EU Parlament 2009. 03.10.:Surján László jelentése a 2010-es EU-költségvetésről
16 perc olvasásSurján László (néppárti) készítette azt a jelentést, amelyben az Európai Parlament a 2010-es uniós költségvetésnek az Európai Bizottsággal foglalkozó fejezetének elkészítéséhez ad iránymutatást. A fő célkitűzés az európai polgárok biztonságának növelése. A jelentés kiemelten foglalkozik az energiaforrások diverzifikálásával, a zöld technológiák támogatásával. A képviselők növelnék az uniós költések hatékonyságát.
Surján László (néppárti) készítette azt a jelentést, amelyben az Európai Parlament a 2010-es uniós költségvetésnek az Európai Bizottsággal foglalkozó fejezetének elkészítéséhez ad iránymutatást. A fő célkitűzés az európai polgárok biztonságának növelése. A jelentés kiemelten foglalkozik az energiaforrások diverzifikálásával, a zöld technológiák támogatásával. A képviselők növelnék az uniós költések hatékonyságát.
Az EP kedden 537 igen, 73 nem, 59 tartózkodó vokssal fogadta el Surján László véleményadó jelentését a jövő évi uniós költségvetés elkészítésének szempontjairól.
A jelentéstevő, Surján László szerint „az Európai Unió második 50 évének kezdetén a polgárok aggodalmak között és bizonytalanságban élnek. A gazdasági válság, az energiaellátás, az éghajlatváltozás, az illegális bevándorlás, a bűnözés és a terrorizmus jelenlegi problémái bizonyítják, hogy az EU-nak egyértelmű és határozott segítséget kell biztosítania: az európai polgárok számára nagyobb biztonságot kívánunk nyújtani".
A jelentésben az áll, hogy az unió 2010-es költségvetésének fő célkitűzése az európai polgárok biztonságának fokozása. Ehhez a jelentés szerint különös figyelmet kell fordítani a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságra és annak a növekedésre, a versenyképességre, a munkahelyekre, a kohézióra gyakorolt hatására, valamint a strukturális alapok jobb és egyszerűbb végrehajtására. További kiemelt cél az energiaellátás és -szállítás biztonságának fokozása, valamint „a belső biztonság, különösen a bevándorlás, a demográfiai kihívások, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint az éghajlatváltozás és a környezetvédelem kérdése; a társadalmi kohézió, a polgárok biztonsága, az unió világban betöltött szerepének megerősítése".
Radikális váltás
„Európának olyan költségvetésre van szüksége, amely a jövő kihívásaival, és nem a múltbeli politikai megállapodásokkal foglalkozik. Radikális váltásra van szükség az európaiak jövőbeli prioritásainak kezelése érdekében" – áll a szövegben.
A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 2010-re igen jelentős pénzügyi forrásokat irányoz elő: 139 milliárd 489 millió euró kötelezettségvállalást (az unió GNI-jának 1,02 százaléka), illetve 133 milliárd 505 millió euró kifizetést (0,97 százalék).
A szöveg szerint az EP „kész figyelembe venni az EU kiadásainak és forrásainak, így az Egyesült Királyságnak járó visszatérítés minden szempontját felölelő félidős felülvizsgálat".
Zöld technológiák
A képviselők úgy vélték, „a jelenlegi gazdasági válságot a zöld technológiákba való beruházások növelésére irányuló lehetőségnek lehet tekinteni, ami megkövetelheti a jelenlegi pénzügyi programok módosítását".
A szöveg szerint az információs és kommunikációs technológiák hatalmas lehetőségeket kínálnak a növekedés támogatására.
Energiapiacok diverzifikálása
Emellett az EP szerint „a jelenlegi energiaválság következményeként hatalmas igény támadt az unió energiabiztonságát az energiapiacok diverzifikálása és összekötése révén megteremtő projektekre". A parlament további uniós finanszírozási lehetőségeket kíván feltárni e területeken, és elvárja a Bizottságtól, hogy javasoljon határozott lépéseket a diverzifikált gázszállítási útvonalak és források terén, és „különösen a Nabucco-projekt támogatása érdekében".
Éghajlatváltozás: kevés a pénz
A jelentés szerint „az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos intézkedések még mindig nem szerepelnek megfelelően az EU költségvetésében". A képviselők ezért felkérik a Bizottságot, nyújtson be egy, az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzforrások megfelelő növelésére irányuló olyan ambiciózus tervet, amely foglalkozik egy különleges „éghajlat-változási alap" vagy egy külön erre a célra létrehozott költségvetési tétel létrehozásával.
Minőségi kiadások
Az EP „ragaszkodik ahhoz, hogy a végrehajtás javítása és a kiadások minősége legyen a vezérelv az uniós költségvetés hatékonyságának növelése során".
Erasmus
A szöveg „emlékeztet az elmúlt években a parlament által elindított Erasmus kísérleti projektek (gyakornoki Erasmus, Erasmus ifjú vállalkozók számára, középiskolai Erasmus, Erasmus közigazgatási program), valamint a hagyományos Erasmus program részvételi és végrehajtási szempontból egyaránt vitathatatlanul pozitív eredményeire". A képviselők szerint ugyanakkor az előirányzott teljes pénzügyi keret jelentős növelésére van szükség az európai Erasmus-politikában részt vevő fiatalok számának jelentékeny mértékű (akár évi egymillió főre történő) növeléséhez.
Surján László jelentése hétfő esti plenáris vitájában azt mondta, „az Európai Parlament elvárja, hogy a 2010-es évi költségvetési javaslat segítse a tagállamokat és a polgárokat a jelenlegi válság leküzdésében". A képviselő hozzátette: „olyan költségvetést szeretnénk, amely visszaadja a polgárok bizalmát, és nemcsak a pénzintézetekben, hanem egymásban, egy európai méretű összefogásban is".
Surján szerint az uniós költségvetésben nem csak a pénz kevés a célokhoz képest, hanem még a tagállamok sem használják ki a meglévő költségvetési kereteket. A képviselő úgy vélte, meg kell szüntetni a bürokratikus akadályokat, és a kiadásokat a forrásokat eredményesen felhasználó területekre kell koncentrálni.
A Nabucco-projekt kapcsán a politikus azt mondta, „nem cégeket akarunk támogatni, és szó sincs milliárdos projektekről, de lépéseket várunk az Európai Bizottságtól Európa energiafüggetlensége érdekében, és ennek szimbóluma – többek között – a Nabucco-projekt". Surján László úgy vélte, egy sikeres uniós költségvetés hozzájárulhat az euroszkepticizmus hanyatlásához is.
Szent-Iványi István (liberális) üdvözölte, hogy „a jelentés egyértelműen állást foglal a Nabucco-projekt közösségi támogatása mellett", ez ugyanis „az egyetlen reális, megvalósítható terv, amely képes enyhíteni Európa egyoldalú függőségét az orosz gázszállításoktól". A képviselő azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy „valódi, félidei felülvizsgálat keretében nyújtson megoldást a külkapcsolati fejezet súlyos finanszírozási problémáira, és biztosítson nagyobb rugalmasságot a költségvetés számára".
Herczog Edit jelentése: uniós intézkedéscsomag a kisvállalkozások támogatására
Legyen jogilag kötelező az Európai Bizottság kisvállalkozási intézkedéscsomagja (Small Business Act) – áll Herczog Edit (szocialista) kedden elfogadott EP-jelentésében. A képviselők csökkentenék a túlszabályozást, lerövidítenék a kifizetési határidőket, és gyorsabb cégbejegyzést szeretnének.
Az Európai Bizottság 2008. június 25-ei kommunikációjában tíz alapelvet fogalmazott meg a kis és közepes vállalkozások növekedésének támogatása érdekében. Az EP szerint ezek végrehajtása mindenképpen szükséges lenne.
A képviselők kedden, 536 igen, 47 nem, 47 tartózkodó vokssal, változtatás nélkül fogadták el a szakbizottsági szinten korábban megszavazott Herczog-jelentést.
A jelentés szerint „az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amely körülbelül az összes vállalkozás 99 százalékát teszi ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosít – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és elengedhetetlen a foglalkoztatás fenntartásához és növeléséhez".
A szöveg szerint ugyanakkor „az Európai Unió korábbi kezdeményezései ellenére 2000 óta csekély mértékű vagy alig érzékelhető javulás mutatkozott a kkv-kat körülvevő üzleti környezetben".
Női vállalkozók
A képviselők úgy vélik, a nők vállalkozói tevékenysége a nők számára vonzóbbá teszi a munkaerőpiacot, valamint javítja gazdasági és társadalmi helyzetüket. Az EP ugyanakkor sajnálja, hogy a férfiak és nők közötti – különösen a bérekben mutatkozó – egyenlőtlenségek a női munkaerő nagyfokú keresettsége ellenére továbbra is fennállnak ezen a területen, és hogy a női vállalkozók aránya az EU-ban továbbra is alacsony.
Filmkészítés, szellemi szabadfoglalkozás
A szöveg szerint a parlament „támogatja az elképzelést, mely szerint 2012-ig meghosszabbítanák a filmkészítésre vonatkozó állami támogatások közösségi versenyszabályok alóli mentességét". Az EP „kéri továbbá, hogy ismerjék el a szellemi szabadfoglalkozások különleges jellegét, és annak fontosságát, hogy a szellemi szabadfoglalkozást űzőket a többi kkv-val azonos módon kell kezelni".
Kisebbségek kkv-i
A jelentés arra kéri a tagállamokat, „támogassák az általános gazdaságban az alulreprezentált etnikai kisebbségekhez tartozók tulajdonában lévő kkv-k bevonását olyan beszállítói sokszínűségi programok kidolgozása révén, melyek a nagyobb vállalkozásokkal megbízásokért versengő, alulképviselt vállalkozások számára egyenlő feltételek biztosítását célozzák".
Csökkentsék az adminiszratív terheket.
A parlament erősítené a kkv-k szerepét a közbeszerzésekben, támogatná a konszolidált adóalap és az „egyablakos" áfarendszer bevezetését, és úgy véli, „ahol csak lehetséges, legalább 25 százalékkal feltétlenül csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és a kkv-k igényeihez igazított modern adminisztrációt kell kialakítani".
Késedelmes fizetések
A jelentés kiemeli: „a kkv-k csődjének oka minden negyedik esetben a késedelmes fizetés, mégpedig legtöbbször a közigazgatási szervek részéről". A képviselők szerint a jelenlegi hitelpiaci válság aránytalanul sújthatja a kkv-kat, mivel a nagyobb megrendelők hosszabb fizetési határidőket csikarnak ki a kisebb beszállítóktól.
Az EP „30 napos fizetési határidő alkalmazására szólít fel az EU kohéziós alapjából a már jóváhagyott projektek számára történő kifizetéseknél".
Vállalkozás-bejegyzés két nap alatt
Az EP szükségesnek tartja a vállalkozások létrehozására vonatkozó olyan egységes rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás 48 órán belül megalakulhasson.
Bonyolultak az EU-s programok
A parlament úgy véli, „a közösségi programokra vonatkozó pénzügyi előírások gyakran feleslegesen bürokratikus, hosszú és költséges eljárásokhoz vezetnek, különösen a kkv-k számára".
A képviselők olyan, kifejezetten kkv-knak szóló uniós honlap létrehozását szeretnék, „amely tartalmazza az EU-projektekkel kapcsolatos információkat és űrlapokat, nemzeti telefonszámokat, a partnerek elérhetőségeit, kereskedelmi információkat, a kutatási projektekkel kapcsolatos információkat, valamint lehetőséget kínál az új szabályozásokkal kapcsolatos internetes konzultációra, eligazításra és tájékoztatásra".
A jelentés vitájában Herczog Edit azt mondta, a kis vállalatok árbevételét növelhetné, ha sokkal jobban részt tudnának venni a kutatás-fejlesztés innovációs programokban, ha megkönnyítenék hozzáférésüket a pénzforrásokhoz, illetve ha létrehoznák a hamisítványok ellen védő közösségi szabadalmat.
A képviselőnő úgy vélte, az egész lisszaboni stratégia sikere szempontjából döntő, „hogy a kis- és közepes vállalkozásokat hogyan tudjuk saját tagállamukról az EU belső piacára kiléptetni".
„Nekünk alapvető érdekünk, hogy a rendszer likviditást elősegítő pénznek a gazdaságba kell kerülnie, nem pedig a bankszéfekben megállnia. Az egyik legfontosabb lépés, hogy a bankok mielőbb megkezdjék a gazdaság és a kis- és középvállalkozások élénkítését" – fogalmazott a politikus.
Herczog úgy vélte, „a kisvállalkozások helyzete és annak kezelése az európai szolidaritás próbálja is. Megmutatja, hogy Európa képes kockázatközösséget vállalni az eurózónán kívüli tagállamokkal is."
Jelentéstevő: Herczog Edit (PES, HU)
Jelentés (A6- /2009) – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act)
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Vita: 2009. március 10., kedd
Internetes szerencsejátékok: jogszerű korlátozás
Az online szerencsejátékok szabályait a tagállamoknak kell meghatározniuk – áll az EP által elfogadott jelentésben. A képviselők szerint kevés a szektor önszabályozása.
Christel Schaldemose (szocialista, dán) a témafelelőse az „online szerencsejátékok tisztességességéről" szóló, véleményadó jelentésnek, amelyet kedden, 544 igen, 36 nem, 36 tartózkodó szavazattal fogadott el az Európai Parlament.
A Svájci Összehasonlító Jogtudományi Intézet (SICL) 2006-os tanulmányára hivatkozó jelentés szerint az online szerencsejáték az EU teljes szerencsejáték-piacának mintegy 5 százalékát teszi ki, ami 2004-ben 2-3 milliárd eurós éves bruttó bevételnek felelt meg.
Együttműködés a tagországok között
A képviselők arra kérik a tagállamokat, szorosan működjenek együtt a határokon átnyúló online szerencsejátékból eredő társadalmi és közrendi problémák megoldása érdekében. A szöveg a problémák közül kiemeli a szerencsejáték-függőséget, illetve a személyes adatokkal és a hitelkártyákkal való visszaélést.
A képviselők szerint „a bűnözés – mint például a pénzmosás és a feketegazdaság – kapcsolatba hozható a szerencsejátékokkal, és kihat a sportesemények tisztességességére", emellett „az online szerencsejáték erősödése egyre több lehetőséget biztosít az olyan korrupt gyakorlatok számára, mint a csalás, bundázás, illegális fogadási kartellek és a pénzmosás".
Fiatalok veszélyben
A képviselők megemlítik: a fiatalok az interneten számos legális és illegális szerencsejátékot érnek el.
A jelentés „sürgeti a tagállamokat, hogy működjenek együtt uniós szinten az online szerencsejáték agresszív reklámozása ellen, beleértve a weboldalakon elérhető játékok ingyenes bemutatóit, különösen a problémákkal küzdő szerencsejátékosok és veszélyeztetett fogyasztók- például gyerekek és fiatalok – védelme érdekében".
Jogos a korlátozás
A parlament „úgy véli, hogy az online szerencsejáték kockázatot jelenthet a fogyasztók számára, ezért a fogyasztók védelme érdekében a tagállamok jogszerűen korlátozhatják az online szerencsejáték-szolgáltatás nyújtásának lehetőségét".
Nyereség a kultúrára
A jelentés szerint „a szerencsejátékból származó nyereséget a társadalom javára kell felhasználni, beleértve az oktatás, az egészségügy, a professzionális és amatőr sport, valamint a kultúra finanszírozását".
Kevés az önszabályozás
Az EP „úgy véli, hogy az önszabályozás az online játékok reklámozása, terjesztése és nyújtása tekintetében nem eléggé hatékony, ezért hangsúlyozza, hogy a szerencsejáték-ipar és a hatóságok közötti szabályozásra és együttműködésre egyaránt szükség van".
Előre fizetett kártyával kell játszani?
A képviselők tanulmányoznák annak lehetőségét, hogy „maximalizálják az egy adott személy által havonta szerencsejátékra költhető összeget, vagy kötelezzék az online szerencsejáték-üzemeltetőket, hogy az online szerencsejátékhoz az üzletekben megvásárolható, előre kifizetett kártyákat használjanak".
A képviselők szerint fontos biztosítani, „hogy a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam ténylegesen ellenőrizhesse, korlátozhassa és felügyelhesse a területén nyújtott szerencsejáték-szolgáltatásokat".
Jelentéstevő: Christel Schaldemose (PES, DK)
Jelentés (A6- /2009) – Az online szerencsejátékok tisztességessége
Az online szerencsejátékok tisztességessége
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. február 18.
Rugalmasan csökkentenék az ipari károsanyag-kibocsátást
Az EP támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely szigorítaná és frissítené az ipari létesítményekből származó károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló uniós jogszabályt. A képviselők ugyanakkor rugalmasabb szabályozást szeretnének, jobban tájékoztatnák a közvéleményt és új, EU-szintű kibocsátási határértékeket határoznának meg.
Az ipari szennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv szerint mintegy 52 ezer ipari létesítmény üzemeltetőjének kell engedélyt kérnie az uniós tagállamok hatóságaitól. Az engedélyeket csak a környezetvédelmi követelményeket betartó létesítmények kaphatják meg.
A jogszabály felülvizsgálatának célja, hogy csökkentsék az adminisztrációs terheket és egyszerűsítsék a szabályokat. Ennek részeként hét különböző irányelvet vonnak egybe.
Az EP témafelelőse Holger Krahmer (liberális, német). Jelentését kedden, 537 igen, 73 nem, 59 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európai Parlament.
Új kibocsátási határértékek
Az EP egyetértett az Európai Bizottság által az erőművekre, illetve a kéndioxidra, a nitrogénoxidokra, a porra és a szénmonoxidra javasolt értékekkel. A képviselők ugyanakkor rugalmasabbá tennék a határértékek megállapítására szolgáló eljárást.
A parlament csökkentené a piactorzításhoz vezető kivételek számát. A képviselők szerint (komitológiai eljárás keretében) az Európai Bizottságnak meg kellene határoznia olyan értékeket, amelyeket semmiképpen nem lehetne túllépni.
Közepes erőművek
Az átdolgozott, összevont jogszabály számos szektorra kiterjed – a fémfeldolgozástól a vegy- és papíriparon, az élelmiszer-feldolgozáson át az olajfinomítókig és a sertés- és baromfi-nagyüzemekig. A szabályozás kiterjed az erőművekre, a hulladékégetőkre, és a titánium-dioxidot kibocsátó létesítményekre is. A képviselők támogatták azt a javaslatot, hogy a közepes, 20-50 megawatt közötti erőművekre is hatályos legyen a jogszabály. Nem tartoznának viszont ide az 50 megawattos teljesítmény alattiak közül azok, amelyek évi legfeljebb 500 órán át működnek.
Kevesebb adminisztráció, jobb tájékoztatás
A szakbizottsági képviselők módosító indítványokat nyújtottak be annak érdekében, hogy csökkentsék az adminisztratív előírások számát, egyszerűsítsék a bejelentésekre és vizsgálatokra vonatkozó szabályokat, és javítsák a közvélemény tájékoztatását.
Jelentéstevő: Holger Krahmer (ALDE, DE)
Jelentés (A6-0046/2009) – Ipari kibocsátások (a szennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás)
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. március 11., szerda
Perger István/EU Parlament Sajtószolgálat
