A résztvevő művészek szerint sem valódi, igazi bemutató lesz az Operaházban, de azért egy kicsit mégis. A darabot ugyanis nyáron, az Operafesztiválon már láthatták a szerencsések, akik akkor jegyhez jutottak. Igaz, azok is szerencsésnek mondhatják magukat, akik most kaptak jegyet, mert a három előadásra szinte az utolsó szálig elfogyott elővételben mind.

 

 A résztvevő művészek szerint sem valódi, igazi bemutató lesz az Operaházban, de azért egy kicsit mégis. A darabot ugyanis nyáron, az Operafesztiválon már láthatták a szerencsések, akik akkor jegyhez jutottak. Igaz, azok is szerencsésnek mondhatják magukat, akik most kaptak jegyet, mert a három előadásra szinte az utolsó szálig elfogyott elővételben mind.

Vidnyászky AttilaVidnyászky Attila Verdi, A végzet hatalma című operáját a közönség valóban láthatta már Debrecenben – erősítette meg Vidnyászky Attila, a darab rendezője. Az, hogy az Operaház felkarolja egy vidéki társulat előadását, nagy megtiszteltetés és nagy öröm, de ez már egy másik előadás lesz. Más a tér, nagyobb létszámú a kórus. A történet szimbolikus térbe sűrítése egyfajta gondolatot is képvisel. Egyszerre kolostorbelső, egy erődítmény része és egy szétdarabolt óramű is. Elég rideg közeg. Azt sugallja, hogy az egyéni boldogság egy olyan világban, ahol himnuszt énekelnek a háborúhoz – nehezen megvalósítható.

Bazsinka ZsuzsannaBazsinka Zsuzsanna Csupa élet, a szenvedély és szerelem dallamvilágával segíti a szerepet Verdi – mondta el Bazsinka Zsuzsanna. Leonóra igazi drámai főhősnő. Minden külsőségtől mentes, igazi belső drámát él meg. Utat keres önmagához. A békét a híres Pace áriában sem találja meg, ott még halálvágya van.

Érdekes, hogy a szerep egyik korábbi világhíres megformálója, Tokodi Ilona, erről így emlékezik: Ez az ária nem más, mint egy felfokozott ima, amelyet gyönyörűség énekelni. Ahogy hallod, szinte látod Leonóra felszálló lelkét, a nőét, aki megszenvedett.

Kiss B. AttilaKiss B. Attila„Imádok Verdit énekelni" Verdi énekelni is kell és játszani is kell. Ő az, aki mindent tudott az opera világáról, az énekesekről – egészítette ki az elhangzottakat Kiss B. Attila. Egy Verdi főszerep olyan, mint a sziklamászás, egy csúcs meghódítása. Mindig benne van a nagy veszély, de a végtelen szabadság érzése is. Ebben az előadásban a rendező színésznek tekinti az énekest, ahol az éneklés nemcsak cél, hanem eszköz is a szerep megvalósításában. Don Alvaro egy áldozathős. Mindent elkövet, hogy a dolgok jó irányba menjenek, de mindig épp az ő keze által mennek rossz irányba. Az opera eredeti olasz címe; A végzet ereje, itt nyer igazi értelmet. Sajnálatos, hogy a harmadik felvonásban, a partitúrában még fellelhető duett most kimarad, bár tény, hogy a szerepét dramaturgiailag nehéz igazolni.

Gárday GáborGárday Gábor Melitone szerepét már nem először énekli Gárday Gábor. Ez Verdi szerint kicsit vicces figura. Megformálásához komoly segítséget jelent Ferencsik János egy régebbi tanácsa, mely szerint mindenki tartson meg magának minden évben egy Mozart szerepet. Akkor jobban fog tudni Verdit énekelni. Ez a darab valóban egy hatalmas hegy. Elindul a maga korából és szól a mának is. A díszlet tökéletesen kifejezi a mai világot is, amiben mi most élünk. Számunkra is aktuális. Melitone el is mondja: „emberek nézzetek a tükörbe, próbáljatok meg tiszták maradni!" A budapesti előadás egy ponton gazdagabb a debreceninél, mert itt elhangzik a Guardian – Melitone duett.

Barna Imre, az Európa Kiadó igazgatójaBarna Imre, az Európa Kiadó igazgatója A bemutató ismertetésekor jelen volt Barna Imre, az Európa Kiadó igazgatója is. Egy könyvet hozott magával, ami aznap reggel jött ki a nyomdából, az időzítés így tehát tökéletes. Julián Budden (1924 – 2007) angol zenetörténész nagydíjakkal kitüntetett Verdi-monográfiája valójában a nyolcvanas évek közepén keletkezett, de nálunk ez az első magyarul is olvasható kézikönyv, amely a modern kutatásokkal szemben támasztott követelményeknek és a kottát olvasni nem tudó nagyközönség igényeinek egyaránt megfelel. Bemutatja Verdi életét és személyiségét, és külön fejezetekben behatóan, élvezetesen tárgyalja műveit. Ennél teljesebb, alaposabb munka azóta sem készült el. Verdi életének legendákat is termő mozzanatairól éppúgy szól, mint az életmű egyes darabjairól. Ráadásul a magyar kiadás még bővebb is, mint az eredeti, mert sikerült olyan ritka képanyaggal bővíteni, ami a külföldön megjelentekből hiányzik.

Vass LajosVass LajosA következő hetekben sorjáznak majd a bemutatók – emelte ki az Operaház főigazgatója, Vass Lajos. Sztravinszkíj három egyfelvonásosa és Strauss Elektrája is rövidesen műsorra kerül. Az Operaház nemcsak külföldön, de idehaza is „nyitni" szeretne. Debrecennel kezdjük és reméljük, folytatni is fogjuk. A vidéki városokban működő operatársulatok meghívása talán inspirálólag hat majd az ott folyó munkára. Az előadási helyszínek is szaporodni fognak a darabválasztásnak megfelelően.

A végzet hatalmát most három alkalommal: november 3-án, 10-én és 13-án láthatja majd a közönség a Magyar Állami Operaházban, a következő szereposztásban:

  Verdi: A végzet hatalma

opera három felvonásban

Zeneszerző: Giuseppe Verdi

Szövegíró: Francesco Maria Piave

Magyar nyelvű feliratok: Kürthy András

Rendező: Vidnyánszky Attila

Díszlettervező: Alekszandr Belozub

Jelmeztervező: Alekszandr Belozub

Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Karmester: Kesselyák Gergely, Lukács Ervin

Calatrava gróf: Palerdi András, Cserhalmi Ferenc

Leonóra: Bazsinka Zsuzsanna, Tokody Ilona

Don Carlos: Kálmándy Mihály, Perencz Béla

Alvaro: Kiss B. Atilla, Bandi János

Guardian: Rácz István, Polgár László, Kováts Kolos

Melitone: Sárkány Kázmér, Gárday Gábor

Preziosilla: Pánczél Éva, Wiedemann Bernadett

Trabuco: Gerdesits Ferenc, Kiss Péter

Alcade: Ambrus Ákos, Hábetler András

Orvos: Bakó Antal, Farkas Gábor

Curra: Sánta Jolán, Bokor Jutta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük