EU Parlament mai napja:Alkotmányozás: új szerzõdést 2008-ig
29 perc olvasásAz EP egyértelmû elképzelést vár a tagállamoktól a júniusi csúcs után arról, milyen lépések vezetnek el az EU intézményi reformjáról szóló megállapodáshoz. A képviselõk a demokráciát, az átláthatóságot és a polgárok jogait erõsítõ szerzõdést akarnak – mégpedig 2008 végéig.
Az EP egyértelmû elképzelést vár a tagállamoktól a júniusi csúcs után arról, milyen lépések vezetnek el az EU intézményi reformjáról szóló megállapodáshoz. A képviselõk a demokráciát, az átláthatóságot és a polgárok jogait erõsítõ szerzõdést akarnak – mégpedig 2008 végéig.
Az EP 469 igen, 141 nem és 32 tartózkodó szavazattal fogadta el csütörtökön az Enrique Barón Crespo (szocialista, spanyol) és Elmar Brok (néppárti, német) által jegyzett jelentést az EU intézményi reformjáról. A szöveg emlékeztet: bár ?a népszavazások negatív kimenetele miatt Franciaországnak és Hollandiának nem sikerült sikeresen lezárnia e folyamatot", ?a tagállamok teljes számának kétharmadát, valamint az Európai Unió népességének többségét kitevõ 18 tagállam ratifikálta az alkotmányszerzõdést", és ?négy másik tagállam nyilatkozatot tett, hogy hajlandó a ratifikáció folytatására".
A jelentésben a parlament ?újból megerõsíti támogatását az alkotmányszerzõdés tartalmával kapcsolatban".
Az EP ezen kívül ?újra megerõsíti elkötelezettségét az Európai Uniónak az alkotmányszerzõdés tartalmán alapuló, folyamatban lévõ alkotmányos folyamatának rendezése mellett, esetlegesen másfajta beállításban, de figyelembe véve a bizonyos tagállamokban felmerülõ nehézségeket". Majd tovább: ?ennek fényében támogatja a német elnökség erõfeszítéseit, amelyek célja, hogy a 2007. júniusi Európai Tanács kötelezettséget vállaljon a kormányközi konferencia összehívására, és az eljárást, világos megbízást, valamint a megállapodás ez év vége elõtti elérésére vonatkozó célkitûzést tartalmazó ütemterv meghatározására".
A képviselõk kitartanak ?amellett, hogy meg kell õrizni az alkotmányszerzõdés I. részében foglalt valamennyi alapelvet, beleértve az Európai Unió mint az államok uniója és a polgárok uniója kettõs természetét, az európai jog elsõbbségét, a jogi aktusok és eljárások új tipológiáját, a jogszabályok hierarchiáját és az Európai Unió jogi személyiségét".
Az EP ?kijelenti, hogy a tárgyalások eredményét el fogja utasítani, amennyiben az az alkotmányszerzõdéshez képest az állampolgárok jogainak csökkenéséhez (és itt külön hangsúlyt fektet az alapjogi charta, és különösen jogilag kötelezõ érvényének fenntartására), illetve a demokrácia, az átláthatóság és a hatékonyság gyengüléséhez vezetne".
A képviselõk szerint az intézményi reformnál kiemelten kell foglalkozni a következõkkel:
– a fenntartható fejlõdés, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelem
– az európai összetartás az energiapolitika terén
– egységes bevándorláspolitika
– az európai szociális modell a demográfiai változások és a globalizáció összefüggésében
– a terrorizmus
– a civilizációk közötti párbeszéd
– hatékony közös mechanizmusok az euróövezet gazdaságpolitikáival kapcsolatosan, megõrizve az Európai Központi Banknak a szerzõdések szerint a monetáris politikában betöltött szerepét
A parlament rögzítené ?az unió bõvítésre vonatkozó kritériumait és eljárásait" is.
A szöveg ?sürgeti az új szerzõdés ratifikációs folyamatának befejezését 2008 végéig".
Az EP plenáris ülésén kitörölték a szövegbõl azt a korábban, szakbizottsági szinten még megszavazott részt, amely szerint ?mindent meg kell tenni egy kétsebességû Európa létrejöttének elkerülése érdekében".
A jelentés parlamenti vitájának összefoglalója:
Jelentéstevõ: Enrique Barón Crespo (PES, ES) , Elmar Brok (EPP-ED, DE)
Jelentés: A6- /2007 – Az Európai Unió alkotmányos folyamatának továbbvitele
Útiterv az Unió alkotmányos folyamatának továbbviteléhez
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 6., szerda
Enrique Barón Crespo
Elmar Brok
KÖLTSÉGVETÉS
Magyarország 15 millió eurót kap az EU-tól árvízkárra
Magyarország és Görögország érdekében módosította az unió 2007-es költségvetését az EP csütörtökön. Ezzel az EU a Szolidaritási Alapból összesen 24 millió 370 ezer 114 euróval támogatja a két országot, hogy ?kezelni tudják a 2006. márciusi és áprilisi áradások okozta súlyos károkat". Ebbõl Magyarország 15 milliót kap.
15 millió 63 ezer 587 euróval támogatja az unió Magyarországot az EU Szolidaritási Alapjából. Ebbõl azon országok részesülnek, amelyeket valamilyen elõre nem látható természeti csapás ért. Görögország 9,3 millió eurót kap.
A kifizetés miatt módosítani kell az EU 2007-es költségvetését. Technikai értelemben errõl szól az EP elé kerülõ két jogszabályszöveg, amelyet csütörtökön szavaztak meg a képviselõk.
Jelentéstevõ: James Elles (EPP-ED, UK)
Jelentés: A6- /2007 – 2/2007. sz. költségvetés-módosítás
2/2007. sz. költségvetés-módosítás: a Szolidaritási Alap igénybevétele a 2006. évi magyarországi és görögországi árvizeket követõen, valamint a 2007-re vonatkozó kutatási költségvetés módosítása
Költségvetési Bizottság
Szavazás: 2007. június 7., csütörtök
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2069
James Elles
Jelentéstevõ: Reimer Böge (EPP-ED, DE)
Jelentés: A6-0175/2007 – A Szolidaritási Alap igénybevétele: árvizek Magyarországon és Görögországban
A Szolidaritási Alap igénybevétele: árvizek Magyarországon és Görögországban
Költségvetési Bizottság
Szavazás: 2007. június 7., csütörtök
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=ACI/2007/2068
Reimer Böge
MEZÕGAZDASÁG
Jelentés a zöldség- és gyümölcságazat reformjáról
Konzultációs eljárásban tárgyalta az EP a zöldség- és gyümölcsszektor reformjára irányuló európai bizottsági javaslatot. A parlament többek között erõsítené a termelõi szervezeteket és az európai minõséget igazoló címkével látná el a termékeket.
?A tapasztalatok fényében szükséges megváltoztatni a gyümölcs- és zöldségfélék közös piacszervezési rendszerét a következõ célkitûzések elérése érdekében" – áll az EP plenáris ülésén 526-95-32 arányban elfogadott jelentésben. A szöveg a következõ okokat sorolja: az ágazat versenyképességének és piacorientáltságának javítása a versenyképes, fenntartható termelés elérése érdekében; az új tagállamok helyzetének figyelembe vétele a különbözõ tagállamok és régiók között fennálló egyenlõtlenségek csökkentése és a termelõk jövedelmének fenntartása érdekében; a termelõk jövedelmében a piaci válságok hatására jelentkezõ ingadozások csökkentése; a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése az unióban; a környezet megõrzésére és védelmére tett ágazati erõfeszítések folytatása; a közegészség és a fogyasztói érdekek védelme; a harmadik országokból származó zöldség- és gyümölcsbehozatal ellenõrzése hatékonyságának javítása.
Európai gyümölcsre európai címkét
Az EP szerint ?a bizottságnak továbbra is tanulmányoznia kell egy európai minõséget igazoló címke bevezetésének lehetõségét, hogy ezáltal segíthesse a mezõgazdasági termelõket és a piaci szereplõket, hogy termékeik magas minõsége bevételeik növeléséhez vezethessen".
A María Isabel Salinas García (szocialista, spanyol) által készített jelentés indokolása szerint a gyümölcs- és zöldségtermékek a 25 tagállamú Európai Unió mezõgazdasági össztermelésének 16,6 százalékát képviselik. 2003 és 2005 között az EU-ban átlagosan évi 38,3 millió tonna gyümölcsöt termesztettek. Bulgária, és fõleg Románia csatlakozása következtében az ágazat termelése 1,1 millió tonnával nõtt. A két legnagyobb termelõ, Olaszország és Spanyolország együttesen az uniós össztermelés több mint felét adja. A 27 tagállamú Európai Unió az össztermelés 8,3 százalékával a harmadik legnagyobb gyümölcstermelõ a világon, Kína (35 százalék) és India (10 százalék) mögött. Az EU jelentõs zöldség- és gyümölcs-külkereskedelme ugyanakkor deficites, az ágazat pedig jelentõs problémákkal küszködik.
A piaci egyensúly sorozatos megbomlása oda vezet, hogy mind több és több gazdaság veszít a jövedelmezõségébõl. Ebben az összefüggésben megállapítható, hogy a hatályban levõ közös piacszervezés rendelkezésére álló eszközökkel képtelenség megelõzni és/vagy szabályozni az ismétlõdõ jövedelem-válságokat, amelyek számos zöldség- és gyümölcstermelõ gazdaságot sújtanak – fogalmaz a jelentés.
Termelõi szervezetek
Az Európai Bizottság jogalkotási javaslattal állt elõ a zöldség- és gyümölcsszektor reformjára vonatkozóan. Eszerint a támogatási rendszert rugalmasabbá tenné és megerõsítené a termelõi szervezetek javára, ez utóbbiakat téve meg az új közös piacszervezés ?kemény magjává" mind a kínálat szabályozása, mind pedig a kereskedelem fejlesztése szintjén. Másrészt a feldolgozott termékekre vonatkozó valamennyi támogatást beépítené az egységes támogatási rendszerbe, és ezzel párhuzamosan megteremtené a lehetõséget arra, hogy a gyümölcs és zöldség termesztésére használt területek is választhatók legyenek, következésképpen érvényesíthessék a támogatáshoz való jogukat.
A javaslat továbbá megerõsítené a közös piacszervezés környezetvédelmi dimenzióját, és támogatná a gyümölcs- és zöldségfogyasztás elõmozdítását.
A jelentéstevõ úgy véli, indokolt volt a közös piacszervezés költségvetésének tavalyi 20 millió eurós felemelése és a cseresznyefélék és a bogyós gyümölcsök termesztésére használt területek számára elérhetõ források bõvítése. ?A kizárólag az új tagállamok rendelkezésére álló, a cseresznyefélék és bogyós gyümölcsök termesztéséhez nyújtott támogatáson kívül a rendszer egyedi rendelkezéseket is tartalmaz a termelõi szervezetek ezen országokban történõ elismerésével kapcsolatosan".
A jelentés szerint mivel a támogatás teljes felszámolásának esetén fennállhat a termesztés tömeges megszüntetésének kockázata, a tagállamok által meghatározott termékekre területalapú támogatást kell bevezetni, a csonthéjas gyümölcsök esetében már meglévõ támogatáshoz hasonlóan.
A jelentés indokolása egyébként felhívja a figyelmet arra, hogy hiába ismerik el ?széles körben a kiegyensúlyozott étrend fontosságát és elsõdleges szerepét a krónikus megbetegedések megelõzésében", a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az utóbbi években csökken Európában. ?Egyedül a Földközi-tenger medencéjében fekvõ bizonyos országok, például Görögország és Olaszország tesz eleget az egészségügyi ajánlásoknak, átlagosan napi 500 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztásával" – így a jelentéstevõ.
Fenntartanák az export-visszatérítéseket
Az EP nemzetközi kereskedelmi szakbizottsága részérõl a néppárti Glattfelder Béla készített véleményt. Õ ?egyetért a bizottsági javaslatban megfogalmazott általános megközelítéssel, melynek célja többek között az, hogy hatékonyabbá és vonzóbbá tegye a termelõi szervezeteket, így fokozva az ágazaton belüli versenyképességet".
A vélemény készítõje szerint ?mivel az ágazatot jelentõs külsõ kereskedelmi hiány, a harmadik országok által az EU-t és a világpiacot fenyegetõ növekvõ verseny és a szabadkereskedelmi megállapodások hatályba lépésének köszönhetõen a közösségi preferenciák fokozatos eltûnése jellemzi, nem lenne bölcs döntés, ha az EU a meglévõ kötelezettségeken túl kívánna lépni".
Tabajdi: diszkriminatív a reform
A jelentés parlamenti vitájában felszólalt a szocialista Tabajdi Csaba. A képviselõ a tárgyalt szöveg pozitívumai között említette a nemzeti borítékrendszert, a termelési-értékesítési szervezetek támogatását, a kockázatkezelést és az ?iskolagyümölcsöt".
A reform ugyanakkor az új tagállamok számára több területen diszkriminatív – tette hozzá Tabajdi. ?Magyarország az uniós zöldségtermelés 2 százalékát adja és a zöldségtermelés költségeibõl 0,61 százalékot kap" – emelte ki. További diszkriminációként említette a politikus, hogy ?sem a lengyel bogyósgyümölcsök, sem a meggy, sem az új tagállamok termékei nem kerültek be a feldolgozandó termékek körébe".
Tabajdi hozzátette: ?most történeti alapon fogják ezeket a pénzeket elosztani, és döntõen három régi tagállam fog megkapni az 1,4 milliárdból 800 milliót". ?Ez nagyon nagy igazságtalanság az új tagállamokkal szemben, kérem ennek korrekcióját" – zárta felszólalását a képviselõ.
Jelentéstevõ: María Isabel Salinas García (PES, ES)
Jelentés: A6-0183/2007 – A gyümölcs- és zöldségágazat különleges szabályai
Javaslat: a Tanács rendelete a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról
Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Szavazás: 2007. június 7., csütörtök
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0012
María Isabel Salinas García
KULTÚRA
Európai charta a mûvészekért
Az európai mûvészek fokozottabb szociális védelmét támogatná az EP. A képviselõk célja, hogy a mûvészek a többi munkavállalóval azonos jogokat élvezhessenek, és megfelelõen értesítsék õket jogaikról. A jelentés felveti egy egységes EU-szintû társadalombiztosítási kártya bevezetésének és egy európai mûvészekrõl szóló charta megalkotásának kérdését is.
?A mûvészek elõtt tornyosuló nehézségek legnagyobb része nem kulturális jellegû, hanem a mobilitással, a vízumpolitikával, az egészségüggyel, a társadalombiztosítással, a munkanélküliséggel és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos" – írja a jelentéshez csatolt indokolásában az elõterjesztõ, Claire Gibault (liberális, francia).
Az EP jelentésében a képviselõk a többi munkavállalóval azonos jogokat kérnek az európai mûvészeknek. ?A mûvészeti foglalkozások bizonytalan és idõnként esetleges jellegének szükséges ellensúlya a biztosra vehetõ szociális védettség" – vélik a képviselõk.
A képviselõk azt szeretnék, ha a tagállamok a szerzõdésekre, a társadalombiztosításra, az egészségbiztosításra, a közvetlen és közvetett adózásra, továbbá az uniós szabályokkal való összhangra vonatkozólag egységes, átlátható szabályozást vezetnének be.
Nagyobb mûvészi mobilitást
Mivel a mûvészek karrierjük során gyakran töltenek több-kevesebb idõt saját országuk határain kívül, a jelentés egységes EU-szintû nyilvántartási rendszert, valamint szintén közösségi szintû, külön a mûvészek számára kialakított speciális társadalombiztosítási kártya bevezetését javasolja.
A képviselõk ?arra kérik a tagállamokat, hogy szenteljenek külön figyelmet az unió tagállamaiban található zenemûvészeti és mûvészeti iskolák és egyéb hivatalosan elismert elõadómûvészi iskolák által kiállított diplomák és más képesítések közösségi szintû elismerésének, ezzel elõsegítve, hogy birtokosaik valamennyi tagállamban munkát vállalhassanak és tanulhassanak a bolognai folyamattal összhangban".
A jelentés kezdeményezi egy, az Erasmus-hoz hasonló, a mûvészek nemzetközi képzését megkönnyítõ program elindítását is.
A képviselõk fellépnének az európai mûvészek ?elszívása" ellen, ugyanakkor megkönnyítenék az ide érkezõ mûvészek munkavállalását, vízumhoz jutását.
A próba is munkaidõ
A jelentés javasolja, hogy a mûvészek munkaidejébe számítson bele a próbával töltött idõ is.
A jelentés ?a mûvészi tevékenységrõl és gyakorlásának feltételeirõl szóló európai charta" elfogadását javasolja az Európai Bizottság számára annak érdekében, hogy megerõsödjék a mûvészeti tevékenységet hivatásszerûen ûzõk munkájának fontossága és gördülékenyebbé váljon az európai integráció".
Hegyi: segíteni a mûvészeken
A jelentés vitájában a szocialista frakció nevében szólalt fel Hegyi Gyula. Szerinte az európai mûvészeket segíteni kell, szociális státuszuk javításával. Hegyi azt mondta, a mûvészek próbával töltött idejét is munkaidõként kell figyelembe venni.
A képviselõ szólt arról, hogy az új tagállami mûvészek és más munkavállalók szabad áramlása még mindig nincs biztosítva az unióban, ezért a harmadik országból jövõ mûvészek vízumkönnyítése helyett ennek kellene nagyobb súllyal szerepelnie.
Hegyi megemlítette, hogy ?bizonyos vezetõ magyar mûvészek nem utaznak az Egyesült Államokba az amerikai határõrizeti hatóságok lealacsonyító bánásmódja miatt".
Jelentéstevõ: Claire Gibault (ALDE, FR)
Jelentés: A6- /2007 – A mûvészek társadalombiztosítási helyzete
A mûvészek társadalombiztosítási helyzete
Kulturális és Oktatási Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 6., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2249
Claire Gibault
KÖLTSÉGVETÉS
Jelentés a 2008-as EP-költségvetésrõl
Az Európai Parlament 2008-ra tervezett bevételeit és kiadásait elemzi Ville Itälä (néppárti, finn) jelentése, amelyet csütörtökön fogadott el az EP.
A költségvetési elõirányzat-tervezetet szerint az EP 2008-ban 1 milliárd 427 millió 400 ezer eurós kiadással számol. Ebbõl közel 103 milliót saját forrásokból fedezne.
A szöveg szerint ?az Európai Parlament három munkahelyén található épületeinek megvásárlása hosszú távon valószínûleg jelentõs megtakarítást eredményez az EU adófizetõi számára".
A jelentés szerint az EP 9 millió eurót spórol az eljárásokról szóló szó szerinti jegyzõkönyvek fordításának megszüntetésével.
A szöveg szerint az EP ?tudomásul veszi azokat a javaslatokat, amelyek 41,8 millió eurós teljes költségvetést biztosítanak a tájékoztatási politikára, amely 10,3 millió eurót tartalmaz a 2009-es európai választásokkal kapcsolatos figyelemfelkeltõ kampányra, 9 millió eurót a parlamenti televíziós csatorna (Web-tv) megvalósítására, 15,7 millió eurót az Audiovizuális Központra és 6,8 millió eurót a Látogatóközpont építésének befejezésére".
A parlament ?aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a dokumentumok fordításai gyakran nem állnak rendelkezésre minden nyelven a bizottságokban folytatott viták során".
A jelentés ?úgy ítéli meg, hogy erõfeszítéseket lehet tenni a Strasbourgba történõ személyzeti kiküldetések számának korlátozása, és – amennyiben lehetséges – az olyan új technológiák, mint a videokonferencia, fokozottabb felhasználása érdekében".
A dokumentum melléklete részletesen felsorolja az egyes kategóriákba tartozó munkahelyek engedélyezett számát. Eszerint az EP munkatársainak száma 2008-ban nem emelkedne 2007-ben képest, hanem továbbra is 5933 maradna.
Fazakas: megfelelõ költségvetést az EP információs tevékenységére
Fazakas Szabolcs a parlamenti vitában azt mondta, az Európai Parlament az elmúlt idõszakban egyre jelentõsebb szerepet tölt be az európai intézmények együttmûködésében, és az európai közvélemény megítélésében is egyre nagyobb elismertséget vívott ki magának. Ez szerinte ?a jogalkotó munka mellett elsõsorban sikeres információs politikánknak köszönhetõ".
A képviselõ – aki kvesztorként az EP információs tevékenységét is felügyeli – azt mondta, ahhoz, hogy ?a webtévén túlmenõen a látogatócsoportok fogadását, a kiállításokat és a tagállamokban mûködõ információs irodákat magába foglaló információs politikánk az elvárt eredményt hozhassa, szükség van arra, hogy ezeket a politikákat megfelelõ forrásokkal, azaz költségvetési eszközökkel lássuk el".
Jelentéstevõ: Ville Itälä (EPP-ED, FI)
Jelentés: A6- /2007 – Az Európai Parlament tervezett bevételei és kiadásai a 2008-ra
Az Európai Parlament tervezett bevételei és kiadásai a 2008-as költségvetési évre
Költségvetési Bizottság
Vita: 2007. június 6., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2018
Ville Itälä
BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY
Európai vízuminformációs rendszer
A harmadik országokból a schengeni övezetbe belépõk vízumkérelmeinek szabályozásáról és rövid távú tartózkodást lehetõvé tevõ vízumaival kapcsolatos adatbázis felállításáról szavazott az EP csütörtökön. A szöveg a Tanáccsal folytatott megállapodás eredménye, ezért valószínû, hogy a jogalkotási folyamat elsõ olvasatban lezárulhat.
Több mint száz olyan ország van, amelynek állampolgárai csak vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe. A vízuminformációs rendszer (VIS) elõsegítené a közös európai vízumpolitika alkalmazását.
Az új rendszer célja, hogy azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, ne folyamodhassanak kérelemmel egy másik tagállamhoz. A rendszer megnehezítené a visszaéléseket, és egyszerûbbé tenné a külsõ határoknál történõ ellenõrzést is.
Adattár
A VIS-ben a következõ adatokat fogják tárolni a vízumigénylõkrõl: biometrikus adatok (fénykép, ujjlenyomat), írásos információk (mint név, cím, foglalkozás), a vízumkérelem benyújtásának helye és ideje, valamint valamennyi olyan döntés, amelyet az érintett tagállam a vízumkérelemmel kapcsolatban meghozott. A szabályozásban hangsúlyos helyen szerepel, hogy biometrikus adatokat csak különleges körülmények között használnának az azonosításhoz. A fotók személyazonosításra való felhasználását az is hátráltatja, hogy a technológiai háttér még nem készült el teljesen.
A tervezett szabályozás a tagállamok egyes hatóságainak és az Europolnak lehetõséget adna, hogy indokolt esetben, írásos kérelem alapján a VIS bizonyos adataihoz hozzáférjenek, amennyiben ez segítséget nyújthat terrorista cselekmények megakadályozásában, illetve terrorista- vagy egyéb, súlyos bûntettek utáni nyomozásban. Egyes ilyen esetekben harmadik ország hatóságának vagy egyéb nemzetközi szervezetnek is kiadhatók a VIS adatai, de ehhez az adatot rögzítõ tagállam beleegyezése szükséges.
Adatvédelem
A VIS komoly garanciákat tartalmaz majd a személyes adatok védelmével kapcsolatban. A belföldi hatóságok csak indokolt esetben férhetnek majd hozzá a VIS adataihoz. Az adatbázist egy közösségi szinten mûködõ hatóság üzemeltetné, természetesen közösségi forrásból. Kizárólag a megfelelõ jogosultsággal rendelkezõ határellenõrzési, vízumkiadási, menedékjogi és belbiztonsági munkatársak juthatnak majd a VIS adataihoz. Nekik megfelelõ ismeretekkel kell rendelkezniük az adatkezelésrõl, szükség esetén továbbképzésen kell részt venniük – olvasható a javaslatban. Bármely vízumkérelmi aktát legfeljebb 5 évig lehet a VIS-ben tárolni.
A parlament és a Tanács egyezetésein elfogadtak egy olyan részt, amely szerint a VIS adatait csak a várható eredménnyel arányos mértékben lehet igénybe venni, és a folyamat során tiszteletben kell tartani a személyek emberi méltósághoz való jogát. A VIS adatainak használata nem vezethet a vízumigénylõk közötti diszkriminációhoz nemük, koruk, vagy egyéb tulajdonságuk alapján.
Közös vita – Határokon átnyúló együttmûködés (küzdelem a terrorizmus és a bûnözés ellen)
***I Jelentéstevõ: Sarah Ludford (ALDE, UK)
Jelentés: (A6- /2007) – Vízuminformációs rendszer (VIS) -Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a vízuminformációs rendszerrõl (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjérõl
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. június 6., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0232
Sarah Ludford
Jelentéstevõ: Sarah Ludford (ALDE, UK)
Jelentés: A6- /2007 – Hozzáférés a vízuminformációs rendszerhez (VIS) betekintés céljából
Javaslat: a Tanács határozata a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok belsõ biztonságért felelõs hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bûncselekmények megelõzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, konzultációs céllal történõ hozzáférésrõl
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. június 6., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0232
Sarah Ludford
Prümi szerzõdés: DNS-adatok cseréje a bûnözés és terrorizmus ellen
A prümi szerzõdés a DNS-adatok tagállamok közötti cseréjét teszi lehetõvé. Ez a DNS-adatokokról és ujjlenyomatokról szóló információk cseréjét könnyíti meg a tagállamok között a határokon átnyúló bûnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni harc érdekében, valamint az illegális migrációval összefüggésben. Az EP támogatta a szerzõdés kiterjesztését az összes tagállamra.
A 2005 májusában, eredetileg hét tagállam – Belgium, Németország, Spanyolország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia és Ausztria – által aláírt prümi szerzõdés célja, hogy lehetõvé tegye személyes adatok – eleinte DNS- és ujjlenyomat-információk – hatékony cseréjét a tagállami hatóságok számára a nemzetközi bûncselekmények, a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelem elõsegítése érdekében.
Az EP által csütörtökön elfogadott, Fausto Correira (szocialista, portugál) által jegyzett jelentésben a képviselõk támogatták, hogy a szerzõdést mind a 27 tagállamra kiterjesszék. Az eredeti szöveget azonban módosították annak érdekében, hogy adatszolgáltatásra ne automatikusan, hanem csak akkor kerüljön sor, ha az szükséges és arányos mértékû.
Az adatszolgáltatás feltételéül szabták a képviselõk azt is, hogy csak akkor lehessen vele élni, ha ?nagy a valószínûsége annak, hogy bûncselekményeket fognak elkövetni". A gyûjtött adatokat nem lehetne kiadni harmadik országnak vagy nemzetközi szervezetnek.
DNS, ujjlenyomat, alvázszám
A bizonyos bûncselekményekkel vádolt magánszemélyek DNS-adatainak gyûjtése kizárólag az adott országban hatályos jogszabályok alapján, különleges esetekben lehetséges, és az adatgyûjtésnek meg kell felelnie a szükségesség és az arányosság követelményeinek – írja a jelentés. Egy most elfogadott módosítás értelmében minden tagállamnak biztosítania kell a hozzáférést a rendszerben tárolt DNS-adatokhoz, ezek azonban elsõ körben csak egy referenciaszámot tartalmaznának, és nem tennék lehetõvé a személy közvetlen beazonosítását.
A tagállamok bûnüldözõ hatóságai közvetlenül hozzáférnének a DNS-adattárhoz. Az adott ország hatósága – hatályos jogszabályaival összhangban – csak akkor fedheti fel a személy kilétét vagy egyéb, rá vonatkozó adatot, ha a DNS-profilok összehasonlítása eredményt hozott – vagyis ha a nyomozást folytató hatóság birtokában lévõ profil megegyezik egy az adatbázisban tárolttal. Az ujjlenyomat-adatbázishoz való hozzáférésre azonos szabályok vonatkoznának. A rendõrségek kutakodhatnának a jármûvek alváz-, illetve regisztrációs számait tartalmazó adatbázisban is.
Bizonyos különleges adatok – mint az etnikai vagy faji hovatartozásra, vallásos meggyõzõdésre, politikai véleményre, szexuális orientációra vagy egészségi állapotra vonatkozók – külön védelmet élveznének a képviselõk javaslatai alapján.
Szintén a parlament kezdeményezte, hogy az érintett megismerhesse és – szükség esetén – kijavíthassa a róla tárolt adatokat, valamint hogy alkalmazzanak hatékony szankciókat a személyes adatok bizalmas kezelésére vonatkozó szabályok megszegésénél.
Csak bizonyos ideig tárolható adatok
A képviselõk módosítása szerint ha egyszer egy adatot egy konkrét terrorcselekmény megelõzése érdekében már felhasználtak, akkor azt haladék nélkül meg kell semmisíteni. Az adatszolgáltatástól számított két éven belül mindenképp törölni kell a felhasznált információt. Fõszabály szerint bármely adatot csak három évig lehetne a rendszerben tárolni.
Jelentéstevõ: Fausto Correia (PES, PT)
Jelentés: A6- /2007 – Prümi szerzõdés: a terrorizmus és a határokon átnyúló bûnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmûködés megerõsítésérõl
Prümi szerzõdés: a terrorizmus és a határokon átnyúló bûnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmûködés megerõsítésérõl
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. június 6., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0804
Fausto Correia
SIS II: ideiglenes technikai megoldás az új tagállamok számára
Nem lehet akadálya a schengeni övezethez való csatlakozásnak a SIS II, vagyis a közös határõrizeti adatbázis üzembe helyezésének késedelme – áll a Carlos Coelho (néppárti, portugál) által jegyzett, csütörtökön megszavazott EP-jelentésben.
A schengeni információs rendszer (SIS) olyan adatbázis, mely az azt használó országok határõrizeti hatóságai számára elektronikusan elérhetõvé teszi a határátlépõkkel kapcsolatos adatokat.
Mivel az eredetileg mûködõ adatbázis, a C-SIS 18 ország hatóságainál többet már nem volt képes kiszolgálni, és a biztonság megerõsítése, valamint az adatok hatékonyabb felhasználása is szükségessé vált, az EU a SIS II rendszer megalkotásáról döntött. A második generációs SIS létrehozására az Európai Bizottság még 2001-ben kapott megbízást a Tanácstól. A bizottság 2006-ban jelentette be, hogy bizonyos technikai akadályok miatt nem tudja az eredetileg kitûzött határidõre – 2007 folyamán – beindítani a SIS II-t. A bizottság által kért új határidõ 2008 szeptembere.
Idõközben viszont szükségessé vált az eredeti rendszer felújítása is. A schengeni rendszerhez még nem csatlakozott új tagállamok érdekében a portugál kormány olyan javaslatot terjesztett elõ, amely átmeneti technikai megoldással lehetõvé teheti ezen országok számára is a SIS rendszerhez való csatlakozást 2007-ben.
A Tanács 2006-ban a portugálok által már használt SISone4ALL rendszer átmeneti bevezetése mellett döntött. Ennek értelmében egy átmeneti idõszakban Portugália és még 9 ország az ideiglenes rendszert használná, melyet a jelenlegi gépparkra is telepíteni lehet. A SIS-t még egyáltalán nem használó új tagállamoknak maguknak kell beszerezniük a rendszer mûködtetésére alkalmas gépeket, olyanokat, amelyeket a végleges SIS II futtatására is használni lehet majd.
A SISone4ALL ez év õszére lesz kész, az erre igényt tartó tagállamok 2008 januárjától kezdhetik el használni a szárazföldi határokon és március 29-tõl a légi közlekedésben.
A mostani ideiglenes megoldás a jelentést jegyzõ képviselõ információi szerint nem fogja késleltetni a SIS II bevezetését. ?A SIS rendszerhez való hozzá nem férés miatt egyetlen tagállamot sem zárnak ki a schengeni övezetben való teljes részvételtõl, amint eleget tesz a belsõ határellenõrzések felszámolásához szükséges minden elõfeltételnek" – írja a képviselõ a jelentéshez fûzött véleményében.
Jelentéstevõ: Carlos Coelho
Jelentés: A6-0204/2007 – A schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása ; Tervezet – A Tanács határozata a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történõ alkalmazásáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Szavazás: 2007. június 7., csütörtök
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0200
Carlos Coelho
Fokozottan védenék a személyes adatokat
Egyértelmû, büntetõ intézkedéseket is kilátásba helyezõ szabályozásra van szükség a tagállamok belsõ adatvédelmi rendelkezéseit megsértõkkel szemben – áll a parlament plenáris ülésére kerülõ szövegben. A Martine Roure (szocialista, francia) által jegyzett jelentés több módosítást tartalmaz a Tanács javaslatához képest a személyek adatainak biztonsági okokból történõ felhasználásával kapcsolatban.
A személyek adatainak védelmével összefüggésben létfontosságú, hogy a tagállamokban az adatkezelést felügyelõ hatóság függetlenül mûködhessen, európai szinten pedig legyen egy felügyelõ szerv, mely a tagállamok hasonló intézményeit és az európai adatvédelmi ellenõrt köti össze – olvasható a jelentésben. A képviselõk ragaszkodnak hozzá, hogy a keretszabályozásban az adatvédelmet felügyelõ hatóságokra vonatkozó szabályok alól ne lehessen kivétel.
A magánszemélyeket mindig informálni kell a rájuk vonatkozó adatkezelésrõl – áll a jelentésben. Sõt az adatkezelési folyamat során az érintett személynek lehetõséget kell adni arra, hogy hozzáférhessen az adataihoz és módosíthassa azokat. A jelentés azt javasolja, a biztonsági kockázatot nem jelentõ személyek adataihoz csak az adatkezelést felügyelõ hatóság külön engedélyével lehessen hozzáférni. A képviselõk szerint az adatok felhasználásánál mindig mérlegelni kell azok pontosságát és megbízhatóságát, a pontatlanokat pedig törölni vagy módosítani kell – így a jelentés.
A képviselõk elképzelései szerint tilos lenne a személyek faji vagy etnikai hovatartozására, politikai véleményére, vallásos meggyõzõdésére, szakszervezeti tagságára, szexuális életére vagy egészségi állapotára vonatkozó adatok kezelése. Efféle adatok csak az arra jogosult hatóságok elõzetes engedélye birtokában lennének gyûjthetõk, és kizárólag terrorista vagy más súlyos bûncselekmények üldözésével vagy megelõzésével kapcsolatban lehetne õket felhasználni.
Jelentés: Martine Roure (PES, FR)
(A6- /2007) – Személyes adatok védelme
A Tanács kerethatározatára irányuló javaslat a büntetõügyekben folytatott rendõrségi és igazságügyi együttmûködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérõl
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. június 6., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0202
Martine Roure
Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat
