Értelmiségi megközelítések

Az értelmiség, az intellektuális lét megközelítése és meghatározása nem tartozik azon fogalmak közé, melyekről már a görögök is máig érvényes definíciót alkottak. Nem azért, mert nem volt elképzelésük a kiművelt emberfőkről, hanem mert a tudás nem mindig jelentett egyet a hatalommal. Vagy nem mindenféle tudás jelentett egyet a hatalommal, és volt olyan ma iskolában oktatott ismeret, mely egyes korokban máglyát ért csupán.

Az értelmiség, az intellektuális lét megközelítése és meghatározása nem tartozik azon fogalmak közé, melyekről már a görögök is máig érvényes definíciót alkottak. Nem azért, mert nem volt elképzelésük a kiművelt emberfőkről, hanem mert a tudás nem mindig jelentett egyet a hatalommal. Vagy nem mindenféle tudás jelentett egyet a hatalommal, és volt olyan ma iskolában oktatott ismeret, mely egyes korokban máglyát ért csupán.

S miközben az alapismereti oktatás a tömegképzés részévé vált, illetve válik az értelmiség társadalmi-, és önmeghatározása sem marad állandó. Így az is valószínűsíthető, hogy még adott kor adott társadalmában élők számára is más-más tartalom húzódik meg a fogalom mögött. Lesz, aki számára a felsőoktatásból származó papírt tulajdonló lesz az, aki ide sorolandó, míg mások az akadémiai kutatóhelyeken a tudományt művelőkben fogják az intellektualitás letéteményeseit megtalálni. Miközben különben a tudomány, mint fogalom is igencsak heterogén közéleti képzetet jelenthet, és alighanem azok száma sem ritka, akik számára sem a kutatóintézet, sem a diploma nem egyértelmű jelzőköve a tényleges értelmiségi létnek.

Ezek után arra választ keresni, hogy mi az értelmiség, valamint kiket tartunk annak, nem lenne kis feladat. Itt és most nem is vállalkozunk rá. Ahogy arra sem, hogy az értelmiség szűkebb és tágabb társadalmi szerepét körbejárjuk. Márpedig a politikai, szociális, kulturális életben betöltött szerepek, és változásuk a történelem során ugyancsak megérhetik, megérhetnék a vitát. Beleértve azt is, hogy az intellektus és az akademizmus milyen viszonyban van. Különösen, mivel a felsőoktatási tömegképzés több területen az értelmiségi lét ellen hatónak tűnik. Sokkal inkább egyfajta tudásgyárrá téve a kutatást és oktatást.

Amiért a fentieket mégis érdemes volt felvetni, az az, hogy 2010. május 6. -án kezdődik az a május 8.-ig tartó konferencia, mely a felvetettekhez hasonló kérdések köré szerveződött. Az Intellectuals: Knowledge, Power, Ideas projekt, idén immár harmadik, globális konferenciáját Prágában rendezik. A kérdésekre a konferencián adott válaszokat remélhetőleg azok is el fogják tudni olvasni a http://www.inter-disciplinary.net/  webhely oldalain, akik nem tudnak részt venni a konferencián.

Simay Endre István

A projekt honlapja:

http://www.inter-disciplinary.net/critical-issues/transformations/intellectuals-knowledge-power/