Europarlament 2007.10.25.:Szerbia és az EU: Vajdaság, vízumkönnyítés, uniós perspektíva
29 perc olvasásKevesebb az etnikai villongás a Vajdaságban – véli az EP, miközben felhívja Szerbia figyelmét: a menekültek beáramlása nem vezethet egy-egy régió etnikai egyensúlyának megbomlásához. A képviselők Szerbiát az unióban szeretnék látni, de addig is megkönnyítenék a szerb állampolgárok beutazását.
Kevesebb az etnikai villongás a Vajdaságban – véli az EP, miközben felhívja Szerbia figyelmét: a menekültek beáramlása nem vezethet egy-egy régió etnikai egyensúlyának megbomlásához. A képviselők Szerbiát az unióban szeretnék látni, de addig is megkönnyítenék a szerb állampolgárok beutazását.
„Szerbia jövője az Európai Unióban van" – ez az első pont Jelko Kacin (liberális, szlovén) jelentésében, amely az EU és Szerbia kapcsolatával foglalkozik.
Politikai érettség
A parlament „úgy véli, hogy Szerbia külön dicséretet érdemel, amiért az elmúlt években számos nehéz kihívást sikerült békés úton rendeznie". A jelentés példaként sorolja Szerbia-Montenegró felbomlását, a tisztességes és szabad parlamenti választások megtartását és az Európa-párti új kormány megalakulását.
Az EP „a politikai érettség magas fokának és a demokratikus vezetés jelének tekinti", hogy a szerb elnök bocsánatot kért a horvátok ellen a közelmúltban szerbek által elkövetett háborús bűnökért.
Együttműködés a hágai bírósággal, cserébe társulási megállapodás
Az EP arra „kéri Szerbiát, hogy oldja meg a nemzetközi bírósággal való teljes mértékű együttműködéssel kapcsolatos még nyitott kérdéseket Carla Del Ponte közeljövőbeni belgrádi látogatásával kapcsolatban". A parlament ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy ha ezek a kérdések megoldódtak, további késedelem nélkül írja alá a stabilizációs és társulási megállapodást".
A képviselők szerint „a közelmúltbeli letartóztatások bizonyítják, hogy a szerb hatóságok képesek megtalálni és letartóztatni a háborús bűnökkel vádoltakat".
A menekülthullám és az etnikai egyensúly
A dokumentum hivatkozik a kisebbségek vajdasági zaklatásáról és a többnemzetiségű Vajdaságról szóló 2004. szeptember 16-ai, illetve 2005. szeptember 29-ei EP-állásfoglalásokra is. A plénum „felhívja a Külügyi Bizottságot és annak Emberi Jogi Albizottságát, hogy az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró küldetéséről szóló zárójelentés következtetései alapján továbbra is szoros figyelemmel kövesse a vajdasági helyzetet".
A jelentés „helyesli, hogy Szerbiának sikerült javítania az etnikumok közötti kapcsolatokat, különösen a Vajdaságban, ahol csökkent az etnikai villongások száma, ha nem is szűntek meg teljesen". Az EP arra kéri a szerb hatóságokat, „tegyenek további intézkedéseket a többetnikumú Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek fejlődésének előmozdítása és a békés együttélés érdekében". Emellett „biztosítsák, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és más állami szervek etnikai szempontból semlegesen járjanak el". A parlament „felhívja ezenkívül a szerb hatóságokat a népesség ezen intézményekbe vetett megfelelő bizalmának kiépítése érdekében, hogy biztosítsák, hogy az etnikai összetétel megfelelőképp tükröződjék e hatóságok személyzetében".
A képviselők arra is felszólítják a hatóságokat, „hogy nagy odafigyeléssel kezeljék a menekültek esetleges beáramlását".
Az EP „hangsúlyozza, hogy a »lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság« és menekültek integrációja vagy visszatelepülése nem vezethet egy-egy terület vagy régió eredeti etnikai egyensúlyának megváltoztatásához". A jelentés „e tekintetben felhívja a figyelmet az Európa Tanács 1995-ös kisebbségvédelmi keretegyezményére".
Történelmi régiók és decentralizáció
A jelentés szerint a kisebbségvédelemre vonatkozó jogi keretrendszer további javításra szorul. Az EP „felhívja a szerb hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a területi decentralizáció növelését, különösen a Vajdaság esetében".
A szöveg felszólítja „a szerb kormányt, hogy a NUTS 2. szintű régiók kialakításakor tartsa fenn a Vajdaság, a Szandzsák régió és más olyan térségek és régiók területi, közigazgatási és politikai egységét, ahol etnikai és nemzeti kisebbségek élnek, és ne használja fel ürügyként az Európai Unió által kért közigazgatási lépéseket a történelmi régiók felosztására."
Könnyített vízumkiadás
Az EP „üdvözli a vízumkönnyítési és befogadási megállapodások 2007. szeptember 18-ai aláírását, és sürgeti a Tanácsot, hogy 2007 végéig biztosítsa ezek hatálybalépését".
A parlament felszólítja „a Tanácsot, hogy a Bizottság támogatásával készítsen pontos ütemtervet a vízummentes mozgásra, és fogadjon el támogató intézkedéseket, amelyek célja a lakosság nagyobb része és különösen a fiatalok számára javítani az utazási lehetőségeket". A képviselők kiemelik: „a mobilitás biztosítja az emberek számára, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat az EU-ról, és megkönnyíti Szerbia európai integrációjának folyamatát".
Az EP egyébként még szerdán megszavazta az EU és a nyugat-balkáni országok – köztük Szerbia – közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló jogszabályokat. A szerb vízumkönnyítésről Edith Mastenbroek (szocialista, holland) készített jelentést.
Szegénység, munkanélküliség, korrupció
Az EP sajnálja, hogy bár Szerbia gazdasága 2000 óta jelentősen, átlagosan évi 5 százalékkal nőtt, „ezt a fejlődést nem használták fel a szegénység vagy a magas – több, mint 20 százalékos – munkanélküliség csökkentésére".
Az EP „elismeri a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén elért előrehaladást, amelynek eredményeként nemrégiben számos, nagy visszhangot kiváltó letartóztatásra került sor, ugyanakkor megjegyzi, hogy a korrupció – különösen a rendőrségen és az igazságszolgáltatáson belül – továbbra is jelentős probléma, és hogy a korrupciós ügyekben való hivatalos nyomozásokat gyakran politikai indokok motiválják".
Szent-Iványi: van fejlődés, de messze nem elég
A vitában négy magyar képviselő szólalt fel. Szent-Iványi Istvén (liberális) azt mondta, mivel az EU 2003-ban elkötelezte magát Szerbia integrációja mellett, a folyamat sebessége kizárólag Belgrádon múlik. Fontos előfeltétel azonban, a teljes körű együttműködés a hágai nemzetközi törvényszékkel – tette hozzá a képviselő, aki szerint ugyanakkor „a legnagyobb erőpróba Szerbia számára és Európa számára is Koszovó státusának rendezése".
Szent Iványi azt mondta, „a kisebbségi jogok területén van fejlődés, csökkent az erőszakos támadások száma", viszont „még messze nem elég ez az előrelépés, hiányzik a nemzeti tanácsokra vonatkozó szabályozás, és hiányzik a kisebbségek önrendelkezését biztosító törvényhozás". A képviselő hozzátette: „európai teendői is vannak Szerbiának, hiszen az alkotmánybíróság gyakorlatilag nem működik, az igazságszolgáltatás lassú és politikai befolyás alatt áll, a korrupció és a szervezett bűnözés a gazdaság és a társadalmi élet minden területét átszövi".
Becsey: megfelelő autonómiaformákat
Becsey Zsolt (néppárti) szerint olyan ország nem léphet be az unióba, ahol „nemcsak a kollektív bűnök és a tömeggyilkosságok maradnak föltáratlanok", de még emlékezni sem lehet a halottakra. „Ahol idáig el sem jutunk és ezt nem is kérjük, ne csodálkozzunk azon, hogy radikálisok mászkálnak az utcán, erősödnek, vagy neofasiszták masíroznak Újvidéken." – tette hozzá. A képviselő azt mondta, „ezt rendezni kell, hiszen hogy ha ezt nem tesszük meg, akkor most már nemcsak Szerbiáért kell aggódnunk, hanem Európáért is".
Becsey szerint „a vízumkönnyítés után a teljes vízumeltörlésre van szükség, hogy egy átlag szerb is bármikor Európába tudjon jönni". Enélkül a képviselő szerint „nincs értelme európai perspektívákról ódákat zengeni". A képviselő úgy vélte, alulról építkező és arányosságot is követelő társadalomra, a megfelelő autonómiaformák és a nemzeti kisebbségek képviseletének biztosítására van szükség.
Tabajdi: fordulópont a jelentés
Tabajdi Csaba (szocialista) úgy vélte, a Kacin-jelentés fordulópontot jelent, ugyanis eddig Koszovó kapcsán egyoldalúan az albánokat jutalmazták, a szerbeket büntették, Szerbiára a bűnbak szerepét osztották. A képviselő szerint „ez nem azt jelenti, hogy a szerbeknek nem kell egyszer szembenézniük a Milosevic-korszak bűneivel, mint ahogy a koszovói albánoknak és minden népnek szembe kell nézni történelmi bűnükkel".
Tabajdi szerint mielőbb vízummentességet kell biztosítani Szerbia polgárainak, és fel kell gyorsítani a tagjelölti státusz elnyerését. Az EU-nak kezelnie kell azt az „óriási veszélyt", hogy Koszovóból 100 ezer szerb menekült várható, akik döntő többsége a Vajdaságban telepedne le. A politikus szerint a jelentés objektív képet ad a vajdasági etnikai folyamatokról. Tabajdi azt mondta, arányos képviselet kell a kisebbségeknek a rendőrségben és az igazságszolgáltatásban, és fenn kell tartani a kisebbségi rádióadásokat.
Gál: fenn kell tartani az etnikai arányokat a Vajdaságban
Gál Kinga (néppárti) szerint „Szerbia európai uniós perspektívája különösen fontos Magyarország számára. Alapvető érdekünk, hogy szomszédunk is mielőbb bebocsátást nyerjen ebbe a közösségbe, amely egyedüli alternatívája a nemzetek közötti torzsalkodásnak, a háborúnak, az emberek megkülönböztetésének". Gál kiemelte, „meg kell őriznünk a Vajdaság évszázadok alatt kialakult többnemzetiségű jellegét, amelynek alapja a különböző népek együttélése".
„Különösen fontosnak tartom a régió etnikai arányainak, értékes sajátosságának fenntartását, és úgy vélem, hogy a szerb menekültek betelepítése veszélyezteti e kényes egyensúly megőrzését, és hozzájárulhat az etnikumközi konfliktusok felerősítéséhez" – fogalmazott a képviselőnő, aki megemlítette, „hogy a mai napig sincs megoldva a temerini, egyértelmű etnikai diszkrimináció esetében aránytalanul súlyos büntetést kapott magyar nemzetiségű fiatalok sorsa". „A Balkánon szükség van az Európai Unióra, hiszen az unió szellemisége elvei és intézményrendszere, de – és aláhúzom – következetessége hozhat élhető életet" – fogalmazott Gál Kinga.
Jelentéstevő: Jelko Kacin (ALDE, SL)
Jelentés: (A6-0325/2007) – Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok
a Tanács számára megfogalmazott ajánlásra irányuló javaslattal: Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2006. október 24., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2126
Jelko Kacin
Jelentéstevő: Edith Mastenbroek (PES, NL)
Jelentés: (A6- /2007) – Az EK és Szerbia közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok
Javaslat a Tanács határozatára az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007., október 24., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0142
Edith Mastenbroek
2008-as EU-költségvetés: több pénz a Galileora és a technológiai intézetre
Első olvasatban elfogadta az EP a következő évi uniós költségvetést. A képviselők csökkentenék a közös kül- és biztonságpolitikára jutó összegeket, jelentősen emelnék viszont a Galileo-program és az Európai Technológiai Intézet keretét.
A tagállami kormányokat képviselő Tanács 0,95 százalékos (a Tanács korábban az összes kifizetést 2 milliárd 123 millió euróval, 119 milliárd 410 millió euróra csökkentette) és az Európai Bizottság 0,97-es javaslatával szemben, az EP az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,99 százalékában állapítaná meg a 2008-as költségvetés kifizetési előirányzatait.
Az Európai Parlament jelentősen növelné a jövőre a Galileo műholdas navigációs rendszer finanszírozását, további forrásokat biztosítana a palesztin területek és Koszovó támogatására, ezen kívül visszaadná a Tanács által a lisszaboni célokra (növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás), valamint a kohéziós kifizetésekre szánt pénzekből lecsípett összegeket.
A 2008-as költségvetés tervezetének előterjesztésekor Dalia Grybauskaitė, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa „történelmi irányváltásról" beszélt. Most először fordul elő ugyanis, hogy a mezőgazdaság helyett a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére fordított kiadások alkotják a költségvetési torta legnagyobb szeletét.
Galileo, ETI, Koszovó, Frontex
A parlament 739 millió euróval adna többet a Galileo-programra (a Tanács által javasolt 151 millió euróhoz képest), és 2,9 millió eurót áldozna az Európai Innovációs és Technológiai Intézetre. A képviselők elvennének 20 százaléknyit a közös kül- és biztonságpolitikára szánt összegekből, és az így felszabaduló 40 millió eurót az „EU mint globális partner" fejezetbe csoportosítanának át. Emellett további 87 millió eurónyi támogatást különítenének el Koszovó és a palesztin területek számára a rugalmassági eszköz igénybevételével.
Az EP 30 millió euróval toldaná meg az EU külső határainak védelmével foglalkozó Frontex ügynökség költségvetését, amely így elérné a 70 millió eurót.
Számok
Az EP az Európai Unió 2008-as költségvetésére a kifizetések szintjén összesen 124 milliárd 201 millió 365 ezer 130 eurót (kötelezettségvállalásban pedig 129.693.891.505 eurót) szán.
Az EU 2007-es költségvetése 115.497.218.623 euró (kifizetések), illetve 126.575.468.349 euró (kötelezettségvállalás) volt.
Az egyes költségvetési fejezetekhez az EP a következő összegeket rendelné (kifizetésekben, euróban):
Fenntartható növekedés és foglalkoztatás (1a és 1b fejezet)
9.993.390.100
42.447.382.507
Természeti erőforrások (2)
54.888.048.603
Szabadság, biztonság, igazságosság (3a)
533.196.000
Polgárság (3b)
708.253.006
Az EU mint globális partner (4)
8.132.663.400
Adminisztráció (5)
7.291.795.222
Következő lépések
Az EP az októberi plenáris ülésen tehát első olvasatban szavazott a 2008-as költségvetés tervezetéről. Ezután november 23-án megkezdődnek a tárgyalások a Tanáccsal. Végül a decemberi plenáris ülésen a parlament második olvasatban fogadja el az immár végső jövő évi költségvetést.
Strasbourg, versenyvizsgák
A Ville Itälä (liberális, finn) által jegyzett jelentésben a parlament „úgy véli, hogy a parlament és a Tanács elnökségeinek figyelembe kellene vennie az EU polgárainak véleményét a parlament három munkahelye közötti földrajzi elosztása, annak költségei és környezeti következményei tekintetében". Innentől kezdve törölték azt a részt, amely a szakbizottságon még átment, vagyis amely szerint tárgyalni kellene arról, hogy évente csak két plenáris ülést tartsanak Strasbourgban.
Az EP egyébként „sajnálatát fejezi ki a versenyvizsgák rendszerének eredendően alacsony hatékonyságát illetően, amelyben előfordulhat az, hogy egy vizsgán sikerrel szereplő pályázó évekig várakozzon egy tartaléklistán, miközben semmi garancia nincsen arra, hogy valaha is állásajánlatot kapjon". A képviselők szerint „amennyiben nem változtatnak ezen a hozzáálláson, ez az új uniós tisztviselők átlagos minőségi szintjének csökkenéséhez vezethet".
A jelentés arra is kitér, hogy „a parlament brüsszeli épületei körül a biztonság munkaidő után nem kellő mértékű a személyzet és a képviselők számára, ezért felkéri az igazgatást, hogy gyakoroljon nyomást a belga hatóságokra a helyzet javítása érdekében".
Surján: elfogadhatatlan a kohéziós kifizetések csökkentése
A plenáris vitában Surján László (néppárti) azt mondta, a 2008-as költségvetés legjelentősebb tétele a kohéziós politika. A képviselő szerint „elfogadhatatlan számunkra minden olyan gondolat, amely a kohéziós politika jelentős, mintegy félmilliárdos visszavágását javasolná a kifizetések terén". Surján hozzátette: „a parlament bízik abban, hogy az új tagállamok képesek lesznek fölzárkózni és elkölteni mindazokat a támogatásokat, amelyekre lehetőségük nyílik".
A politikus úgy vélte, a 2008-as költségvetés jóval a pénzügyi kerettervben rögzített keretek alatt maradt, „éppen ezért sajnálatos, hogy még mindig késhegyig menő viták vannak a Galileo program költségvetéséről vagy az Európai Technológiai Intézetről". „Mindkettő javára válna az Unió fejlődésének, miért kell hát akadályozni megvalósulásukat?" – kérdezte Surján.
Szent-Iványi: nem elégségesek a források az uniós külpolitikára
Szent-Iványi István (liberális) úgy vélte, „ha az Európai Unió globális szereplő szeretne lenni, nevetséges az, hogy a külpolitikára kevesebb pénzt kíván költeni, mint az adminisztratív kiadásokra". A képviselő elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy „a prioritásnak tekintett bővítési fejezet kiadásai nominálisan is csökkennek a 2007-es kiadásokhoz képest".
Szent-Iványi szerint „ez azt jelenti, hogy az Európai Unió nem biztosít elégséges forrást az elhatározott feladatok teljesítésére, és nem biztosít elégséges forrást a külpolitikai prioritások teljesítésére. Nincs megfelelő pénzügyi alap a koszovói misszióra, sem a palesztin nép segélyezésére". A politikus ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szomszédságpolitika keretéből „háromszor annyi pénzt kaptak egy főre vetítve a déli országok, mint a keleti országok".
Részletesebb tájékoztató anyag (angolul)
http://www.europarl.europa.eu/news/expert/default_en.htm
Jelentéstevő: Kyösti Virrankoski (ALDE, FI)
Jelentés: (A6- /2007) – 2008. évi költségvetés: III. szakasz, Bizottság
Az Európai Unió 2008. évi általános költségvetésének tervezete:
III. szakasz, Bizottság
Költségvetési Bizottság
A szavazásra csütörtökön kerül sor
Eljárás: költségvetés
Vita: 2007. október 23., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2019
Kyösti Virrankoski
Jelentéstevő: Ville Itälä (ALDE, FI)
Jelentés: (A6- /2007) – 2008-as költségvetés: (I, II, IV, V, VI, VII, VIII, IX. szakasz)
Az Európai Unió 2008. évi általános költségvetésének tervezete:
I. szakasz: Európai Parlament
II. szakasz: Tanács
IV. szakasz: Bíróság
V. szakasz: Számvevőszék
VI. szakasz: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
VII. szakasz: Régiók Bizottsága
VIII. szakasz: Európai ombudsman
IX. szakasz: Európai adatvédelmi biztos
Költségvetési Bizottság
A szavazásra csütörtökön kerül sor
Eljárás: költségvetés
Vita: 2007. október 23., kedd
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sidesSearch/search.do?type=REPORT&language=HU&term=6&author=28313
Ville Itälä
Az EP-ben is téma az élelmiszerek árának emelkedése
Az élelmiszerárak emelkedéséről és a fogyasztóvédelemről fogadott el állásfoglalást az EP. A képviselők szerint a takarmányárak növekedése miatt akár ötödével is többe kerülhet a hús jövőre. A parlament azt sürgeti, hogy kész termények helyett inkább mezőgazdasági hulladékból gyártsanak bioüzemanyagot. Az EP ideiglenesen növelné a tejkvótákat.
A csütörtökön, kézfelemeléssel elfogadott állásfoglalás megállapítja: „az elmúlt hónapokban a gabona világpiaci ára drasztikusan megemelkedett, az állami és magán-gabonakészletek elérték az elmúlt 40 év legalacsonyabb szintjét".
„A legutóbbi becslések szerint az EU-27-ben a gabonabetakarítás hozzávetőlegesen 8 millió tonnával lesz kevesebb, mint az elmúlt évben", miután „a 2006-os betakarítás csak 265,5 millió tonnát tett ki, és ebben az évben éppen csak egymillió tonna maradt készletben" – így a szöveg.
Hátrányban a termelők
A képviselők hozzáteszik: „a kiskereskedelmi élelmiszerárak nem tartottak lépést a megélhetési költségekkel, és a termelői árak nem tudták felvenni a versenyt a kiskereskedelmi árakkal", ráadásul „az EU-ban működő jelentősebb nagykereskedelmi vállalatok és néhány nagyobb kiskereskedő meglehetős befolyással rendelkeznek az élelmiszerárak meghatározásában, és koncentráltságuk olyan mértékű, hogy erőfölényes helyzetbe kerülnek a termelőkkel szemben".
Az EP üdvözli, hogy 2008-ra felfüggesztették a területpihentetési kötelezettségeket, ami „körülbelül 2,9 millió hektár földterületet fog felszabadítani a gabonatermelés számára, és körülbelül 10 millió tonnával növeli a jövő évi betakarítást".
Drágább takarmány, drágább hús
A parlament „mély aggodalommal jegyzi meg, hogy az összetett takarmány ára tonnánként 75 euróval emelkedett, és a takarmánygabona kritikus hiánya következtében továbbra is emelkedik, ami további 10 milliárd euró költséget jelent az EU állattenyésztői ágazata számára".
Az állásfoglalás szerint „a takarmány árának növekedése következtében a hús és a húsipari termékek ára akár 20 százalékkal is növekedhet 2008-ban".
Növelnék a tejkvótát
A szövegben az áll, hogy „a megnövekedett tejárak 2007-ben a tejtermelők számára kicsi, de égetően szükséges bevételnövekedést jelentenek, problematikusak azonban a fogyasztók számára, valamint a megfelelő tejtermékellátás szempontjából, például iskoláknak és kórházaknak".
Az EP „felhívja a Bizottságot a tejkvóta sürgős és ideiglenes megemelésére a belső piaci árak stabilizálásához".
Bioenergiát inkább hulladékból
A EP felszólítja „a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek többet a másodgenerációs bioenergia használatának és előállításának előmozdítása érdekében, amely trágyát és mezőgazdasági hulladékanyagot dolgoz fel, semmint elsődleges mezőgazdasági termékeket".
A parlament azt is kéri a Bizottságtól, hogy „alaposan elemezze a gabonafélék és az olajos magvak készlethiányának az EU-ban és harmadik országokban a legsebezhetőbb élelmiszer-termelőkre és a fogyasztókra gyakorolt hatásait".
Tabajdi: át kell gondolni az uniós agrárpolitikát
Tabajdi Csaba (szocialista) a parlamenti vitában azt mondta, „ez az áremelkedés csak nagyon kis mértékben jelent jövedelememelkedést a termelők számára, ezt döntően a kereskedelem, az áruházláncok, a spekulánsok viszik el". A képviselő szerint a másik probléma, hogy „a gabonatermelők nagyot nyernek ezen az ügyleten, az állattenyésztők pedig rengeteget veszítenek". Tabajdi hozzátette: „különböző szektorok vannak, amelyek a közös agrárpolitikának édesgyermekei és mostohagyermekei. A mostohagyermekek még mostohábbak az áremelkedés következtében, és a gazdagok még gazdagabbak".
A képviselő szerint „ezért kell a közös agrárpolitikát alapvetően újragondolni, mert minden egyes közbelépés csak kozmetikázás. Addig, amíg az állattenyésztők, a szőlő-bor, a zöldség-gyümölcs, a sertés-baromfi mostohagyermek, addig nem lesz normális közös agrárpolitika".
Szalih Mahmúd Oszman nyerte az idei Szaharov-díjat
Hans-Gert Pöttering EP-elnök bejelentette: az EP gondolatszabadságért járó elismerését, a Szaharov-díjat az idén Szalih Mahmúd Oszman, szudáni emberi jogi ügyvéd kapja.
Az EP csütörtöki, strasbourgi plenáris ülésén Hans-Gert Pöttering azt mondta, a Szaharov-díj idei nyertese, Szalih Mahmúd Oszman több mint húsz éve védi a darfúri üldözötteket, azokat, akiket kínoznak és azokat, akiket halálbüntetés fenyeget. Oszman rengeteget tesz Szudánban a demokratikus építkezésért – tette hozzá.
A díjat ünnepélyes plenáris ülés keretében az Európai Parlament elnöke adja át december 11-én, Strasbourgban, egy nappal az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozata aláírásának 59. évfordulója után.
A 2007-es jelölteket szeptember 24-én nevezte meg az EP külügyi, valamint fejlesztési szakbizottsága. Most, október 25-én az Európai Parlament elnökéből és frakcióvezetőiből álló testület, az elnökök értekezlete választotta ki az idei nyertest.
A győztesen kívül a másik két jelölt: Ceng Csin-jen és Hu Csia kínai emberijogvédők, valamint – posztumusz – Anna Politkovszkaja, meggyilkolt orosz újságírónő voltak.
Pöttering bejelentette: a frakcióvezetők megfelelő módot akarnak találni arra, hogy elismerjék Anna Politkovszkaja teljesítményt is. Erről az elnökök értekezletének következő ülésén születhet döntés.
A díj névadója, Andrej Szaharov (1921-1989) a szovjet hidrogénbombát kifejlesztő tudósok egyike volt, aki később nyíltan kritizálta a nukleáris fegyverkezést. 1970-ben emberi jogi bizottságot alapított. Tevékenysége miatt a Szovjetunióban bebörtönözték, eközben 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.
Az 1988-ban alapított Szaharov-díj a következő területeken elért eredményeket igyekszik jutalmazni:
- az emberi jogok és alapvető szabadságok, különösen a szólásszabadság védelme;
- a kisebbségi jogok védelme;
- a nemzetközi jog tiszteletben tartása;
- a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése.
Bővebb információ
Jelentés az európai ombudsmanról
Az európai polgárok az ombudsmanhoz fordulhatnak panasszal, ha úgy érzik, az unió valamely intézménye nem megfelelő módon járt el. Az EP csütörtökön az ombudsman 2006-os tevékenységét értékelő jelentést fogadott el, amelyben több forrást kér arra, hogy az uniós intézmények panaszait kezeljék. A parlament az EU-s személyzeti hivatalt (EPSO) is a szabályok betartására szólítja fel.
2006-ban 3830 panasz érkezett Nikiforosz Diamandourosz, az európai ombudsman hivatalába. Az esetek 57 százalékában elektronikus nyújtottak be panaszt. A legtöbb beadvány (20,4%) spanyol állampolgároktól érkezett, őket a németek (14%), a franciák (8,7%), a belgák (6,3%), a lengyelek (6%), az olaszok (5,4%) és a britek (3,8%) követik. A lakosság számához viszonyítva Máltáról, Ciprusról, Belgiumból és Szlovéniából jött a legtöbb kérelem.
A parlament csütörtökön elfogadott jelentésében jóváhagyta az európai ombudsman 2006-os éves jelentését, úgy ítéli meg ugyanis, hogy „továbbra is kiegyensúlyozottan és energikusan gyakorolta hatásköreit".
Az EP „felhív arra, hogy valamennyi európai intézmény és szerv rendelkezzen az annak biztosításához szükséges költségvetési és humánerőforrásokkal, hogy a polgárok azonnali és érdemi válaszokat kapjanak kérdéseikre, panaszaikra és petícióikra".
A jelentés „hangsúlyozza, hogy az ombudsman általi beavatkozás kulcsfontosságú célja a panaszos és az intézmény közötti békés rendezésre való törekvés, illetve a bírósági vita megelőzése".
Az EP „arra biztatja az ombudsmant, hogy a helyes igazgatási gyakorlat szerves részeként továbbra is mozdítsa elő a valódi szolgáltatási kultúrát annak biztosítása érdekben, hogy az Európai Unió közigazgatása nyitottságra és a szolgáltatásait igénybe vevő lakossággal való párbeszédre rendezkedjen be, elismerje a hibákat, azokért elnézést kérjen, és törekedjen arra, hogy kielégítő megoldást találjon a panaszosok számára".
A parlament felszólítja az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt (EPSO), „gondoskodjon arról, hogy hatékonyan és teljes körűen megfeleljen a szabályoknak és a bevett gyakorlatnak a felvételi versenyvizsgák nyitottsága és átláthatósága tekintetében, különösen a jelöltek rájuk vonatkozó, a vizsgadolgozatok osztályozásával kapcsolatos információkhoz való hozzáférését illetően". Emellett „vessen véget a nyelvi megkülönböztetésnek, és hogy tartózkodjon attól, hogy a felvételi bizottságok által hozott határozatokra való hivatkozással kibújjon saját felelőssége alól".
Az EP „elismeri az Ombudsmanok Európai Hálózatának hasznos közreműködését a bíróságon kívüli jogorvoslatok szubszidiaritás elvével összhangban történő biztosításában".
Dobolyi: több forrást a polgárok panaszainak kezelésére
A szocialista frakció nevében felszólaló Dobolyi Alexandra azt mondta, a nemrégiben elfogadott lisszaboni szerződés és a kötelezővé tett alapvető jogok chartája lehetővé teszi, hogy az unió hatékonyabban, átláthatóbban, demokratikusabban működjön. A képviselőnő szerint az unió demokratikus struktúrájának létfontosságú része az európai ombudsman működése. Dobolyi úgy vélte, az ombudsman nagyon jó munkát végzett az elmúlt évben. A képviselőnő megemlítette a tanácsi elnökség honlapján használandó nyelvekkel, a légi utasok jogairól szóló bizottsági tájékoztató anyagokban található félrevezető információkkal, valamint az Európai Beruházási Bank könyvvizsgálatához való hozzáféréssel kapcsolatos ombudsmani lépéseket.
Dobolyi az ombudsman hivatala mellett fontosnak ítélte az EP petíciós szakbizottsága munkájának támogatását is, szerinte ugyanis ezeken a fórumokon, a polgárok panaszaiból és petícióiból derül ki, mi nem működik jól az EU-ban. Az egyre összetettebb ügyek megfelelő kezelésére az uniós intézményeknek több forrást kellene biztosítaniuk az ombudsman és a petíciós bizottság számára, hogy ezúton is elsőbbséget adjanak az uniós polgárok érdekeinek – tette hozzá.
Az ombudsman honlapja
http://www.ombudsman.europa.eu/home/hu/default.htm
Jelentéstevő: Luciana Sbarbati (ALDE, IT)
Jelentés: A6-0301/2007- az európai ombudsman 2006-os tevékenységeiről szóló éves jelentésről
Petíciós Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007., október 24., csütörtök
Jogalkotási figyelő:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2131
Luciana Sbarbati
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=4428&language=hu
Támogatná az EP az orvosi célú ópiumtermesztést Afganisztánban
Az EP arra kéri a Tanácsot, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogyan lehetne – nemzetközi felügyelet mellett – az afganisztáni illegális mákültetvények legalább egy kis hányadát törvényessé tenni, és az orvosi célokra történő ópiumtermelés (fájdalomcsillapító-gyártás) szolgálatába állítani.
Az EP csütörtökön, 368 igen, 49 nem, 25 tartózkodó szavazattal fogadott el jelentést az Afganisztáni ópiumtermesztésről.
ENSZ kábítószerrel és az azzal összefüggő bűnözéssel foglalkozó hivatala (UNODC) szerint az ópiumtermelés Afganisztánban rekordsebességgel nő. A két évvel korábbi adatokhoz képest az idén kétszer annyi ópiumot állítanak elő. A máktermesztés Afganisztán mintegy 31 milliós lakosságából több mint 3 millió főt foglalkoztat. A Világbank becslése szerint az ország GDP-jének 40 százaléka összefüggésbe hozható az ópiummal. Afganisztán szállítja a világpiacra az ópiumszármazékok 93 százalékát, és a lázadók, a hadurak, a talibán és a terrorista csoportok a kábítószer-kereskedelmet tekintik legnagyobb bevételi forrásuknak, veszélyeztetve ezzel Afganisztán politikai stabilitását és gazdasági fejlődését.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 10 ország fogyasztja a legális ópiátok 80 százalékát, amíg fennmaradó 180 államban – amelyek a világ lakosságának 80 százalékát teszik ki – az emberek nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz, így fájdalomcsillapító szerekhez sem.
Orvosi célú termelés felügyelettel
A témáról Marco Cappato (liberális, olasz) készített saját kezdeményezésű EP-jelentést.
A képviselők ezért arra kérik a Tanácsot, hogy tanulmányozza „kisléptékű kísérleti projektek felkutatásának lehetőségét, amelynek alapján a jelenleg tiltott mákültetvények egyes részeit olyan földterületekké alakítják át, ahol törvényes, ópiumalapú fájdalomcsillapítókat állítanak elő". A jelentés hozzáteszi: „az ilyen termelést szigorú, helyszíni felügyelet mellett kell végezni, amelyet egy olyan nemzetközi szervezet (…) által végzett ellenőrzéssel is ki kell egészíteni, amely felügyeli a termelést és megakadályozza, hogy a termék egyéb, illegális piacokra – például a heroinpiacra – kerüljön".
A jelentés azt is szorgalmazza, hogy a Tanács dolgozzon ki és nyújtson be az afgán kormánynak egy átfogó stratégiát a kábítószer-termelés ellenőrzésére és a korrupció elleni küzdelemre a közigazgatás legfelsőbb szintjein, különösen a Belügyminisztériumban.
Megsemmisítés
A jelentéstevő szerint a legszegényebb vidéki területeket, főleg azokat, amelyek az ópium előállításában még nem vesznek rész, fejlesztés céljából be lehetne vonni a kézi úton történő megsemmisítés gondos és szelektív folytatásába. Ugyanakkor a fejlesztést célzó programokon belül a képviselők ellenzik a füstölés alkalmazását a mák kiirtására.
Az Európai Unió továbbra is a legnagyobb adományozó az ópiumkínálat csökkentésére irányuló erőfeszítések tekintetében, mégpedig olyan projektek keretében, amelyek a tiltott növények helyettesítőjeként előmozdítják az alternatív megélhetési forrásokat.
Jelentéstevő: Marco Cappato (ALDE, IT)
Jelentés: (A6-0341/2007) – Gyógyászati célú ópiumgyártás Afganisztánban
a Tanács számára megfogalmazott ajánlásra irányuló javaslattal: Gyógyászati célú ópiumgyártás Afganisztánban
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. október 23., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2125
Marco Cappato
Megfelelő eredetjelzéssel a termékhamisítás ellen
Az Európai Parlament képviselőinek többsége aláírta azt az írásbeli nyilatkozatott, amely a termékek eredetjelzésének egyértelműsítését sürgeti az európai fogyasztók és az ipar védelme érdekében.
Az EP hivatalos álláspontjának tekintendő szöveg szerint „az Európai Unió elsődleges fontosságot tulajdonít a fogyasztók számára biztosított átláthatóságnak és az áruk eredetére vonatkozó tájékoztatás kulcsfontosságú ebből a szempontból".
A képviselők úgy vélik, „az Európai Unióba behozott áruk származási helyének félrevezető vagy szándékosan hamis feltüntetése egyre gyakoribb, ami potenciálisan veszélyezteti a fogyasztók biztonságát".
A szöveg megemlíti: „az EU számos fő kereskedelmi partnere, köztük az Egyesült Államok, Japán és Kanada kötelező eredetjelzési követelményeket vezetett be".
A parlament „hangsúlyozza, hogy az európai fogyasztóknak joguk van azonnal hozzáférni a vásárlásaikra vonatkozó információkhoz", emellett „a termék eredetére vonatkozó hamis jelzések feltüntetése a csalás más formáihoz hasonlóan elfogadhatatlan".
Az EP ezért „teljes mértékben támogatja a harmadik országokból az Európai Unióba importált bizonyos termékek származási országa kötelező feltüntetésének bevezetéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot". Az EP ezért felszólítja „az Európai Unió tagállamait, hogy az EU fogyasztói, ipara és versenyképessége érdekében haladéktalanul fogadják el a javaslatot".
Perger István /EU Parlament sajtószolgálat
