik, a négy szereplőtől – szokás szerint – színészi teljesítményt is követel. A MÜPÁ-ban 2014-ben, félig szcenírozott előadásban, Mezei Mari rendezésében láttuk.

A 2016-os év nagy szenzációja volt a Salzburgi Ünnepi Játékokon (júliusban) bemutatott Oratorium Balbulum – Halleluja. Esterházy Péter 2011-es szövegére németül írta az oratóriumot. A felkérés a Bécsi Filharmonikusoktól, a Wiener Konzerthaus-tól, a Wien Moderntől és a Salzburgi Ünnepi Játékoktól érkezett. A magyarul Dadogó Oratórium a 10. századi Notker Balbulus nevű próféta (a dadogók védőszentje) jövendöléseiről szól St. Gallenben, de valójában Esterházy Péterből lett próféta: „mindenhova kerítéseket húzunk, a kerítést is bekerítjük. Belül vagyunk mi, kívül – hát azok nem mi vagyunk… nincs mit mondanunk a jövőről…" Az Európában jól ismert két E. P. monogramú mester együttműködéséből humoros szöveg és zene született. Esterházy a salzburgi bemutatót sem élhette meg (2016. július 14-én elhunyt). A 2016. novemberi MÜPA-beli előadáson a Bécsi Filharmonikusok, három énekes és a Magyar Rádió Énekkara szerepelt. Előtte Mácsay Pál olvasta fel Esterházy művének szívbemarkoló szövegét. Méltó emlékezés volt… Esterházy filozofikus vigatóriumnak szánta.

Eötvös Péter utoljára Krasznahorkai László Az utolsó farkas című regényének megzenésítésén dolgozott, amit a 2017 januárjában felavatott Elbphilharmonie számára készített. Még semmit sem tudunk róla, a hazai bemutatója sem hírlik. Magyar szövegre komponálta, de maga fordította németre és angolra. Készül újabb mű is, az Eötvös Multiversum Homérosz, James Joyce és Franz Kafka szövegekre.

Eötvös egyik 2015-ös interjújából: Magyarországon a Művészetek Palotájának megnyitásával pótolni akarták az elmúlt ötven évet, sok szerzőt és nagyzenekart hívtak meg. Európában a II. világháború után először a németek és a franciák kezdtek az új kultúra építésébe. Nálunk a legkevésbé sem. Nem támogatják megfelelően a zenekarokat, holott változatos repertoárral közönségnevelői feladatokat kellene ellátniuk. Nyugaton az operaházak évente bemutatnak legalább egy-egy 21. századi művet, hogy szoktassák a közönséget. Mostanáig az Operaházban alig fordultak elő kortárs szerzők művei. A zenei nevelés hiányára utal, hogy csak lassan újul meg a zenei közeg. Az emberek nem ismerik és nem értik a modern kultúrát – tisztelet a kivételnek.

Utoljára hagytuk Eötvös ötödik, 2007-ben komponált, a pesti Operában 2017-ben (10 év után!) bemutatott operáját: A szerelemről és más démonokról címmel. Gabriel García Marquez Nobel-díjas kolumbiai író regénye szolgáltatta a történetet és a helyszínt. A felkérés 2007-ben a Glyndebourne Festival Operától és a BBC-től érkezett. 2008-tól Európa több nagyvárosában sikert aratott. A nálunk színre vitt művet Hamvay Kornél fordította angolra joruba, spanyol és latin elemekből. A szerzőnek ugyanis könnyebb volt a többinél keményebb angol nyelvből és Sierva María de Todos los Ángeles dallamos nevéből melódiát írni. A nemzetközi alkotógárda új ötletekkel bővítette, ugyanakkor Eötvös több részletet kihagyott a budapesti változatból, s ezt tekinti véglegesnek. A próbákon csiszolta ki jelen formájára. Eredeti rendezője, a román Silviu Purcȃrete remekül értelmezte Eötvös izgalmas zenei világát. Szintén nemzetközi csapat működött közre a látványtervtől a világítástechnikáig. Tetjana Zhuravalnál, az ukrán koloratúrszopránnál jobb hangú, csinos, ifjú főszereplőt nem is találhatott volna a darabhoz. A többiek: Kovácsházi István a márki, Fodor Bernadett a fekete szolgáló, Boncsér Gergely a doktor, Cser Krisztián a püspök, Haja Zsolt Delaura atya, Meláth Andrea az apátnő és Balatoni Éva az őrült nő szerepében tökéletesen játszottak és énekeltek. Az Operaház feliratozta az angol nyelvű szöveget és a (gyengébb) magyar fordítást.

A történet:

Marquez a 18. századi, spanyol fennhatóság alatt lévő Kolumbiába helyezte a drámát. Don Ygnacio márki 12 éves lányát/örökösét, Sierva Mariát állítólag veszett kutya harapja meg, ráadásul épp teljes napfogyatkozás idején, ami alkalmat szül a babonákra. Az anya nélkül felnőtt lány különös viselkedése, vadóc tánca és a fekete szolgálóktól ellesett szokásai, azok istenei miatt a helyi püspök kolostorba záratja, hogy ott kiűzzék belőle a démont/ördögöt, hiszen a katolikus egyház semmi áron veszíthet el egy gazdag „bárányt". A rend könyvtárosára, Delaura atya lelki gondozására bízzák a kislányt. Delaura ugyan a fél szemére megvakult a napfogyatkozáskor, de a másik szemét elbűvöli a lány csodás szépsége, beleszeret. A tiltott szerelem és a magány itt a legyőzhetetlen démon. Ám az egyház nem ismer kegyelmet, szétválasztják őket. Sierva Mariát megkötözik, véres kínzásoknak, ördögűzésnek vetik alá. A színpadon emberi és állati hangok keverednek a kolostori zsolozsmával. Az álszent inkvizíció rémségeit csak sejtjük. Tövig levágják a lány gyönyörű, hosszú haját. Az ördögűzés egyéb praktikáiról nincs irodalomépzelés. A szerencsétlen kislány álmában nyolc énekesnő visszhangozza a dalát. A fantasztikus énekszólamokhoz kiváló zenekari produkció társul. A harangokat megszólaltató gongokon Eötvös neve olvasható. Bizonyára saját tulajdonából való hangszerek.

Eötvös Péter, a 21. század eddigi leghíresebb komponistája e legdallamosabb operájában akár szöveg nélkül is érthető színházat varázsolt elénk.

DOBI ILDIKÓ