Az EP-képviselõk hatékonyabb közlekedéspolitikát és hozzá jobb finanszírozást szeretnének, ennek hiányát ugyanis szerintük az európai gazdaság is megsínyli. A plenáris ülés csütörtökön szavazta meg a néppárti Barsiné Pataky Etelka jelentését, amelynek címe: Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára.

 Az EP-képviselõk hatékonyabb közlekedéspolitikát és hozzá jobb finanszírozást szeretnének, ennek hiányát ugyanis szerintük az európai gazdaság is megsínyli. A plenáris ülés csütörtökön szavazta meg a néppárti Barsiné Pataky Etelka jelentését, amelynek címe: Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára.

Az EP a Barsiné Pataky Etelka által jegyzett jelentéssel az Európai Bizottság ?Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára – Az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálata" címû közleményére adott választ.

A jelentést csütörtökön, 544 igen, 44 nem szavazattal fogadta el az Európai Parlament Strasbourgban.

Öt évvel az ?Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni" címû 2001. évi fehér könyv közzététele után a jelenlegi félidei felülvizsgálat kiváló alkalmat jelent az összegzésre, valamint az új módszerek és sarokkövek kijelölésére – írja a jelentés indokolásában Barsiné.

Kockázatot jelent a tétlenség

A jelentéstevõ szerint az európai közlekedési jogalkotásban dinamikusabb jogalkotásra lenne szükség a fehér könyv fõ célkitûzéseinek eléréséhez. A képviselõnõ úgy véli, ?a közlekedés mint szolgáltatás kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdaságban és a társadalomban, és nem lehet elválasztani ezektõl". ?Ha nem kerül sor az európai közlekedéspolitika megújítására és az új kihívásokhoz való hozzáigazítására, akkor a növekvõ zsúfoltság, a környezeti nyomás és a társadalmi fenntarthatóság problémája súlyos akadályt jelent majd Európai gazdasági növekedése és jóléte számára" – teszi hozzá.

A jelentés ?hangsúlyozza, hogy az európai gazdasági növekedésre nézve jelentõs kockázatot jelent az infrastruktúra terén huzamos ideje megmutatkozó pénzügyi passzivitás". Ezért a képviselõk felszólítják az Európai Bizottságot, ?a hétéves európai költségvetés 2008-as felülvizsgálata során tegyen javaslatokat a finanszírozási formák új, alternatív és innovatív módszerekkel való kiegészítésére.

Szabályozás csak, ha muszáj

A jelentés fõbb pontjai közül Barsiné kiemeli: javítani kell az együttmûködést a közlekedéspolitika szintjei között, és jobb szabályozásra van szükség, vagyis csak azokon a területeken legyen európai szintû szabályozás, ahol ez nyilvánvaló hozzáadott értéket eredményez.

Európának kreatívabb és bátrabb finanszírozási megoldásokra van szüksége, ugyanis a képviselõk szerint a kulcsfontosságú európai projektek végrehajtására hiányzik az infrastruktúrák finanszírozása és a politikai támogatás, miközben a közlekedési igény a vártnál gyorsabban nõ.

Intelligens közlekedés

A jelentés szerint ?a jövõbeni közlekedéspolitikának optimalizálnia kell az egyes közlekedési módok képességét a tiszta és hatékony közlekedés célkitûzéseinek elérésére". A parlament kiemelten ösztönözné a közlekedésszervezést, a logisztikát és biztonságot javító, hatékony és környezetbarát ?intelligens közlekedési rendszerek" elterjedését.

Barsiné: több és bátrabb közlekedésfinanszírozás kell

A kedd esti parlamenti vitában a jelentéstevõ azt mondta, ?az elmúlt évek tapasztalata, hogy a közlekedéspolitika gyenge pontja a szabályozás alkalmazásában van. A megvalósításra pedig nemegyszer jelentõs késéssel, esetenként hiányosan vagy egyáltalán nem kerül sor".

Barsiné azt mondta, fenntartható szállítási módokra, logisztikára van szükség. A jelentéstevõ kiemelte: ?az európai közlekedésnek több közösségi finanszírozásra, több tagállami finanszírozásra, bátrabb pénzügyi megoldásokra, és fõleg politikai támogatásra van szüksége, hogy kulcsfontosságú projektjeit megvalósítsa".

A jelentéstevõ szólt a 2004-es és a 2007-es bõvítésrõl, amelyek ?jelentõsen növelték a különbségeket Európán belül és a sokféleséget is, amit az európai jogalkotásban sokkal gondosabban kell elemezni". ?A kohéziót biztosító források teljes körû kihasználása minden szint és minden intézmény közös felelõssége kell, hogy legyen" – tette hozzá.

Barsiné kitért arra is, hogy ?megnõtt és folyamatosan növekszik a közlekedés klímaváltozásra gyakorolt hatása". A képviselõnõ azt mondta, ?bár a tavaszi tanácsülés tiszteletreméltó általános célokat fogalmazott meg, ezek gyakorlati átültetése az elõttünk álló jogszabályalkotás az elkövetkezõ idõszak feladata".

Jelentéstevõ: Barsiné Pataky Etelka (EPP-ED, HU)

Jelentés: (A6-0190/2007) – A mozgásban lévõ Európáért – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára

A mozgásban lévõ Európáért – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2227

Barsiné Pataky Etelka

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Barsi-Pataky&partNumber=1&language=HU&id=28136

Becsey-jelentés a 2008-2012-es uniós statisztikai programról

Az Eurostat által elkészített hetedik középtávú uniós statisztikai programról a néppárti Becsey Zsolt készített parlamenti jelentést. Ezt az EP együttdöntési eljárásban fogadta el csütörtökön.

A 2008-2012-re javasolt ötéves statisztikai program célja, hogy áttekintést adjon az erre az idõszakra elõirányzott stratégiákról, prioritásokról és munkatervekrõl.

Egy a közösségi statisztikákról szóló, tanácsi rendelet (322/97/EK) elõírja, hogy olyan közösségi statisztikai programot kell készíteni, amely ?öt évet meg nem haladó idõtartamra meghatározza a tervezett intézkedések megközelítéseit, fõ területeit és céljait".

