Építsünk a közeli országokból idelátogatókra és a hazaiakra, legyünk vendégszeretőbbek!

 A reálbérek és a magyar lakosság turisztikai fogyasztása

2008. december 15-én a Magyar Turizmus Zrt.  tájékoztatón mutatta be 3 éves,  a 2009-2011 közötti időszakra vonatkozó turisztikai üzleti stratégiáját és 2009-re szóló marketingtervét.  A sajtótájékoztató előadója volt Dr. Niklai Ákos  elnök,  Dr. Róna Iván  vezérigazgató és Szűcs Balázs  vezérigazgató-helyettes.A tájékoztatón az  MT Zrt.  elnöke szólt a pénzügyi válság Magyarország turizmusára gyakorolt hatásairól, a válság kezeléséhez szükséges és megtett intézkedésekről is.  

 A reálbérek és a magyar lakosság turisztikai fogyasztása

2008. december 15-én a Magyar Turizmus Zrt.  tájékoztatón mutatta be 3 éves,  a 2009-2011 közötti időszakra vonatkozó turisztikai üzleti stratégiáját és 2009-re szóló marketingtervét.  A sajtótájékoztató előadója volt Dr. Niklai Ákos  elnök,  Dr. Róna Iván  vezérigazgató és Szűcs Balázs  vezérigazgató-helyettes.A tájékoztatón az  MT Zrt.  elnöke szólt a pénzügyi válság Magyarország turizmusára gyakorolt hatásairól, a válság kezeléséhez szükséges és megtett intézkedésekről is.  

A Magyar Turizmus Zrt. 2008. november 26-i  Igazgatósági ülésén elfogadták a Társaság 2009-2011-es éveket felölelő marketingstratégiáját és 2009. évi marketingtervét,  melyekbe már a szakmai szervezetek, turisztikai vállalkozók, önkormányzatok,  Regionális Idegenforgalmi Bizottságok  és fejlesztési tanácsok észrevételeit is beépítette a nemzeti turisztikai marketingszervezet.

A következő három évre vonatkozó üzleti stratégia

A Magyar Kormány 2005-ben fogadta el a 2013-ig szóló Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát (NTS), ennek alapvető célja a magyar lakosság és az idelátogató turisták életminőségének javítása.

A stratégia megvalósításában,  a turisztikai beruházások, az oktatás és szakképzés fejlesztése, a turizmus gazdasági környezetének alakítása, a nemzetközi kapcsolatok ápolása mellett  fontos szerep jut a nemzeti szintű turisztikai marketingkommunikációnak, amelynek kidolgozása és megvalósítása a Magyar Turizmus Zrt. feladata.

A Magyar Turizmus Zrt. marketingstratégiája összhangban áll a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával és a 2009-2011-es időszakra vonatkozóan meghatározza a Társaság tevékenységének főbb irányvonalait. A hároméves stratégia megvalósulását a Zrt. folyamatosan nyomon követi és az NTS Monitoring Bizottsága megállapításainak és az aktuális piaci trendeknek megfelelően évente aktualizálja („gördülő stratégia").

A Társaság jövőképe:   2013-ra Magyarország az „új Európa" egyik legvonzóbb úti célja lesz  természeti és kulturális vonzereje, turisztikai szolgáltatásainak változatossága, összetettsége és azok újszerű bemutatása révén. A belföldi turizmus súlya  (a beutazó turizmus bővülése mellett), meg fogja közelíteni az Európai Unió tagországainak átlagát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 60%-a).  A belföldi utazások a külföldi utazások komoly alternatívájává válnak a piac minden szegmensében.

A belföldi és a beutazó turizmus a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjából egyaránt fenntartható módon fejlődik, hozzájárulva az itt élők és az ide látogatók életminőségének javulásához. A Magyar Turizmus Zrt.  a szolgáltatásokra összpontosítva járul hozzá a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez,  így segíti a belföldi és a beutazó turizmusból származó bevételek növelését, a hazai folyó fizetési mérleg pozitívumának erősítését.  Ezzel a tevékenységével, igazodva a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában megfogalmazottakhoz;támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, valamint az életminőség javításához.

A turisztikai úticélnak tekintett Magyarországról vonzó országképet kell kialakítani,  erős és egységes márkaként kell megfogalmazni országunkat.  A magyar turisztikai kínálatot (versenysemleges módon) segíteni kell a piacra jutásban, ehhez bel- és külföldön egyaránt fel kell használni a marketingkommunikáció eszköztárát, legyenek azok a turisztikai iparágon belül vagy kívül, támogatni kell a régiókon belüli és azok közötti együttműködést a turizmusmarketing területén. 

Biztosítani kell a turisztikai információt a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára, ösztönözni kell a vendégbarát viselkedést a  lakosság és a szolgáltatók körében!

Legfontosabb középtávú cél a beutazó és a belföldi turizmusban is az erős, egységes Magyarország-márka kialakítása,  2009-ben a turizmusból származó bevételek szinten tartása, 2010-ben és 2011-ben  ezek 3-4%-os növelése, továbbá a turisztikai kereslet területi és időbeni koncentrációjának csökkentése.

Beutazó turizmus

-Színes és összetett turisztikai országkép kialakítása, hazánk turisztikai országképének építése a küldőpiacokon az új turisztikai országmárka segítségével.Magyarország piaci pozícióinak erősítése a versenytársakhoz képest. A küldőországok új piaci szegmenseinek felkutatása és megnyerése.

2009-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának szinten tartása a 2008-as bázisévhez képest, 2010-ben és 2011-ben a külföldi vendégek számának 3-4%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számának 1-2%-os növelése.

A magánszálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának évente 5-7%-kal való növelése.

Európa városlátogató turizmusában Budapest pozíciójának erősítése,  Budapest környéke és a vidék turisztikai vonzerőinek hatékony megjelenítése az új márka „ernyője" alatt.

A Balaton újrapozicionálása, az egészségturisztikai és az aktív turisztikai kínálat iránt érdeklődő új szegmensek megnyerése.

A hivatásturizmus területi terítésének előmozdítása, az új vidéki konferencia- és incentive-helyszínek külföldi vendégforgalmának növelése.

Egyedi arculat kialakítása hazánk egészségturisztikai szolgáltatásai számára, ismertebbé tételük, összhangban a 2013-ig szóló Országos egészségturisztikai stratégiával.

A nemzetközi vonzerejű kulturális és sportrendezvényekhez kapcsolódó vendégforgalom növelése.

Belföldi turizmus

A belföldi úti célok presztízsének további növelése.A belföldi utazások számának és időtartamának növelése.A Balaton újrapozicionálása, a kulturális, a bor- és gasztronómiai, az egészségturisztikai, az aktív turisztikai kínálat iránt érdeklődő új szegmensek megnyerése, a hivatásturizmus szerepének erősítése.

Budapesten a belföldi vendégforgalom részarányának növelése a külföldi vendégforgalom növekedése mellett.

A vidéki szálláshelyeken a hét közbeni forgalom bővítése.

Az üdülési csekk közvetlen turisztikai célú beváltásának ösztönzése.2009-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának szinten tartása a 2008-as bázisévhez képest, 2010-ben és 2011-ben a belföldi vendégek számának 3-4%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számának 1-2%-os növelése.

A magánszálláshelyeket igénybe vevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növelése évente 10-12%-kal.

Stratégiai irányelvek

Marketingkoncepciója elkészítésekor a Magyar Turizmus Zrt. elsősorban a kereslet igényeiből indult ki, melyeket saját kutatásokkal térképezett fel.  Ezek alapján meghatározta a célcsoportokat, a marketingkommunikációs üzeneteket, a célcsoportok számára megfelelő pozicionálással értékesíthető termékkört és a marketingkommunikációs eszközrendszert. A marketingtevékenységet szolgáltatói szemléletben, a turisztikai szakma partneri viszonylatai között végzi a Zrt. , hatékonyságát és eredményességét monitoring rendszerével figyeli és folyamatosan korrigálja.

Az MT Zrt.  marketingtevékenységét kül- és belföldön meghatározó elvek, szempontok:

-döntések kutatásokra alapozva,  

-a turisztikai országkép fejlesztése, a turisztikai országmárka következetes építése,

-kiemelt termékek komplex promóciója,

-súlyozás a küldőpiacok jelentősége és potenciálja szerint,

-súlyozás piaci szegmensek szerint,

-rugalmas szervezeti rendszer,

-a marketingkommunikációs eszközrendszer folyamatos megújítása,

-lobbytevékenység,

-az MT Zrt. szolgáltatói szemléletének és partnerségi kapcsolatainak erősítése,

-a potenciális és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, illetve a belföldi turisták tájékoztatása,

-térségi alapú marketingtevékenységek támogatása,

-a források koncentrálása,

-hatékonyságmérés.

A Magyar Turizmus Zrt. kutatási tevékenységében fontos szerepet tölt be a kiemelt és a potenciális küldő-országok lakosainak és a magyar lakosság keresletének elemzése, utazási szokásainak és a magyarországi utazással való elégedettségének vizsgálata, a kiemelt turisztikai termékek keresletének és kínálatának vizsgálata.

A keresleti és kínálati tényezőkre vonatkozó információk gyűjtése és feldolgozása mellett az MT Zrt. figyelmet fordít a legújabb marketingkommunikációs eszközök, az ú.n. „best practice"  és a kutatási módszerek megismerésére is. A Magyar Turizmus Zrt. által 2007-ben elkészített márkastratégia alapján dolgozták ki és vezették be 2008-ban külföldön Magyarország új turisztikai desztinációs arculatát, amely a Társaság kutatásai szerint belföldön is kedvező fogadtatásra talál majd.   A 2009-2011. évi marketingkommunikáció belföldön és külföldön egyaránt ezen stratégiára és arculatra épül. 2009-től valamennyi piacon és marketingeszközön ezen márkajegyekkel és egységes, következetesen alkalmazott arculattal, szlogennel és logóval jelenik meg a Társaság.

A szlogen:   „Hungary a love for live" – Magyarország szerelem egy életre.

A logo:   nemzetiszínű szivecske, már sikeres!

Arculat:   matyo hangulatfestés.

Kiemelt stratégiai turisztikai termékek

A Magyarország-márkának megfelelően, a források koncentrálása és a hatékonyság növelése érdekében a MT Zrt. a kommunikáció középpontjába elsősorban az országot a saját kategóriájában legmagasabb színvonalon képviselő, folyamatosan a kereslethez, az aktuális trendekhez igazított és igazodó termékportfóliót helyezi,  egy-egy piacának megfelelően, eltérő súllyal és pozicionálásban.

Külföldön:

Budapest és környéke, városlátogatások

Hivatásturizmus (C&I)

Balaton

Egészségturizmus

Belföldön:

Témaévek:  2009: Kulturális Turizmus Éve, 

                   2010: Fesztiválok Éve,

                   2011: 2009-ben meghatározott téma

Természetes vizeink (Balaton és egyéb vízpartjaink)

Eseményturizmus

Egészségturizmus

Stratégiai marketingkommunikációs eszközrendszer

A Társaság marketingkommunikációs eszköz-választását elsősorban a kereslet alakítja.  A Zrt. a hagyományos eszközök mellett új, innovatív, kreatív módszereket is alkalmaz, és üzeneteivel elsősorban közvetlenül a potenciális turistákat célozza meg.

Kommunikációs eszközeit a következő „erősorrend" figyelembe vételével használja a Társaság bel- és külföldön:

E-marketing,

Hirdetések, reklámok,

PR, újságírói tanulmányutak,

Kiadványok, filmek,

Kiállítások, prezentációk, roadshow-k,

Szakmai rendezvények, tanulmányutak,

Vásárlás- és értékesítés-ösztönző akciók.

Az MT Zrt.  közvetlenül a turistát megcélzó reklámkampányokra és a gazdaságos e-marketingre helyezi a hangsúlyt, ezenkívül integrált marketingkampányokat tervez, ahol a hagyományos és az új média jól kiegészíti egymást,  lefedi a releváns célcsoportokat.

Az internet fokozódó jelentőségére tekintettel, az MT Zrt. 2007-ben  e-marketing/e-commerce stratégiát készített, s az új arculatnak megfelelő, egységes arculattal fejleszti tovább a nemzeti turisztikai portált és más honlapjait is. Stratégiai célja;  legyen a Magyar Turizmus Zrt.  honlap-családja az első számú turisztikai portál, az ügyfeleket teljeskörűen kiszolgáló ,,one stop shop". A honlapcsalád egységes szolgáltatói adatbázisra, a Nemzeti Turisztikai Adatbázisra épül (NETA).

A kínálati adatbázis mellett a Társaság megkezdi egységes fogyasztói adatbázisának kiépítését is, a fogyasztók közvetlen elérését biztosító CRM rendszer (Customer Relationship Management, ügyfélkapcsolati rendszer) kialakításával. Időben és térben összpontosított hirdetésekkel a Zrt.  közvetlenül a nagyközönséget kívánja elérni, s jelentősen bővíteni kívánja a partnereivel közösen megjelentetett hirdetések számát is. 

Az MT Zrt. kevesebb, de hatékonyabb és az országmárkának megfelelő, egységes arculatú kiadványt alakít ki.  A bel- és külföldi kiállításokon a Társaság az új arculat jegyében, modernizált standokkal, új attrakciókkal jelenik meg. 

A Magyar Turizmus Zrt.  a tevékenységét  szolgáltatói szemléletben, a turisztikai vállalatokkal, szakemberekkel és a kapcsolódó területek képviselőivel partnerségben végzi.  Folytatja együttműködését a Visegrádi Négyekkel, a Turisztikai Világszervezettel (UNWTO) és az Európai Utazási Bizottsággal (ETC).

Koordinációval, a szakmai tapasztalatok megosztásával, tanácsadással a minőségbiztosítási, osztályba-sorolási rendszer kidolgozásával és más módon is támogatja a Térségi Desztináció Menedzsment Rendszer (TDM) felállítását.A Zrt. forrásai koncentrálására törekszik,  elosztásukban a termékek, piacok és régiók, ill. a marketingeszközöket integráló, a partnerekkel együttműködésben megvalósuló kampányok, tevékenységek élveznek elsőbbséget.

A  2009. évi nemzeti turisztikai marketing-terv

Célkitűzések a Kulturális Turizmus Évében:

A turisztikai országkép javítása, a turisztikai országmárka építése.

Magyarország imázsának javítása a kulturális turizmus vonatkozásában.

A kulturális célú magyarországi utazások számának növelése.

A területi koncentráció és a szezonalitás csökkentése.

Új, színvonalas szolgáltatások piacra segítése.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos információk gyors és könnyű elérhetőségének biztosítása.

Az MT Zrt. szolgáltató szerepének erősítése, a partnerek számára elérhető csatlakozási lehetőségek számának növelése, a tevékenység átláthatóbbá tétele.

Közvetlen, a fogyasztókat megcélzó marketingkommunikációs eszközrendszer fejlesztése.

A turistainformációs hálózat fejlesztése.

A Magyarországról szóló média-megjelenések hírértékének növelése.

A Zrt. honlapjai látogatottságának és az oldalletöltések számának növelése.

Végfogyasztói- és szakmai adatbázisainak fejlesztése.

Beutazó turizmus

-A Balaton újrapozicionálásának folytatása, az aktív, az egészségturisztikai lehetőségek iránt érdeklődő új szegmensek megnyerése, a korábbi, kiöregedő ügyfélkör pótlására.  A szezonalitás csökkentése a Balaton partján.

-A vidéki turisztikai kínálat megismertetése, elsősorban a kulturális turizmus területén.

-Új menetrendszerinti légijáratok beindításának elősegítése fontosabb küldőpiacainkról, a meglévő járatok jobb kihasználtságának elérése.

-A nemzetközi vonzerejű sport- és kulturális rendezvények külföldi látogatószámának növelése.

-A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának szinten tartása a 2008-as bázisévhez képest.

-A magánszálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek és vendégéjszakák számának 5-7%-os növelése a 2008-as bázisévhez képest.

-A turizmusból származó devizabevételek szinten tartása a 2008-as bázisévhez képest.

-A kereskedelmi szálláshelyek külföldiektől származó bevételének az inflációt elérő mértékű növelése a 2008-as bázisévhez képest.

Belföldi turizmus

-A Balaton belföldi vendégforgalmának élénkítése, a szezonalitás csökkentése.

-A vidéki turisztikai kínálat megismertetése, elsősorban a kulturális turizmus területén.

-A magánszálláshelyeket igénybe vevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának

10-12%-os növelése a 2008-as bázisévhez képest.

A Kulturális Turizmus Éve 2009

A Magyar Turizmus Zrt.  2006 óta egy-egy téma köré fókuszálja belföldi marketingkommunikációs tevékenységét. A témaévek egyfelől lehetővé teszik a források összpontosítását, a külső partnerekkel közös akciókat, másfelől az összefogott ajánlatokkal átütőbben és hatékonyabban lehet megjelenni a piacon. Kiváló példa erre a  „Nagy Ízutazás 2006",  a „Zöld Út 2007"  és a  „Vizek Éve 2008" kampányév. A marketingkommunikáció központi témája 2009-ben a „Kulturális Turizmus Éve" lesz.

A kampány elsősorban a belföldi marketingkommunikációra fordított erőforrások koncentrálását szolgálja, ugyanakkor 2009-ben külpiacainkon is megjelenik, hiszen a kulturális látnivalók és programok hazánk legfontosabb vonzerői közé tartoznak külföldön is.

A kampányév célja

A kulturális országkép-építés mellett,  Magyarország kulturális turisztikai kínálatának hangsúlyos bemutatása és az erre épülő turizmus élénkítése, a belföldi vendégéjszaka-szám növelése.

A belföldi kampány szlogenje:  Itthon láss csodát! 

A kampányév öt fő termékcsoportja:

-Fesztiválok, kulturális rendezvények (Magyarországon tavaly több mint 3 ezer fesztivál volt, némelyik több százezeres létszámmal, de a kisebb rendezvényekre is építeni lehet)

-Városlátogatás (épített örökség, várak-kastélyok, múzeumok)

-Bor és gasztronómia

-Élő hagyományok (népművészet és vallási turizmus)

-A XXI. század kultúrája, kortárs képzőművészet stb.

Okot kell adni a belföldieknek az utazásra!

A kampányév keretén belül a Magyar Turizmus Zrt. a szolgáltatókkal együttműködve, országszerte, egész évre kínál szálláskedvezményeket 2=3,  ill.  3=4 akciókkal.  A szálláshelyi kedvezmények biztosítása mellett a Társaság arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy kulturális ajánlatokat tartalmazó csomagokat is biztosítsanak a vendégeknek.

Marketingkommunikációs eszközrendszer

A témaév során alkalmazott marketingeszközök saját szlogennel és a témaévre utaló „pecséttel" jelennek meg. A témaév során használandó arculat ernyőként fogja össze a különböző témákat.A Magyar Turizmus Zrt. a Kulturális Turizmus Évét a megszokottól eltérő marketingeszközökkel is népszerűsíti, pl. a témaévben kiemelt öt turisztikai terméket öt ismert személyiség fogja képviselni különböző rendezvényeken és a médiában. 

A Társaság az interaktivitást lehetővé tévő saját honlapot (http://www.kultura.itthon.hu/ ), a kiemelt eseményeket tartalmazó, falinaptár formátumú eseménynaptárt és szóróajándékokat készít,  valamint az Exit magazinnal való együttműködés keretében különszámokat jelentet meg a Kulturális Turizmus Évének jegyében.

Kiemelt turisztikai termékek a kulturális turizmus évében

Külföldön:

Budapest és környéke

Balaton

Hivatásturizmus (C&I)

Egészségturizmus

Kulturális turizmus

Belföldön:

Kulturális turizmus

Természetes vizeink (Balaton, Fertő tó, Tisza tó, folyópartok)

Egészségturizmus

Eseményturizmus

Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010

Üdülésicsekk-elfogadó helyek

A külföldi marketingkommunikáció súlypontjai 2009-ben

A nemzetközi marketingmunka a Társaság 22 országban működő 24 külképviseletén zajlik.A Magyar Turizmus Zrt.  2007-ben új külpiaci stratégiát dolgozott ki;  a külpiaci marketingkommunikáció egységes,  a Magyarország márkát képviselő elemei mellett a marketingeszközökön megjelennek az egyedi, küldőpiac-specifikus jegyek is.

A Társaság nemzetközi, nagy tömegeket elérő kampányokat fog folytatni,  de külföldi képviseletei kreativitására és helyi piacismeretére alapozva alkalmazza a niche- és gerillamarketing meghökkentő, szokatlan, újszerű eszközeit is. A külföldre irányuló marketingtevékenységben piaconként eltérő hangsúllyal és pozicionálással, változatlanul kiemelt termékekre és desztinációkra  (Budapest és környéke, Balaton, hivatásturizmus, egészségturizmus) koncentrál, kiegészítve ezeket a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 felvezető kommunikációjával, valamint a Kulturális Turizmus Éve témakörével.

Nagy szerepet szánnak a 2009-ben megrendezésre kerülő Japán-Magyar,  ill. Amerikai-Magyar Évadnak, a Német Évadnak,  a Spanyol Gazdasági Évadnak, valamint a vasfüggöny lebontása 20. évfordulójára rendezett eseményeknek, ezen kívül a Társaság folytatja a Visegrádi Négyekkel való együttműködést is.

A magyar beutazó forgalom élénkítésében kulcsszerepet játszó légitársaságokkal való együttműködés fontos eszköze továbbra is a Légi Marketing Alap, melyet az önkormányzatokkal, turisztikai szolgáltatókkal közösen finanszíroznak,  forrásaira meghatározott szempontok alapján pályázhatnak a légitársaságok.

Külföldi marketingkommunikációs eszközrendszer

E-marketing

2009-ben a Társaság folytatja a világ 28 országában 23 nyelven üzemeltetett honlapok összehangolását, így az új Magyarország turisztikai márka arculatának alapján fejeződik be valamennyi honlap egységesítése, amelynek során az egyes piacokra jellemző egyedi igényeket is figyelembe veszik.

Hirdetések, reklámok

A hagyományos csatornákon megjelenő, érdeklődést felkeltő hirdetések minden esetben a Zrt. honlapjaira irányítják a közönség figyelmét.  A klasszikus, ATL (Above The Line) csatornákon megjelenő imázshirdetések mellett konkrét szolgáltatói ajánlatokat tartalmazó hirdetéseket is megjelentet a Társaság.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap az elektronikus felületeken való megjelenés és más BTL (Below The Line) azaz, nem klasszikus reklámeszközök használata.  A szokatlan médiumok használatával, kreatív megoldások alkalmazásával támogatja az MT Zrt. a Magyarország-márka építését.

PR, újságírói tanulmányutak

A turisztikai szakemberek és a sajtó tájékoztatását szolgáló tanulmányutak középpontjába a kulturális turizmus kerül 2009-ben.

Kiadványok, filmek

2009-ben a Társaság kisebb választékban, de egységes arculattal és magasabb példányszámban terjeszti  kiadványait.  Ezek elektronikus formában is elérhetők, a Zrt. honlapjairól letölthetők lesznek.

2009-ben  megújul a Magyar Turizmus Zrt. filmkészlete is, mivel Magyarország, a Balaton és C&I témában az új arculathoz illeszkedő imázsfilmeket készít az MT Zrt.

Kiállítások, vásárok, prezentációk, roadshow-k, egyéb rendezvények

A 13 központi szervezésű vásár mellett a külképviseletek képviseleti, épített standos vagy mobil installációs vásári megjelenéseket szerveznek. Ezeken a hazai érdekeltségű turisztikai szolgáltatók számára az MT Zrt. csatlakozási lehetőséget biztosít, személyes informátorral való részvétel, vagy a képviseletei általi prospektusterjesztés formájában.  A Társaság képviseletei a hazai turisztikai kínálat piacra segítése érdekében, az adott piac sajátosságait figyelembe véve, a szakmai vásárokon való részvétel mellett prezentációkat, workshopokat ill. roadshow-kat szerveznek.

A turisták tájékoztatása

A Magyar Turizmus Zrt. a külföldi turisták számára az utazás tervezéséhez általános turisztikai információval szolgál többnyelvű honlap-családja, külképviseletei, valamint az általuk a külföldi nagyközönségi rendezvényeken, vásárokon terjesztett kiadványok segítségével.

A Zrt. képviseletei személyes, telefonos, illetve írásbeli tájékoztatást is adnak.  Külföldről is a hét minden napján, egész nap, (hét országból díjmentesen)  hívható a Zrt. budapesti központi információs szolgálata, a Contact Center. Az itt tartózkodó külföldi turisták számára fontos információforrás a közel 150 irodából álló Tourinform-hálózat is.

A belföldi marketingkommunikáció súlypontjai 2009-ben

A Magyar Turizmus Zrt. márkastratégiája alapján kidolgozott arculatot külföldön 2008-ban vezette be, 2009-ben már belföldön is ezzel az arculattal jelenik meg. Az egységes megjelenés, amely az egyes témaévekre is kiterjed, erősíti az országmárkát.  Ugyanakkor, belföldön és külföldön egyaránt lehetőség van az egyedi, régiókra jellemző jegyek megjelenítésére is.

Belföldi marketingkommunikációs eszközrendszer

E-marketing

A belföldi utazók egyre jelentősebb hányada az internetet használva választ magának úti célt, gyűjt turisztikai információt.  Az MT Zrt.  honlapjait 2009-ben az új Magyarország turisztikai márka arculati jegyeinek megfelelően frissíti,  a http://www.itthon.hu/  portálon kínált szolgáltatások körét  pedig foglalási rendszerrel bővíti.

A Nemzeti Turisztikai Adatbázis (NETA) ingyenes megjelenési lehetőséget biztosít valamennyi hazai turisztikai szolgáltató és programgazda számára.

Hirdetések, reklámok

A Társaság a hirdetéseket témájukban, időben és helyben koncentráltan jelenteti meg. A források koncentrálása érdekében bővíti a partnereivel közös hirdetések számát.

PR, újságírói tanulmányutak, belföldi sajtókapcsolatok

A Magyar Turizmus Zrt.  2009-ben növeli a belföldi újságírói tanulmányutak hatékonyságát, kiemelt lapcsoportok vezető újságíróinak személyre szabott tanulmányutakat szervez egy-egy régióba.

Kiadványok

A belföldi utazóközönség számára a Magyar Turizmus Zrt. központja termékalapú és a Kulturális Turizmus Évét támogató kiadványokat jelentet meg 2009-re is, és összeállítja a kiemelt eseményeket tartalmazó falinaptárát is.

A régiók szolgáltatói ajánlatokat, üdülési csekk-elfogadó helyeket és speciális régiós ajánlatokat bemutató kiadványokat jelentetnek meg.

A turisták tájékoztatása

A Contact Center és a Tourinform-hálózat, a külföldiekhez hasonlóan, a belföldieket is ellátja széleskörű turisztikai információkkal.  Az MT Zrt. 2009-ben 150 nagy forgalmú MOL benzinkútnál létesít információs pontokat, amelyek a helyi nevezetességek és az adott régióról szóló információ mellett a Kulturális Turizmus Évének ajánlatait is közvetítik a fogyasztók felé.

Vendégbarát szemlélet erősítése

A 2009. év egyik fontos feladata belföldön a turisztikai szolgáltatók és a lakosság szemléletének formálása,

a vendégszeretet ösztönzése, amelynek eszköze többek között a Magyar Turizmus Minőségi Díj, az EDEN (Kiváló Európai Desztinációk) projekt, a Virágos Magyarországért és a Tiszta Magyarországért mozgalom, valamint a lakosságot és a turizmusban dolgozókat egyaránt megcélzó új Vendégbarát Magyarország kampány.

A világ turizmusának várható alakulása – a pénzügyi válság hatása Magyarország turizmusára

Általános bizonytalanság

A turizmus alakulását alapvetően befolyásoló világgazdaság helyzetét tekintve jelenleg régiónként, országonként igen jelentős különbségek mutatkoznak.  A 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi válság kapcsán a gazdasági szakemberek és a turisztikai szakértők egyetértenek abban, hogy továbbra sem könnyű előre jelezni, milyen mértékben és időtávon vet(het)i vissza a turizmus fejlődését a válság.

Lassuló gazdasági növekedés, stagnálás, recesszió

A hosszú távú tendenciákat tekintve, az elmúlt években a gazdasági növekedés motorjai a fejlődő országok, Kína, India, Oroszország stb.  voltak, az európai országokat általában szerényebb bővülés jellemezte. Ez az egyes országok kiutazó turizmusát is befolyásolja.

Az IMF legfrissebb adatai szerint 2009-ben az európai GDP várhatóan 1,5%-kal (eurózóna +0,2%) bővül, ezen belül a nagy küldő-piacok (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország) gazdasága döntően stagnál, illetve recesszióba fordul.  Az euróövezet országai közül csupán Görögország (+2,0%), Finnország (+1,2%) és Hollandia (+1,0%) esetében bővül a GDP.

Az elmúlt években az európai átlagnál jobb teljesítményt mutató közép- és kelet-európai országok gazdasága is lassul, GDP-jük 2009-ben várhatóan 3,6%-kal nő. 

A két legnagyobb tengerentúli küldőpiac,  az USA és Japán gazdasága nehezen talál magára, 2009-ben a GDP 0,1%-os, illetve 0,5%-os bővülését jelzik előre a szakemberek.

A gazdasági válság rövid- és középtávon egyaránt visszaveti a fogyasztást. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a turizmus,  egyes vélekedések szerint,  más ágazatokkal összehasonlítva jobban ellenáll a negatív folyamatoknak, mivel mára az utazások a mindennapi élet részévé váltak.

Romló turisztikai teljesítmény már 2008 első félévében is

A 2008-ban kezdődött amerikai ingatlanpiaci válság miatt a Turisztikai Világszervezet már az idei év első felében a korábbinál kisebb mértékű (3-4%-os) növekedést vetített előre 2008-ra, mind a nemzetközi turistaérkezések, mind a nemzetközi turizmusból származó bevételek vonatkozásában, az elmélyülő válság azonban még óvatosabb becslést  tesz szükségessé.

A nemzetközi turistaérkezések száma a június-augusztus időszakban 2% alatti mértékben bővült, így a Turisztikai Világszervezet 2008. októberi előrejelzése szerint a 2008. év egészére már csupán 2-3%-os növekedés várható.

A 2008-as előrejelzés módosításával egy időben a UNWTO a 2009. évi előrejelzését is megváltoztatta, az októberi várakozások szerint jövőre a nemzetközi turistaérkezések száma stagnál vagy legfeljebb 2%-os növekedést mutat. A turisztikai szakemberek várakozásai minden korábbinál negatívabbak, a UNWTO bizalmi indexének 2003 óta tartó történetében először fordult elő, hogy a negatív várakozások túlsúlyba kerültek.

Hatások a szabadidős  és a hivatásturizmusra

A jelenlegi helyzet a szabadidős célú utazások mellett a hivatásturizmus számára is komoly kihívást jelent, hiszen a költségcsökkentés az egyéni üzleti utazásokat és a szakmai rendezvényeket egyaránt negatívan érinti.

Az Amadeus szerint a szabadidős turizmust érinti jobban a válság, szemben a magasabb profitot termelő és a gazdasági tevékenység részét képező hivatásturizmussal.

Relatíve gyenge teljesítmény Európában

A UNWTO előrejelzése szerint a nemzetközi turistaérkezések száma Európában 2008-ban 1-2%-kal, 

2009-ben 0-2%-kal nő,  ami a földrészek között a leggyengébb teljesítmény. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy mindez,  magas bázisszint mellett,  egy dinamikus fejlődéssel jellemezhető időszakot követ, hiszen 2004 és 2007 között éves szinten átlagosan 7%-kal emelkedett a nemzetközi turistaérkezések száma Európában, ami jóval a hosszú távú átlag (4%) felett van.

A vezető desztinációk megőrzik helyüket, a fejlődő desztinációk azonban tovább erősödnek. A közép- és kelet-európai desztinációk az átlagosnál jobb eredményeket mondhatnak magukénak 2008-ban, bár a háttér képe meglehetősen vegyes.

Míg a balti államok turizmusa dinamikusan bővült, Lengyelország esetében a schengeni csatlakozással együtt járó vízumkötelezettség negatívan befolyásolta a kelet-európai küldő-piacok (Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország) teljesítményét. 

Európa esetében fontos kiemelni, hogy az elmúlt évek rendkívül dinamikus fejlődésében a diszkont légi társaságok játszottak főszerepet, amelyekre az év eleji magas üzemanyagárak, illetve a pénzügyi válság elsőként „csapnak le". Ennek fényében rövidtávon,  néhány hónapon belül, nem várható az európai turizmus növekedése.

Az Amerikai Egyesült Államok, mint Európa legfontosabb tengerentúli küldőpiaca esetében a turisztikai szakemberek továbbra sem optimisták,  2008 első hét hónapjában az Európába irányuló utazások száma 4%-kal csökkent.  A befolyásoló tényezők között a szakemberek elsősorban az év első felét jellemző magas üzemanyagárakat, a magas repülőjegy-árakat, a hitelválságot, az ingatlanpiaci válságot említik, amelyek aláássák az utazási keresletet. 

Az utazási kedv meglétét jelzi ugyanakkor, hogy néhány desztináció, Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika,  forgalomnövekedést könyvelhetett el.

A nemzetközi turistaérkezések számának változása (előző év azonos időszaka = 100,0%)

* Előrejelzés.                                                                                                                                     Forrás: UNWTO

A UNWTO várakozásai szerint – a korábbi válságokhoz hasonlóan – rövid- és középtávon:

-előtérbe kerülnek a közelebbi, illetve a belföldi desztinációk,

-a negatív hatásokra rugalmasabban reagálnak az olyan szegmensek mint a VFR (barát- és rokonlátogatók),

a visszatérő vendégek, a speciális érdeklődésű, valamint az egyéni utazók,

-csökken az átlagos tartózkodási idő,

-csökken az egy utazásra jutó kiadás,

-versenyelőnybe kerülnek a jó ár-érték arányt kínáló, illetve az árfolyamoknak köszönhetően kedvező átváltással rendelkező desztinációk, hiszen az ár meghatározó tényező az utazások során,

-versenyképességük megőrzése érdekében a szolgáltatóknak csökkenteniük kell költségeiket,

-előtérbe kerülnek az együttműködések (köz- és magánszféra, desztinációk és az utazási szakma/utazásszervezők stb.).

A válság első vesztese a légi közlekedés

A szakemberek szerint a gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatásai az ágazaton belül,  az év eleji magas üzemanyagáraknak is köszönhetően,  jelenleg a légi közlekedésben érezhetők leginkább. Ez légi társaságok csődjét, összeolvadását, illetve járatbeszűntetéseket egyaránt jelent.  A  IATA  adatai szerint míg januártól szeptemberig a nemzetközi utasforgalom 3,3%-os bővülést mutatott az előző évhez képest, 2008. szeptemberben, 2003 óta először,  csökkent a nemzetközi utasforgalom,  2,9%-kal.

Latin-Amerika kivételével minden kontinensen visszaesés figyelhető meg.  A  IATA  2008 októberi adatai szerint a légi közlekedés a 2008. évet 5,2 milliárd dolláros veszteséggel zárja,  2009-ben pedig további 4,1 milliárd dolláros negatívum várható.

Az OAG adatai szerint Európában a nemzetközi forgalom szeptemberben 0,5%-kal csökkent, január-szeptemberben,  az év eleji időszak jó eredményeinek köszönhetően,  2,5%-os növekedés volt tapasztalható.

A téli időszakban a légi kapacitás várhatóan 5,2%-kal csökken.

Az Európai Légitársaságok Szövetségének (AEA) adatai szerint január-szeptember között a tagok forgalma

2,3%-kal nőtt, ennek hátterében a belföldi járatok forgalmának visszaesése (-5,1%) és a nemzetközi forgalom bővülése (+2,9%) áll.  Szeptember hónapban azonban a nemzetközi járatok forgalma is negatív irányba fordult

(-0,2%), a már gyenge növekedést produkáló nyári hónapokat követően.  Európában a légi közlekedés visszaesésével egyidejűleg más közlekedési eszközök, kiemelten a vasúti közlekedés profitálnak.

Kedvezőtlen szállodai mutatószámok

A Deloitte adatai szerint a szállodaiparban már a nyári hónapokban elkezdődött a visszaesés, a január-szeptemberi időszakot tekintve azonban még az előző évinél jobb eredmények jellemzők, az erős január-május hónapoknak köszönhetően. Európában 2008. január-szeptember között a foglaltság 1,9%-kal, a RevPAR (euróban számolva) 1,6%-kal csökkent, miközben az átlagár 0,4%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. Budapest mellett a fő versenytársak, Bécs és Prága esetében is több százalékponttal esett vissza a foglaltság.

A pénzügyi válság a magyarországi beutazó turizmust sem kerüli el

A világszerte tapasztalható gazdasági bizonytalanság, a jövedelmek csökkenése, a fogyasztás visszafogása,

az emelkedő élelmiszerárak stb. az utazások elhalasztása, illetve elmaradása miatt, meghatározatlan időre visszavethetik beutazó turizmusunkat.

A Magyar Turizmus Zrt.,  elsősorban külképviselői hálózatának segítségével, folyamatosan nyomon követi a gazdasági válság beutazó turizmusunkra gyakorolt lehetséges hatásait.  Külképviselőink arról számolnak be, hogy legfontosabb piacaikon nagy a bizonytalanság mind a szabadidős, mind az üzleti turizmus tekintetében.

Mivel különösen a légi forgalom érintett a korábbi magas üzemanyagárak miatt, felértékelődik a közeli desztinációk szerepe.  A diszkrecionális jövedelmek várható csökkenése elsősorban nem a nyári főutazásokat, hanem a hazai és a budapesti beutazó turizmusban rendkívül fontos, főszezonon kívüli, rövidebb utazásokat érinti majd.

A pénzügyi válság hatása a belföldi turizmusra

A 2008 szeptemberétől kibontakozó gazdasági válság a magyar gazdaságot igen negatívan érintette, a fogyasztás visszafogása, a lakosságnak az ország és a saját gazdasági helyzetére vonatkozó (romló)  várakozásai a belföldi turizmusra azonnali hatást gyakorolnak. 

A Pénzügyminisztérium 2008 októberében módosított makrogazdasági előrejelzése szerint a költségvetés hiánya 2008-ban 3,4%, 2009-ben 2,9% körül alakul.  A magyarországi GDP 2008-ban várhatóan 1,8%-kal bővül, amelynek hátterében az export mérsékeltebb, és a beruházások kisebb mértékű növekedése áll, miközben a lakossági fogyasztás a korábbi előrejelzésekhez hasonlóan (+1,1%) alakul.  A reálbérek 2008-ban 1,2%-kal növekednek.

Az októberi előrejelzés a korábbinál alacsonyabb inflációt vetít előre (2008-ban 6,4%-ot, 2009-ben 3,9%-ot).

2009-ben a háztartások fogyasztása 3,1%-kal, a reálbérek 2,7%-kal csökkennek, a beruházásoknál 0,9%-os visszaesés várható, miközben az export 3,9%-kal nő.  A reálbérek csökkenése miatt a turisztikai kereslet 2009-ben várhatóan legfeljebb stagnálást mutat majd.  A belföldi úticélok,  mint közelebbi és olcsóbb alternatívák a külföldi utazásokkal szemben növekvő népszerűségnek örvend(het)nek.

Borús kilátások a magyarországi turisztikai szolgáltatók körében

Az egyes hazai ágazatokat különbözőképpen érinti a válság. A turizmus, illetve a szállodaipar a várható legnagyobb vesztesek között van a szakemberek szerint. A kisebb „megrázkódtatás" előtt álló ágazatok között szerepel többek között a szolgáltatásipar, a távközlés és a kommunikáció.  A magyar GDP 8,5%-át kitevő turizmus esetében a válság a hivatásturisztikai és a magáncélú utazásokat egyaránt befolyásolja, hiszen az utazásokon és a rendezvényeken a legegyszerűbb takarékoskodni.

A kereslet csökkenése mellett a bankok korlátozzák hiteleiket, amely forráshiány a kis- és középvállalkozások számára is komoly kihívást jelent. Az egyes szektorokat tekintve, a hitelezés az építőiparban, az autókereskedelemben és a gépipari beszállításoknál esett vissza jelentősen. 

A hitelproblémák orvoslását szolgál(hat)ja például az uniós pénzek felhasználásához nyújtott előleg, hiszen a kis- és középvállalkozások az önrészt 85-90%-ban hitelből tudják előteremteni. Hiába az üzemanyagárak csökkenése, a légitársaságoknak kevesebb utassal kell számolniuk. A céges rendezvényekre, utazásokra fordított keretek csökkentése a szállodaépítési lendületet is visszavetheti.

A hazai szállodákban már most érezhető a válság hatása, és ahol most még nincs bevételcsökkenés, 2009-ben ott is komolyabb változásokra számítanak. A nagy szállodák és szállodaláncok képviselői a szakmai rendezvények, konferenciák elmaradásáról vagy jövő évre halasztásáról számolnak be, és az egyéni üzleti utazók között is egyre többen vannak, akik egy éjszakát sem töltenek Magyarországon.  A megrendezésre kerülő konferenciák esetében is egyre szorosabb a program, egyre kevésbé van lehetőség a szálloda egyéb szolgáltatásainak igénybevételére.

A hivatásturizmus mellett a szabadidős célú utazások területén is érezhetők a negatív hatások, itt az utazók még „rugalmasabbak".

Az árak összehasonlíthatósága a szállodákat is további árcsökkentésre kényszeríti, ami az öt- és négycsillagosok esetében a minőséget is befolyásolhatja hosszabb távon. A magasabb kategóriától az alacsonyabbak felé „halad" a válság, ebben egyetért a szakma, sőt, az alacsonyabb kategóriájú szolgáltatók számára akár „jól is jöhetnek" a nehezebb idők. A magyarországi szállodák helyzete azonban már a válságot megelőzően sem volt könnyű, aminek hátterében az infláció, az adóterhek, az euró-forint árfolyam, illetve a kínálat bővülése is szerepet játszott.

A szállodai szakemberek véleménye szerint a turizmus „mentőcsomagját" a nemzetközi piacokon végzett folyamatos és agresszív turisztikai marketing jelentheti. 

Merre tovább?

A 2008. szeptemberi Európai Turizmus Fórum kiemelten foglalkozott az európai turizmus keresletének várható alakulásával, a lassuló gazdasági növekedés hatásaival.  A tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy noha a turisztikai kereslet némileg megtorpanni látszik 2008-ban és 2009-ben, a turizmus az életminőség olyan fontos elemévé vált, hogy az európai fogyasztók akár más termékekről, szolgáltatásokról való lemondás árán is igyekeznek megvalósítani utazásaikat.

A kereslet változásának ugyanakkor része, hogy növekszik a közeli országokba történő és a belföldi turizmus szerepe, illetve átalakulnak a fogyasztói szokások (az évi második, harmadik utazásról lemondunk, a légi közlekedés rovására újra teret nyerhet a vasút, az autóbuszos közlekedés stb.).

A pénzügyi válság hatása a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységére

Jövő évi céljait és marketingtevékenységét a keresleti és kínálati tendenciákat feltáró elemzésekre alapozta,  figyelembe véve a tervkészítés során kibontakozott pénzügyi válság minden bizonnyal kedvezőtlen, ám egyelőre előreláthatatlan hatásait.

A stratégiai irányok megtartása mellett a nemzeti turisztikai marketing 2009-ben az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

Fókuszálás belföldre és a közeli országokra. (A válság következtében felértékelődnek a közeli desztinációk, ezért az erőforrásokat,  marketingakciókat a korábbinál nagyobb mértékben irányítja a Zrt. a környező országok felé.)

A turisztikai szakmával való együttműködés erősítése:

Források koncentrálása.

Számos, a regionális marketingigazgatóságok szervezésében, a szolgáltatókkal való partnerségben megvalósuló kampány, illetve akció:  Vizek Éve, Budapest, Vár a Dunakanyar, Tél-Víz idején, Utazzon és játszva nyerjen!, Kultúrtél – Pécs, Borban is jók vagyunk!, Legyen képben, Észak-Magyarországon!, Észak-Magyarország titkai stb.

Európai országokban végzett erőteljesebb promóció:

Forgalomélénkítő kampány a közeli országokban (DE, RU, RO, SL, CZ, A, PL, UA),

Németország:  autós-buszos célcsoportok, keleti tartományok utazóit célzó kampányok 2009 elejétől,

Budapest Winter Invitation (meghosszabbítva, kibővítve),

Nyáron a BWI-hez hasonló kampány kulturális turizmus fókusszal.

Távolabbi piacokon, mérsékeltebb fenntartó jellegű marketing:

ETC-vel, V4 országokkal történő együttműködés előnyben részesítése.

A légitársaságokkal való együttműködés erősítése, szélesítése (LMA).

Tekintettel arra, hogy Magyarország beutazó turizmusában a légi közlekedésnek bizonyos piacokon meghatározó szerepe van, a bizonytalan gazdasági helyzetben különösen nagy jelentősége van a légi társaságokkal való összefogásnak a járatok Magyarországra vonzásában. Ezért a Légi Marketing Alapot továbbra is kiemelten fontos eszköznek tekintik.

Vonattal, autóbusszal érkező szegmensek megszólítása.

Az elmúlt években a légi úton Magyarországra érkezők száma jelentősen nőtt, a jövőben azonban ennek mérséklődése, illetve az egyéb közlekedési eszközök előtérbe kerülése várható, így a vonattal, autóbusszal, autóval érkező szegmensekre nagyobb figyelmet fordítanak.

Témaévek:   2009 Kulturális Turizmus Éve (belföldön és külföldön), 2010 Fesztiválok Éve (belföldön és külföldön).

A válság előreláthatólag világszerte a belföldi turizmus erősödésével is jár, ezt a folyamatot kívánják elősegíteni a források koncentrálását és a nagyobb figyelemfelkeltést lehetővé tévő témaévekkel, a hozzájuk kapcsolódó belföldi marketingtevékenységgel.

http://www.itthon.hu/

Harmat Lajos