EU természetvédelem: Utolós figyelmeztetés Magyarországnak, a finnek pedig vadászhatják a farkasaikat

Természetvédelem: A Bizottság utolsó írásbeli figyelmeztetést küld Magyarországnak a madárvédelmi jogszabályok kapcsán és lezárja a finn farkasvadászati ügyet

Természetvédelem: A Bizottság utolsó írásbeli figyelmeztetést küld Magyarországnak a madárvédelmi jogszabályok kapcsán és lezárja a finn farkasvadászati ügyet

Az Európai Bizottság utolsó írásbeli figyelmeztetést küld Magyarországnak, mert az nem hozta meg a vadon élő madarak védelmével kapcsolatos európai uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásához szükséges nemzeti intézkedéseket. A Bizottság ezenkívül lezárja a farkasvadászati engedélyek kiadása miatt Finnország ellen indított eljárást, mert megítélése szerint Finnország eleget tett az Európai Bíróság 2007-es döntésében foglaltaknak.

Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elmondta: „Kontinensünk biodiverzitásának védelme a tagállamok elsődleges fontosságú feladata. A természetvédelemmel kapcsolatos európai jogszabályok kidolgozása során mindig szem előtt tartottuk a jövőt: az állatok és az élőhelyek védelme érdekében kidolgozott irányelvek végrehajtásával a tagállamok a jövő gazdaságát védik. Nagyon örvendetesnek tartom, hogy Finnország eleget tett a Bíróság ítéletében foglaltaknak."

Utolsó figyelmeztetést kap Magyarország a vadmadárvédelem elégtelensége miatt

A Bizottság utolsó írásbeli figyelmeztetést küld Magyarországnak a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv^[1] alkalmazásában tapasztalható hiányosságok miatt. Az irányelv értelmében a tagállamok kötelesek betiltani a vadon élő madarakat veszélyeztető tevékenységeket. Magyarország azonban az irányelv több cikkét nem ültette át megfelelően a nemzeti jogba.

A Bizottság az első figyelmeztető levelet 2006 áprilisában küldte el. A Magyarország által 2006-ban és 2007-ben elküldött válaszok arra engednek következtetni, hogy a felmerült kérdések közül többet jogszabályok elfogadásával sikeresen kezeltek, de egy sor probléma esetében ez még várat magára. Az irányelv nemzeti jogba még nem megfelelően átültetett cikkei a tojások természetből való begyűjtésével és egyes fajok vadászatának tilalmára vonatkozó különleges rendelkezésekkel kapcsolatosak. Ezen túlmenően az erdei szalonka (Scolopax rusticola) vadászatával kapcsolatban a magyar jogszabályok nem felelnek meg a vadon élő madarak védelméről szóló irányelvnek, mert az ezekben meghatározott vadászati idény átfedésben van e fajok szaporodási, fiókanevelési és vonulási időszakával.

A Bizottság ezért utolsó írásbeli figyelmezetést küld Magyarországnak.

A farkasvadászattal kapcsolatos finn ügy lezárul

A Bizottság lezárja a Finnország ellen a farkasvadászat ügyében indított eljárást, mert a tagállam új farkasvadászati szabályokat fogadott el. 2007 júniusában az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy Finnország megszegte a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvet^[2] azzal, hogy a vadászat feltételeit nem tartalmazó farkasvadászati engedélyeket bocsátott ki.

Az elmúlt évek során a finnországi farkaspopuláció a hagyományosan a farkasok élőhelyéül szolgáló kelet-finnországi területek (Kainuu és Észak-Karélia régió) mellett megjelent az ország középső és nyugati részein is. A becslések szerint 250-300 egyedet számláló finnországi farkaspopuláció az élőhely-irányelv értelmében szigorúan védett Az Európai Bíróság döntését követően Finnország a farkasvadászati engedélyek kibocsátásával kapcsolatos szabályok egyértelműsítésére jogszabályokat fogadott el. Ezen túlmenően Finnország esettanulmányokon keresztül bizonyította, hogy a megelőző farkasvadászat csökkentheti a háziállatok elleni támadásokat.

Az új farkasvédelmi jogszabályok alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Finnország megfelelt az Európai Bíróság döntésében foglaltaknak és lezárhatja az ügyet.

Jogi eljárás

A Szerződés 226. cikke felhatalmazza a Bizottságot jogi lépések megtételére egy tagállam ellen, amennyiben az nem tesz eleget kötelezettségeinek.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi jogszabályok olyan megsértéséről van szó, amely indokolja jogsértési eljárás megindítását, „hivatalos figyelmeztető levelet" (első írásbeli figyelmeztetést) küld az érintett tagállamnak, amelyben felkéri, hogy meghatározott határidőn – általában két hónapon – belül tegye meg észrevételeit.

Az érintett tagállam válasza vagy válaszának elmaradása függvényében a Bizottság dönthet úgy, hogy „indokolással ellátott véleményt" (második és egyben utolsó írásbeli figyelmeztetést) küld a tagállamnak. Ebben világosan és határozottan kifejti, hogy véleménye szerint miért áll fenn a közösségi jog megsértése, és felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn (általában két hónapon) belül tegyen eleget kötelezettségeinek.

Ha valamely tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleménynek, a Bizottság az Európai Bírósághoz utalhatja az ügyet. Amennyiben a Bíróság megállapítja a Szerződés megsértését, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

A Szerződés 228. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Bíróság egy korábbi ítéletének eleget nem tévő tagállammal szemben fellépjen, és szintén először egy első írásbeli figyelmeztetést („hivatalos figyelmeztető levelet"), majd egy második és egyben utolsó írásbeli figyelmeztetést ("indokolással ellátott véleményt") küldjön. Ezután a cikk lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy felkérje a Bíróságot pénzbüntetés kiszabására az érintett tagállammal szemben.

Az Európai Bíróság döntései az alábbi címen olvashatók:

http://curia.eu.int/en/content/juris/index.htm

^[1] 79/409/EGK irányelv a vadon élő madarak védelméről

^[2] 92/43/EGK irányelv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (élőhely-irányelv)