A jelentéstevõ, Becsey Zsolt általánosságban támogatta a bizottsági javaslatot, azonban szerinte a szabályozással az egyik fõ gond az, hogy ?a közösségi statisztikai program létrehozásának ciklusa jelenleg nem követi sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság jogalkotási ciklusát". A parlament olyan javaslatot vár, amelynek értelmében 2014-tõl összehangolják ezeket a periódusokat.

Becsey szerint ?biztosítani kell, hogy a közösség statisztikai programja által létrehozott összetett adatsor releváns és koherens maradjon, és az ezek összegyûjtéséhez szükséges bürokratikus munka ne váljon adminisztratív teherré, különösen a kis és közepes vállalatok számára, mivel ez szemben állna a lisszaboni stratégiával és a tagállamok által elhatározott, a bürokrácia 25 százalékkal történõ általános csökkentésére irányuló szándékkal".

A képviselõk úgy vélik, a jogszabály 2010-es felülvizsgálatának részeként a bizottságnak ?foglalkoznia kell azon szükséges adatsorok, eszközök és módszerek kérdésével, amelyek az olyan, folyamatos nyomon követést és felülvizsgálatot igénylõ fontos területekre vonatkozó elfogulatlan és objektív elemzés elkészítésének alapját fogják jelenteni, mint például a pénzügyi terv, a szolgáltatási irányelv megfelelõ végrehajtása és a közös agrárpolitika reformja". A felülvizsgálatnak emellett ?részletesen elemeznie kell a program terheinek megosztását az uniós költségvetés és a tagállamok között, különösen a nemrégiben csatlakozott államok tekintetében".

A jelentés indokolásában Becsey Zsolt hozzáteszi: a 2010-es felülvizsgálatba ?bele kell építeni az olyan új politikai területeket is, mint az innováció, az energiaügy, a migráció és az adóügyi adatszolgáltatás, annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a kérdéses területek fejlõdésének értékeléséhez alapul szolgáló elfogulatlan és objektív adatsorok létrehozását".

Becsey: az unió intézmények hitelét is aláásta a magyar ?adatmágia"

A parlamenti vitát szerdán késõ este tartották Strasbourgban. Becsey Zsolt azt mondta, ?a statisztikai szolgáltatás minõségének javítása és gyorsítása mellett elsõsorban a versenyszféra, fõleg a kis- és középvállalkozók anyagi- és adminisztratív terheinek könnyítését tekintettem feladatomnak".

A képviselõ szerint ?a parlament legnagyobb sikere, hogy a félidõs szakmai jelentések 2010 januárjától már nem csak az európai statisztikai hálózat tagjaihoz és a szakértõi bizottságokhoz jutnak el, hanem formálisan a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez is".

Becsey azt mondta, az elmúlt idõszakban Görögországban és Magyarországon  is ?a választásokat is befolyásoló gazdaságpolitikai és adatmágia történt, mely késõbb nemcsak súlyos korrekciókat kért, de a közös intézmények hitelét is aláásta". A képviselõ hozzátette: ?Magyarországon 2004 óta folyamatosan több százalékpontos eltérés volt az ígért eredmények és a késõbb bevallott valóság között". Az Európai Bizottságban viszont nem a piaci elõrejelzéseket, ?hanem a kormány megtévesztõ megjegyzéseit figyelték".

Becsey szerint Joaquín Almúnia uniós biztos és a magyar miniszterelnök összejátszott. ?A bizottságnak is politikai konklúziókat kell levonnia, hiszen ezekért a hiteltelenségekért az árat nem mi, hanem Magyarország lakossága fogja megfizetni" – tette hozzá a politikus.

Jelentéstevõ: Becsey Zsolt László (EPP-ED, HU)

Jelentés: (A6-0240/2007) – a Közösség 2008-2012-ig tartó statisztikai programjáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. július 11., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5413032

Becsey Zsolt

http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=HU&partNumber=1&language=HU&id=28138

EP-állásfoglalás a közel-keleti helyzetrõl

Állásfoglalást fogadott el a közel-keleti helyzetrõl az EP csütörtökön, Strasbourgban. A képviselõk elítélik a Hamász hatalomátvételét és támogatásukról biztosítják Mahmúd Abbászt. A parlament az Izrael elleni rakétatámadások, és az izraeli katonai akciók leállítását követeli.

Az EP az állásfoglalásban ?mély aggodalmának ad hangot a jelenlegi közel-keleti válság lehetséges súlyos következményei miatt, ideértve a további katonai és terrortámadásokat, valamint a teljes régió törékeny politikai helyzetét aláásó fokozódó radikalizálódást". A parlament ?rendkívüli aggodalmának ad hangot a gázai övezetben történt legutóbbi fejlemények kapcsán, és elítéli, hogy a Hamász átvette a katonai ellenõrzést a gázai övezetben".

A képviselõk támogatásukról biztosítják Mahmúd Abbász palesztin elnököt.

Az EP ?elítéli az izraeli területek ellen a gázai övezetbõl indított válogatás nélküli rakétatámadásokat", egyúttal ?üdvözli az izraeli kormány döntését, amely szerint részben újrakezdi a visszatartott adó- és vámbevételek folyósítását". Az EP ugyanakkor ?felszólítja az izraeli kormányt, hogy azonnal állítsa le a palesztin nép elleni katonai akciókat".

A parlament – amellett, hogy üdvözli 250 palesztin rab Izreal általi elengedését – további rabok szabadon bocsátását kéri, ?mivel több ezer palesztint – különösen kiskorúakat – tartanak még mindig fogva".

A képviselõk ?határozottan elítélik az UNIFIL spanyol csapatait ért terrortámadásokat, amelyek során hat katona meghalt és többen megsérültek".

Az állásfoglalás ?hangsúlyozza, hogy a libanoni politikai stabilitás nem épülhet sem erõszakra, sem külsõ befolyásra", emellett ?sürgeti a libanoni kormányt, hogy tegyen meg minden erõfeszítést a palesztin menekültekkel szembeni minden hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére".

A parlament ?úgy véli, hogy megvizsgálható lenne a palesztinok és izraeliek bevonásával létrehozott béketerv, valamint a palesztinok között létrejött megállapodás alapján az ENSZ égisze alatt nemzetközi polgári, rendõri és katonai erõk bevetésének lehetõsége".

Európai távlatokat kínálna az EP Ukrajnának

Mielõtt szorosabbra fûznék az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat, megoldást kell találni a jelenlegi krízisre – olvasható az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatát értékelõ parlamenti jelentésben. A képviselõk üdvözlik Kijev szándékát az európai integrációhoz való közeledésre, és kimondják, ?a tárgyalásoknak egy olyan társulási megállapodás megkötéséhez kellene vezetnie, amely hatékonyan és hitelesen járul hozzá Ukrajna európai távlataihoz és elindítja az ehhez kapcsolódó folyamatot".

?Mielõtt az EU és Ukrajna között új, szorosabb kapcsolat jöhetne létre, a jelenlegi krízishelyzetre békés megoldást kell találni, a hatalmi ágak egyensúlyát vissza kell állítani, valamint biztosítani kell a jogállamiság érvényesülését" – olvasható a Micha³ Tomasz Kamiñski (Nemzetek Európájáért Unió, lengyel) által jegyzett, az EP által csütörtökön elfogadott szövegben. 

A jelentésben a parlament ?nyugtalanságának ad hangot a jelenlegi politikai feszültségek miatt, és arra kéri az érintett feleket, találják meg együtt az átfogó és fenntartható politikai rendezés útját, és tartsák az országot az európai integrációhoz vezetõ úton". A jelentés ?arra ösztönzi az ukrán vezetõket, maradjanak hûek a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának elve melletti elkötelezettségüknek, amelynek védelmében az ukrán nép 2004 decemberében kiállt".

A képviselõk új jogszabály elfogadását javasolják Ukrajnának a politikai pártok és kampányok EU-s gyakorlat alapján történõ finanszírozásáról. A jelentés felszólítja Kijevet a korrupció elleni harcra, valamint közigazgatásának átláthatóvá tételére is.

Történelmi kötõdés és európai távlatok

Mivel Ukrajna történelmileg, kulturálisan és gazdaságilag is erõsen kötõdik az Európai Unióhoz, emellett jelentõs hatással bír az egész kontinens biztonságára, stabilitására és jólétére, fontos, hogy a most elõkészítés alatt álló újabb EU-Ukrajna megállapodást tetõ alá lehessen hozni – vélik a képviselõk. Ez szerintük elõ fogja segíteni az ország politikai, gazdasági és társadalmi reformjait. A képviselõk megelégedéssel nyugtázzák, hogy Ukrajna kifejezte szándékát az európai integrációhoz való közeledésre, sõt az unióhoz való csatlakozásra.

A parlament elfogadott egy olyan módosító indítványt, amely szerint ?a tárgyalásoknak egy olyan társulási megállapodás megkötéséhez kellene vezetnie, amely hatékonyan és hitelesen járul hozzá Ukrajna európai távlataihoz és elindítja az ehhez kapcsolódó folyamatot".

A képviselõk a fogva tartottakkal való emberséges bánásmód követelményét, a kínzás tilalmát szeretnék érvényesíteni a Kijevvel folytatandó tárgyalások során, emellett a jelentés kiemeli a környezetvédelem ügyét is. Ukrajna ugyanis – írja a jelentés – az egyik azon országok közül, amelyek a leginkább pazarlóan bánnak természeti erõforrásaikkal. A képviselõk említést tesznek az atomerõmûvek biztonságos használatáról, és – többek között – szorgalmazzák a tulajdonjog elvén alapuló piacgazdaság mûködésének keretet adó jogszabályi környezet kialakítását is.

Szent-Iványi: Ukrajnának is vannak kötelességei

A csütörtök reggeli parlamenti vitában a liberális frakciót képviselte Szent-Iványi István. A politikus azt mondta, a 2004-es változások idején érzett reménykedés után most ?tapasztaljuk, hogy a jogállam, a demokrácia és a szabad piacgazdaság megszilárdítása nem könnyû folyamat, és Ukrajnának nagyon kell vigyázni az elért eredmények megõrzésére, mert ezek még törékenyek."

?Ukrajnának látnia kell, hogy neki is vannak teendõi és kötelességei, és csak akkor van értelme a partnerségi megállapodásnak, ha Ukrajna képes úrrá lenni a nehézségeken és képes szembenézni a problémákkal" – fogalmazott Szent-Iványi, aki szerint az EU-nak Kijevvel a partnerségi helyett társulási megállapodást kellene kötnie, késõbb pedig szabadkereskedelmi övezetet kellene kiépíteni Ukrajnával. A képviselõ növelné a szomszédságpolitika keretében Kijevnek juttatott összegeket is. ?A támogatásoknak nagyobb része menjen a civil társadalom kiépítésére, illetõleg a független média megerõsítésére, hiszen erre múlhatatlanul szükség van Ukrajnában" – tette hozzá.

Szent-Iványi szólt még arról, hogy Kijevnek ?át kell alakítania az állami támogatások áttekinthetetlen rendszerét, nagyobb védelemben kell részesítenie a szellemi tulajdont és a külföldi befektetéseket". A képviselõ üdvözölte a vízumkönnyítési megállapodás aláírását.

Jelentés: Micha³ Tomasz Kamiñski (UEN, PL)

Jelentés: (A6-0217/2007) – Tárgyalási megbízás az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl Ukrajna közötti új, megerõsített megállapodásra vonatkozóan

Javaslat a Tanácshoz intézett európai parlamenti ajánlásra az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl Ukrajna közötti új, megerõsített megállapodás a tárgyalási megbízásásáról

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2015

Micha³ Tomasz Kamiñski

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kami%C5%84ski&partNumber=1&language=HU&id=23792

Macedón EU-csatlakozás: nem a névvitán múlik

Kizárólag a koppenhágai kritériumok teljesítésétõl függ a hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nevezett állam EU-csatlakozásának idõpontja – áll az EP által csütörtökön megszavazott jelentésben. Bár az ország beépítette jogrendjébe az alapvetõ normákat, a gyakorlatban még jócskán akad tennivaló. A képviselõk a névvita rendezését sürgetik Görögországgal.

Az egykori jugoszláv tagköztársaságot 1993-ban vették fel az ENSZ-be, a Görögországgal folytatott, az ország elnevezését illetõ vitát azonban még azóta sem sikerült véglegesen rendezni. Az EP-ben 558-47-8 arányban elfogadott, Erik Meijer (GUE/NGL,holland ) által jegyzett jelentés ebben a kérdésben végleges megoldást sürget. A szöveg emlékeztet: Európában több példa is akad arra, hogy egy-egy ország egy bizonyos régiója egy szomszédos állam nevét viseli (Ilyen például a belgiumi Luxembourg tartomány és a szomszédos ország esete – a szerk.)

A jelentés ?rámutat, hogy számos olyan ország, mint például az Egyesült Államok, az Orosz Föderáció és Kína, valamint az EU egyes tagállamai elismerték Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot annak alkotmányos nevén". A parlament ?emlékeztet, a fenti országok egy része ismételten kijelentette, hogy elfogadja majd az ENSZ égisze alatt a név kapcsán jelenleg folyó tárgyalások eredményeit"

Az EP ugyanakkor ?azon a véleményen van, hogy az 1995-ös ideiglenes megállapodás rendelkezéseivel összhangban a névkérdés nem válhat az ország EU-hoz való csatlakozására irányuló tárgyalások megkezdésének akadályává, továbbá hogy – más tagjelölt országok esetéhez hasonlóan – az ország EU-ba való integrációja kizárólag a koppenhágai kritériumok és a stabilizációs és társulási folyamat feltételeinek teljesülésétõl, valamint az EU új tagállamok integrálására vonatkozó képességétõl fog függni".

A jelentés konstatálja: 2005. december 16. óta – ekkortól számít Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az unió tagjelöltjének – nem kezdõdtek csatlakozási tárgyalások az EU és a balkáni ország között. Az EP hangsúlyozza, hogy az országnak ?egyértelmû kilátásai vannak az EU-tagság elnyerésére, és felhív a tárgyalások minél hamarabbi megkezdésére".

Kisebbségek

A jelentés szerint különösen az országban élõ különféle etnikumok képviselete területén akad még tennivaló.

?A 2001-es belsõ konfliktust követõen, az Európai Unióval szorosan együttmûködve, az ohridi keretmegállapodás segítségével megoldást találtak arra, hogy a két legnagyobb nyelvi csoporthoz tartozó lakosokat hozzásegítsék az egyenlõségen alapuló, békés együttéléshez azáltal, hogy a települések újraszervezésével, illetve az etnikai kisebbségek parlamenti döntéshozatalban betöltött helyzetének védelmét célzó minõsített többség (Badinter-modell) bevezetésével megerõsítették az albán nyelv szerepét a kormányzásban és az oktatásban" – így a szöveg. 2007-ben megegyezés született a különbözõ etnikai csoportok nemzeti ünnepeit illetõen is – áll a jelentésben.

Ez év elején azonban az albán anyanyelvû képviselõk felfüggesztették részvételüket az ország törvényhozásában – emlékeztet az EP, amely egyébként nem ért egyet ezzel a kivonulással.

A képviselõk a romák helyzetének jobbítása érdekében is lépéseket várnak Skopjétõl.

Bûnüldözés, környezetvédelem

A képviselõk határozott fellépést sürgetnek az emberkereskedelemmel, a nemzetközi bûnözéssel szemben. Reformokra van még szükség a rendõrség mûködésében és a közigazgatásban, és a korrupció elleni harcot is fokozni kell – áll a szövegben. Az EP helyteleníti, hogy minden egyes kormányváltás után sok köztisztviselõ veszti el állását a balkéni országban.

A jelentés emellett a központi hulladékgyûjtés megszervezését követeli az utak és folyók mentén, illetve az erdõszéleken kialakult illegális szemétlerakók használata helyett.  Az országnak – így a szöveg – egyébként is módosítania kell a környezettel szemben tanúsított általános hozzáállásán: be kell tartania a nemzetközi környezetvédelmi normákat.

Munkanélküliség, oktatás

A képviselõk helytelenítik, hogy Skopje olyan kétoldalú megállapodást kötött az USA-val, mely az ország területén amerikaiak által elkövetett bûncselekményekkel kapcsolatban kizárja a nemzetközi bíróság hatáskörét.

A képviselõk aggodalommal tekintenek az országban rendkívül magas munkanélküliségre és a macedón kormánytól a szegénység, a társadalmi egyenlõtlenségek elleni küzdelmet várják.

?A társadalom igényeire válaszolva javítani kell az oktatási és képzési rendszert, a humántõkébe történõ befektetést és a lakosság internet-hozzáférését" – olvasható a jelentésben.

Szent-Iványi: bilaterális ügy a névhasználat kérdése

A liberális frakció vezérszónokaként Szent-Iványi István a vitában azt mondta, ?Macedónia immár két éve hivatalos tagjelölt, ennek ellenére ma sem tudjuk, hogy mikor kezdõdnek meg a csatlakozási tárgyalások". ?Macedónia az elmúlt években jelentõs erõfeszítéseket tett, de még nagyon sok a tennivalója. Szükség van a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a rendõrség reformjára, és meg kell erõsíteni a korrupció elleni küzdelmet is" – tette hozzá a képviselõ.

A liberális frakció nevében Szent-Iványi azt mondta, ?Macedónia alkotmányos névhasználatának kérdését bilaterális ügynek tekintjük. Nem képezheti akadályát Macedónia felvételének az ügy rendezetlensége, ugyanakkor azt reméljük, hogy az ENSZ közvetítésével folyó tárgyalások mihamarabb mindenki számára megnyugtató eredményhez vezetnek."

A képviselõ üdvözölte a vízumkönnyítési tárgyalások sikeres lezárását, ugyanakkor fontos célkitûzésnek nevezte, hogy ?belátható idõn belül minden macedón vízummentesen juthasson el az Európai Unió területére".

Jelentés: Erik Meijer (GUE/NGL, NL)

(A6-0214/2007) – A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért haladásról szóló 2006-os jelentés

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért haladásról szóló 2006-os jelentés

Külügyi Bizottság 

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2289

Erik Meijer

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Meijer&partNumber=1&language=HU&id=4508

Az EP kritizálja az EU-USA adatátadási megállapodást

Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el az Egyesült Államok és az EU közötti légiutasadat-cserérõl szóló megállapodás kapcsán. Az EP mindenekelõtt azt sérelmezi, hogy az USA belügyi szervei önkényesen kezelhetik az EU-polgárok adatait.

Az PNR- (Passanger Name Records – utasnyilvántartási adatállomány) egyezmény újratárgyalása során az európai légitársaságok által az amerikai hatóságoknak küldendõ személyes adatok körét és védelmét szabályozzák újra.

Az egyezményt a jogbiztonság, az adatvédelem és az EU-polgárok jogorvoslati lehetõségei terén jelentõs hiányosságok jellemzik, különösen a nyitott és szabadon értelmezhetõ meghatározások és a számos lehetséges kivétel miatt – vélik a képviselõk a csütörtökön, nagy többséggel elfogadott EP-állásfoglalásban.

Az EP-t leginkább az aggasztja, hogy az USA Belbiztonsági Minisztériuma (Department of Homeland Security – DHS) a számára átadott adatokat nem az EU-ban elfogadott normák szerint kezeli. Például részletesebben nem szabályozott szükséghelyzetben az adatokat kiadhatja harmadik országnak. A képviselõk sajnálattal veszik tudomásul, hogy a DHS fenntartja magának a jogot arra, hogy kivételeket tegyen az információs szabadságról szóló törvény (Freedom of Information Act) alól.

Bár a megújított PRN-megállapodás 34-rõl 19-re csökkenti a kitöltendõ adatmezõk számát, a képviselõk véleménye szerint ez nem a felvett adatok csökkenését, inkább a lekérdezés struktúrájának átkomponálását jelenti, és valójában majd ugyanannyi adatot gyûjtenek össze.

Az állásfoglalás helyteleníti, hogy a PNR-adatok megõrzésének idejét 3,5 évrõl 15 évre növelik, és azt is, hogy ezt a szabályt visszamenõleg alkalmazzák az elõzõ PNR-megállapodások hatálya alatt rögzített adatokra is.

A képviselõk aggódnak amiatt is, hogy az érzékeny adatok (azaz a faji vagy etnikai származással, politikai nézetekkel, vallási vagy filozófiai meggyõzõdéssel, szakszervezeti tagsággal, az egészséggel vagy szexuális beállítottsággal kapcsolatos adatok) elérhetõek lesznek a DHS számára, és a minisztérium ezeket kivételes esetekben fel is használhatja.

A képviselõk ragaszkodnak ahhoz, hogy az utasok megfelelõ tájékoztatást kapjanak adataik felhasználásáról és jogaikról, különös tekintettel a jogorvoslathoz és a feltartóztatás alapjául szolgáló indokokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogukra. A parlament a tájékoztatást a légitársaságok kötelességének tekinti.

Az állásfoglalásban a képviselõk azt mondják, az új PRN-megállapodás további zûrzavart fog okozni a légitársaságok kötelezettségei és az EU-polgárok alapvetõ jogai területén.

Korábbi közlemények:

Fokozottan védené az EP az USA-ba utazó európaiak adatait

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/019-10306-247-09-36-902-20060901IPR10254-04-09-2006-2006-false/default_hu.htm

SWIFT és légiutas-adatok: az uniós polgárok személyes adatainak fokozottabb védelmét kéri az EP

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/008-3020-043-02-07-901-20070208IPR02901-12-02-2007-2007-false/default_hu.htm

Szív- és érrendszeri betegségek: évi közel kétmillió halott az EU-ban

?Európa elsõ számú gyilkosával" szemben továbbra is a kockázatelemzés, a megelõzés a legcélravezetõbb módszer a csütörtökön elfogadott EP-állásfoglalás szerint. A szív- és érrendszeri megbetegedések 169 milliárd euróba kerülnek az unióban.

?A szív- és érrendszeri betegségek 2005-ös európai statisztikái szerint a szív- és érrendszeri megbetegedés a férfiak és nõk körében egyaránt a legfõbb halálok az Európai Unióban, és 1,9 millió halálesetet okoz". Ez az elhalálozások 42 százalékát jelenti. ?A szív- és érrendszeri betegségek teljes költsége 169 milliárd eurót tesz ki az EU-ban, amelybõl a megbetegedések kezelése 105 milliárd euró, a termelékenység csökkenése és az informális ellátás költsége pedig 64 milliárd euró" – sorolja az adatokat az Európai Parlament állásfoglalása a szív- és érrendszeri betegségek leküzdésére irányuló cselekvési programról.

A képviselõk úgy vélik, ?a szív- és érrendszeri megbetegedések többsége a magas rizikójú személyek azonosításával és a megfelelõ diagnózissal együtt járó életmódváltással megelõzhetõ".

Ezért a mostani állásfoglalás arra kéri a tagállamokat, hogy elõször is építsenek ki olyan rendszert, a mely figyelemmel kísérné a rizikófaktorokat, a veszélyeztetett csoportokat. A tagállamok egészségügyi rendszereinek a képviselõk szerint magukban kell foglalniuk a magas kockázatok korai kezelését tartalmazó stratégiákat. A szöveg kitér arra is, hogy a nõket a szív- és érrendszeri betegségek a férfiaknál jobban sújtják, ezért fokozott figyelmet igényelnek.

Mivel a megelõzés a ?leginkább költséghatékony" módja a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemnek, a veszélyeztetett csoportoknál az állásfoglalás ilyen stratégiák kialakítását sürgeti. A tagállamoknak népszerûsíteniük kellene az egészséges életmódot is.

Sõt – így a képviselõk -, a szív- és érrendszeri betegségekrõl már az iskolásokat is fel kellene világosítani.

Az EP az Európai Bizottságtól azt várja, építsen ki olyan adatbázist, amely a tagállamok szív- és érrendszeri betegséggel kapcsolatos statisztikáit tenné összehasonlíthatóvá.

A kohéziós politika az EU szegényebb régióiban

Speciális támogatással, mindenekelõtt az infrastruktúra fejlesztésével segítene a legszegényebb uniós régiókon az EP. A képviselõk nagyobb hatáskört adnának a városoknak a kohéziós politikában.

A lengyel, szocialista Lidia Joanna Geringer de Oedenberg csütörtökön elfogadott saját kezdeményezésû jelentése az unió legszegényebb régióval és a kohéziós politika lehetõségeivel foglalkozik.

A szöveg emlékeztet: ?a legszegényebb uniós régiók a kohéziós politika konvergencia-célkitûzése alá esõ régiók, amelyeknek az egy fõre esõ GDP-je kevesebb, mint a teljes EU egy fõre esõ átlagolt GDP-jének 75 százaléka". A bevezetés hozzáteszi: a kibõvített, 27 tagállamból álló EU immár közel 493 milliós lakosságának mintegy 30 százaléka ?a konvergencia-célkitûzésben jelenleg szereplõ 100 régió valamelyikében él".

A mostani unióban a régiók közötti eltérések jelenleg sokkal nagyobbak, mint a 15 tagú EU-ban voltak. Példaként hozza fel a jelentés, hogy a legszegényebb dél-romániai régió az uniós átlag-GDP 24 százalékán áll, míg Belsõ-London 303 százalékos szintet tud felmutatni.

A parlament ?hangsúlyozza, hogy a munkanélküliségi ráta a legszegényebb uniós régiók némelyikében meghaladja a 20 százalékot", és ?aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a munkanélküliség a különösen legszegényebb régiókat érinti".

Az EP ?határozott intézkedések megtételét sürgeti a legszegényebb régiók legsürgetõbb fejlõdési elmaradottságainak csökkentése érdekében, valamint különösképpen megjegyzi, hogy azon új tagállamoknak, amelyek 2004 óta váltak a kohéziós politika által érintett területekké, folyamatos intézményi, adminisztrációs és gazdasági nehézségeik miatt speciális támogatásra van szükségük".

A parlament ?javasolja, hogy a legszegényebb régiókban a gazdasági növekedés, a további befektetések és a kiegyensúlyozott fenntartható fejlõdés fokozása céljából a régiók és a tagállamok olyan projekteket részesítsenek elõnyben, amelyeknek célja, hogy a régiókat megközelíthetõbbé tegyék az alapvetõ infrastruktúra biztosítása által".

Az EP ?úgy véli, hogy különösen fontos lenne a kohéziós politikában nagyobb hatáskört biztosítani a városoknak, hogy azok a városi térségek specifikus igényeire partnerségben tudjanak reagálni".

A képviselõk ?arra bátorítják a tagállamokat, hogy a legszegényebb régiók természeti és kulturális erõforrásainak kiemelésével tegyék vonzóbbá e régiókat a befektetõk számára". A tagállamoktól az EP elvárja, ?ösztönözzék a vállalkozási kedvet az iskolákban, és támogassák a jövõ vállalkozóit kinevelõ olyan képzési programokat, amelyek különösen a fiatalokat, a nõket, az idõseket és a társadalmi elszigeteltségnek kitett kisebbségeket célozzák meg"

Harangozó: nõ a különbség a gazdagabb és szegényebb régiók között

A csütörtök délelõtti plenáris vitában Harangozó Gábor (szocialista) azt mondta, a bõvítés óta nõttek az országon belüli egyenlõtlenségek. ?A növekedés országos átlagban jónak mondható, ugyanakkor a fõvárosi, városi térségekre koncentrálódik. Közben a jellemzõen vidéki, falusias területeken egyre fokozódó szegénység, klasszikus gettók alakultak ki" – mondta a képviselõ.

Harangozó példaként hozta fel, hogy Magyarország legfejlettebb, közép-magyarországi régiójában az egy fõre esõ GDP az uniós átlag 101,9 százaléka, a legelmaradottabb térségben, az Észak-Alföldön viszont 41,6 százalék. Szerinte ?ez a probléma messze túlnõ a vidékfejlesztés lehetõségein, ezért csak az alapok célzott összehangolásával, komplex fejlesztésekkel van remény bármilyen változásra". Harangozó úgy vélte, ?nagyobb hangsúlyt kell kapnia a kisebbségek felzárkóztatásának és ehhez kapcsolódóan a képzési, átképzési programoknak".

?Fontosnak tartom továbbá az új tagországok abszorpciós képességének növelését, az ehhez szükséges technikai segítségnyújtás további kierjesztését. Így válhat az integráció a régiók Európájának eszközévé" – fogalmazott a politikus.

Jelentéstevõ: Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (PES, PL)

Jelentés: A6-0241/2007- a kohéziós politika szerepérõl és hatékonyságáról a különbségek csökkentése tekintetében az EU legszegényebb régióiban

Regionális Fejlesztési Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5363002

Lidia Joanna Geringer de Oedenberg

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28377&language=hu

Magánvasút, állami sín: vasúti liberalizációt sürget az EP

A közúti és légi szállításánál lényegesen környezetbarátabb vasúti áruszállítás arányának növelése érdekében mielõbbi piacnyitást sürgetnek a képviselõk abban a csütörtökön elfogadott jelentésben, amely az elsõ vasúti csomagot értékeli. A parlament ugyanakkor a vasúti infrastruktúra üzemeltetést továbbra is az államokra bízná.

?Az elsõ vasúti csomag célja a közlekedési módok közötti váltás alapjainak letétele, vagyis az árufuvarozás közútról vasútra történõ áthelyezése. További célkitûzés, hogy a nemzeti monopóliumok versenyhelyzetbe kerüljenek, a hálózatok megnyíljanak, az évtizedeken keresztül elhanyagolt vasúthálózat korszerûsítése pedig megkezdõdjön Európában. A közlekedés közútról vasútra történõ áthelyezése ezen felül még biztonsági, környezetvédelmi és gazdasági okoknál fogva is szükséges, amennyiben Európa nem kíván belefulladni a közlekedési dugókba és a kipufogógázba, és ha drasztikusan csökkenteni szeretné a közlekedési balesetek rendkívül magas számát" – foglalja össze a jelentéshez fûzött véleményében Michael Cramer (zöldpárti, német) az elsõ vasúti csomagnak nevezett jogszabályok lényegét.

A képviselõk az árufuvarozás vasútra terelésének egyik fõ akadályát a még sok helyütt hiányos, vagy egyáltalán be sem következett vasúti piacnyitásban látják.

A liberalizáció növeli a forgalmat?

Azokban az országokban, ahol a vasúti fuvarozás piacát teljes mértékben megnyitották, jelentõsen nõtt a vasúti áruszállítás aránya – írja a jelentés – pozitív példaként az Egyesült Királyságot hozva, ahol a növekedés 60 százalék a piacnyitás óta. Míg például a még mindig szinte monopolhelyzetben lévõ állami vasúttársaságot üzemeltetõ Franciaországban ugyanezen periódusban a vasúti szállítás volumene 28 százalékkal csökkent.

A képviselõk helytelenítik, hogy olyan országok is kapnak EU-támogatást közlekedésük fejlesztésére, ahol a közösség pénzét szinte kizárólag a közúthálózat fejlesztésére költik – a vasút helyett.

A képviselõk szerint a piacnyitás önmagában nem elég: biztosítani kell, hogy a monopolhelyzetben mûködõ vasúttársaság ne élhessen vissza erõfölényével, így például ne szedhessen irracionálisan magas pályahasználati díjat az általa üzemeltetett infrastruktúráért. Ez utóbbi egyébként a parlament szerint jobb, ha állami kézben marad.

Technikai akadályok

Az egyik legnagyobb visszahúzó erõ – vélik a képviselõk – az interoperabilitás, a kompatibilitás hiánya a tagállamok vasúti rendszerei között. Ezt a jelentés szerint a piaci liberalizációval egy ütemben kellett volna elõsegíteni.

A képviselõk azt szeretnék, ha Európában hat fõ vasúti útvonalat, például a Drezda-Prága-Brno-Bécs-Budapest szakaszt felszerelnének az ERTMS rendszerrel (vasúti biztonsági rendszer).

Elõsegítené a jelentés szerint a piaci viszonyok meghonosodását, ha a vasúti rendezõ-pályaudvarokat olyan külön piaci szereplõ üzemeltetné, amely minden vasúttársaságnak egyenlõ hozzáférést biztosítana az infrastruktúrához.

Esélyegyenlõséget a vasútnak: útdíj a teherautóknak

A jelentés felveti, hogy míg a kerozin adómentes, a tehergépjármûveknek pedig csak bizonyos kiemelt útszakaszokon, autópályákon kell útdíjat fizetniük, addig a pályadíjat minden vasúttársaságnak meg kell fizetnie. Ezért a képviselõk a tehergépjármûvekre kivetett, minden útra vonatkozó útdíj bevezetését szorgalmazzák.

A piaci liberalizáció még a vasúti balesetek számára is jótékony hatással volt – olvasható a jelentésben.

A képviselõk azt szeretnék, ha az ipartelepek közvetlen vasúti csatlakozásai megmaradnának, vagy a már nem használtakat újra használatba vennék.

Környezetvédelem

?A közlekedési ágazat felelõs az Európai Unió teljes CO2-kibocsátásának 15 és 30 százalék közötti hányadáért, ezért ösztönözni kell az átállást a közúti közlekedésrõl a vasúti és a belvízi közlekedésre, amelyek kevésbé vannak negatív hatással az éghajlatra" – írja a jelentés.

Jelentéstevõ: Michael Cramer (Greens; DE)

Jelentés: (A6-0219/2007) – A vasútról szóló elsõ csomag végrehajtása

A vasútról szóló elsõ csomag végrehajtása

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2213

Michael Cramer

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=markov&partNumber=1&language=HU&id=4303

EP: csak az euróországokhoz viszonyítsák a konvergenciakritériumokat

Csak az eurózóna tagjaihoz, nem az összes tagállamhoz kellene mérni az inflációs kritériumot – áll az EP által megszavazott jelentésben. Az  euróövezet 2006-os teljesítményét növekvõ GDP, stagnáló infláció, csökkenõ államháztartási hiány és munkanélküliségi ráta jellemezte – áll a szövegben. A képviselõk keveslik a kutatásra-fejlesztésre fordított pénzeket és helytelenítik a vállalati felsõvezetõk aránytalan bérezését.  

Az euróövezetben a GDP 2,7 százalékkal nõtt 2006-ban, ami 2000 óta a legjobb teljesítmény – áll a Dariusz Rosati (szocialista, lengyel) által jegyzett, csütörtökön, kézdelemeléssel elfogadott jelentésben. Az infláció 2,2 százalékon maradt, miközben a költségvetési hiány a 2005-ös 2,5-rõl 1,6 százalékra esett vissza. 2006 végén a munkanélküliségi ráta 7,6 százalék volt az Eurót használó államokban – így a szöveg.

A képviselõk szerint még nem dönthetõ el, hogy a javuló adatok strukturális jellegû elõrelépést jelentenek-e. Az EP mindenesetre figyelmeztet: a kedvezõ gazdasági mutatók idején is ügyelni kell közkiadásokra, a többletbevételeket pedig a hiány és az adósság csökkentésére kell fordítani.

A jelentés szerint ?a munkanélküliség magas szintje és a munkaerõ-piaci részvétel alacsony aránya miatt Európa nem képes sikeresen reagálni a globális gazdaság jelenlegi és jövõbeli kihívásaira". A képviselõk szerint az utóbbi évek termelékenységi mutatóinak javulásával nem emelkedtek együtt a munkabérek. A parlament helyteleníti a vállalati felsõvezetõk kiugróan magas béreit, ezek szerintük valótlan jelzéseket adnak a gazdaság állapotáról.

A képviselõk továbbra is elégedetlenek a kutatásra-fejlesztésre fordított összegekkel. Ez Európában a GDP 2 százalékát teszi, ki holott az Európai Tanács 2010-re a 3 százalékos szint elérését tûzte ki célul.

A képviselõk úgy vélik, ?az erõsebb gazdasági koordináció érdekében az eurócsoportnak el kell mozdulnia az informális keretektõl az olyan formálisabb intézményi keretek felé, amelyek tartalmazzák a megfelelõ infrastruktúrákat is".

A közös európai fizetõeszköz 2006-ban mintegy 3,5 százalékkal értékelõdött fel az amerika dollárhoz és a japán jenhez képest, ez pedig nem ártott az európai gazdaságnak – vélik a képviselõk.

Mihez konvergáljunk?

A jelentésben az EP ?elismeri, hogy az árstabilitás konvergenciakritériumok értékelésére használt meghatározása nem azonos az EKB monetáris politikájában alkalmazott meghatározással, mivel a konvergenciakritériumok fõként múltbéli teljesítményt vizsgálnak, míg az EKB meghatározása jövõbeni teljesítményre utaló cél" A parlament ?sajnálatát fejezi ki, amiért a szerzõdésben meghatározott inflációs kritériumot minden tagállamhoz képest mérik, nem pedig az eurózóna jelenlegi tagjai teljesítményéhez képest".

Az EP üdvözli Szlovénia év eleji csatlakozását az euróövezethez és zökkenõmentesnek nevezik az euróra való átállását.

A jelentés emlékeztet ?a korai szakaszban megkezdett, átfogó jellegû, az áttérési folyamat iránt bizalmat ébresztõ állampolgári tájékoztató kampányok szükségességére a csatlakozó tagállamokban és arra, hogy az euró sikere érdekében biztosítani kell, hogy az átállási szakaszt tisztességesen, valamennyi érdekelt fél bevonásával irányítsák". A képviselõk szerint minél elõbb médiakampányt kell indítani a polgárokat tájékoztatására.

Becsey: használhatatlanok lesznek a mostani euróbankjegy-címletek az új tagállamokban

A parlamenti vitában felszólalt Becsey Zsolt (néppárti). A képviselõ felhívta a figyelmet: ?a referenciaország értelmezése az eurózónába lépés inflációs kritériumánál – ez az összes tagállam – más, mint amit az EKB célkitûzésénél használunk, ami értelemszerûen a 13 tagállam vonatkozásában érvényes". A politikus szerint ragaszkodni kell ahhoz, hogy az uniós reformszerzõdésben igazítsák ki a referenciarendszert.

?Nem kettõs mérce, hogy az eurózóna tagállamainál nincs túlzott inflációs eljárás, ellenben szigorúbb inflációs elvárásokat fogalmazunk meg a belépni szándékozók esetében?" – kérdezte Becsey.

Szerinte a szolidaritás nem igazán mutatkozik meg például az euróbankjegyek használhatóságán. ?Hiszen a legkisebb bankjegynek, az öt eurósnak az értéke sokszorosa lesz az eddigi nemzeti valuták legkisebb bankjegyéének az új tagállamokban, arra kényszerítve ezeket a lakosokat, hogy zsáknyi fémpénzzel szaladgáljanak az utcán. Ugyanakkor az 500 eurós, vagyis a legnagyobb címletû bankjegy gyakran egy félévnyi nyugdíjnak felel meg ott" – mondta, hozzátéve: ekkora pénzt gyakran még Brüsszelben vagy Strasbourgban sem lehet felváltani.

Jelentéstevõ: Dariusz Rosati (A6- /2007) – Eurózóna (2007)

Éves jelentés az eurózónáról (2007)

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2143

Dariusz Rosati

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Rosati&partNumber=1&language=HU&id=28394

Jelentés az Európai Központi Bankról

Egyre nagyobb szerepet játszik a világban az euró – áll többek között az EP által elfogadott jelentésben. A képviselõk óvatosan bánnának a kamatemeléssel, és megvizsgálnák, milyen tranzakciókhoz használnak nagy címletû euró-bankjegyeket. A parlament vitát kezdeményez: bevezethetõ-e minden tagállamban a kötelezõ minimálbér.

A parlament által csütörtökön, 506-64-41 arányban elfogadott, Gay Mitchell (néppárti, ír) által jegyzett jelentésben az áll, hogy az EP ?tudomásul veszi, hogy a gazdasági fellendülés az euróövezetben önfenntartó folyamattá vált, amelynek fõ hajtóereje a belföldi kereslet.

A szöveg kitér arra, hogy 2006-ban kétmillió munkahelyet teremtettek, a munkanélküliség pedig 8,4-rõl 7,6 százalékra csökkent.

A parlament ?megállapítja, hogy az euróövezet GDP-jén belül csökken a bérköltségek részesedése, emellett ösztönzi a szociális partnereket, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat jelentõs béremelésekrõl a gazdasági fellendülésnek a fogyasztói bizalom és a kiadások növelése révén történõ megszilárdítása érdekében, továbbá vitát kezdeményez arról, hogy be kell-e vezetni a kötelezõ minimálbért az euróövezet valamennyi tagállamában".

Az EP ?hangsúlyozza, igazságosabban kell elosztani a növekedés eredményeit, emellett megállapítja, hogy az elmúlt években a bérek növekedése a termelékenység növekedési szintje alatt maradt". A parlament ?felszólítja a részvényeseket és a vállalatvezetõket, hogy folytassanak felelõs politikát a vállalati felsõvezetõk díjazási csomagjaival és jutalmával kapcsolatban, amelyek aránytalan növekedést mutatnak az átlagos illetményszintekhez képest, és ezáltal valótlan jelzéseket közvetítenek, illetve nem ösztönzik a felelõs bérpolitika támogatását".

A parlament szerint ?a kamatlábak minden további emelését csak nagy óvatossággal szabad elvégezni, hogy ez ne veszélyeztesse a gazdasági növekedést".

Az EP ?aggodalmának ad hangot az euró legtöbb fontosabb külföldi valutával szembeni folyamatos felértékelõdése miatt".

A jelentésben az áll, hogy ?az ingatlanárak az egész euróövezetben tíz éve kevés kivételtõl eltekintve határozottan emelkednek". A képviselõk hozzáteszik: egyes jelek szerint ez a fejlõdés lassul, az ingatlanvásárlásra nyújtott hitelek mértéke azonban évi tíz százalékos mértékben emelkedik.

Az EP ?tudomásul veszi az EKB-nek a csõdbe jutott bankoknak dobott állami mentõövre vonatkozó részletes tervekkel szembeni erõteljes álláspontját".

A képviselõk szerint ?az euró sikeresen haladt a fejlõdés útján annak érdekében, hogy világszerte használatos tartalék és referencia-pénznemmé váljon".

A parlament ?megállapítja, hogy a forgalomban lévõ euró-bankjegyek értéke továbbra is gyorsan nõtt", 2006-ban 11,2 százalékkal. A képviselõk hozzáteszik: a növekmény fõleg a nagy címletû pénzeknek köszönhetõ. Az EP ?ismételten kéri az EKB-t, elemezze ennek a tekintélyes növekedésnek az okait, és vizsgálja meg, hogy milyen tranzakciókhoz használják ezeket a címleteket".

Jelentéstevõ: Gay Mitchell (EPP-ED, IE)

Jelentés: (A6- /2007) – Európai Központi Bank (2006)

Az Európai Központi Bank 2006-os éves jelentése

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2142

Gay Mitchell

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Mitchell&partNumber=1&language=HU&id=28112

Perger István /Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük