20 éves a Magyar Mérnöki Kamara
4 perc olvasás
A magyar műszaki értelmiség mértékadó képviseleti szerve, az MMK alapításának huszadik évfordulóját ünnepelte 2009. március 9-én a BME dísztermében tartott ülésén.
A magyar műszaki értelmiség mértékadó képviseleti szerve, az MMK alapításának huszadik évfordulóját ünnepelte 2009. március 9-én a BME dísztermében tartott ülésén.
Az ünnepi ülés résztvevőit dr.Scharle Péter alelnök köszöntötte, majd átadta a szót dr.Hajtó Ödön alapító elnöknek, aki visszatekintett az alapítás éveire, az eltelt időszakra és felvázolta a Kamara jövőjének lehetséges változatait. A szónok a jelenlegi gazdasági-társadalmi folyamatokat párhuzamba állította az 1988-89-es évek eseményeivel, hangsúlyozva, ma újból nagy gazdasági-társadalmi változások előtt áll a világ, a társadalom és benne a szakma.Az egykori feladat ma is aktuális; részt kell venni a demokratikus átalakulási folyamatokban.
Nem volt könnyű létrehozni a mérnökök hivatalos szervezetét; az alapító visszaemlékezett a Kamara kezdeményeire; az Építéstudományi Egyesületben folyó előkészületi munkára, majd az egyes kormányok és minisztériumok alatt kifejtett erőfeszítésekre, amelyek végül 20 évvel ezelőtt sikerre vezettek, a szakmától távol állók és a szakmabeli METESZ (kezdeti) ellentétes törekvései ellenére is…
A húsz év alatt sikerült megfelelő mérnöki érdekképviseletet teremteni, országos hálózatot építeni, egyben tartani a mérnök-társadalmat. A mai problémák, melyekkel szembesülünk, a rendszerváltás hiányosságaira vezethetők vissza, az egykorvolt kötőszónak, a „köz"-nek az értelme és érvényessége elhomályosult, ennek fényét kell ismét fellobbantani, a műszaki értelmiségnek határozottan hallatnia kell szavát ott, ahol mérnökhöz illő szakmai megalapozottságra van szükség a társadalmat érintő döntésekhez. Nem vonhatja ki magát ebből a műszaki értelmiség. A társadalmat sújtó komoly bajok egyike a korrupció, sajnos a mérnök-szakma sem mentes teljesen ettől a kórtól, mert „mindenki szem a láncban"…
Az oktatás kérdése-helyzete már a húsz évvel ezelőtti Kamarának is témái közé tartozott, mára a helyzet nagymértékben romlott, a Kamara ezen saját oktatás-szervezésével, és a kamarai minősítés rendszerével tudja felvenni a küzdelmet, így erősíthető a mérnöki-szakmai hitelesség rangja. Tudnivaló, hogy a beiratkozott mérnökhallgatók 60 %-a kibukik, lemorzsolódik a tanulmányok során, ezért ismét el kell érni, hogy a felvételi mércéje a jól megoldott fizika- és matematika-feladatok sora legyen.
A Kamara jövőjéről szólva két lehetőség közül lehet választani; tovább vinni a jelenlegi, kizárólag regisztrációs, oktatás-szervezési tevékenységet, vagy egy küzdő szellemű, új vezetőséggel a szakmaiság erejét felhasználni a társadalmi-gazdasági megújulás folyamatainak befolyásolására, ennek aktív alakítására. A Kamara szervezeti választások előtt áll, ezt a megújulási lehetőséget most megragadhatja, s társadalmilag kedvező irányba fordíthatja a tagság.
Dr.Kovács Gábor, a hivatalban lévő kamarai elnök maga is felelevenítette a kezdetek nehézségeit, s a szervezet fejlődését illusztrálta a kezdeti 300-as taglétszámnak a jelenlegi , mintegy 20 ezer főre való növekedésével is.
Ez a szám a holdudvarhoz tartozó további műszaki felsőfokú végzettségűekkel együtt ma már 50 ezernyire rúg. Az idei kamarai választásoktól maga is a műszaki értelmiség, a mérnök-társadalom szerepének további erősödését várja.
Az ünnepi ülés végén került sor a megjelent tagok között a névre szóló emléklapok kiosztására.
Harmat Lajos
