Az Európai Parlament következõ plenáris ülésén szavaznak a képviselõk a postai liberalizációról és bemutatkozik a Tanács új, portugál soros elnöksége. A parlament megvitatja Barsiné Pataky Etelka és Becsey Zsolt jelentéseit. Szó lesz még például az alkoholok minimális jövedékiadó-szintjérõl és a higanytartalmú mérõeszközök betiltásáról, valamint a repülõjegy-árak átláthatóságáról is.

  Az Európai Parlament következõ plenáris ülésén szavaznak a képviselõk a postai liberalizációról és bemutatkozik a Tanács új, portugál soros elnöksége. A parlament megvitatja Barsiné Pataky Etelka és Becsey Zsolt jelentéseit. Szó lesz még például az alkoholok minimális jövedékiadó-szintjérõl és a higanytartalmú mérõeszközök betiltásáról, valamint a repülõjegy-árak átláthatóságáról is.

Az EP nyári szünet elõtti utolsó, meglehetõsen mozgalmasnak ígérkezõ plenáris ülését július 9. és 12. között tartják a franciaországi Strasbourgban.

Az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering az ülésszak kezdetén, hétfõn 17 órakor nyilatkozatot tesz a londoni és glasgow-i terrorista merényletkísérletekrõl, valamint a hét spanyol turista és két helyi lakos életét követelõ jemeni bombatámadásról.

A képviselõk hétfõn vitatják meg az élelmiszeripari adalékanyagokkal foglalkozó szabályozást (Westlund, Doyle és Drcar Murko jelentései) és az uniós közegészségügyi programot (Trakatellisz).

Ezen kívül foglalkoznak a kardio-vaszkuláris betegségekkel, az USA és az EU közötti utasadat-cserével, a higanytartalmú mérõeszközök betiltásával (Sornoza), a stratégiai fontosságú infrastruktúra terrorizmus elleni védelmével (Hennis-Plasschaert), valamint a szerzõdésen kívüli kötelmi jogviszonyokkal (Wallis) is.

Nem lesz kevésbé eseménydús a keddi nap sem. Reggel a postai szolgáltatások liberalizációjáról (Ferber) szóló vitával indul a nap, aztán például a munkajog modernizációjáról lesz szó (Protasiewicz).

A rengeteg, vita nélkül megszavazandó jelentés mellett a képviselõk eszmét cserélnek az alkoholtartalmú termékek minimális jövedékiadó-szintjérõl (Lulling). Késõ este kerül sorra a légi közlekedési szolgáltatásokkal foglalkozó jelentés (Degutis), amely többek között átlátható tájékoztatást követel a repülõjegy-árakról. Ez után vitáznak Barsiné Pataky Etelka jelentésérõl, amely a fenntartható közlekedéspolitikáról szól.

Szerda reggel José Socrates, portugál miniszterelnök szól a képviselõkhöz, bemutatva a 2007 második félévében hivatalban lévõ soros elnökség prioritásait.

A parlament ez után vitázik az unió reformszerzõdésének elfogadására összehívott kormányközi konferencia kapcsán. Errõl a témáról az EP alkotmányügyi szakbizottsága hétfõ esti ülésén fogad el jelentéstervezetet (Leinen), aztán a parlament egésze is szavaz majd.

Szerda délután az eurózóna mûködését (Rosati) és az Európai Központi Bank tevékenységét (Mitchell) értékelik a képviselõk.

Ezt követõen lesz szó a palesztinai, a pakisztáni, a koszovói, valamint a macedóniai (Meijer) helyzetrõl.

Szerdán este vitázik az EP Becsey Zsolt jelentésérõl, amely a 2008-2012-es közösségi statisztikai programmal foglalkozik. Rögtön ez után a magyar képviselõ szóbeli kérdést is feltesz. Ez a tagállamok által az unió számára adott statisztikai adatok minõségére vonatkozik.

Csütörtökön többek között az EU és Ukrajna kapcsolatáról (Kaminski) vitáznak a képviselõk.

Postai liberalizáció 2011-tõl, az új tagállamokban 2013-tól

Az Európai Parlament szakbizottsága az Európai Bizottság által javasolt 2009. január 1-jei határnap helyett két évvel késõbbi idõpontig, 2010. december 31-ig számolná fel a meglévõ állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok további két év türelmi idõt kapnának a piacnyitásra. A plenáris ülés kedden vitázik és szerdán szavaz a jogszabályról, amely Európa-szerte 5,2 millió postai dolgozót érint.

Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetõen jelentõsen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erõsen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják.

Az európai postai szolgáltatók 5,2 millió embert foglalkoztatnak, évi 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak, és évente mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.

Az EP közlekedési szakbizottsága 2007. június 18-án, Strasbourgban szavazott Markus Ferber (néppárti, német) jelentésérõl, amely a postai szolgáltatások uniós belsõ piacának megvalósításáról szóló jogszabály módosítását célozza.

A szakbizottságban 38-6 arányban elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévõ postai monopóliumoknak legkésõbb 2010. december 31-én meg kell szûnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) Az új tagállamok – így Magyarország is – további két évet kapnának a felkészülésre. A piacnyitás értelmében a nemzeti postaszolgáltatóknak megszûnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására.

A jogszabályról a tervek szerint az Európai Parlament egésze a 2007. júliusi plenáris ülésen szavaz.

Elõzmények

Az Európai Unió egyik célkitûzése a kizárólagos jogok nélkül mûködõ, egységes belsõ piac megvalósítása. Ennek egyik eleme a nemzeti monopóliumok megszüntetése.

A postai szolgáltatásokról szóló irányelv (97/67/EC) 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytõl függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elõ.

Az Európai Bizottság javaslata

Az Európai Bizottság 2006 végén terjesztette elõ a jogszabályt felülvizsgáló újabb javaslatát (COM(2006)0594). Az Európai Parlament most ezt az újabb módosítást tárgyalja együttdöntési eljárásban.

A bizottság a következõket tûzte ki célul:

  • a postai szolgáltatások belsõ piacának megvalósítása, azaz a postai ágazaton belül a különleges jogok megszüntetése, ugyanakkor
  • az egyetemes szolgáltatások fenntartható magas színvonalú biztosítása megfizethetõ árakon, továbbá
  • a postai szolgáltatások szabályozására vonatkozó alapelvek harmonizálása.

A bizottsági tervezet továbbra is azt javasolja, hogy a meglévõ irányelvben rögzített idõpont – 2009. január 1-je – legyen a piac teljes körû megnyitásának idõpontja, így ettõl az idõponttól fogva nem lennének kizárólagos, illetve különleges jogok az egyes vállalkozások számára.

Az egyetemes szolgáltatásokkal való megbízásra vonatkozó feltételeknek az objektivitás, átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség, az arányosság és a lehetõ legkisebb piactorzítás elvein kell alapulniuk.

A bizottsági javaslat szerint az egyetemes szolgáltatások díjait a költségekhez kell igazítani. Eszerint csak egyértelmûen meghatározott kivételek esetében lehetne eltérni attól az elvtõl, hogy a postai szolgáltatások díjainak a költségeken kell alapulniuk. A bizottság azt indítványozza, hogy a tagállamok egységes díjszabást csak olyan szolgáltatásoknál alkalmazzanak, amelyekre a darabonkénti díjszabás vonatkozik, azaz olyan szolgáltatásokra, amelyeket többnyire a fogyasztók és a kisvállalkozások használnak.

A liberalizáció indokai

Az EP szakbizottságában elfogadott, módosított szöveg szerint ?a megnövekedett verseny elõ fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetõvé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minõsége javuljon".

A képviselõk szerint ?a további piacnyitás továbbra is különösen – levélküldeményeket küldõkként és fogadókként – a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára lesz elõnyös, mivel minõségi javulást, több választási lehetõséget, a fogyasztók számára érzékelhetõ árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent".

Az egyetemes postai szolgáltatás és a kompenzáció

A szöveg szerint ?az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is".

Amennyiben a piaci szereplõk nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott)  kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének.

A vidéki postai hálózat

?A vidéki postai hálózat, egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történõ integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Emellett a vidéki postahivatalok a hegyvidéki és szigeti régiókban lényeges, mindenki számára hozzáférhetõ infrastrukturális hálózatot biztosíthatnak az új távközlési technológiák tekintetében" – áll a szakbizottsági képviselõk által megszavazott szövegben. A jelentés szerint ?az elektronikus kereskedelem különösen a távoli és alacsony népsûrûségû térségekben kínál új lehetõségeket a gazdasági életben való részvételre, aminek fontos elõfeltétele a jó színvonalú postai szolgáltatások biztosítása".

A képviselõk kiemelték: ?a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sûrûsége ne csökkenjen a vidéki és távoli térségekben".

A piacnyitás határideje: 2011 vagy 2013

A szakbizottsági képviselõk úgy vélték, ?figyelembe véve a tagállamokban kialakult helyzetet, végsõ határidõként a 2010-es év végét célszerû megjelölni a kizárólagos jogok megszüntetésére a postai ágazatban". A jelentés hozzáteszi: ?a  postai reformfolyamatokhoz késõi idõpontban csatlakozó vagy különösen kedvezõtlen topográfiai adottságokkal rendelkezõ tagállamok számára – különös tekintettel az olyan tagállamokra, ahol nagyszámú sziget található – célszerû a bizottság tájékoztatása mellett egy további kétéves átmeneti idõszakot biztosítani a meglévõ és különleges jogosultságok eltörlésére". Ebbõl következõen a 2004 óta csatlakozott államokra – így Magyarországra is – a 2012. december 31-ei határnap vonatkozna.

A képviselõk a piacukat teljes mértékben megnyitott vagy hamarosan megnyitó tagállamok számára (Svédország, Németország, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia) – korlátozott idõtartamra és a szolgáltatások adott körére vonatkozóan – engedélyeznék, hogy ?egy másik tagállamban mûködõ monopóliumtól megtagadják az engedélyt a saját területükön való mûködésre".

Vakok és gyengénlátók

A jelentés kitér arra, hogy ?tekintettel a postai szolgáltatások jelentõségére a vakok és gyengénlátók életében, célszerû megerõsíteni, hogy a tagállamokban a vakok és csökkent látóképességû személyek számára bevezetett ingyenes szolgáltatások biztosítását a versenyképes és liberalizált piacon kötelezõvé kell tenni".

Jelentéstevõ: Markus Ferber (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0246/2007) – A közösségi postai szolgáltatások belsõ piacának megvalósítása

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belsõ piacának teljes megvalósítása tekintetében történõ módosításáról

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0246&L=HU

Jogalkotási figyelõ

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0196

Markus Ferber

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ferber&partNumber=1&language=HU&id=1917

Átlátható repülõjegy-árakat akar az EP

Ne lehessen 1 forintért kínálni a repülõjegyeket, ha egyszer nem annyiba kerülnek – ez is szerepel a légi közlekedési szolgáltatásról szóló rendelettervezetben, amelyet a júliusi plenárison vitat meg az EP. A képviselõk megfelelõ biztosítékokhoz kötnék a légitársaságok mûködési engedélyének megadását.

Az Ar?nas Degutis (liberális, litván) által jegyzett parlamenti jelentés a légi közlekedésre vonatkozó, 1992-es, ?harmadik liberalizációs csomag" felülvizsgálatával foglalkozik. Az Európai Bizottság javaslatának célja a piac hatékonyságának növelése, a légi közlekedés biztonságának fokozása és az utasok védelmének erõsítése. A rendelet foglalkozik például a légitársaságok mûködési engedélyével, a repülõgépek bérlésével, a közszolgáltatási kötelezettséggel és az árak átláthatóságával.

Csak 1 forint – meg az adók, az illetékek és a díjak

A légi utasoknak joguk van ahhoz, hogy egyértelmû és teljes körû tájékoztatást kapjanak arról, összesen mennyit kell fizetniük a repülõjegyért – vélik a képviselõk. Az EP szakbizottsága fellépne egyes légitársaságok azon gyakorlata ellen, hogy a meghirdetett árba nem számolnak bele több, az utas által mindenképpen kifizetendõ adót, díjat, egyebet. 

A parlament ezért így módosítaná a rendeletet: ?a közvetlenül vagy közvetve az utazóközönségnek szóló, bármilyen formában, így akár az interneten közzétett légi viteldíjaknak az összes, a közzétételkor ismert alkalmazandó adót, kötelezõ illetéket, pótlékot és díjat tartalmazniuk kell". Ugyanakkor ?a légi viteldíjak nem tartalmazhatnak olyan költségeket, amelyek nem a légi fuvarozót terhelik".

A javaslat azt is kötelezõvé teszi a légi fuvarozók számára, ?hogy díjaikat az utas állampolgársága vagy lakóhelye szerinti megkülönböztetés nélkül, illetve az utazásszervezõ ügynökség közösségen belüli székhelyétõl függetlenül állapítsák meg".

Csak ha az utas kéri

Tilos lesz az is, hogy olyan extra szolgáltatásért számoljanak fel pótdíjat, amelyet az utas kimondottan nem kért.

Eszerint ?a nem kötelezõ többletköltségeket bármilyen foglalási folyamat megkezdésekor világosan, átláthatóan és egyértelmûen közölni kell, és ezek elfogadását az utas beleegyezésétõl kell függõvé tenni. Az ilyen többletköltségek elfogadására irányuló hallgatólagos megállapodás semmisnek tekintendõ".

Biztonsági pótdíj

A jelentés kitér arra is, hogy ?ha a repülõtéri vagy fedélzeti biztonsághoz kapcsolódó költségek szerepelnek a repülõjegy árában, azokat elkülönítve fel kell tüntetni a jegyen vagy más módon az utas tudomására kell hozni".

A képviselõk hozzáteszik: ?az adóknak és a biztonsághoz kapcsolódó költségeknek átláthatóaknak kell lenniük, és azokat kizárólag repülõtéri vagy fedélzeti biztonsághoz kapcsolódó költségek fedezésére lehet felhasználni, függetlenül attól, hogy a tagállam, a légi fuvarozó vagy más szervezet szedi be."

Mûködési engedély csak elegendõ tõkével

A mûködési engedély feltételeként minden légitársaságnak bizonyítania kell, hogy ?rendelkezik megfelelõ fedezettel a befizetett összegek visszatérítésének és az utasok hazatérésének biztosítására arra az esetre, ha nem tudná teljesíteni a lefoglalt utakat fizetésképtelenség vagy üzemben tartási engedélyének visszavonása miatt. Ehhez a képviselõk 100 ezer euró nettó tõke igazolását várnák el a cégektõl.

?Az illetékes engedélyezõ hatóság felfüggesztheti, vagy visszavonhatja a mûködési engedélyt, amennyiben ésszerû oka van kételkedni abban, hogy a közösségi légi fuvarozó a tényleges és lehetséges kötelezettségeit 12 hónapos idõtartamra teljesíteni tudja" – így a szöveg.

Korlátozásmentes belsõ piac

Nem lehet a jövõben tagállamok közötti, kétoldalú megállapodásokkal korlátozni a közösségi légi fuvarozóknak az unión belüli légi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságát. Harmadik országbeli légi fuvarozók viszont csak akkor kapnak forgalmi jogokat az unióban, ha a közösség és az adott harmadik ország arra megállapodást kötött – áll a jelentésben.

Jelentéstevõ: Ar?nas Degutis (ALDE, LT)

Jelentés: (A6-0178/2007) – A légi közlekedési szolgáltatások mûködtetésére vonatkozó közös szabályok (átdolgozás)

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a Közösségben a légi közlekedési szolgáltatások mûködtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás)

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0178&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0130

Ar?nas Degutis

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Degutis&partNumber=1&language=HU&id=28270

Bemutatkozik a portugál elnökség: José Sócrates Strasbourgban

Szerda reggel az Európai Parlamentben tart beszédet az EU soros elnöki tisztét betöltõ Portugália miniszterelnöke, José Sócrates.

A portugál kormányfõ beszéde után az EP-frakciók vezérszónokai szólalnak fel. A vitában részt vesz a szintén portugál José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.

Portugália 2007 második félévében adja a Tanács soros elnökségét.

Az új elnökség prioritásai közé tartozik a ?reformszerzõdés" véglegesítése és a lisszaboni program (az EU legyen a világ leginkább versenyképes, tudásalapú gazdasága) újraindítása (belsõ piac, pénzügyi szolgáltatások). A portugálok kiemelt foglalkoznának Afrikával, a Földközi-tenger térségével és Brazíliával.

A portugál elnökség honlapja

Os partidos de centro-esquerda da Europa, pela primeira vez antes das eleições para a UE, são menos de 20%

Az EP az uniós reformokról

A júniusi, brüsszeli csúcson felvázolt uniós ?reformszerzõdést" formába öntõ kormányközi konferencia összehívása kapcsán fejtik ki véleményüket az EP-képviselõk.

Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága július 9-én fogadja el véleményét az unió intézményrendszerének a tagországok állam- és kormányfõinek júniusi értekezletén javasolt reformjáról. Az EP egésze szerdán délben szavazhat a szövegrõl.

Az EP jelentéstevõje Jo Leinen (szocialista, német).

EP-vita Koszovóról, Palesztináról, Pakisztánról és Darfúrról

Az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselõi vitatják meg a palesztin területeken, a Szudán darfúri régiójában, illetve a Pakisztánban kialakult helyzetet, valamint a Koszovó státuszával kapcsolatos elképzeléseiket.

Mindhárom vitát szerda délután tartják. Az EP állásfoglalást is elfogad a közel-keleti, a darfúri, illetve a pakisztáni helyzetrõl. Koszovóval kapcsolatban írásos állásfoglalás ez alkalommal nem várható.

Az EP az EU-USA adatátadási megállapodásról

Az Európai Parlament vitát tart és állásfoglalást fogad el az Egyesült Államok és az EU közötti légiutasadat-cserérõl szóló megállapodás kapcsán.

Az PNR- (Passanger Name Records) egyezmény újratárgyalása során az európai légitársaságok által az amerikai hatóságoknak küldendõ személyes adatok körét és védelmét szabályozzák újra.

Az EP várhatóan állásfoglalást is elfogad a témáról.

Korábbi közlemények:

Fokozottan védené az EP az USA-ba utazó európaiak adatait

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/019-10306-247-09-36-902-20060901IPR10254-04-09-2006-2006-false/default_hu.htm

SWIFT és légiutas-adatok: az uniós polgárok személyes adatainak fokozottabb védelmét kéri az EP

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/008-3020-043-02-07-901-20070208IPR02901-12-02-2007-2007-false/default_hu.htm

Alkoholok jövedéki adója: mégis emelne az EP – négy és fél százalékkal

Az EP gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó szakbizottsága szoros szavazással úgy döntött, támogatja, hogy megemeljék az alkoholtermékek jövedéki adójának minimális szintjét. Korábban a szakbizottság a minimumszint teljes eltörlésére voksolt. Kovács László adóügyi biztos szerint a tagállamok a 4,5 százalékos emelést jó eséllyel egyhangúlag támogatni fogják.

A májusi szakbizottsági, majd plenáris szavazás alapján a képviselõk többsége nem értett egyet az alkoholtermékek minimális jövedékiadó-szintjének megemelésével, sõt az egész rendszer megszüntetését támogatták. A szakbizottságba visszautalt jogszabálytervezetrõl a képviselõk június végén – szakbizottsági szinten – újra szavaztak, így most mégis egy olyan tervezet kerül a plenáris ülés elé, amely – ugyan az Európai Bizottság által javasolthoz képest jóval kisebb mértékben, de – megemelné a minimális adószintet.

De inkább kezdjük az elejérõl.

A Balling-fok

1992-ben a közösség akkori tizenkét tagja egyhangúlag jövedékiadó-minimumot határozott meg az alkoholtartalmú italokra (a bor kivételével – ez nemzeti hatáskörben maradt). A cél az volt, hogy csökkentsék az alkoholtermékek piacának az eltérõ nemzeti szabályozásokból fakadó torzulását.

(A jelenlegi adószintek: sör: 0,748 ? / Balling-fok/hektoliter vagy 1,87 ? / alkoholfok/hektoliter; köztes alkoholtermék: 45 ? / hektoliter; alkohol: 550 ? / tiszta alkohol/hektoliter)

31 vagy semmi

Az Európai Bizottság 2006 szeptemberében azt javasolta, hogy az elmúlt tizenöt év inflációjával megegyezõ mértékben, 31 százalékkal emeljék fel az adó minimális mértékét.

A szakbizottsági képviselõk nem értettek egyet ezzel a javaslattal. A jelentéstevõ, Astrid Lulling (néppárti, luxemburgi) és vele együtt a szakbizottság többsége ekkor azt javasolta, hogy – úgy, ahogy vannak – el kellene törölni a minimálisan elõírt jövedékiadó-szinteket, azok léte ugyanis – vélték – sem a fogyasztók, sem a termelõk számára nem elõnyös. (?A jövedéki adók már meglévõ minimumszintjei jelentõs mértékben hozzájárulnak az árnyékgazdaság növekedéséhez, különösen a két legújabb tagállamban, Bulgáriában és Romániában" – állt például a jelentésben.)

Magatartáskódex

A képviselõk ehelyett egy ?magatartáskódex" elfogadásával ösztönöznék az átlagosnál magasabb adót szedõ tagállamokat, fagyasszák be az adószintet, majd fokozatosan csökkentsék azt, miközben az átlagnál kevesebbet kivetõ országok emelnék a jövedéki adót, így hosszabb távon közelednének egymáshoz az egyes tagállamokra jellemzõ adószintek.

Az akkor kisebbségben maradt vélemény hívei az Európai Bizottság által javasoltnál kisebb mértékben (a 2004-es bõvítés óta bekövetkezett inflációhoz igazítva), de növelték volna a minimális jövedékiadó-szinteket.

Májusi plenáris: vissza a szakbizottságba

Az EP májusi plenáris ülésén 198 igen, 355 nem, 39 tartózkodó szavazattal elutasították és visszautalták a parlamenti szakbizottságba az alkoholos italok jövedéki adójáról szóló jogszabálytervezetet.

Az EP konzultatív jogkörrel bír az adózási kérdésekben. Ennek szabályai elõírják, hogy amennyiben a képviselõk a javaslat ellen szavaznak és a bizottság nem vonja vissza azt, a szöveg visszakerül a parlamenti szakbizottságba. Ez történt tehát májusban.

4,5

A parlamenti szakbizottság június 26-ai ülésén fordult a kocka, és 20 igen, 17 nem, 1 tartózkodó szavazattal a minimális szinteknek a 2004-es EU-bõvítés óta bekövetkezett inflációhoz igazodó, 4,5 százalékos emelése kapta meg a többséget. Ez a változat kerül most újra a plenáris ülés elé.

A 4,5 százalékos emeléssel már a – korábban jóval nagyobb minimumszint-emelést javasló – Európai Bizottság is kibékülne. Kovács László adóügyi biztos azt mondta, a parlamenti elfogadás után ez a tervezet könnyen átmegy a Tanácson, azt ugyanis már egyetlen tagállam sem ellenzi.

A plenáris szavazásra kerülõ szövegben továbbra is szerepel a tagállami adószintek közelítését célzó magatartáskódex elfogadásának terve.

Jelentéstevõ: Astrid Lulling (EPP-ED, LU)

Jelentés: (A6-0148/2007) – Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítése; Javaslat a Tanács irányelvére az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítésérõl szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Záró szavazás

Eljárás: konzultáció

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0148&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0165

Astrid Lulling

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lulling&partNumber=1&language=HU&id=1186

Becsey Zsolt kérdése a Brüsszelnek küldött tagállami statisztikákról

Szerda este két néppárti képviselõ, Becsey Zsolt és a német Alexander Radwan szóbeli kérdést tesz fel az Európai Bizottságot képviselõ biztosnak a tagállamok által szolgáltatott statisztikai adatok minõségérõl és ellenõrzésérõl. A két politikus szerint ?a közelmúltban számos nagy jelentõségû esetben hamis vagy hibás adatközlésre került sor".

?A tagállamok által az Eurostatnak átadott adatok minõsége alapvetõ fontosságú az Európai Unió megfelelõ mûködése szempontjából, különösen a monetáris unió és költségvetési felügyeleti rendszere, valamint az euróövezet lehetséges bõvítésének vizsgálata során a konvergencia kritériumok tekintetében" – kezdõdik a szóbeli kérdés felvezetése.

?A közelmúltban számos nagy jelentõségû esetben hamis vagy hibás adatközlésre került sor. Ezen kívül sok kisebb módosítás is történt a legtöbb tagállam által rendszeresen közölt adatokban" – folytatódik a szöveg, aztán jönnek a kérdések:

?A bizottság hogyan értékeli ezeket az eseményeket? Kellõképpen megbízhatónak tartja-e a bizottság a kapott adatok általános minõségét? A bizottság miként ellenõrzi a kapott adatok megbízhatóságát? Összeveti-e a Bbizottság az adatokat más információforrásokkal, például az IMF, az OECD vagy más gazdasági elõrejelzõ és minõsítõ intézetek adataival? Tisztában van-e a bizottság azzal, hogy elõfordulhat, hogy politikái, önmaga, sõt általában az Európai Unió is hiteltelenné válhat?

Úgy véli-e a bizottság, hogy minden tõle telhetõt megtett, avagy további hatáskörökre és/vagy forrásokra lenne szüksége feladatai megfelelõ ellátásához?".

Az elõzetes napirend szerint a kérdés és a válasz szerda este, 22 óra után hangzik el.

Becsey-jelentés a 2008-2012-es uniós statisztikai programról

Az Eurostat által elkészített hetedik középtávú uniós statisztikai programról a néppárti Becsey Zsolt készített parlamenti jelentést. Az EP együttdöntési eljárásban, elsõ olvasatban szavaz.

A 2008-2012-re javasolt ötéves statisztikai program célja, hogy áttekintést adjon az erre az idõszakra elõirányzott stratégiákról, prioritásokról és munkatervekrõl.

Egy a közösségi statisztikákról szóló, tanácsi rendelet (322/97/EK) elõírja, hogy olyan közösségi statisztikai programot kell készíteni, amely ?öt évet meg nem haladó idõtartamra meghatározza a tervezett intézkedések megközelítéseit, fõ területeit és céljait".

A jelentéstevõ Becsey Zsolt általánosságban támogatta a bizottsági javaslatot, azonban szerinte a szabályozással az egyik fõ gond az, hogy ?a közösségi statisztikai program létrehozásának ciklusa jelenleg nem követi sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság jogalkotási ciklusát". A parlamenti szakbizottság olyan javaslatot vár, amely értelmében 2014-tõl összehangolják ezeket a periódusokat.

Becsey szerint ?biztosítani kell, hogy a közösség statisztikai programja által létrehozott összetett adatsor releváns és koherens maradjon, és az ezek összegyûjtéséhez szükséges bürokratikus munka ne váljon adminisztratív teherré, különösen a kis és közepes vállalatok számára, mivel ez szemben állna a lisszaboni stratégiával és a tagállamok által elhatározott, a bürokrácia 25 százalékkal történõ általános csökkentésére irányuló szándékkal".

A képviselõk úgy vélik, a jogszabály 2010-es felülvizsgálatának részeként a bizottságnak ?foglalkoznia kell azon szükséges adatsorok, eszközök és módszerek kérdésével, amelyek az olyan, folyamatos nyomon követést és felülvizsgálatot igénylõ fontos területekre vonatkozó elfogulatlan és objektív elemzés elkészítésének alapját fogják jelenteni, mint például a pénzügyi terv, a szolgáltatási irányelv megfelelõ végrehajtása és a közös agrárpolitika reformja". A felülvizsgálatnak emellett ?részletesen elemeznie kell a program terheinek megosztását az uniós költségvetés és a tagállamok között, különösen a nemrégiben csatlakozott államok tekintetében".

A jelentés indokolásában Becsey Zsolt hozzáteszi: a 2010-es felülvizsgálatba ?bele kell építeni az olyan új politikai területeket is, mint az innováció, az energiaügy, a migráció és az adóügyi adatszolgáltatás, annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a kérdéses területek fejlõdésének értékeléséhez alapul szolgáló elfogulatlan és objektív adatsorok létrehozását".

Jelentéstevõ: Becsey Zsolt László (EPP-ED, HU)

Jelentés: (A6-0240/2007) – a Közösség 2008-2012-ig tartó statisztikai programjáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 11., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0240&L=Hu

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5413032

Becsey Zsolt

http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=28138

Barsiné Pataky Etelka jelentése a fenntartható közlekedésrõl

Az EP-képviselõk hatékonyabb közlekedéspolitikát, jobb finanszírozást szeretnének, ennek hiányát ugyanis szerintük az európai gazdaság is megsínyli. A plenáris ülés várhatóan szerdán szavaz a néppárti Barsiné Pataky Etelka saját kezdeményezésû jelentésérõl, amelynek címe: Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára.

Az EP a Barsiné Pataky Etelka által jegyzett jelentéssel az Európai Bizottság ?Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára – Az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálata" címû közleményére reagál.

Öt évvel az ?Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni" címû 2001. évi fehér könyv közzététele után a jelenlegi félidei felülvizsgálat kiváló alkalmat jelent az összegzésre, valamint az új módszerek és sarokkövek kijelölésére – írja a jelentés indokolásában Barsiné.

Kockázatot jelent a tétlenség

A jelentéstevõ szerint az európai közlekedési jogalkotásban dinamikusabb jogalkotásra lenne szükség a fehér könyv fõ célkitûzéseinek eléréséhez. A képviselõnõ úgy véli, ?a közlekedés mint szolgáltatás kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdaságban és a társadalomban, és nem lehet elválasztani ezektõl". ?Ha nem kerül sor az európai közlekedéspolitika megújítására és az új kihívásokhoz való hozzáigazítására, akkor a növekvõ zsúfoltság, a környezeti nyomás és a társadalmi fenntarthatóság problémája súlyos akadályt jelent majd Európai gazdasági növekedése és jóléte számára" – teszi hozzá.

A jelentés ?hangsúlyozza, hogy az európai gazdasági növekedésre nézve jelentõs kockázatot jelent az infrastruktúra terén huzamos ideje megmutatkozó pénzügyi passzivitás". Ezért a képviselõk felszólítják az Európai Bizottságot, ?a hétéves európai költségvetés 2008-as felülvizsgálata során tegyen javaslatokat a finanszírozási formák új, alternatív és innovatív módszerekkel való kiegészítésére.

Szabályozás csak, ha muszáj

A jelentés fõbb pontjai közül Barsiné kiemeli: javítani kell az együttmûködést a közlekedéspolitika szintjei között, és jobb szabályozásra van szükség, vagyis csak azokon a területeken legyen európai szintû szabályozás, ahol ez nyilvanvaló hozzáadott értéket eredményez.

Európának kreatívabb és bátrabb finanszírozási megoldásokra van szüksége, ugyanis a képviselõk szerint a kulcsfontosságú európai projektek végrehajtására hiányzik az infrastruktúrák finanszírozása és a politikai támogatás, miközben a közlekedési igény a vártnál gyorsabban nõ.

Intelligens közlekedés

A jelentés szerint ?a jövõbeni közlekedéspolitikának optimalizálnia kell az egyes közlekedési módok képességét a tiszta és hatékony közlekedés célkitûzéseinek elérésére". A szakbizottság kiemelten ösztönözné a közlekedésszervezést, a logisztikát és biztonságot javító, hatékony és környezetbarát ?intelligens közlekedési rendszerek" elterjedését.

Jelentéstevõ: Barsiné Pataky Etelka (EPP-ED, HU)

Jelentés: (A6-0190/2007) – A mozgásban lévõ Európáért – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára

A mozgásban lévõ Európáért – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0190&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2227

Barsiné Pataky Etelka

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Barsi-Pataky&partNumber=1&language=HU&id=28136

Lázmérõ a múzeumba: betiltják a higanytartalmú mérõeszközöket az EU-ban

Az Európai Parlament a következõ plenáris ülésen szavaz a nem elektronikus, higanytartalmú mérõeszközök – például hõ- és lázmérõk – kiskereskedelmének  betiltásáról. Az EU ezzel egy újabb lépést tesz az egészségre rendkívül veszélyes fém visszaszorítására. A képviselõk már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a barométerek a tagállamok által javasolt két évnél tovább is kivételek legyenek a tilalom alól.

Az Európai Bizottság az egészségre és a környezetre is rendkívül veszélyes higanyt tartalmazó, nem elektronikus mérõmûszerek betiltását javasolta. Ide tartoznak például a hagyományos lázmérõk, szobahõmérõk, valamint vérnyomásmérõk is. Ezek mindegyike kiváltható ugyanis modernebb, az egészségre nem ártalmas eszközökkel.

A most második olvasatban az EP elé kerülõ tervezet nem az elsõ a higany kiváltása irányuló uniós kezdeményezések sorában. Az Európai Parlament éppen júniusban fogadott el jogszabályt arról, hogy 2010-tõl tilos lesz a higany behozatala az unióba, illetve a kivitele innen. A higanyt tartalmazó elektronikus mûszerekkel is foglalkozik már irányelv.

Guruló higany a parkettán

A mérõeszközökben lévõ higany mintegy 80-90 százaléka háztartásokban használt hõmérõkben, lázmérõkben, egyéb mûszerekben található. Ezek nagy többsége elõbb vagy utóbb szemétlerakókban landol, ahol aztán lassan, de biztosan a környezetbe szivárog az igen veszélyes anyag. Még közvetlenebb a veszély, ha otthon törik el például a lázmérõ, és a higany szétfolyik, vagy éppen kis golyóbisok formájában szétgurul a lakásban.

A tilalom fõ csapásiránya éppen ezért a fogyasztók által közvetlenül használt, higanyt tartalmazó, nem elektronikus mérõmûszerek értékesítésének betiltása, ezek jelentik ugyanis a legnagyobb veszélyt az egészségre.

Az egészségügyben alkalmazott mûszereknél bizonyos kivételeket állapítottak meg. A parlament kérésére a jogszabályban szerepelni fog viszont, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, miként lehetne kiváltani a higanyt tartalmazó vérnyomásmérõket, valamint az egészségügyben és az iparban használt egyéb higanyos készülékeket.

Nem imponált a barométer

Az EP – melynek témafelelõse María Sornoza Martínez (szocialista, spanyol) – korábban, elsõ olvasatban úgy fogadta el a jogszabályt, hogy a tilalom alól kivette volna a barométereket. A tagállamokat képviselõ Tanács ezzel nem értett egyet. Az intézményközi tárgyalásokon végül az a megállapodás született, hogy a barométergyártók két évig élvezhetnek mentességet.

Elfogadta ugyanakkor a Tanács azt a parlamenti módosítást, amelynek értelmében nem lesz tilos az ötven évnél régebben gyártott mérõeszközök behozatala. Ezek ugyanis régiségnek, kulturális értéknek tekintendõk.

Mikortól tilos a higany?

A tagállamoknak az irányelv hatályba lépését követõ egy éven belül át kell ültetniük a jogszabályt, amelynek innentõl számítva 18 (barométereknél 24) hónapon belül kell hatályba lépnie az adott EU-országban.

Fontos kiemelni, hogy a tiltás csak az új készülékek kereskedelmére vonatkozik, nincs szó tehát arról, hogy ki kellene dobni a meglévõ hagyományos lázmérõket. A régi mûszereket továbbra is lehet például javíttatni és forgalmazni. Az EU-ban használt higanytartalmú, nem elektronikus mérõeszközök mintegy kétharmadát egyébként az unión kívül gyártják.

Korábbi sajtóanyag

2010-tõl tilos lesz a higany exportja és importja

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/064-7970-169-06-25-911-20070615IPR07898-18-06-2007-2007-false/default_hu.htm

Jelentéstevõ: María Sornosa Martínez (PES, ES)

Jelentés: (A6-0218/2007) – Higanytartalmú mérõeszközök

A Tanács közös álláspontja a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérõeszközök forgalomba hozatalát érintõ korlátozások tekintetében történõ módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0218&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0018

María Sornosa Martínez

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1970&language=hu

Szív- és érrendszeri betegségek: évi közel kétmillió halott az EU-ban

Az unióban a szív- és érrendszeri betegségek tekinthetõk az elsõ számú haláloknak. A cseh, néppárti Miroslav Ouzký azt kérdezi az Európai Bizottságtól, mit tesz ezen betegségek visszaszorításáért.

Az EP hétfõ délután vitatja meg, milyen intézkedésekkel lehetne küzdeni a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen.

Miroslav Ouzký benyújtott kérdése így hangzik:

?Európában a szív- és érrendszeri megbetegedések az elhalálozások elsõ számú okaként tarthatók számon, és az Európai Unióban mintegy 1,9 millió halálos áldozatot követelnek évente. 2004 júniusában a Tanács elismerte annak szükségességét, hogy hatékonyan kell kezelni ezt a problémát, és csökkenteni kell a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoriságát. Mikor kíván a bizottság közleményt elfogadni a szív- és érrendszeri megbetegedések megelõzésérõl és korai felismerésérõl, így tanúsítva elkötelezettségét ezen a téren?

Tekintettel az EU egészségügyi rendszereiben jelenleg tapasztalható egyenlõtlenségekre, hogyan szándékozik biztosítani a bizottság a tapasztalatok, az információk és az adatok rendszeres cseréjét a megelõzésben érintett szereplõk között a szív- és érrendszeri megbetegedések területén?

Melyek a bizottság következõ lépései a tagállamokban tapasztalható, szív- és érrendszeri megbetegedések okozta gazdasági termelékenységcsökkenés mérséklésére?

Milyen módon kívánja a bizottság figyelembe venni a különbözõ finanszírozási lehetõségeket – például a hetedik kutatási keretprogramot, a strukturális támogatásokat és az Európai Fejlesztési Alapot – a szív- és érrendszeri egészségmegõrzés, a megbetegedések korai felismerése és megelõzése, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések területén folytatott további kutatómunka ösztönzésére?"

Miroslav Ouzký

http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=CZ&partNumber=1&language=HU&id=23705

366 millió euró az uniós közegészségügyi programra

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalódelegációinak megegyezése alapján várhatóan második olvasatban elfogadja a plénum az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési programot. Az EP képviselõi jóváhagyták a Tanács által javasolt költségvetést annak érdekében, hogy 2008. január 1-jétõl elindulhasson az új program.

Az egészségügyre vonatkozó, hét éves második közösségi cselekvési programnak eredetileg 2007-tõl kellett volna indulnia. Elsõ olvasatban az EP másfél milliárd euróra akarta emelni a program költségvetését, a 2005-ben elfogadott hosszú távú költségvetés azonban 365,6 millióra vágta meg rendelkezésre álló büdzsét.

Az EP és a Tanács delegációi közötti kompromisszum értelmében a parlament elfogadja ezt a számot, a program pedig 2008. január 1-jén indul és 2013 végéig tart. Az EU-intézmények évrõl évre további forrásokat is megkísérelnek felkutatni a program finanszírozására.

A jelentéstevõ, Antoniosz Trakatellisz (néppárti, görög) által bemutatott kompromisszumot a szakbizottságban támogatásukról biztosították a legnagyobb frakciók. A szövegbe az EP nyomására célként került be az egészségügyi ellátásban meglévõ egyenlõtlenségek csökkentése, a határokon átnyúló gondozás, a beteg- és orvosmobilitás. A jogszabály foglalkozik a kiegészítõ és alternatív gyógymódokkal, valamint a legfõbb betegségekkel, így a rákkal is.

Az egészségügyi rendszerek a nemzeti kormányok hatáskörébe tartoznak, azonban bizonyos közegészségügyi kérdésekben nagy jelentõséggel bír az EU-szintû fellépés is. Ilyen a járványok elleni küzdelem, a vegyi anyagokkal kapcsolatba kerülõk védelme, a sérülés- és balesetmegelõzés. Ezeken a területeken az unió európai szintû szabályokkal, a nemzeti hatóságok közötti együttmûködés ösztönzésével, tapasztalat- és adatcserével, valamint az egészséges életmód propagálásával is hozzájárul a polgárok egészségi állapotának javításához.

Jelentéstevõ: Antoniosz Trakatellisz (EPP-ES, EL)

 Jelentés: (A6-0184/2007) – Közösségi cselekvési program az egészségügy területén (2007-2013); A Tanács közös álláspontja az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program; (2007-2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0184&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0042

Antoniosz Trakatellisz

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Trakatellis&partNumber=1&language=HU&id=2182

Adalékanyagok, aromák, enzimek: hatékonyabb élelmiszeripari szabályozás

Négy, az élelmiszeriparban használatos adalékanyagok engedélyezési eljárásával foglalkozó rendeletrõl szavaz elsõ olvasatban az EP.  Ezek a jogszabályok váltják az adalékanyagokra jelenleg vonatkozó, bonyolult uniós szabályrendszert. A képviselõk hétfõn vitáznak, majd kedden szavaznak a négy jelentésrõl.

Az élelmiszeriparban használt adalékanyagoknak magas színvonalú biztonsági elõírásoknak kell megfelelniük. Ezen anyagok használatát jelenleg tucatnyi EU-jogszabály szabályozza. A négy új rendelet ezt a meglehetõsen bonyolult rendszert egyszerûsítené, figyelembe véve a legújabb tudományos kutatások eredményeit is.

Az elsõ rendelet egységes EU-szabályozást vezet be az adalékanyagok, aromák és enzimek használatára.  A másik három többek között ezen anyagok besorolásával, az engedélyezett anyagok listájával, a felhasználás feltételeivel, továbbá a címkézés szabályaival foglalkozik. Az engedélyezett anyagok listáját az Európai Bizottság kezelné, az egyes anyagok kockázat-felmérését pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság végezné el.

A szavazás során az EP szakbizottsága az eljárások átláthatósága, a fogyasztók és az EP jogalkotási szerepének védelme érdekében további garanciákat foglalt a rendelettervezetbe.

Adalékanyagok EU-szintû jóváhagyása

Az ?sa Westlund (szocialista, svéd) által jegyzett, az egységes engedélyezési eljárásról szóló jelentés szakbizottsági szavazása során a képviselõk egyhangúlag a bizottsági rendelettervezet jelentõs megváltoztatása mellett voksoltak.

Az új eljárásnak elõször is átláthatóbbnak kell lennie a szakbizottság szerint. Bármilyen döntést és döntést befolyásoló okot nyilvánossá kell tenni, az új termékek piacra bocsátásának szándékát jelezni kell a tagállamok, az EP és minden érintett fél felé, emellett minden egyes engedélyt rendszeresen felül kell vizsgálni – vélik a képviselõk

A szakbizottság az engedélyt kérelmezõk tudományos adatait öt évig védené, ennek hiánya ugyanis aránytalanul rontaná versenypozíciójukat.

Az Európai Bizottság – javaslata szerint – a listát egy szakértõi bizottsággal történõ egyeztetés után frissítené, mert az együttdöntési eljárást túl hosszadalmasnak tartja erre a célra. Ezzel ellentétben az EP szakbizottsága az együttdöntési eljárást támogatja, hogy a parlamenté maradhasson a döntõ szó.

Élelmiszer-adalékanyagok felülvizsgálata

?sa Westlund másik jelentése az egyes élelmiszer-adalékanyagok – édesítõ szerek, színezõ anyagok, tartósító szerek, antioxidánsok, emulgeáló szerek, zselésítõ anyagok, csomagolásnál alkalmazott gázok – felhasználását szabályozó rendelettel foglalkozik.

A rendelet tervezete szerint az engedélyezés feltétele lenne, hogy az adott adalékanyag

  • nem káros a fogyasztók egészségére
  • nem vezetheti félre a fogyasztókat 
  • a gyártási folyamat során szükséges

Betiltanák az adalékanyagok használatát a friss élelmiszereknél, és ugyanerre a sorsra jutnának a bébiételekbe szánt édesítõszerek és színezõ anyagok. A képviselõk hozzátették, hogy az anyag nem lehet káros a környezetre és nem kelthet hamis benyomást a termék frissességérõl. Ízfokozókat csak akkor lehetne alkalmazni, ha a kívánt hatás nem érhetõ el természetes fûszerekkel. A címkéken fel kell tüntetni, hogy az adalékanyag elõállítása során használtak-e genetikailag módosított szervezeteket (GMO), illetve hogy a termék tartalmaz-e egyeseknél allergiás tüneteket kiváltó azo-színezékeket.

Hogyan mûködik majd a rendszer?

Az újabb anyagok engedélyeztetési eljárásával párhuzamosan minden, már piacon lévõ anyagot folyamatosan újra vizsgálnának a rendelet életbe lépésétõl számított egy évtõl kezdve. A már engedélyezett anyagok a piacon maradnának, a frissítési eljárás befejezése után azonban a listán nem szereplõ anyagokat betiltanák.  

Aromák és enzimek

Az aromákról Mojca Drèar Murko (liberális, szlovén) az enzimekrõl pedig Avril Doyle (néppárti, ír) készített jelentést.

Az élelmiszeripar rengeteg természetes és mesterséges aromát használ: eddig mintegy 2600 anyagot regisztráltak. Az anyagok egy másik csoportját, az úgynevezett élelmiszeripari enzimeket már évszázadok óta használják – például sütésnél, sajtok készítésénél, fõzési eljárások során – az élelmiszerek állagának, külalakjának és tápértékének javítására. A rendelettervezet szerint mindkét anyagcsoportot csak akkor lehetne használni, ha azok a fogyasztó számára elõnyösek, nem félrevezetõk és a címke jelzi esetleges GMO-tartalmukat.

A rendelet szerint egy aroma akkor tekinthetõ természetesnek, ha összetevõinek 95 (az Európai Bizottság javaslatában még 90) százaléka természetes eredetû. Az aromákat az érzékeny célcsoportok, például a gyermekek igényei szempontjából is meg kell vizsgálni. A szakbizottság szerint a rendelet nem vonatkozna a friss és szárított fûszerekre.

Jelentéstevõ: ?sa Westlund (PES, SE)

Jelentés: A6-0246/2007- Az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszeripari enzimekre és élelmiszeraromákra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0246&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0196

?sa Westlund

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Westlund&partNumber=1&language=HU&id=28130

Jelentéstevõ: ?sa Westlund (PES, SE)

Jelentés: (A6-0154/2007)- Élelmiszer-adalékanyagok

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az élelmiszer-adalékanyagokról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0154&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0145

?sa Westlund

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Westlund&partNumber=1&language=HU&id=28130

Jelentéstevõ: Avril Doyle (EPP-ED, IE)

Jelentés: (A6-0177/2007) -Élelmiszerenzimek

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az élelmiszeripari enzimekrõl, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0177&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0144

Avril Doyle

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Doyle&partNumber=1&language=HU&id=4382

Jelentéstevõ: Mojca Drèar Murko (ALDE, SL)

Jelentés: A6-0185/2007- – Ízesítõ tulajdonságokkal rendelkezõ élelmiszer-aromák és -összetevõk; Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítõ tulajdonságokkal rendelkezõ élelmiszer-összetevõkrõl, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 9., hétfõ

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0185&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0147

Mojca Drèar Murko

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28305&language=hu

A belpolitikai válság megoldását várja az EP Ukrajnától

Mielõtt szorosabbra fûznék az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat, megoldást kell találni a jelenlegi krízisre – olvasható egy az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatát értékelõ parlamenti jelentésben. A képviselõk üdvözlik Kijev szándékát az európai integrációhoz való közeledésre.

?Mielõtt az EU és Ukrajna között új, szorosabb kapcsolat jöhetne létre, a jelenlegi krízishelyzetre békés megoldást kell találni, a hatalmi ágak egyensúlyát vissza kell állítani, valamint biztosítani kell a jogállamiság érvényesülését" – olvasható a Micha³ Tomasz Kamiñski (Nemzetek Európájáért Unió, lengyel) által jegyzett, az EP külügyi szakbizottságában megszavazott szövegben. 

A jelentésben a szakbizottság ?nyugtalanságának ad hangot a jelenlegi politikai feszültségek miatt, és arra kéri az érintett feleket, találják meg együtt az átfogó és fenntartható politikai rendezés útját, és tartsák az országot az európai integrációhoz vezetõ úton". A jelentés ?arra ösztönzi az ukrán vezetõket, hogy maradjanak hûek a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának elve melletti elkötelezettségüknek, amelynek védelmében az ukrán nép 2004 decemberében kiállt".

A képviselõk új jogszabály elfogadását javasolják Ukrajnának a politikai pártok és kampányok EU-s gyakorlat alapján történõ finanszírozásáról. A jelentés felszólítja Kijevet a korrupció elleni harcra, valamint közigazgatásának átláthatóvá tételére is.

Mivel Ukrajna történelmileg, kulturálisan és gazdaságilag is erõsen kötõdik az Európai Unióhoz, emellett jelentõs hatással bír az egész kontinens biztonságára, stabilitására és jólétére, fontos, hogy a most elõkészítés alatt álló újabb EU-Ukrajna megállapodást tetõ alá lehessen hozni – vélik a képviselõk. Ez szerintük elõ fogja segíteni az ország politikai, gazdasági és társadalmi reformjait. A képviselõk megelégedéssel nyugtázzák, hogy Ukrajna kifejezte szándékát az európai integrációhoz való közeledésre, sõt az unióhoz való csatlakozásra.

A képviselõk a fogva tartottakkal való emberséges bánásmód követelményét, a kínzás tilalmát szeretnék érvényesíteni a Kijevvel folytatandó tárgyalások során, emellett a jelentés kiemeli a környezetvédelem ügyét is. Ukrajna ugyanis – írja a jelentés – az egyik azon országok közül, amelyek a leginkább pazarlóan bánnak természeti erõforrásaikkal. A képviselõk említést tesznek az atomerõmûvek biztonságos használatáról, és – többek között – szorgalmazzák a tulajdonjog elvén alapuló piacgazdaság mûködésének keretet adó jogszabályi környezet kialakítását is.

Jelentés: Micha³ Tomasz Kamiñski (UEN, PL)

Jelentés: (A6-0217/2007) – Tárgyalási megbízás az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl Ukrajna közötti új, megerõsített megállapodásra vonatkozóan

Javaslat a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl Ukrajna közötti új, megerõsített megállapodás a tárgyalási megbízásásáról

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0217&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2015

Micha³ Tomasz Kamiñski

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kami%C5%84ski&partNumber=1&language=HU&id=23792

Jogbiztonságot akar az EP az alternatív foglalkoztatási formáknál

Foglalkoztatási formától függetlenül minden munkavállalót számára garantálják a jogbiztonságot – olvasható a munkajog korszerûsítésérõl szóló EP-jelentés tervezetében. A képviselõk szerint az alternatív foglalkoztatási formák hozzásegíthetik Európát a globális piacon történõ helytálláshoz. A szakbizottság a munkaerõpiaci ?önmenedzselést" is taníttatná az iskolákban.

?A nem hagyományos szerzõdések és a hagyományos rugalmas szerzõdések új formái (például a részmunkaidõre vonatkozó szerzõdések, határozott idõre szóló szerzõdések, munkaközvetítõk útján kötött ideiglenes szerzõdések, ismétlõdõ szabadúszó-szerzõdések és projektszerzõdések), amelyek közül több nem biztos jellegû, egyre gyakoribbak az európai munkaerõpiacon" – kezdõdik a Jacek Protasiewicz (néppárti, lengyel) által jegyzett, az EP szakbizottságában elfogadott jelentés helyzetértékelése.

A szöveg az új foglalkoztatási formákat olyan eszközöknek tekinti, amelyek nem csak segítenek az európai vállalatoknak a globális piacokon történõ sikeresebb helytállásban, hanem a munkavállalók egyéni igényeihez is sikeresebben tud alkalmazkodni.

?Az állandó, teljes munkaidõs szerzõdés a munkakapcsolat általános formája, és mint ilyet, azt referenciának kell tekinteni" – így a jelentés. A képviselõk azonban úgy vélik, az újabb fajta foglalkoztatási formákban dolgozók jogai is védelemre szorulnak. A képviselõknek meggyõzõdése, hogy a foglalkoztatás minden formájának az alapvetõ jogok minimumán kell alapulnia. Ide tartozik a megkülönböztetés-mentesség, a munkavállalók egészségének és biztonságának, valamint a munkaidejének, pihenõidejének védelme, az egyesülés, a képviselet joga, a kollektív tárgyaláshoz és a kollektív fellépéshez fûzõdõ jog, továbbá a képzéshez való hozzáférés.

A jelentés elítéli, hogy egyes esetekben az alternatív foglalkoztatási formákat a munkaadók kényszerítik a munkavállalókra. Ez a jelenség gyakori – vélik a képviselõk – a többi között a sajtó munkatársai esetében.

A képviselõk arra kérik a kormányokat, a megfelelõ jogi környezet megalkotásával járuljanak hozzá az önként vállalt, alternatív, rugalmas foglalkoztatási formák elterjedéséhez. Érvelésük szerint a munkaerõpiacon meglévõ esélyegyenlõtlenségek hosszú távon költségesek, emellett az új, rugalmas foglalkoztatási formák lehetõséget teremthetnek a nõknek is, hogy minél nagyobb számban lehessenek jelen a munkaerõpiacon.

A képviselõk szerint elõ kell segíteni, hogy a munkavállalók ismerjék jogaikat, ebben pedig a szociális partnereknek is szerepet kell játszaniuk. A munkavállalók jogi védelmének – vélik a képviselõk – akkor van igazán értelme, ha ez többé-kevésbé egységes az unióban. Mindazonáltal az egyes országokban meglévõ, történelmileg kialakult eltérõ gyakorlatokban a képviselõk nem látnak kivetni valót.

A képviselõk az iskolai tananyagba beépítenék a munkaerõ-piaci ?önmenedzselést" is. Támogatnák továbbá az idõsek visszatérését a munkaerõpiacra, megerõsítenék a  szülõi szabadsághoz fûzõdõ jogokat és a gyermekgondozási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket.

A tagállamoktól azt várják a képviselõk, oldják fel az egymás munkavállalói elõtt tornyosuló, a nemzetközi munkaerõpiacra lépést korlátozó rendelkezéseket, mert ez is erõsíteni Európa versenyképességét.

Jelentéstevõ: Jacek Protasiewicz (EPP-ED, EL)

Jelentés: (A6-0247/2007) – A munkajog korszerûsítése szembenézve a XXI. század kihívásaival

A munkajog korszerûsítése szembenézve a XXI. század kihívásaival

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság  

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0247&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2023

Jacek Protasiewicz

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Protasiewicz&partNumber=1&language=HU&id=23782

Szóbeli kérdés a munkavállalók kiküldetésérõl

A munkavállalók kiküldetésérõl szóló 1996-os irányelvet és annak végrehajtását az Európai Parlament nem tartotta megfelelõnek. Egy svéd EP-képviselõ most az Európai Bizottságot kérdezi, mit kíván tenni a helyzet rendezése érdekében.

?A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történõ kiküldetésérõl szóló, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1999. december 16-át határozza meg rendelkezései nemzeti jogba való átültetésének határidejeként. Az irányelv megfelelõ végrehajtása hamarosan problémákba ütközött, mivel megszövegezése pontatlannak bizonyult és a tagállamok nem alkalmazták azt megfelelõen, továbbá illetékes hatóságaik nem mûködtek együtt egymással. Az irányelvet 2003-ban és 2006-ben is felülvizsgálta a bizottság, azonban a parlament azt elégtelennek találta."

Az Európai Bizottság ugyanakkor ?elkötelezte magát a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseinek való meg nem felelés miatt és/vagy az irányelv 4. (Tájékoztatási együttmûködés) és 5. (Intézkedések) cikke szerinti, a tagállamok közötti együttmûködés hiányából adódóan kialakult helyzet orvoslásához szükséges lépések megtétele mellett".

A kérdés benyújtója, Jan Andersson (szocialista, svéd) a következõket kérdezi:

?A bizottság miként kívánja kezelni az Európai Parlament állásfoglalásaiban megfogalmazott aggodalmakat, különös tekintettel az alábbiakra:

  • a dokumentumok kezelése a munkahelyen az irányelvnek való megfelelés ellenõrzése érdekében, és
  • a kiküldõ vállalkozás jogi képviselõjének jelenléte a fogadó tagállam jogi követelményeinek való megfelelés érdekében?"

Továbbá:

  • ?A bizottság ki fog-e adni pontosabb, részletesebb iránymutatást a tagállamok és a vállalkozások számára annak egyértelmûbbé tétele érdekében, hogy az irányelv és a vonatkozó esetjog alapján mit tehetnek és mit nem? Ha igen, mikor?
  • A bizottság vizsgálta-e, hogy melyik tagállam nem tesz még mindig eleget az irányelv elõírásainak, különös tekintettel a tájékoztatási együttmûködésre és a tagállami intézkedésekre?
  • Meg tudja-e erõsíteni a bizottság, hogy a kiküldetések terén tiszteletben tartja az Európai Unió valamennyi munkaerõ-piaci modelljét?"

Szóbeli kérdés – A munkavállalók kiküldetése

Jan Andersson (PES, SE) (O-0041/2007 – B6-0132/2007)

Bizottság

A munkavállalók kiküldetése

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

A szóbeli kérdés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0041&language=HU

Jan Andersson

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Andersson&partNumber=1&language=HU&id=2107

Magánvasút, állami sín: vasúti liberalizációt sürget az EP

A közúti és légi szállításánál lényegesen környezetbarátabb vasúti áruszállítás arányának növelése érdekében mielõbbi piacnyitást sürgetnek a képviselõk abban a jelentéstervezetben, amely az elsõ vasúti csomagot értékeli. A szakbizottság ugyanakkor a vasúti infrastruktúra üzemeltetést továbbra is az államokra bízná.

?Az elsõ vasúti csomag célja a közlekedési módok közötti váltás alapjainak letétele, vagyis az árufuvarozás közútról vasútra történõ áthelyezése. További célkitûzés, hogy a nemzeti monopóliumok versenyhelyzetbe kerüljenek, a hálózatok megnyíljanak, az évtizedeken keresztül elhanyagolt vasúthálózat korszerûsítése pedig megkezdõdjön Európában. A közlekedés közútról vasútra történõ áthelyezése ezenfelül még biztonsági, környezetvédelmi és gazdasági okoknál fogva is szükséges, amennyiben Európa nem kíván belefulladni a közlekedési dugókba és a kipufogógázba, és ha drasztikusan csökkenteni szeretné a közlekedési balesetek rendkívül magas számát" – foglalja össze a jelentéshez fûzött véleményében Michael Cramer (zöldpárti, német) az elsõ vasúti csomagnak nevezett jogszabályok lényegét.

A közlekedési szakbizottság képviselõi az árufuvarozás vasútra terelésének egyik fõ akadályát a még sok helyütt hiányos, vagy egyáltalán be sem következett vasúti piacnyitásban látja.

A liberalizáció növeli a forgalmat

Azokban az országokban, ahol a vasúti fuvarozás piacát teljes mértékben megnyitották, jelentõsen nõtt a vasúti áruszállítás aránya – írja a jelentés – pozitív példaként az Egyesült Királyságot hozva, ahol a növekedés 60 százalék a piacnyitás óta. Míg például a még mindig szinte monopolhelyzetben lévõ állami vasúttársaságot üzemeltetõ Franciaországban ugyanezen periódusban a vasúti szállítás volumene 28 százalékkal csökkent.

A képviselõk helytelenítik, hogy olyan országok is kapnak EU-támogatást közlekedésük fejlesztésére, ahol a közösség pénzét szinte kizárólag a közúthálózat fejlesztésére költik – a vasút helyett.

A képviselõk szerint a piacnyitás önmagában nem elég: biztosítani kell, hogy a monopol helyzetben mûködõ vasúttársaság ne élhessen vissza erõfölényével, így például ne szedhessen irracionálisan magas pályahasználati díjat az általa üzemeltetett infrastruktúráért. Ez utóbbi egyébként a szakbizottság szerint jobb, ha állami kézben marad.

Technikai akadályok

Az egyik legnagyobb visszahúzó erõ – vélik a képviselõk – az interoperabilitás, a kompatibilitás hiánya a tagállamok vasúti rendszerei között. Ezt a jelentés szerint a piaci liberalizációval egy ütemben kellett volna elõsegíteni.

A képviselõk azt szeretnék, ha Európában hat fõ vasúti útvonalat, például a Drezda-Prága-Brno-Bécs-Budapest szakaszt felszerelnének az ERTMS rendszerrel (vasúti biztonsági rendszer).

Elõsegítené a jelentés szerint a piaci viszonyok meghonosodását, ha a vasúti rendezõ-pályaudvarokat olyan külön piaci szereplõ üzemeltetné, mely minden vasúttársaságnak egyenlõ hozzáférést biztosítana az infrastruktúrához.

Esélyegyenlõséget a vasútnak

A jelentés felveti, hogy míg a kerozin adómentes, a tehergépjármûveknek pedig csak bizonyos kiemelt útszakaszokon, autópályákon kell útdíjat fizetniük, addig a pályadíjat minden vasúttársaságnak meg kell fizetnie. Ezért a képviselõk a tehergépjármûvekre kivetett, minden útra vonatkozó útdíj bevezetését szorgalmazzák.

A piaci liberalizáció még a vasúti balesetek számára is jótékony hatással volt – olvasható a jelentésben.

A képviselõk azt szeretnék, ha az ipartelepek közvetlen vasúti csatlakozásai megmaradnának, vagy a már nem használtakat újra használatba vennék.

Környezetvédelem

?A közlekedési ágazat felelõs az Európai Unió teljes CO2-kibocsátásának 15 és 30 százalék közötti hányadáért, ezért ösztönözni kell az átállást a közúti közlekedésrõl a vasúti és a belvízi közlekedésre, amelyek kevésbé vannak negatív hatással az éghajlatra" – írja a jelentés.

Jelentéstevõ: Michael Cramer (Greens; DE)

Jelentés: (A6-0219/2007) – A vasútról szóló elsõ csomag végrehajtása

A vasútról szóló elsõ csomag végrehajtása

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0219&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2213

Michael Cramer

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=markov&partNumber=1&language=HU&id=4303

Gáz- és árampiac: szabad versenyt akar az EP

A villamosenergia- és gázpiac liberalizációját sürgeti az EP egyik saját kezdeményezésû jelentéstervezete. A képviselõk kerülnék a hatósági árszabást, ahogy – kevés kivételtõl eltekintve – a hosszú távú szerzõdéseket sem erõltetnék. A képviselõk nem bánnák, ha külsõ állam lépne be valamelyik tagállam energiapiacára, azonban ragaszkodnának a viszonossághoz. A lakossági fogyasztók informáltságán is javítanának.

Az EP témafelelõse, Alejo Vidal-Quadras (néppárti, spanyol) ?erõsen hiszi, hogy az általános szabályozott áraknak a kereskedelmi fogyasztók esetében el kell tûnniük, mivel ezek a piac súlyos torzulását okozzák, és bizonyos esetekben a vertikálisan integrált társaságok arra használhatják azokat, hogy kiszorítsák az új szereplõket a piacról" – áll a nem kötelezõ hatályú jelentés indokolásában.

Ez nem zárja ki viszont a rászoruló fogyasztók támogatását. Sõt – így a jelentés -, ?a meglévõ adatok azt mutatják, hogy a tagállamok csak korlátozottan éltek a rászoruló fogyasztókat támogató célzott közszolgáltatási kötelezettségek lehetõségével".

A képviselõk a támogatott árak helyett inkább az energiahatékony módszerek támogatásában látják a célravezetõ módszert. A szövegben a szakbizottság több helyen sürgeti, hogy az áram- és gázpiacot minden tagállamban tegyék szabaddá, ahogyan ezt az EU-irányelvek elõírják.

Szerintük csak a többszereplõs energiaipar képes megvalósítani az Európa energiaellátásával kapcsolatban kitûzött célokat, nevezetesen hogy az unió minél kevésbé függjön külsõ országoktól, egyúttal minél sikeresebben vehesse fel a küzdelmet a globális felmelegedés ellen.

A képviselõk szerint a piaci liberalizációt a tulajdonjogi szétválasztás viheti elõre sikeresen. A szakbizottság nem látna kivetnivalót abban, ha egy külsõ országból érkezõ cég lépne be egy tagállam energiapiacára, a viszonossághoz azonban ilyen esetben ragaszkodnának.

Hosszú távú szerzõdések

?Néhány tagállamban hosszú távú szerzõdések vonatkoznak a piac egy lényeges hányadára, veszélyeztetve ezzel a szabad verseny alakulását, ezáltal pedig az energia belsõ piacának létrejöttét" – állapítja meg a jelentés.

Ezzel együtt a képviselõk úgy vélik, bizonyos esetekben, amikor a nagyfogyasztók kötnek kétoldalú szerzõdést egy szolgáltatóval, s ez nem fedi le a piac aránytalan részét és nem is akadályozza a szabad versenyt, – fõleg a gázszolgáltatásban – a hosszú távú megállapodásoknak is van helyük. Ezek költséghatékonysági szempontból is elõnyösek lehetnek.

Szabályozás

A jelentés szorgalmazza, hogy a tagállamokban az államtól független energiahatóság szabályozza az áram- és gázpiacot. A képviselõk ?bírálják egyes kormányok túlzott beavatkozási törekvéseit a nemzeti szabályozóik által hozott döntésekbe, mivel ez aláássa független hatósági szerepüket". ?Egy új, európai energiahatóság elõsegítheti a kutatás finanszírozását és a megújuló energiák fejlesztését, fenntarthatja a díjak kiegyenlítõdését és biztosíthatja az energiához való egyenlõ hozzáférést minden polgár számára" – veti fel a jelentés.

Gáztároló helyett megújulóenergia-továbbítás

A képviselõk szerint a meglévõ energiatovábbító hálózatokat úgy kellene fejleszteni, hogy azok képesek legyenek a megújuló energiában gazdag területekrõl a villamos áramot a többi térség felé továbbítani. A saját véleményben a jelentéstevõ az Északi-tengeren felállított szélerõmûvekhez vezetõ tengeralatti kábeleket hozza például. A jelentés amellett érvel, hogy hozzanak létre egy olyan, EU-szintû energiatovábbító hálózatot, amely képes a legmodernebb hírközlési és egyéb informatikai vívmányokban rejlõ lehetõségeket kihasználva optimalizálni az esetleges zavarok elhárítását.

A képviselõk úgy vélik, a nagyobb földgáztároló kapacitások koncentrált kialakítása helyett inkább a rendszer diverzifikálása vinné elõbbre az energiabiztonságot.

Informált fogyasztók

Hálózat

A képviselõk azt várják a tagállamoktól, hogy ne gördítsenek adminisztratív akadályokat az országhatárokon átnyúló energiaszállító rendszerek megalkotása elé. A jelentés ezen felül ?emlékeztet arra, hogy az energiatermelõ, -átvivõ, -tároló és -elosztó létesítmények olyan kritikus infrastruktúrák, amelyek biztonságát és biztonságosságát minden körülmény mellett teljes mértékben meg kell õrizni, és biztosítani kell". 

Tájékoztatni a fogyasztókat

A jelentés sürgeti, hogy a liberalizált energiapiacon megjelenõ fogyasztókat a lehetõ legszélesebb körben informálják a számukra elérhetõ lehetõségekrõl és arról, pontosan miért fizetnek.

Jelentéstevõ: Alejo Vidal-Quadras (EPP-ED, ES)

Jelentés: (A6-0249/2007) – A földgáz és a villamos energia belsõ piacának jövõbeni lehetõségei

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

A vélemény elõadója:

Sophia in t'Veld, Gazdasági és Monetáris Bizottság

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0249&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2089

Alejo Vidal-Quadras

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Vidal-Quadras&partNumber=1&language=HU&id=4308

Az európai energiaipar, közlekedés és egészségügy védelme terrortámadások ellen

A kritikus jelentõségûnek nevezett infrastruktúrát védõ EU-stratégia bevezetésérõl szavaz az EP. A tervezet – többek között – az energiaipart, az egészségügyet, a kommunikációt és a közlekedést sorolja ezen ágazatok közé. A képviselõk szerint a stratégiai fontosságú infrastruktúrát elsõsorban a tagállamoknak és az érintett szereplõknek kell megvédeniük.

Egy 2006-ban az Európai Bizottság által elõterjesztett irányelvtervezet arra kötelezné a tagállamokat, hogy a területükön mûködõ infrastruktúrából jelöljék ki azokat az elemeket, amelyeknek a kritikus jelentõségû európai infrastruktúrához (ECI) kellene tartozniuk. Ezeket ágazatonként, az állam, az érintett szereplõk és a bizottság által felállított kritériumok alapján választanák ki. A lista elkészülte után a tervezett irányelv szerint a tulajdonosoknak és üzemeltetõknek létre kellene hozniuk egy üzemeltetõi biztonsági tervet (operator security plan), mely állandó és szükség esetén bevezetendõ, fokozatos intézkedéseket is tartalmazna. 

Elsõsorban a tagállamoké a felelõsség

A Jeanine Hennis-Plasschaert (liberális, holland) által készített jelentéstervezet elfogadja, hogy szükséges kijelölni az ECI-be tartozó ágazatok listáját és fel kell mérni a biztonsági szükségleteiket, de hangsúlyozza, a védelem kötelezettsége mindenekelõtt a tagállamoké, az üzemeltetõké és a tulajdonosoké. A közösségi megközelítést – mondják a képviselõk – kizárólag akkor szabad alkalmazni, ha az adott kritikus jelentõségû infrastruktúrát legalább három tagállam üzemelteti, vagy az üzemeltetõ országán túl a hatás még legalább két tagállamban is érvényesül.

A képviselõk úgy vélik, az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a tagállamokban párhuzamosan s így feleslegesen elvégzett munkát, valamint az üzemeltetõket és tulajdonosokat terhelõ szükségtelen anyagi és adminisztratív terheket. Ha egy adott berendezést az ECI körébe sorolnak, elképzelhetõ, hogy a már létezõ biztonsági elõírások kielégítik az üzemeltetõi biztonsági terv követelményeit – vélik a szakbizottságban.

A parlamenti szakbizottság egyetértett az EB tervezetének azon részével, amely a szóban forgó berendezésekkel kapcsolatos információk fokozott védelmét írná elõ, meggátolandó az infrastruktúra sebezhetõ pontjainak nyilvánosságra kerülését.

Madrid óta

A kritikus jelentõségû infrastruktúra védelmére létrehozandó stratégiát egyébként az Európai Tanács vetette fel 2004-ben, a madridi merényleteket követõen. A cél az lenne, hogy egy esetleges terrorcselekmény miatt a stratégiai fontosságú infrastruktúrában esett károk minél kevesebb veszteséget okozhassanak az európai gazdaságban és a közbizalomban.

Jelentéstevõ: Jeanine Hennis-Plasschaert (ALDE, NL)

Jelentés: A6-0027/2007- az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelölésérõl, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésérõl szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007., július 9., hétfõ

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0270&L=HU

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5425462

Jeanine Hennis-Plasschaert

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Hennis-Plasschaert&partNumber=1&language=HU&id=28176

PERGER ISTVÁN/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük