Évi 38 milliárd euró veszteséget jelent a talaj állapotának romlása Európában. Az EP egy új irányelv elfogadásával hatékonyabb talajvédelmet alakítana ki. Európai szinten tartanák nyilván a szennyezett területeket, a tagállamoknak pedig saját helyreállítási stratégiával kellene előállniuk.

 

Évi 38 milliárd euró veszteséget jelent a talaj állapotának romlása Európában. Az EP egy új irányelv elfogadásával hatékonyabb talajvédelmet alakítana ki. Európai szinten tartanák nyilván a szennyezett területeket, a tagállamoknak pedig saját helyreállítási stratégiával kellene előállniuk.

Kedden, illetve szerdán két, talajvédelemmel foglalkozó jelentést fogadott el az EP. Első olvasatban szavaztak az első talajvédelmi irányelvről. Ennek témafelelőse Cristina Gutiérrez-Cortines (néppárti, spanyol). Vittorio Prodi (liberális, olasz) pedig a talajvédelemre vonatkozó tematikus stratégiáról készített saját kezdeményezésű jelentést.

Európai talajvédelmi irányelv

Mivel az éghajlatváltozás a talajra is kedvezőtlen hatást gyakorol, a képviselők fenntartható talajgazdálkodást szeretnének, és az eddig okozott károk helyreállítását sürgetik. Az új irányelv véget vetne az eddigi, elaprózott uniós talajvédelmi szabályozásnak. Jelenleg a hulladékgazdálkodásra, a növényvédő szerekre és a természetvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok tartalmaznak talajvédelmi rendelkezéseket.

Az irányelv célja, hogy létrehozza a talajvédelem és a fenntartható talajhasználat keretrendszerét, elősegítse a talajromlás megelőzését, enyhítésének, helyreállítását, feljavítását, valamint a talajnak az emberiség közös forrásaként, ökoszisztémaként, nem megújuló forrásként történő elismerését.

A képviselők elfogadtak egy módosítást, amely szerint „azok a tagállamok, amelyek már rendelkeznek konkrét nemzeti talajvédelmi jogszabályokkal, mentesülnek az e cikk szerinti kötelezettségek alól azzal a feltétellel, hogy jogszabályaik legalább ugyanilyen szintű védelmet biztosítanak".

Szennyezett területek nemzeti vagy regionális nyilvántartása

Az új irányelv bevezetné a szennyezett területek nyilvános, hétévente frissítendő nemzeti nyilvántartását. A képviselők regionális szinten is szükségesnek tartják a lajstrom elkészítését. Az EP meghatározása szerint szennyezett terület az, ahol emberi beavatkozás következtében került a talajba toxikus anyag, jelentősen veszélyeztetve ezzel az egészséget és a környezetet.

Hatóság

A tagállamok „kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek a potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek azonosításáért, valamint a rájuk vonatkozó jegyzék vezetéséért felelősek".

Új létesítmény, adásvétel

A terület tulajdonosa vagy a leendő vevő „értesíti az illetékes hatóságot, illetve az ügyletben résztvevő másik felet a területen folyó vagy ott folytatott tevékenységekről, és rendelkezésre bocsát a talajban található veszélyes anyagok koncentrációjára vonatkozó minden birtokában lévő információt. A tagállamok kérhetik a talajban található veszélyes anyagok koncentrációját meghatározó vegyi elemzést."

Új létesítmények építésének megkezdése előtt minden alkalommal el kell végezni „az annak eldöntéséhez szükséges értékeléseket és vizsgálatokat, hogy a terület kockázatot jelent-e az emberi egészségre vagy környezetre".

Vizsgálható tevékenységek

A jogszabály melléklete felsorol olyan helyszíneket, amelyeken a tagállami hatóságok vizsgálatokat hajthatnak végre az ott végzett tevékenységre hivatkozva. Ilyenek például a repülőterek, kikötők, katonai létesítmények „olyan területei, ahol veszélyes anyagok használata, kezelése vagy tárolása fordul/fordult elő", a benzin- és üzemanyagtöltő állomások, az ipari vegytisztítók, a 2000-nél több lakost kiszolgáló szennyvíztisztító telepek, a veszélyes anyagok szállítására használt vezetékek, bányászati létesítmények, hulladéklerakók.

Helyreállítás

Az irányelv nemzeti joganyaggal történő harmonizációja után 6 évvel a tagállamoknak rehabilitációs stratégiát kell javasolniuk. Szabadon dönthetnek a végrehajtási szintről, a célokról és a költségekről. Meg kell határozni az általános rehabilitációs célokat, a prioritásokat, a szennyezett területekre irányuló rehabilitációs intézkedések végrehajtásának menetrendjét, valamint a finanszírozási mechanizmust.

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön található szennyezett területeket a maguk által felállítandó vagy már felállított rangsornak megfelelően helyreállítják.

A képviselők hozzátették: „ha a helyreállításhoz szükséges eszközök technikailag nem állnak rendelkezésre vagy aránytalan költséget jelentenek a várt környezeti haszonhoz viszonyítva, a területeket olyan módon lehet kezelni – beleértve az azokhoz való hozzáférés korlátozását vagy a természetes rehabilitáció lehetővé tételét -, hogy ne jelentsenek számottevő kockázatot a környezetre vagy az emberi egészségre".

Mezőgazdasági használat

„A talaj mezőgazdasági használatát illetően a tagállamok ösztönzik azoknak a növényi kultúráknak és erdősítési módszereknek vagy programoknak a választását, amelyek kedvező hatásúak a talaj szervesanyag-tartalmára és a talajtermékenységre, és amelyek megakadályozhatják a földcsuszamlásokat és az elsivatagosodást."

Az irányelv életbe lépése után öt éven belül a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a veszélyeztetett területeket, amelyek kiemelt figyelmet igényelnek például erózió, a szerves anyagok csökkenése, szikesedés, tömörödés, a biológiai sokféleség csökkenése, lezáródás, földcsuszamlás vagy árvíz miatt. A tagállamok dönthetnek arról, hogyan védekeznek ezek ellen.

A jogszabály szerint az EU „előmozdítja a talaj szervesanyag-tartalmának fenntartásához és növeléséhez, valamint az elsivatagosodás megelőzéséhez leginkább hozzájáruló bizonyos termékek használatát. A tagállamok szintén előmozdítják a talaj termékenységét és biológiai aktivitását fokozó, környezetbarát trágyák és komposzt használatát".

Tematikus stratégia

Mivel a talajképződés és megújulás nagyon lassú, évezredek alatt lejátszódó folyamat, a talaj nem tekinthető megújuló forrásnak – áll Vittorio Prodi (liberális, olasz) jelentésében, amelyet egy nappal az irányelv előtt, kedden fogadott el az EP. A problémát bizonyos mezőgazdasági tevékenységek, a fakitermelési és ipari eljárások, a turizmus, a városok terjeszkedése és az építkezések okozzák, illetve súlyosbítják. Ezen tevékenységek közvetlen hatást gyakorolnak a víz és a levegő minőségére, a biológiai sokféleségre, az éghajlat változására, az ember egészségére, a táplálék biztonságára és a takarmányra. Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint a talaj minőségének romlása 38 milliárd euróba kerülhet évente.

Minden szinten intézkedni kell

A képviselők úgy vélik, hogy a helyi, tagállami és regionális szintről jövő, alulról felfelé építkező megközelítéseken túl, jól koordinált uniós stratégiára is szükség van. Emellett a regionális és helyi hatóságok kezében maradna a célok meghatározása és a tervezés.

A tematikus stratégia első joganyaga a talajvédelmi irányelv. Fontos a már hatályban lévő, talajvízre, nitrátokra, hulladékkezelésre, szennyvízre és más környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó irányelvek összehangolása.

A talajvédelmi stratégia a 2002-ben elfogadott hatodik tematikus cselekvési terv nyomán létrejött hét tematikus stratégia egyike.

Olajos: negyven év és 4 milliárd euró kell a magyarországi talajok megtisztításához

A vitában felszólalt Olajos Péter (néppárti). Szerinte „az irányelv egyik legfontosabb megállapítása az, amely kimondja a mezőgazdasági tevékenység fontosságát, az ott dolgozó emberek elévülhetetlen érdemeit a talaj megtartásában, megőrzésében, javításában".  A képviselő úgy vélte, „a talaj állapotáról szóló, a nyilvánosság számára hozzáférhető információ egy olyan hozadéka lenne az új jogszabálynak, amely végre a szennyezők helyett az embereket és a gazdálkodókat védené".

A magyarországi helyzetről szólva Olajos azt mondta, „kettős a kép: egyfelől kiváló minőségű földek, magas fokú jogszabályi védelem, másfelől a negyven év kommunizmus okozta ipari szennyezés, amelynek eltakarítása legalább újabb negyven évbe és úgy 4 milliárd euróba kerül majd".

„A világot alkotó elemeket: a levegőt, a vizet, a tüzet – értsd energiát – mind szabályoztuk már, mind jelentőségének megfelelő módon nagyfokú uniós védelem alatt állnak, most pedig sor kerül a negyedik elemre, a földre is, teljessé téve így a kört" – fogalmazott Olajos.

Jelentéstevő: Cristina Gutiérrez-Cortines (EPP-ED, ES)

Jelentés: (A6-0410/2007) – Keret meghatározása a talaj védelméért

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. november 12., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0086

Cristina Gutiérrez-Cortines

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Guti%C3%A9rrez-Cortines&partNumber=1&language=HU&id=4326

Jelentéstevő: Vittorio Prodi (ALDE, IT)

Jelentés: (A6-0411/2007) – A talajvédelemről szóló tematikus stratégia

A talajvédelemről szóló tematikus stratégia

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Közös vita vége

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. november 12., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2293

Vittorio Prodi

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Prodi&partNumber=1&language=HU&id=28370

Állásfoglalás az EU-orosz kapcsolatokról

A fegyverkezési verseny elkerülésére, a koszovói és iráni rendezésre, Oroszország WTO-tagságára és a vízummentesség kérdésére is kitér az EP szerdán megszavazott állásfoglalása.

Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el november 14-én az EU és Oroszország kapcsolatairól, miután október 26-án csúcstalálkozót tartottak a portugáliai Marfában.

Az állásfoglalás megállapítja: „a közös elveken alapuló stratégiai együttműködés kialakítása szempontjából Oroszország továbbra is fontos partner, és nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unió érdekeivel, hanem a nemzetközi porondon folytatott szoros együttműködés is közös célkitűzés".

A parlament „sürgeti Oroszországot, hogy gondolja át újra az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződésből (CFE-szerződés) való kilépésre irányuló terveit, és lépjen a tárgyalások útjára annak érdekében, hogy jogos igényeit megvédje és elkerülje a CFE-szerződés erózióját, amely újabb fegyverkezési versenyhez és konfrontációs vonalak kialakulásához vezetne".

A szöveg szerint „a csecsenföldi helyzet továbbra is akadályozza és késlelteti az EU és Oroszország közötti kapcsolatok fejlődését". A parlament ezért „megismétli a Csecsenfölddel kapcsolatos orosz politikával szembeni kifogásait, és újólag elítéli az emberi jogok többszörös megsértését Csecsenföldön".

Az EP szorgalmazza az EU-orosz partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások mihamarabbi megkezdését, és üdvözli a Moszkva WTO-csatlakozása irányába elért előrelépést.

Az EP állásfoglalása szól arról, hogy az Oroszországban dolgozó újságírók „esetenként nyomásnak és megfélemlítésnek vannak kitéve", sajnálja, hogy „az orosz hatóságok késlekednek az EBESZ választási megfigyelő küldöttségének meghívásával". Emellett „üdvözli az EU és Oroszország között az energiakérdésekről folyó párbeszéd elmélyülését", valamint az űrkutatási együttműködést.

A képviselők felszólítják az orosz kormányt, „támogassa a koszovói európai uniós kapcsolattartó csoport erőfeszítéseit Koszovó státuszának fenntartható, a konfliktusban érintett összes fél számára elfogadható politikai rendezése érdekében". Az EP az iráni nukleáris kérdés megoldása érdekében is fokozott erőfeszítést vár az EU_tól és Oroszországtól.

A parlament az orosz „vízummentesség elérésére irányuló kezdeményezéseket, és szorgalmazza az illegális bevándorlással kapcsolatos további együttműködést".

Az EP október 24-én vitázott az EU-orosz kapcsolatokról, az állásfoglalás megszavazását azonban a csúcs utánra halasztották.

Az október 24-ei EP-vita összefoglalója (angolul)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/030-12159-344-12-50-903-20071023IPR12113-10-12-2007-2007-false/default_hu.htm

Az Európai Bizottság sajtóközleménye az EU-orosz csúcsról (angolul)

http://ec.europa.eu/commission_barroso/president/focus/eu_russia_102007/index_en.htm

EP-vita: Európa és a globalizáció

Az Európai Parlamentben szerdán délelőtt José Barroso, az Európai Bizottság elnöke részvételével vitáztak a képviselők arról, mi Európa érdeke, és hogyan érhet el sikert az EU a globalizáció korában. A képviselők csütörtökön állásfoglalást is elfogadnak a témában.

Az Európai Tanács 2007. október 18-19-ei, lisszaboni ülésén vitattak meg az állam- és kormányfők egy dokumentumot, melynek címe „Az európai érdek: sikeresnek lenni a globalizáció korában".

A vitaanyag kiemelten foglalkozik az európai gazdaság helyzetével a világban. A szöveg szerint az EU mint a szolgáltatások és áruk első számú exportőre a nyitott világgazdaság fő haszonélvezője.

A dokumentum részletesen elemzi az európai gazdasági és monetáris unió működését, és többek között az európai kisvállalkozásokat segítő jogalkotásra tesz javaslatot.

Az Európai Parlament plenáris ülése november 14-én foglalkozott a kérdéssel.

Az EU soros elnöksége képviseletében Manuel Lobo Antunes, portugál Európa-ügyi miniszter azt mondta, a globalizáció nem csak gazdasági és technológiai jelenség, hanem lényegét tekintve politikai természetű. Szerinte a folyamat kétoldalúságát jellemzi, hogy egyrészről az emberek elvesztik állásukat és fenyegetve érzik magukat, másrészről viszont „munkahelyek jönnek létre, az árszint alacsonyabb, az áruk és szolgáltatások kereskedelme növekszik".

A miniszter úgy vélte, „Európa képes vezetni és formálni a globalizációt". Ennek érdekében azonban szerinte a reform felgyorsítására, konzisztens globalizáció-stratégia megalkotására van szükség.

Antunes bejelentette, a december 13-14-ei lisszaboni csúcson nyilatkozatot fogadnak el a globalizációról. Ebben az állam- és kormányfők kinyilvánítják eltökéltségüket és elkötelezettségüket, hogy „növelik az unió képességét a globalizáció napirendjének befolyásolására".

Az Európai Bizottság elnöke szerint a globalizáció hatást gyakorol mindannyiunk életére, de úgy is lehet tekinteni rá, hogy lehetőséget teremt az EU számára értékeinek képviseletére. „Felelősségünk van abban, hogy védelmezzük polgárainkat anélkül, hogy protekcionisták lennénk" – mondta José Barroso, hozzátéve, „nyitottnak kell lennünk, de nem naivnak", vagyis „nincs ingyen menet azok számára, akik nem tartanak tiszteletben bizonyos elveket".

A lisszaboni stratégia 2005-ös újraindítása óta a 27 EU-országban 6,5 millió új állás jött létre, és 2007-2009 folyamán további 8 millióra számít a Bizottság – mondta Barroso. Az elnök négy döntő prioritásról beszélt: kutatás és innováció, jobb gazdasági környezet, nagyobb foglalkoztatási képesség, energia és klímaváltozás. Barroso elismerte, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a szociális dimenzióra, és reményét fejezte ki, hogy a Tanács még a nyár előtt elfogadja a flexicurity (rugalmas biztonság) elvét.

A néppárti frakcióvezető, Joseph Daul (francia) úgy vélte, a polgárok választ várnak kérdéseikre, és meg kell védeni őket például a terrorizmustól, a pénzügyi piacok szeszélyétől, a rakétaszerűen emelkedő gabonaáraktól és a veszélyes importáruktól. „A globalizációnak tisztességesnek kell lennie, el kell simítania az országok közötti különbségeket, és fejlesztenie kell a szegények életszínvonalát" – vélte Daul, hozzátéve: az EU-nak biztosítania kell azt is, hogy Brazília, Kína és India is teljesítse kötelezettségeit. A nagyon magas olajárak mellett az EU-nak közös energiapolitikára van szüksége, és nem zárhatja ki a nukleáris energiát sem – mondta a politikus.

Martin Schulz (szocialista, német) úgy vélte, az uniós biztosoknak el kell ismerniük, hogy a közös gazdaságpolitikának a szociálpolitikán kell alapulnia. Schulz szerint rossz megközelítés, ha a „gazdaság az első" jelszót a szociális biztonság kárára megvalósuló profitmaximalizálás és gazdasági növekedés érdekében végrehajtott deregulációként értelmezik. Az Európai Bizottság nem egy „szocialista Eldorádó" – mondta Schulz, aki szerint ugyanakkor fel kell lépni az „egész gazdaságokat fenyegető vadnyugati kapitalizmus" ellen.

Graham Watson (liberális, brit) szerint ha az európai vezetők miatt az unió tétlenül ül, elmulasztja annak esélyét, hogy Európa érdekében formálhassa a globalizációt. „Nem a polgárokat, hanem a tagállamokat kell meggyőznünk" – vélte a politikus. Szerinte politikai megosztottság többé nem a jobb- és baloldal között van, hanem a nyitott társadalom és a bezárkózás hívei között. „Ha új globális piacot hozunk létre, új globális társadalmi szerződésre is szükségünk van, összebékítendő a rugalmasság és a tisztességesség vetélkedő igényeit" – mondta Watson.

Mirosław Mariusz Piotrowski (UEN, lengyel) azt mondta, a globalizáció visszafordíthatatlan jelenség, és ezt bizonyos tagállamoknak észben kell tartaniuk, hogy megfelelően tudjanak reagálni. Az unió lépéseinek nem szabad kárt okozniuk az egyes tagállamok gazdaságának – tette hozzá.

A zöldpárti Jean Lambert (brit) a „képzelőerő abszolút hiányát" olvasta ki a Bizottság elnökének szavaiból. Szerinte harmadik ipari forradalom küszöbén állunk, és tanulnunk kell a korábbi ipari forradalmakból.

Jiří Maštálka (GUE/NGL, cseh) azt mondta, pártja a szegénység mérséklésére koncentrálna. „A rendelkezésünkre álló erőforrásokat arra kell felhasználni, hogy az embereknek jogot adjunk a megfelelően fizetett munkára és a minimálbérre" – mondta.

Godfrey Bloom (IND/DEM, brit) Nicolas Sarkozy előző napi beszédét humbugnak nevezte, a francia elnököt pedig képmutatónak, például a szabad kereskedelemről, illetve a népszavazásról alkotott véleménye miatt.

Dimitar Sztojanov (ITS, bolgár) úgy vélte, a globalizáció olyan folyamat, amely nem magától létezik, és az európai politika határozza meg, kiteljesedik-e vagy sem. A képviselő szerint Bulgáriában például kudarcot fog vallani a lisszaboni stratégia, mert az ország nem volt felkészülve az uniós csatlakozásra.

Jana Bobosíková (független, cseh) szerint „biztosítanunk kell, hogy Európa pozíciója a világban olyan erős legyen, amennyire csak lehet". Ennek érdekében például le kell zárni a WTO-tárgyalásokat, erőteljesebb politikát kell folytatni Kínával kapcsolatban és mérsékelni kell a kis és közepes vállalkozásokra vonatkozó szabályozást.

A vitában szintén felszólaló Kósáné Kovács Magda (szocialista) azt mondta, „2000-ben kezdtünk magunkra ismerni a versenyképesség és a szolidaritás, a munka és a dolgozó ember stratégiájában, a lisszaboni stratégiában. Azóta többször billent meg az egyensúly a tőkemegtérülés oldalára és vált félővé, hogy a stratégia emberi arca elhomályosul." A képviselőnő szerint „a méltó élethez az elemi biztonság, az egészséges élethez és művelődési javakhoz való hozzájutás, a diszkrimináció hiánya, az elfogadható életfeltételek is hozzátartoznak". A politikus hozzátette: a szolidaritás ne csak jelszó legyen, hanem az alkotásra képes vagy képessé tehető emberek esélye is. „Az értékek Európája nem fogadhatja el, hogy nem lesz munkája a pályakezdőnek és az idősnek, a szegénység által elszigeteltnek és az új ismeretekre szorulónak, a sokféle hátrány súlyát viselő cigányoknak" – fogalmazott Kósáné Kovács Magda.

Az EP petíciós bizottságának 2006-os tevékenysége

A Carlos José Iturgaiz Angulo (néppárti, spanyol) által jegyzett jelentés szerint az EP úgy véli, „a petíció olyan eszköz, amellyel lemérhető, hogy mit vár az európai közvélemény az Európai Uniótól, és hogy milyen mértékben képes ezt az Európai Unió teljesíteni".

A parlament szerdán elfogadott jelentésében „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok széles körben elmulasztják a közösségi környezetvédelmi normák helyes végrehajtását, és úgy ítéli meg, hogy a következetesség javítására van szükség különösen a biológiai sokféleség védelmére és a bizonyos köz- és magánprojektek és -tervek környezetre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozó közösségi jog tiszteletben tartásának a nyomon követése során".

A jelentés indokolása megemlíti: az EP „folytatta az európai ombudsmannal való párbeszédet és alaposan megvizsgálta az európai iskolákról, a tanácsi ülések átláthatóságáról, valamint a jogsértés miatti panaszok Bizottság által történő kezeléséről szóló különjelentéseket".

2006-ban a Parlamenthez 1016 petíció érkezett be, ami 2005-höz képest némi csökkenést jelent. 2005-höz hasonlóan 2006-ban is a beérkezett petíciók körülbelül egyharmadát nyilvánították elfogadhatatlannak, mivel nem tartoztak az EU tevékenységi körébe. A jelentés szerint a német, brit, spanyol, görög, francia, olasz és lengyel állampolgárok a legaktívabbak.

A képviselők úgy vélik, az EU Romániára és Bulgáriára kiterjedő, 2007. évi bővítése valószínűleg azzal jár majd, hogy a bizottsághoz jelentős számú petíció érkezik az említett országokból.

A 2006-ban beérkezett petíciókból 7 volt magyar nyelvű. A legtöbbet – 274-et – németül írták, angolul 177, spanyolul 127 petíciót nyújtottak be.

A Magyarországot érintő petíciós ügyek közül 2 lezárt, 4 pedig egyelőre lezáratlan.

Jelentéstevő: Carlos José Iturgaiz Angulo (EPP-ED, ES)

Jelentés: (A6-0392/2007) – A Petíciós Bizottság 2006. évi tanácskozásai

a Petíciós Bizottság 2006. évi tanácskozásairól

Petíciós Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. november 13., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2132

Carlos José Iturgaiz Angulo

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Iturgaiz+Angulo&partNumber=1&language=HU&id=28398

Perger István/EU Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük