Több mint 250 millió európai használja rendszeresen az internetet az IKT-ban (információs és kommunikációs technológia) elért eredményeket értékelő európai bizottsági jelentés szerint.

Több mint 250 millió európai használja rendszeresen az internetet az IKT-ban (információs és kommunikációs technológia) elért eredményeket értékelő európai bizottsági jelentés szerint.

Ma az európaiak több mint fele az internet rendszeres használója, 80 %-uk rendelkezik szélessávú internetes kapcsolattal, és a közszolgáltatások 60 %-a teljes mértékben hozzáférhető az interneten keresztül. Az iskolák kétharmada és az orvosok fele használ gyors internetes hozzáférést – a szélessávú hálózati kapcsolódások terén tapasztalható erős növekedésnek köszönhetően. A Bizottság jelentése szerint ezek az i2010, azaz az Európai Uniónak a digitális technológia által vezérelt növekedési és foglalkoztatási stratégiája terén elért eddigi eredmények tényei. A 2005-ben jóváhagyott stratégia mind európai uniós, mind tagállami szinten szilárd elkötelezettséget hozott létre az IKT-fejlesztés iránt. 2007 óta a tagállamok mindannyian strukturálisreform-programjaik egyik legfőbb eredményének tartják az IKT terén elért fejlődést. Ezzel párhuzamosan az Európai intézmények az online szolgáltatások egységes piacának kialakítására bátorítottak, és növelték a kutatásra fordított forrásokat. A határokon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokat előmozdító egységes távközlési piac azonban még kialakulóban van.

Örömteli politikai irányváltás, hogy az IKT-t, amely az európai gazdasági növekedés fő tényezője, ma mind a 27 EU tagállam támogatja nemzeti szakpolitikái keretében. Ez segíti Európát a nemzetközi versenyben, és korszerűbbé teszi az európaiak mindennapi életét." – mondta Viviane Reding, az EU információs társadalmi és médiaügyi biztosa. „Különösen jó hír, hogy ma az EU vállalkozásainak 77 %-a, iskoláinak 67 %-a és orvosainak 48 %-a részesül a gyors, szélessávú hálózati csatlakozás előnyeiben. Mindazonáltal az EU egyes részei még mindig hátul kullognak, és nincsenek teljesen rákötve az internetes hálózatra. Ezért az EU minden országának keményebben kell dolgoznia a felzárkóztatásért, hogy erősítse a határokon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokat, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyek a vidéki és a félreeső térségekbe is eljutnak."

A mai jelentés tanúsága szerint az Európa Unió „i2010 – európai információs társadalom a növekedés és foglalkoztatás érdekében" (IP/05/643) címet viselő IKT-stratégiája – amelynek köszönhetően a szabályozásban, a kutatásban és köz-magán társulásokban új EU kezdeményezések jöttek létre – kezd eredményeket hozni. Az Európai Unió rendelkezik a világ legnagyobb fejlett fogyasztói piacával, és több mint 100 millió szélessávú internetkapcsolata van; jó esélye van tehát arra, hogy az IKT-ban rejlő gazdasági előnyöket kiaknázza.

2007-ben az internet az EU-ban közel 40 millió új rendszeres használót vonzott (összesen ma 250 millióan vannak). Az elmúlt öt évben az IKT nagy hatást gyakorolt a közszolgáltatásokra, különösen az oktatás és az egészségügy online-osítása révén: ma már az európai iskolák több mint 98 %-ának van az internetkapcsolata, méghozzá kétharmaduknak szélessávú, holott 2001-ben ez a szám majdnem nulláról indult. Az egészségügyi ágazatban ma már az orvosok 57 %-a (2002-ben 17 %), elektronikus úton küldi és fogadja a betegek adatait, és 46 %-uk (2002-ben 11 %) elektronikus úton kapja meg a laboratóriumi eredményeket. 2007-ben az európai uniós vállalkozások 77 %-ának (2005-ben 62 %) volt szélessávú internetes kapcsolata, és 77 %-uk (2005-ben 70 %) használja az internetet a banki ügyletek lebonyolítására.

A Bizottság jelentése számba veszi a 2008-2010-es időszak főbb kihívásait is:

  • Habár az EU IKT-ágazatának kutatási intenzitása nagy, hiszen Svédországban (18%), Finnországban (17%) és Dániában (11%) e szint magasabb, mint az USA-ban, azonban Szlovákiában, Lettországban és Lengyelországban ez az intenzitás 11 % alatt marad. A kutatási teljesítmény fokozása érdekében 2008-ban európai uniós finanszírozású közös technológiai kezdeményezések indulnak a nanoelektronika és beágyazott rendszerek (IP/08/284, IP/08/283), az e-Egészségügy (IP/08/12) és a kockázatos csúcstechnológiai kutatás (IP/07/1931) területén.
  • Az európaiak közel 40 %-a egyáltalán nem használ internetet; ez az arány 69 %-tól (Románia), 65 %-on (Bulgária) és 62 %-on keresztül (Görögország) 13 %-ig terjed (Dánia, Hollandia). Az új online technológiák használatának bátorítására a Bizottság még 2008-ban az EU felhasználók digitális jogai és kötelezettségei címen útmutatót fog közzétenni.
  • Míg néhány országban – Ausztria, Cseh Köztársaság, Málta és Portugália – a vállalkozásokat érintő alapvető közszolgáltatások 100 %-a teljes mértékben intézhető online módon, addig mások hátul kullognak (Bulgária 15 %, Lengyelország 25 %, Lettország 30 %). A Bizottság ezért májusban nagyszabású projekteket fog indítani az olyan páneurópai közszolgáltatások támogatására, mint a határokon átnyúló elektronikus személyazonosítás vagy az elektronikus aláírás.

Az EU-ban az IKT-felhasználás a kutatási erőfeszítések 26 %-át, a vállalkozási befektetések 20 %-át és a termelékenység összes növekedésének majdnem 50 %-át teszi ki. A Bizottság mai jelentése kiemeli az EU-ban és az egyes tagállamokban elért haladást, és javaslatokat tesz a versenyképességnek és az IKT-megoldások terjedésének előmozdítására. Az egységes távközlési piacról szóló legújabb bizottsági értékelő jelentés (IP/08/460) feltárta, hogy 8 EU ország megelőzi az Egyesült Államokat a szélessávú internet bevezetésében, míg 2007 megszakítás nélkül az ötödik olyan év volt, amelyben az EU távközlési ágazatába irányuló befektetés növekedett, és meghaladta az 50 milliárd eurót.

A Bizottság i2010 jelentése megtalálható:

http://ec.europa.eu/i2010