Az EP következõ plenáris ülésén Angela Merkel kancellár és José Barroso bizottsági elnök részvételével vitáznak a képviselõk a berlini nyilatkozatról, majd az EU külpolitikájáról. Napirendre kerül Tabajdi Csaba jelentése az új tagállamok mezõgazdaságáról, ezen kívül Koszovó helyzetérõl, az EU saját forrásainak rendszerérõl és az európai labdarúgásról is jelentést fogadnak el a képviselõk 

 Az EP következõ plenáris ülésén Angela Merkel kancellár és José Barroso bizottsági elnök részvételével vitáznak a képviselõk a berlini nyilatkozatról, majd az EU külpolitikájáról. Napirendre kerül Tabajdi Csaba jelentése az új tagállamok mezõgazdaságáról, ezen kívül Koszovó helyzetérõl, az EU saját forrásainak rendszerérõl és az európai labdarúgásról is jelentést fogadnak el a képviselõk 

 

 

Kétnapos, ?mini? plenáris ülést tart az Európai Parlament Brüsszelben március 28-án és 29-én.

 

Szerda délután az Európai Közösség létrejöttének ötvenedik évfordulójára emlékezõ berlini nyilatkozat kapcsán folytat vitát az EP. Felszólal az EU soros elnökségét adó német kancellár, Angela Merkel és az Európai Bizottság elnöke, José Barroso is.

 

Ezt követõen Koszovóról és az EU-nak a rendezésben vállalt szerepérõl (Lagendijk-jelentés) lesz szó, majd az ökológiai termelésrõl és az ökológiai termékek címkézésérõl (Aubert), aztán az Európai Unió saját forrásainak rendszerérõl (Lamassoure) vitáznak a képviselõk.

 

Ez után kerül napirendre a profi labdarúgás jövõjével foglalkozó jelentés (Belet).

 

Szerdán késõ este várható Tabajdi Csaba jelentésének megvitatása. A dokumentum az új tagállamoknak a közös uniós agrárpolitikába történõ integrálásáról szól.

 

Csütörtök reggel az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról szóló vitával indítanak a képviselõk, hogy aztán például az orvosi eszközökrõl szóló irányelvek felülvizsgálatával foglalkozzanak. Ezt követõen, délben szavaznak a jelentésekrõl, ideértve az elõzõ nap tárgyaltakat is.

  

Napirend:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+AGENDA+20070328+SIT+DOC+XML+V0//HU&language=HU

  

MEZÕGAZDASÁG

 

 Tabajdi-jelentés az új tagállamok agrárpolitikai integrációjáról 

 

 

Az új tagállamok közös agrárpolitikába történõ integrációjáról címmel készített véleményadó jelentést a szocialista Tabajdi Csaba. A mezõgazdasági szakbizottságban elfogadott szöveg szerint mind az új, mind a régi tagállamok nyertek a 2004-es bõvítéssel, viszont továbbra sem kiegyenlítettek a versenyfeltételek és az új tagállami termelõk jelentõs nehézségekkel kénytelenek szembenézni. 

 ?A mezõgazdasági és élelmiszer-ágazat mind az új, mind a régi tagállamokban legalább részben nyert a bõvítéssel ? az új tagállamok piaci szereplõi a mezõgazdasági támogatások és a kereskedelmi lehetõségek növekedésének látták hasznát, míg az élelmiszer-feldolgozó ipar és a nemzetközi kereskedelem a régi tagállamokban növekedett? – áll a szövegben.

 

 Sikeres integráció, növekvõ költségek 

 

 

A képviselõk úgy ítélik meg, hogy az új tagállamok integrációja összességében sikeres volt, azonban például ?a beszerzési árak és a támogatások növekedését részben ellensúlyozta a termelési költségek jelentõs emelkedése (többek között az üzemanyag, az energia és a mûtrágya, valamint a növényvédõ szerek és a gépek árainak emelkedése)?.

 

A képviselõk úgy vélik, a bõvítés ?nem rótt elviselhetetlen terhet a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére, nem igényelt jelentõs változásokat a uniós költségvetés tekintetében?. Ugyanakkor ?a piaci és közvetlen kifizetések keretének befagyasztásáról, valamint a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervrõl szóló határozatok azonban 2007-tõl kezdõdõen a szolidaritás elvén alapuló áldozatot követelnek majd az EU?15-öktõl? – áll a szövegben.

 

 Indokolatlan a támogatások szintje közötti nagy különbség 

 

 

A jelentés emlékeztet: a csatlakozási szerzõdések az új tagállamokban nyújtandó közvetlen kifizetésekre hosszú átmenetet (9 év) és alacsony kezdõ szintet (25 százalék) állapítottak meg, miközben a belsõ piaci és a költségvetési hozzájárulással kapcsolatos szabályok teljes mértékben vonatkoznak rájuk. A képviselõk szerint ?az új tagállamok költség- és jövedelemszintjei nem indokolják az ilyen mértékû megkülönböztetést, amely az új tagállamok mezõgazdasági termelõi számára egyenlõtlen versenyfeltételeket teremtett?.

 

A jelentés szerint ?az EU?10-ek és az EU?15-ök különbözõ közvetlen kifizetési szintjei nem biztosítottak azonos feltételeket, ennél fogva a termelõk több új tagállamban még a saját belföldi piacaikon is teret veszítettek, amihez különösen a harmadik országokból érkezõ, a megváltozott vámeljárásnak köszönhetõen megnövekedett behozatal és kivitel által teremtett versenyhelyzet járult hozzá?.

 

 Nemzeti kiegészítõ támogatás 

 

 

Az EP szakbizottsága ?hangsúlyozza, hogy az új tagállamokat kényszerítették a kiegészítõ nemzeti közvetlen kifizetések alkalmazására, amelyek a társfinanszírozás egy formájának és gyakorlatilag a közösségi közvetlen kifizetések renacionalizációjának tekinthetõk, valamint amelyek a különbözõ új tagállamokban súlyos politikai és gazdasági nehézségekhez vezettek, mivel súlyos terheket róttak a nemzeti költségvetésekre és korlátozták az állami támogatási rendszerek alkalmazásának lehetõségét?. A szöveg emlékeztet, az új tagállamok többsége arra kényszerült, hogy közösségi vidékfejlesztési elõirányzataik egy részét átcsoportosítsák a kiegészítõ nemzeti közvetlen kifizetések céljaira.

 

A jelentés szerint ?ahol a specializált mezõgazdasági üzemek döntõ szerepet játszanak a mezõgazdaságban, a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere túlzottan támogatja a szántóföldi növénytermesztést, nem segíti megfelelõen a fenntartható állattenyésztést, valamint nem mozdítja elõ, és nem könnyíti meg a szükséges strukturális változásokat?.

 

A szakbizottság ?hangsúlyozza, hogy a mezõgazdasági politikát közösségi szinten kell tartani a megreformált KAP keretében, és el kell kerülni a KAP renacionalzálását?.

 

 Súlyos következményekkel járhat a kukoricareform 

 

 

A szakbizottság ?súlyos aggodalmát fejezi ki a Bizottságnak a 2007-es évtõl kezdve a kukoricaintervenciós rendszer teljes felszámolására vonatkozó közelmúltbeli javaslata tekintetében?.  ?A kukoricaár-támogatási rendszer korai megszüntetése valószínûleg súlyos következményeket von maga után? – így a szöveg.

 

A képviselõk szerint ?a KAP 2003-as reformjának szellemében mérlegelni kellene, hogy a feldolgozásra szánt bogyós gyümölcsök és csonthéjasok termesztésére területalapú kifizetési rendszert vezessenek be és azt a termelõi szervezetek bevonásának kötelezettségéhez kössék?.

 

A szakbizottság úgy vélte, a bõvítés nem növelte az élelmiszer-biztonsági, az állat- és növényegészségügyi kockázati szintet, sõt ?az új tagállamok illetékes hatóságai munkájának színvonala és hatékonysága bizonyos szempontokból meghaladja az EU-átlagot?.

 

 Javaslatok 

 

 

Bár a jelentés az új tagállamok mezõgazdaságának helyzetére koncentrál, a szakbizottság – részben ezen országok tapasztalatai alapján is – javaslatokat fogalmazott meg a KAP egészére vonatkozóan is. Ezek beépítésére a jelentéstevõ szerint a közös agrárpolitika 2008-as felülvizsgálata és késõbb a 2007-2013-as költségvetési idõszak köztes értékelése is lehetõséget nyújthat.

 

A képviselõk így a következõ intézkedéseket javasolják az unió egészében elõforduló mezõgazdasági problémák kezelésére:

 

a)                  a közvetlen kifizetések felülvizsgált rendszerének bevezetése, beleértve olyan új intézkedéseket, mint az önkéntes alapon újból a termeléshez való kapcsolás lehetõsége; a kifizetések kiterjesztése új ágazatokra és kedvezményezettekre (például feldolgozásra szánt bogyós gyümölcsûek)

b)                  kiegészítõ, vagy szabadon választható, regionális vagy ideiglenes piaci intézkedések közösségi finanszírozással,

c)                  az uniós költségvetésbõl finanszírozott nemzeti borítékok rendszerének alkalmazása a megreformálandó ágazatokban (bor, gyümölcs és zöldség),

d)                  a termelõi szervezetek fokozottabb támogatása és erõs ösztönzése, valamint az egyes országokban fellelhetõ akadályok megszüntetése e szervezetek számára,

e)                  a termelõi szervezetek közötti, határokon átnyúló együttmûködés támogatása,

f)                    hatékony mezõgazdasági válság- és kockázatkezelési rendszer bevezetése a nemzeti borítékokból folyósított közösségi pénzügyi támogatással,

g)                  a belsõ piac erõsítése közösségi minõségi szabványokkal, értékesítési, verseny-, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szabályokkal,

h)                  a vidékfejlesztési rendszer és a vidékfejlesztési rendszer finanszírozásának megerõsítése,

i)                    az állami támogatásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele

 

A jelentés szerint egyébként ?a biomassza- és a bioenergia-termelés stratégiai szerepet fog betölteni az uniós mezõgazdasági szektor jövõjében?, ezért a szakbizottság ?megfelelõ uniós finanszírozást kér a biomassza-termelés támogatására az élelmiszer és takarmány termesztésére már nem használt földeken?.

 

  HÁTTÉR 

 

 

A 2004-es, tízes bõvítéssel (ekkor lépett be az Európai Unióba Magyarországon kívül Észtország, Lettország, Litvánia,, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta) az unió mezõgazdasági területe 27, a mezõgazdasági munkavállalók száma viszont 57 százalékkal növekedett.

 

A 2004-es adatok szerint az új tagállamokban a teljes terület 22 százalékát hasznosítja a mezõgazdaság, míg ez a régi tagállamokban csupán 4 százalék. A mezõgazdasági munkások aránya a teljes dolgozó lakossághoz képest az új tagállamokban 13, a régiekben pedig 1,6 százalék. A mezõgazdaság részesedése a GDP-bõl 2,8, illetve 1,6 százalék.

 

 Stabilizált a KAP 

 

 

A jelentés indokolása szerint a gabona-, cukorrépa-, marhahús- és tejágazatban a KAP szabályai stabilizálták az árakat és a piacokat. A mezõgazdasági jövedelmek jelentõsen növekedtek az új tagállamokban. Ugyanakkor csak bizonyos mezõgazdasági és élelmiszerárak növekedtek, mivel a csatlakozás elõtt már jelentõs árkiegyenlítõdés ment végbe.

 

A 2007?2013-as pénzügyi tervvel kapcsolatban az indokolás megjegyzi: 2013-ra a közös uniós költségvetésbõl származó, új tagállamok számára juttatandó közvetlen kifizetések és vidékfejlesztési elõirányzatok részaránya csupán 19 százalékra emelkedik, miközben a mezõgazdaságilag hasznosított terület 30, a mezõgazdasági foglalkoztatottak 50 százaléka a 12 (ideértve Romániát és Bulgáriát is) új tagállamban lesz található.

 

A bõvítés után nyolc új tagállam választotta az egységes területalapú kifizetési rendszert (SAPS). Ezek a területalapú, a termeléstõl teljesen elválasztott, átalányként folyósított SAPS-kifizetések az indokolás szerint eredményesnek bizonyultak.

 

 Nyertes a gabona-, vesztes a sertéságazat 

 

 

A szöveg szerint az új tagállamokban a gabonatermesztés a KAP legnagyobb nyertesévé vált, a marhahús és a tej ágazat viszont vegyes képet mutat, miközben a sertés- és baromfiágazat hatalmas kihívásokkal néz szembe. Utóbbiak ugyanis gyakorlatilag nem kapnak közösségi segítséget, és a nemzeti támogatás szintje is korlátozott, miközben növekedtek a termelési költségek.

  

Jelentéstevõ: Tabajdi Csaba (PES, HU)

Jelentés: A6-0037/2007

Téma: Az új tagállamok integrációja a KAP-ba

Szakbizottság: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 28., szerda

 A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0037&L=HU

 

Jogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2042

 

Tabajdi Csaba

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Tabajdi&partNumber=1&language=HU&id=23808

 

  Ökológiai termékek: szigorú fogyasztóvédelmi követelményeket akar az EP  

Az ökológiai termelésrõl szóló rendeletjavaslat fõ célja a fogyasztói bizalom erõsítése. Ennek érdelében szigorú feltételekhez kötnék, mit lehet ökológiai terméknek nevezni. Egyáltalán nem tartalmazhatna például genetikailag módosított szervezetet (GMO), és szintetikus növényvédõ szereket sem lehetne használni az elõállításuknál. A megfelelõ termékeket ?ökológiai? feliratú logóval lehetne ellátni.

 

A mezõgazdasági termékek ökológiai termelésérõl, valamint a mezõgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekrõl készített rendeletjavaslatot tárgyalja konzultációs eljárásban (tehát gyakorlatilag tanácsadóként) az EP. A jelentéstevõ a zöldpárti, francia Marie-Hél?ne Aubert.

Mi az ökológiai termelés? 

 

 

?Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszertermelésbõl álló átfogó rendszer, amely a fenntartható termelés minden szempontját tekintetbe veszi és egyensúly kialakítására törekszik?. Emellett ?egyesíti a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintû biodiverzitást, a természeti erõforrások megõrzését és a magas szintû állatjóléti szabványok alkalmazását?.

 

Az ökológiai termelés célja, hogy ?természetes módszerekkel javítsa a talaj termõképességét?, valamint, hogy megfelelõ termékeket állítson elõ azon fogyasztók számára, akik elõnyben részesítik a természetes anyagok és eljárások felhasználásával elõállított termékeket.

 

Az EP szakbizottsága szerint ?a bizonyítottan bevált gyakorlatok alapján az ökológiai termelés fejlõdését tovább kellene segíteni különösen a talaj termékenységének fokozásával, a vetésforgó alkalmazásával, illetve a helyi vetõmag-tartósítás, valamint a víz- és energiatakarékos eljárások és az ökológiai termelésnek jobban megfelelõ új technológiák és anyagok használatának támogatásával?.

 

A képviselõk szerint ugyanakkor ?a szintetikus növényvédõ szerek használata összeegyeztethetetlen az ökológiai termeléssel?.

 

 Állattenyésztés 

 

 

?Az ökológiai állattenyésztésnek tiszteletben kell tartania a magas szintû állatjóléti szabványokat, és ki kell elégítenie az állatok fajspecifikus viselkedési szükségleteit, az állategészségügynek pedig a betegségmegelõzésen kell alapulnia? – áll a szövegben.

 

A tenyésztett fajták kiválasztásakor ?elõnyben kell részesíteni a hosszú élettartammal rendelkezõ, betegségeknek ellenálló és lassú növekedésû törzseket és az õshonos regionális fajtákat? – vélik a képviselõk, hozzátéve: ?az állategészség megóvásának azon kell alapulnia, hogy erõsítsük az állatok természetes immunológiai védelmét és erõnlétét, valamint a megfelelõ fajok és állattartási módszerek kiválasztását?. Az egyik módosítás szerint az ökológiai termelésben ?hús- és csontliszt nem adható takarmányként élelmiszer elõállításához használt állatoknak?.

 

 Megelõznék a génmódosított növényekkel való szennyezõdést 

 

 

Az Európai Bizottság szabályozása szerint csak olyan terméket lehet ökológiainak nevezni, amelyben egyáltalán nincs GMO, illetve – ha nem szándékosan tartalmaz ilyet – akkor sem éri el aránya a 0,9 százalékot. Az EP-képviselõk még szigorúbbak lennének, és egyáltalán nem engednének kivételt.

 

Az elõvigyázatosság és a ?szennyezõ fizet? elve alapján a tagállamoknak létre kell hozniuk a szükséges jogszabályi keretet, hogy megelõzzék az ökológiai termékek GMO-kkal való szennyezését. A gazdaság szereplõinek minden szükséges óvintézkedést meg kell tenniük a GMO-kkal való véletlen, vagy technikailag nem elkerülhetõ szennyezõdés megelõzésére – áll a jelentésben

 

?Ha a takarmányok gyártói harmadik féltõl vásárolt összetevõket és adalékanyagokat használnak fel ökológiai tartású állatok takarmányának elõállításához, az eladónak a takarmányok gyártói kérésére írásban igazolnia kell, hogy a beszállított termékeket sem részben, sem egészében nem GMO-kból vagy azokkal állították elõ? – így az egyik parlamenti javaslat.

 

 Uniós logó az ökológiai termékeknek 

 

 

A képviselõk azt szeretnék, ha csak olyan terméket lehetne ökológiainak nevezni, amely ?mezõgazdasági eredetû összetevõinek legalább 95 tömegszázaléka ? a hozzáadott víztõl és sótól eltekintve ? ökológiai?.

 

Az Európai Bizottság meghatároz majd egy közösségi logót, amelyet a megfelelõen ?elõállított és ellenõrzött, vagy importált termékek címkézésében, megjelenítésében és reklámozásában kell használni, és amely az egész EU-ban az ökológiai termékek azonosítására szolgáló fõ jelzés?. A címke felirata az Európai Bizottság elképzelése szerint ez lenne: ?EU ÖKOLÓGIAI? (angolul: ?EU ORGANIC?). A szakbizottsági képviselõk elhagynák az EU szót a logóról.

  

Jelentéstevõ: Marie-Hél?ne Aubert (Greens/EFA, FR)

Jelentés: A6-0061/2007

Téma: Ökológiai termelés és ökológiai termékek címkézése

Javaslat a Tanács rendeletére az ökológiai termelésrõl és az ökológiai termékek címkézésérõl

Szakbizottság: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. március 28., szerda

 A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0061&L=HU

 

Jogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0278

 

Marie-Hél?ne AUBERT

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28213&language=hu  

SPORT

 

 Átláthatóbb, EU-szintû szabályozást a labdarúgásban 

 

?Az európai hivatásos labdarúgás jövõjét fenyegeti a gazdasági erõ és a sportbeli hatalom egyre növekvõ összefonódása? – áll egy az EP plenáris ülése elé kerülõ jelentésben. A képviselõk egységes európai szintû szabályozást sürgetnek a labdarúgás szabályozására. A szakbizottság kiemelten védené a fiatal játékosokat, és szót emel azért is, hogy a focimeccseket ne kódolt, hanem mindenki számára elérhetõ csatornákon közvetítsék. 

Felerõsödött a jogbizonytalanság az európai labdarúgásban – állapítja meg az EP kulturális és oktatási szakbizottságának jelentése. Bár a jelentés nem kívánja megfosztani a klubokat a bírósági úton történõ jogérvényesítéstõl, a dokumentum szerint szerencsésebb lenne, ha az irányítás nemzeti és európai szinten összehangoltabb önszabályozáshoz vezetne.

 

 Egyre erõsebbek az üzleti szempontok 

 

 

Az átláthatatlanságot a jelentés szerint fõleg az okozza, hogy a professzionális labdarúgást egyre inkább meghatározzák az üzleti szempontok, ugyanakkor – a sport speciális jellegénél fogva – mûködése mégsem írható le teljes egészében a másutt megfigyelhetõ piaci mechanizmusokkal.

 

?Az Európai Unió éves GDP-jének 3-4 százalékát a sport teremti meg, és a sportra általában átlagosan évi 4 százalékos növekedési arány jellemzõ? – írja a jelentéshez fûzött indokolásában az elõterjesztõ, Ivo Belet (néppárti, belga). A jelentés szerint a jogbizonytalanság ?nemcsak gazdasági szempontból jelent problémát, hanem különösen a labdarúgás társadalmi, kulturális és nevelésben betöltött szerepe tekintetében is, egyidejûleg csökkenti a szurkolók érdeklõdését és a támogatás növelésére irányuló törekvéseket is, valamint aláássa a tisztességes játék (fair play) elvét.?

 

A jelentés ?javasolja, hogy a nemzeti és európai politikai és sportot felügyelõ hatóságok határozott fellépéssel biztosítsanak nagyobb átláthatóságot és jobb irányítást az európai hivatásos labdarúgásban?. A dokumentum szerint ?megfelelõbb társadalmi párbeszéd révén a hivatásos labdarúgókat és szakszervezeteik képviselõit is szorosabban be kell vonni a labdarúgás irányításába?.

 

 Pénzmosás, dopping, bunda, prostitúció 

 

 

A  jelentés ?kéri a Tanácsot, hogy dolgozzon ki és fogadjon el intézkedéseket a labdarúgást veszélyeztetõ bûncselekmények, beleértve a pénzmosás, a tiltott fogadások, a dopping és a mérkõzések eredményérõl való megállapodások, valamint a fõbb labdarúgó-eseményeket kísérõ kényszerprostitúció elleni küzdelem céljából?.

 

A szöveg ?kiemeli a sporton keresztül történõ nevelés jelentõségét és a labdarúgás azon képességét, hogy segíteni tudja a hátrányos szociális helyzetben lévõ fiatalok társadalomba való beilleszkedését?. Mindazonáltal a szöveg óv a túl fiatal korú játékosok szerzõdtetésétõl, ez ugyanis a képviselõk szerint a gyermekkereskedelem veszélyét is felveti. A 16 évesnél idõsebb, olykor külföldrõl szerzõdtetett játékosok esetében biztosítani kell, hogy ne kerüljenek teljes egészében az õket foglalkoztató labdarúgó klubtól függõ helyzetbe és a végül nem kiválasztott játékosok sikeres társadalmi integrációját is meg kell oldani – olvasható a jelentésben.

 

 Ingyenes közvetítést 

 

 

A dokumentum a már felnõtt korú labdarúgókról így ír: ?A munkaügyi jogszabályok hatékonyabb végrehajtására van szükség valamennyi tagállamban annak biztosítása érdekében, hogy a hivatásos játékosok valamennyi jogukat szabadon gyakorolhassák és munkavállalói kötelezettségeiket teljesítsék?. Az európai professzionális labdarúgók mintegy felének nincs aláírt munkaszerzõdése – említi meg az elõterjesztõ a jelentéshez fûzött indoklásában. A rasszizmusmentes munkahely joga mindenkit megillet, még a labdarúgókat is – olvasható a jelentésben.

 

A fogyasztók érdekében a jegyek tisztességes és megkülönböztetés-mentes árusítása mellett foglal állást a dokumentum. A képviselõk azt szeretnék, ha a labdarúgó-mérkõzések közvetítése mindenki számára hozzáférhetõ, tehát nem kódolt televíziós csatornákon történne. A közvetítésekbõl befolyt jogdíjak méltányos elosztása szintén célkitûzésként szerepel a dokumentumban.

 

 A veszélyes szurkolók adatait is védenék 

 

 

A labdarúgással kapcsolatos nemzeti információs pontok vandál szurkolók személyes adataihoz való hozzáférését szigorítaná egy osztrák kezdeményezésre elfogadandó, Giusto Catania (GUE/NGL, olasz) által készített parlamenti jelentés. Egy 2002-es európai tanácsi határozat rendelkezik a veszélyes szurkolók személyes adatainak kezelésérõl. Az osztrák kezdeményezés annyi módosítást jelent, hogy az adatokat a rendvédelmi hatóságok csak kifejezetten a labdarúgó mérkõzésekkel kapcsolatban végzett bûnmegelõzési és bûnüldözési tevékenység során használhatnák fel. Az osztrák elõterjesztéshez fûzött vélemény megállapítja, ?hogy a labdarúgó-mérkõzések mindig is a szurkolók jelenlétében fognak zajlani, ezért olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lehetõvé teszik, hogy a labdarúgó-mérkõzésekre a lehetõ legteljesebb nyugalomban, az erõszak és a fajgyûlölet megnyilvánulásait elkerülve kerüljön sor?.

  

Jelentéstevõ: Ivo Belet (EPP-ED, BE)

Jelentés: A6-0036/2007

Téma: A profi labdarúgás jövõje Európában

Kulturális és Oktatási Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 28., szerda

 A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0036&L=HU

 

Jogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2130Ivo Belet

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28257&language=hu

 

Jelentéstevõ: Giusto Catania (GUE/NGL, IT)

Jelentés: A6-0052/2007

Téma: Biztonság a labdarúgó-mérkõzéseken

Az Osztrák Köztársaság kezdeményezése: a Tanács határozata a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkõzésekkel kapcsolatos biztonságról szóló, 2002. április 25-i 2002/348/IB tanácsi határozat módosításáról

Szakbizottság: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. március 28., szerda

 A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0052&L=HU 

Jogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0806 

Giusto Catania

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28979&language=hu

  

INTÉZMÉNYEK

 

 Vita a berlini nyilatkozat után 

 

Március 28-án, szerdán az EP-képviselõk a római szerzõdés 1957-es aláírásának ötvenedik évfordulójára kiadott berlini nyilatkozatot vitatják meg. Felszólal Angela Merkel, német kancellár is. 

Az unió 2007. március 25-én ünnepli az Európai Közösséget létrehozó római szerzõdés aláírásának ötvenedik évfordulóját. Az EU-tagállamok a mostani elnökséget adó ország fõvárosában, Berlinben adnak ki ünnepélyes nyilatkozatot, amelyben hitet tesznek az európai értékek mellett, és iránymutatást fogalmaznak meg az unió elõtt álló kihívások – energiabiztonság, klímaváltozás, szociális modell – kapcsán. 

 

A szerdai parlamenti vitában a képviselõk mellett felszólal Angela Merkel német kancellár és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.

 

A parlament március 14-én tartott plenáris vitát arról, mit látnának szívesen az EP-képviselõk a berlini nyilatkozatban.

 

A március 14-ei EP-vita összefoglalója

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/4038-071-03-11-20070309BRI03996-12-03-2007-2007/default_p001c001_hu.htm

  

KÜLKAPCSOLATOK

 

 Vita az EU külpolitikájáról 

 

Javier Solana, az uniós kül- és biztonságpolitika fõképviselõje is részt vesz azon a plenáris ülésen, amelyen az EP a terület 2007-es kilátásait vitatja meg. Solana szól majd a Lengyelországba, illetve Csehországba telepítendõ rakétavédelmi rendszerrõl is. 

Az EP külügyi bizottsága két nappal a vita elõtt, március 27-én fogadja el Elmar Brok (néppárti, német) jelentését a közös kül- és biztonságpolitikáról.

 

  Koszovó: sem felosztás, sem unió 

 

Meghatározó szerepet kíván játszani az Európai Unió Koszovó státuszának végleges rendezésében – állapítja meg az EP külügyi bizottsága által készített jelentés. A szöveg szerint Koszovó multietnikus jellegének fenntartására még jó ideig szükség lesz nemzetközi katonai jelenlétre. A képviselõk biztosítanák a rendezéshez szükséges anyagi forrásokat. 

?Tekintettel Koszovó stratégiai fekvésére az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a jogállás rendezése végrehajtásának figyelemmel kísérésében, szavatolásában és megkönnyítésében, valamint a koszovói demokratikus intézmények létrehozásának és megszilárdításának elõsegítésében" – olvasható a szakbizottsági jelentésében. ?Az EU hozzájárulásának azonban a rendezés során bizonyos minimumkövetelmények teljesítésétõl kell függenie? – teszik hozzá a képviselõk.

 

A Joost Lagendijk (zöldpárti, holland) által elõterjesztett jelentés szerint Koszovó kapcsán ?a tárgyalások útján történõ rendezésnek nemzetközi prioritásnak kell lennie?. A terület végleges státuszát megnyugtatóan az ENSZ BT határozata rendezhetné, ennek azonban összhangban kell lennie az Unió szempontjaival. Ahogy egy 2005-ös állásfoglalás fogalmaz: ?nem lehet visszatérni sem az 1999 márciusa elõtti állapothoz, sem Koszovó bármilyen felosztásához, sem Koszovó bármely más országgal vagy bármely országrésszel való bármilyen uniójához?.

 

Az EP azt szeretné, ha Koszovóban minden nemzetiség stabil jogi alapokon nyugvó, kiterjedt önkormányzatisággal rendelkezne, és az iskolákban az oktatás nem csak szerb és albán, hanem roma nyelven is folyna. A roma és a skáli etnikum jogainak tiszteletben tartását a jelentés külön kiemeli, és szorgalmazza a lakhelyükrõl elûzött menekültek helyzetének megnyugtató rendezését. A képviselõk elfogadják, hogy a koszovói szerb önkormányzatok külön kapcsolatot tartsanak fenn Belgráddal, ennek a kapcsolatnak azonban átláthatónak kell lennie, és nem veszélyeztetheti Koszovó önállóságát.

 

A jelentés felhívja a Koszovóban élõ szerb nemzetiség és a szerb kormány figyelmét, hogy a térségben élõ szerb nemzetiségû népesség érdeke is Koszovó státuszának megnyugtató rendezése.

 

A politikai berendezkedés demokratikus kialakításán túl a terület fenntartható fejlõdését az unió a gazdasági alapok megteremtéséhez kötné, ezért olyan megállapodás elfogadását szorgalmazza, mely ?hozzáférést biztosít Koszovó számára a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez, és ezáltal lehetõvé teszi a gazdasági  felzárkózás megindítását és a munkahelyteremtés feltételeinek létrehozását?.

 

A jelentés felhívja a térség országait, tevékenyen vegyenek részt Koszovó helyzetének rendezésében. A válság megoldása érdekében véglegesen rendezni kell minden határvitát. A dokumentum külön is ?felhívja Szerbia kormányát annak elismerésére, hogy a jövõ a Koszovóval fenntartott szoros és átlátható kötelékek fejlesztésében rejlik az elmélyített regionális integráció és a jövõbeni EU-tagság közös kilátásának összefüggésében?.

 

A jelentés szerint a nemzetközi civil és katonai jelenlétre a végleges rendezés lezajlásáig szükség lesz.

 

Az EP ?készen áll az EU jövõbeni koszovói részvételének finanszírozásához szükséges kiegészítõ források rendelkezésre bocsátására a jogállás végleges rendezésének végrehajtása és Koszovó európai kilátásainak támogatása céljából, amennyiben? többek között ?az ENSZ Biztonsági Tanácsa által támogatott jogállási rendezés megfelelõen figyelembe veszi az Unió közös álláspontját?.

 

A tervezett EP-állásfoglalás ?támogatja azt a nézetet, amely szerint hosszú távon a Koszovó jövõbeli jogállása tekintetében talált megoldás abban is rejlik, hogy Szerbia és Koszovó balkáni szomszédaikkal együtt az EU részévé válnak, mivel a Nyugat-Balkán jövõje az Európai Unióban rejlik?.

  

Jelentéstevõ: Joost Lagendijk (Greens/EFA, NL)

Jelentés: (A6- /2007)

Téma: Koszovó jövõje és az EU szerepe

Szakbizottság: Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 28., szerda

 A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/sidesSearch/sipadeMapUrl.do?PROG=REPORT&language=HU&startValue=0

 

Jogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2267

 

Joost Lagendijk

http://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=2329&language=hu

 

KÖLTSÉGVETÉS

Az uniós saját források új rendszere 2014-tõl 

 

Két fázisban teljesen újraszabályozná az Európai Unió forrásait egy 2014-tõl bevezetendõ új mechanizmus – olvasható egy az EP elé kerülõ jelentésben. A fõ cél: visszatérni a saját EU-forrásokhoz – a tagállami befizetések helyett. Egyelõre nincs szó EU-adó bevezetésérõl. Eltörölnék viszont a briteknek járó visszatérítést és az egyéb ?különalkukat?. 

Újra saját forrásaiból kívánja finanszírozni az unió mûködését az EP – áll a parlament elé kerülõ, Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett jelentésben.

 

Eredetileg ?az 1957. március 25-ei római szerzõdés értelmében az Európai Gazdasági Közösséget csak egy átmeneti idõszakban kellett volna finanszírozniuk a tagállami hozzájárulásoknak, amit a saját források rendszerére történõ átállásnak kellett volna követnie? – magyarázza a jelentés indokolása. ?Ez az átállás végül 1970. április 21?22-én történt meg, amikor az Európai Tanács arról állapodott meg Luxembourgban, hogy megszünteti a tagállami hozzájárulásokat és két valódi saját forráson ? mezõgazdasági lefölözéseken és vámokon ? alapuló új rendszert vezet be, amelyet egy harmadik, a hozzáadottérték-adón (HÉA) alapuló forrás egészít ki?.

 

Mára azonban ott tartunk, hogy 70 százalékban a tagállami befizetésekbõl mûködik az unió, ami ellentétes a közösséget létrehozó római szerzõdéssel. A képviselõk az eredeti elgondoláshoz kívánnak visszatérni, az új mechanizmust pedig két fázisban vezetnék be.

 

 Átláthatatlan különalkuk, brit visszatérítés 

 

 

A jelenlegi gyakorlat egyik nagy hibája a jelentés szerint, hogy az átláthatatlan különalkuknak köszönhetõen szinte követhetetlen, mely tagállam mekkora mértékben járul hozzá az unió mûködéséhez. Ráadásul az olykor ?megalázó? alkudozások miatt egyáltalán nem biztosított az igazságos teherviselés. A jelentés többször említi példaként a Nagy-Britanniának járó visszatérítést (rebate), melynek köszönhetõen a nyolcvanas évek közepétõl a britek az uniónak befizetett összeg jó részét kompenzációként visszakapják. Az új rendszer kategorikusan kizárna minden hasonló eljárást.

 

A mostani rendszer másik nagy hibája a képviselõk szerint, hogy az egyes tagállamok esetleg csak a saját érdekükben lévõ politikákat hajlandóak finanszírozni.

 

A jelentés problémaként említi azt is, hogy a polgárok számára teljességgel átláthatatlan és érthetetlen a mostani szabályozás.

 

Az új mechanizmus nem eredményezheti a jelenlegi EU-költségvetés nagyságrendi változását – mondja ki a szöveg.

 

 A reform elsõ fázisa: a nemzeti hozzájárulások rendszerének javítása 

 

 

?Az ideiglenes és átmeneti elsõ fázis a nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerének javításához vezetne, amelyre az alábbi politikai elvek alkalmazandók:

 

  • a tagállamok közötti egyenlõség
  • egyszerû megjelenítés mind a választott képviselõk, mind a polgárok számára
  • szolidaritás és egyenlõ méltóság a tagállamok között
  • politikai kapcsolat megteremtése a bevételek reformja és a kiadások felülvizsgálata között, amint azt az intézményközi megállapodás helyesen tartalmazza
  • a rendszer ideiglenes és átmeneti jellege

 

A szöveg ?hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tökéletesített rendszert a lehetõ legegyszerûbb formában jelenítsék meg annak érdekében, hogy az európai polgárok számára érthetõ és átlátható legyen?.

 

Ám a jelentés ?rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszernek a javasolt kétlépéses megközelítés elsõ szakaszában kialakított javított változatát ideiglenesnek és átmenetinek kell tekinteni, mivel a tagállami hozzájárulások rendszerének alapvetõ hiányosságai miatt ez politikailag tarthatatlan?.

 

 A reform második fázisa: a saját források új rendszere 

 

 

?A meglévõ mechanizmusok helyettesítése érdekében a közösségi bevételek reformjának célját az Európai Unió valódi saját forrása megteremtésének kellene jelentenie. E célkitûzés és az ennek elérésére irányuló javaslatok egyáltalán nem forradalmiak, hanem csupán az alapító szerzõdések betûjét és szellemét igyekeznek újraéleszteni? – írja a jelentés.

 

Az új rendszer sarokkövei az alábbiak lennének:

 

  • A tagállamok adószuverenitása elvének teljes tiszteletben tartása
  • Adósemlegesség
  • Az uniós költségvetés nagyságrendjének változatlansága
  • Az új rendszer fokozatos bevezetése
  • Egyértelmû politikai kapcsolat teremtése a bevételek reformja és a kiadások reformja között

 

A képviselõk nemcsak a bevételek, hanem a kiadások szerkezeti reformját is elvárják.

EU-adó: még nem  

 

 

A dokumentum szerint ?rövid távon még nem érkezett el az ideje egy új, valódi európai adónak?.

  

Jelentéstevõ: Alain Lamassoure (EPP-ED, FR)

 Jelentés: A6- /2007

Téma: Az Európai Unió saját forrásainak jövõje

Az Európai Unió saját forrásainak jövõje

Szakbizottság: Költségvetési Bizottság 

Vita: 2007. március 28., szerda

 A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0066&L=HU

 

Jogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2205 

Alain Lamassoure

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1204&language=hu 

 

 

 Költségvetési iránymutatások 2008-ra 

 

Az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetérõl készített jelentést a költségvetési szakbizottság. A dokumentum szerint az intézmények költségvetésének 2008-ban nem szabadna jelentõsen emelkedniük, mivel az új tagállamok miatt szükséges létszámemelések és bõvítések már megtörténtek. 

Az Európai Parlament, a Tanács, a Bíróság, a Számvevõszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Ombudsman, valamint az Európai Adatvédelmi Biztos 2008-as költségvetésével foglalkozik a néppárti, finn Ville Itälä által készített jelentés.

 

A szöveg megjegyzi, 2008-as az elsõ olyan költségvetés, ?amelynek nem kell a bõvítéshez, új nyelvek bevezetéséhez vagy más, komolyabb adminisztratív következményekkel járó eseményhez hasonló kihívással szembenéznie?.

 

A szöveg szerint elsõsorban a bõvítés eredményeként az intézmények költségvetése az elmúlt négy év során közel 18 százalékkal növekedett.

 

A képviselõk véleménye az, hogy ?az intézmények 2008-as költségvetésének elviekben az elõzõ évi költségvetéshez közeli szinten kellene maradnia, mivel semmilyen, a növelést indokoló jelentõsebb esemény (bõvítés, új nyelvek) nem várható?.

 

A szakbizottság garantálná, hogy az EP-képviselõk a legjobb nyelvi szolgáltatásokat kapják, azt szeretné, ?ha valamennyi képviselõ ? az újak is ? garantáltan a legjobb nyelvi szolgáltatásokat kapná?.

 

A jelentésben a képviselõk ?sajnálják, hogy a hivatalvezetés földrajzilag három különbözõ helyszínre van szétszórva és ez mûködési költségek tekintetében többletkiadással jár, különösen ami az egyik munkahelyrõl a másikra való utazást illeti?.

 

Az EP ?javítani kívánja az európai polgároknak az Európai Parlament jogalkotási és döntéshozatali folyamatban betöltött szerepérõl, az európai politika terén folytatott tevékenységeirõl, valamint a képviselõk és képviselõcsoportok tevékenységeirõl szóló tájékoztatására szolgáló eszközöket?.

 

A jelentés szerint, ?a létszámtervnek fõként a két utóbbi bõvítéssel és a hivatalos nyelvek számának bõvülésével összefüggõ közelmúltbeli (négy év alatt 21 százalékos) növekedése után az intézménynek valószínûleg a mûködéséhez elegendõ humán erõforrás áll rendelkezésére?.

 

A szakbizottság biztonságosabb, új belépõkártya-rendszert, vezetne be, és ösztönözné az elektronikus aláírás használatát.

  

Jelentéstevõ: Ville Itälä (EPP-ED, FI)

Jelentés: A6- /2007

Téma: 2008-as költségvetési iránymutatások

Költségvetési Bizottság 

Eljárás: költségvetés

Vita: 2007. március 28., szerda

 A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/sidesSearch/sipadeMapUrl.do?PROG=REPORT&language=HU&startValue=0

Jogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2013 

Ville Itälä

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28313&language=hu 

 

 

Perger István/Eu Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük