Europarlament 2007. június 18-21., Strasbourg
43 perc olvasásAz Európai Parlament következõ plenáris ülését június 18. és 21. között tartja a franciaországi Strasbourgban.
Az Európai Parlament következõ plenáris ülését június 18. és 21. között tartja a franciaországi Strasbourgban.
Hétfõn este tárgyalja az EP a szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérõl, címkézésérõl szóló jogszabályt (Schnellhardt-jelentés). Még hétfõn szó lesz a szélessávú internet elterjesztésérõl (Hökmark), az EU-orosz gazdasági kapcsolatokról (Quisthoudt-Rowohl), az uniós versenypolitikáról (Ferreira), valamint a macska- és kutyaprém betiltásáról (Svensson).
Ugyancsak hétfõn, de a plenárison kívül tart ülést az EP közlekedési szakbizottsága, amely szakbizottsági szinten szavaz a postai szolgáltatások liberalizációját, egységes piacát célul tûzõ jogszabályról.
Kedden többek között a gyerekvállalás és a tanulmányok összeegyeztethetõségérõl (Panaiotopoulosz-Kassziotou) lesz szó. A képviselõk állásfoglalást fogadnak el a Galileo-program finanszírozásáról, kedd délután pedig vitáznak a G8-csúcstalálkozó eredményeirõl.
Szerda reggel a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságáról lesz szó (Oomen-Ruijten), aztán Ciprus és Málta euróövezeti tagságáról (Langen) vitáznak a képviselõk.
Csütörtök délelõtt többek között a közbeszerzésekrõl (Fruteau) és az e-kereskedelem biztonságosabbá tételérõl (Roithová) lesz szó. Az EP állásfoglalást fogad el a palesztin helyzetrõl.
Szeszes italok összetétele és címkézése – de mi az a vodka?
A szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérõl, kiszerelésérõl és címkézésérõl szóló új rendelettervezetet tárgyalja az EP plenáris ülése. Bár a parlament delegációja gyakorlatilag megegyezésre jutott a szabályozásról a tagállamokat képviselõ Tanáccsal, továbbra is viták vannak a vodkafélék összetétele és címkézése kapcsán.
Az Európai Bizottság javaslata az uniós egységes piacon a szeszes italoknál is biztosítaná, hogy a termékek jó minõségûek legyenek, tiszteletben tartsák a termelõk jogait és a fogyasztók is megfelelõ információkhoz jussanak.
Az új rendelet a meglévõ szabályozás frissítését jelenti. A jogszabály alkalmazkodna a WTO és a szellemi tulajdonjogokról szóló TRIP-egyezmény elõírásaihoz is.
A bizottság eredeti javaslata három szeszesital-kategória létrehozását javasolt, az EP környezetvédelmi szakbizottsága azonban a Horst Schnellhardt (néppárti, német) által jegyzett jelentésben arra szavazott, hogy csak egy egységes kategória legyen.
Vodka gabonából, krumpliból és…
A képviselõk módosították a bizottsági javaslatot a vodka összetétele és címkézése kapcsán is. Így a szakbizottság szerint a hagyományosnak nevezett vodkának gabonából, burgonyából vagy melaszból kell készülnie. Másból is lehetne vodkát készíteni, viszont akkor ezt nagy (a vodka szó betûinek kétharmadát elérõ méretû) betûkkel kellene jelezni.
A Tanács és az EP delegációja ehhez képest abban állapodott meg (a szakbizottsági szavazás után), hogy a hagyományos vodkát csak gabonából vagy burgonyából lehessen készíteni. (Nem tartozna ide tehát alapanyagként a melasz, ahogy az egyes termelõk által támogatott cukorrépa sem.) Ez a megállapodás is kimondja, hogy jelezni kell, ha másból állították elõ a vodkát, nincs szó azonban a betûk méretérõl.
Bizonyos hagyományos vodkatermelõ országok (Lengyelország, Svédország, Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország, Dánia) a vodka nevet csak a gabonából, burgonyából vagy melaszból készített szeszes italoknál engednék meg. Várhatóan az ezen államokból származó képviselõk ennek érdekében módosító indítványokat nyújtanak be a plenáris ülésre.
Földrajzi árujelzõk Gönctõl Kecskemétig
A parlamenti szakbizottság arról is szavazott, hogy a szeszes italok megjelölésénél eddig is használt földrajzi neveket továbbra is lehessen alkalmazni. Az új földrajzi árujelzõkre vonatkozó kérelmek beterjesztését az adott tagállamnak indokolnia kell. A kompromisszumos szöveg melléklete a következõ magyarországi földrajzi árujelzõs termékeket sorolja fel: Pálinka, Törkölypálinka, Szatmári Szilvapálinka, Kecskeméti Barackpálinka, Békési Szilvapálinka, Szabolcsi Almapálinka, Gönci Barackpálinka.
Színezõk, édesítõk
A rendelettervezet betiltaná a színezõ- és aromaanyagok használatát a szeszes italok többségének készítésénél. Az édesítõszerek hozzáadását külön szabályoznák, mindenesetre jelölni kellene a címkén. Bizonyos italoknál megengedett lenne alkohol hozzáadása.
Bár a parlamenti szakbizottság két éves átmeneti idõszakot javasolt, a kompromisszumos megállapodás értelmében várhatóan a kihirdetést követõ három hónapon belül lesz hatályos az új jogszabály.
Jelentéstevõ: Horst Schnellhardt (EPP-ED, DE)
Jelentés: A6-0035/2007 – A szeszes italok meghatározása, megnevezése, kiszerelése és címkézése; Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérõl, kiszerelésérõl és címkézésérõl
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. június 18., hétfõ
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0035&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.eu.int/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0028
Horst Schnellhardt
Teljesen betiltaná az unióban macska- és kutyaszõrmét az EP
Nemkormányzati szervezetek becslései szerint évente csak Kínában mintegy kétmillió kutyát és macskát pusztítanak el, hogy az európai piacot ellássák a belõlük készült termékekkel. A jövõ év végétõl tilos lenne az EU-ban ezen állatok szõrméjét forgalmazni, azt importálni, exportálni. Errõl is szavaz az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésen.
Az EU rendelettel tiltaná be a macska-, illetve kutyaszõrmébõl készült, illetve azt tartalmazó termékek (például hímzett vagy díszített ruhák, játékok) forgalmazását, behozatalát, kivitelét.
Az Eva-Britt Svensson (GUE/NGL, svéd) által jegyzett jelentés emlékeztet, korábban
az uniós ?prémkereskedõk önkéntes magatartási kódexet vezettek be, hogy megtiltsák a közösségben forgalomba hozott, oda importált, illetve onnan exportált macska- vagy kutyaprémet vagy ilyen prémet tartalmazó termékeket. Ez azonban elégtelennek bizonyult". Különösen akkor hatástalan az önszabályozás – vélik a képviselõk -, ?amikor a prémkereskedõk olyan prémekkel kereskednek, amelyeken nincs feltüntetve, hogy milyen állattól származnak és ez nem is ismerhetõ fel könnyen, vagy ilyen prémet tartalmazó termékeket vásárolnak".
A rendelettervezet szerint az ?intézetéseknek ezért egyértelmûvé kell tenniük a jogi követelményeket az összes tagállamban, megtiltva a macska- és kutyaprém, illetve az ilyen prémet tartalmazó áruk értékesítését, gyártását, értékesítésre való felajánlását, szállítását és elosztását, és ezáltal megelõzni a belsõ piac zavarait minden hasonló termék vonatkozásában".
A képviselõk teljes egészében törölnék azt a részt az Európai Bizottság javaslatából, amely mégis megengedte volna a macska- illetve kutyaszõrme forgalmazását, ha azok ?olyan címkézéssel vannak ellátva, amely mutatja, hogy a prémet adó macskák vagy kutyák nem prémükért voltak tenyésztve vagy leölve", illetve ha ?a közösségbe való behozataluk, vagy az onnan való kivitelük személyes vagy háztartási használat céljából történik". Az EP tehát kihúzná ezt a részt, és semmiképpen nem engedné meg a kutyából, macskából készült szõrmék kereskedelmét.
A parlamenti szakbizottság javaslata szerint ?a tagállamok évente jelentést készítenek a bizottság számára ezen rendelet általuk történt végrehajtásáról". A jelentéseknek ki kell térniük a vámtisztek képzésére is, amely azért szükséges, hogy hatékonyan azonosíthassák a kutya- és macskaszõrmébõl készült termékeket.
A rendelet értelmezésében egyébként ?szõrme alatt értendõ a szõrme, a bõr és az irha, vagy az állat bármely olyan része, amelybõl szõrme állítható elõ".
A parlamenti plenáris szavazást megelõzõen a képviselõk delegációja megegyezett a részletekrõl a Tanács elnökségével, így várhatóan elsõ olvasatban elfogadják a jogszabályt. A tilalom 2008. december 31-tõl léphet életbe.
Jelentéstevõ: Eva-Britt Svensson (GUE/NGL, SE)
Jelentés: A6-0157/2007 – Macska- és kutyaprém; Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történõ behozatalának, illetve onnan történõ kivitelének tilalmáról
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. június 18., hétfõ
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0157&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0236
Eva-Britt Svensson
A kiegészítõ nyugdíjak átvihetõsége az unióban
Az európai demográfiai változások egyre jobban növelik a kiegészítõ nyugdíjak szerepét. Az EP foglalkoztatási és szociális szakbizottsága olyan irányelvet terjeszt a következõ plenáris ülés elé, amely minimumszabályokat írna elõ a kiegészítõ nyugdíjra való jogosultságról, illetve ennek megõrzésérõl, továbbá szabályozná a tagállamok közötti átvihetõségét a munkavállalók mobilitásának növelése érdekében.
Manapság az emberek a korábbinál sûrûbben váltanak munkahelyet, ugyanakkor a nyugdíjakkal kapcsolatos problémák megnehezíthetik az állásváltást. Néhány foglalkoztatói nyugdíjrendszer várakozási idõt ír elõ (a munkavállaló csak bizonyos számú, az adott foglalkoztatónál ledolgozott év után csatlakozhat a rendszerhez), más nyugdíjrendszerek bizalmi idõszakot írnak elõ: a munkavállaló ugyan csatlakozhat, de csak egy meghatározott összeg befizetése után részesülhet az elõnyökbõl.
Nem minden rendszer ismeri el az ún. nyugvó jogokat (ezek olyan esetek, amikor a munkavállaló kilép egy munkáltatótól s így a foglalkoztatói nyugdíjrendszerbõl is, de késõbb mégis igényelheti a már befizetett járulékai alapján a nyugdíjjuttatást). Nem minden rendszer teszi lehetõvé a már megszerzett jogok átvihetõségét, más országokban való tovább élését. A jelenlegi helyzet így igazságtalanságokhoz vezethet, ami az európai munkavállalókat eltántoríthatja attól, hogy más tagállamban keressenek állást maguknak. Ez pedig gátolja az európai munkavállalók mobilitását. Ezen a helyzeten szeretne javítani az új irányelv.
Tagállami eltérések
A tagállamokat különbözõ mértékben érintené az új szabályozás. Néhány országban a kiegészítõ nyugdíjrendszer teljesen ismeretlen, másutt igen kevéssé elterjedt, de olyan tagállam is akad, ahol a foglalkoztatói nyugdíj szinte általános.
A parlament szakbizottsága elsõ olvasatban Ria Oomen-Ruijten (szocialista, holland) képviselõ jelentése alapján támogatta az Európai Bizottság javaslatát, annak hatályát azonban többféle nyugdíjrendszerre terjesztené ki (mint például a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek, segélyezõ pénztárak, nyugdíjtartalékot képezõ rendszerek, illetve azon szisztémák, ahol a nyugdíjtõkét a vállalaton kívül fektetik be).
Jogosultsági lehetõségek
A szakbizottság támogatja az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiegészítõ nyugdíjra való jogosultsága kapcsán minimumszabályokat elõíró kezdeményezését. A képviselõk azonban ennél tovább mennének: például a bizalmi idõszak öt évben való maximalizálásával (ha a munkavállaló öt évet eltölt egy munkaadónál, megszerzi a jogosultságot a nyugdíjra). A javaslat 25 év fölött eltörölné a bizalmi idõszakot. Egy módosító indítvány azt írná elõ, hogy amennyiben a bizalmi idõszak elõtt hagyja ott állását egy munkavállaló, a már befizetett hozzájárulását vissza kellene kapnia.
Nyugvó nyugdíjjogok
A képviselõk azt szeretnék, ha a cégtõl távozó munkavállaló a bizalmi éveit megõrizhetné, amikor átlép egy másik nyugdíjrendszerbe. A bizottság azt indítványozza, hogy ezeket a nyugvó jogosultságokat igazságos módon kezeljék: vagyis például az értéküket növeljék az inflációval vagy a fizetési színvonal általános emelkedésével párhuzamosan.
Nyugdíjjogosultságok átvihetõsége
Az EB irányelvjavaslatával szemben a parlament szakbizottságának tagjai óvatosabb álláspontot képviselnek a megszerzett nyugdíjjogosultságok átvihetõségével kapcsolatban. A bizottság azt szeretné, ha a munkavállalók átvihetnék megszerzett jogaikat egy másik munkaadóhoz. Néhány országban ez egyáltalán nem lehetséges. Más tagállamokban van erre mód, azonban a jelenlegi jogszabályok az országok közötti átvihetõséget már megakadályozzák, például az adóelkerülés elleni fellépésre hivatkozva. A képviselõk úgy határoztak, hogy azon országokban, ahol a megszerzett jogok átvitele nem lehetséges, ezt fokozatosan lehetõvé kell tenni, kiváltképp, amikor új, a nyugdíjjogosultságokra vonatkozó jogszabályokat vezetnek be.
Minimumkövetelmények
Ahogy az az EU jogalkotásában megszokott, ez az irányelv is csupán minimum sztenderdet állítana fel: a munkaadók és munkavállalók természetesen megállapodhatnak ennél kedvezõbb szabályok alkalmazásában. Egy módosító indítvány alapján a mostani javaslat a rokkantsági nyugdíjakra nem vonatkozna. Ha az irányelvet jóváhagyják, 2008. július 1-ével lépne hatályba.
Jelentéstevõ: Ria Oomen-Ruijten (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0080/2007) – A kiegészítõ nyugdíjra való jogosultság hordozhatóságának javítása; Jelentés a kiegészítõ nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. június 20., szerda
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0080&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0214
Ria Oomen-Ruijten
Állásfoglalás a Galileo-rendszer finanszírozásáról
Az EP költségvetési szakbizottsága az uniós, mûholdas navigációs rendszer finanszírozási szabályozásának átalakítására szólítja fel az Európai Bizottságot. Errõl állásfoglalás-tervezetet terjesztettek be a képviselõk a következõ plenáris ülésre.
A Galileo finanszírozásáról szóló jogszabály elfogadásában az EP együttdöntési jogosítvánnyal szeretne közremûködni.
A rendszer kiépítésének költségei mintegy 3 és fél milliárd euróra rúgnak, ebbõl az EU költségvetése egyelõre 1 milliárdot vállalt. A költségvetési szakbizottságban több képviselõ felhívta a figyelmet: amennyiben nem születik gyors döntés, könnyen lehet, hogy más országok, mint – például Kína vagy India – megelõzik az EU-t, és elõbb építenek ki saját mûholdas navigációs rendszert.
Állásfoglalás a palesztin helyzetrõl
Az EP a június 6-7-ei, brüsszeli plenáris ülésén Javier Solana, kül- és biztonságpolitikai fõmegbízott részvételével vitázott a palesztin területeken kialakult helyzetrõl. Az EP most állásfoglalást is elfogad a témában.
Az állásfoglalásról csütörtök délben szavaznak a képviselõk.
EP-vita a G8-találkozóról
Az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselõi vitáznak a nemrégiben megrendezett G8-csúcstalálkozón hozott döntések kapcsán.
A vitát kedden délután tartják Strasbourgban.
Ciprus és Málta euróövezeti tagsága az EP napirendjén
Szerda este tárgyalja az EP Ciprus, illetve Málta 2008. január 1-jére tervezett csatlakozását az euróövezethez.
A parlament konzultációs eljárásban tárgyalja Ciprus és Málta felvételét az eurózónába.
A parlament témafelelõse a német, néppárti Werner Langen. A jelentéseket hétfõn fogadja el az EP gazdasági szakbizottsága, ezt követõen kerülnek a plenáris ülés elé.
Az EP állásfoglalást is elfogad arról, milyen szerepet kellene játszania a jövõben a parlamentnek az eurózóna bõvítésével kapcsolatos döntésekben.
Biztonságosabbá tenné az e-kereskedelmet az EP
Európai megbízhatósági jel bevezetését kéri az EP az Európai Bizottságtól a határokon átnyúló e-kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom növelése érdekében – olvasható a Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által már jóváhagyott jelentésben. A képviselõk azt szeretnék, ha egyértelmû, átlátható szabályok védenék a digitális kereskedelem szereplõit, és a határokon át nyúló e-kereskedelem valódi lehetõséggé válna minden európai polgár számára.
Míg a polgárok mintegy háromnegyede igénybe veszi az e-kereskedelem lehetõségeit, országhatárokon keresztül ívelõ üzletkötésre mindössze az esetek 6 százalékában kerül sor – idézi az Eurobarométer adatait Zuzana Roithová (néppárti, cseh) az általa jegyzett EP-jelentés indokolásában. Márpedig az EU digitális piacának fejlõdése jelentõs mértékben növelhetné az EU versenyképességét a globális kereskedelemben – teszi hozzá a témafelelõs. A jelentés szerint a jelenség oka a digitális környezetbe vetett fogyasztói bizalom alacsony szintje, ezért a képviselõk számos kéréssel fordulnak az Európai Bizottsághoz ennek javítása érdekében.
Bizalmi jel
A képviselõk arra kérik a bizottságot, hogy az internetes kereskedelem nagyobb biztonsága érdekében kezdeményezze egy ?európai megbízhatósági jel" kialakítását, a hozzátartozó logóval és feltételrendszerrel.
?A megbízhatósági jelet (…) a kereskedõk akkor használnák, ha nyilvánosan igazolják, hogy meghatározott határidõn belül rendelkezésre bocsátották a kötelezõ információkat, ajánlott szerzõdéseket alkalmaztak, késedelem nélkül kezelték a panaszokat, alternatív vitarendezési (ADR-) rendszereket alkalmaztak, illetve megfeleltek más európai normáknak" – írja a jelentés. ?Az európai bizalomjelre irányuló célkitûzés többek között az, hogy létrejöjjön az elégedett fogyasztók olyan kritikus tömege, amely a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem mûködéséhez szükséges" – teszi még hozzá az elõterjesztõ a saját véleményét tartalmazó részben.
További bizalomnövelõ intézkedések
A képviselõk azt várják a bizottságtól, hogy teremtsen olyan jogi környezetet, melynek köszönhetõen a digitális kereskedelemben a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy adataikat kockázatmentesen kezelik a tranzakciók során. A digitális adatbiztonság növelésében kulcs szerep jut az oktatásnak, a konkrét lépések terén – a többi között – az ún. álcázott vásárlást említi a jelentés, mint amellyel az on-line szolgáltatásokat lehet ellenõrizni.
Az e-kereskedelmi piacot egy, a szereplõk által is támogatott EU-szintû szerv felügyelhetné, a weboldalakra független fogyasztói véleményeket lehetne elhelyezni a vásárlók orientációjának megkönnyítése érdekében.
Európai charta a jogokról és kötelezettségekrõl
A jelentés ?elhívja a Bizottságot olyan, a felhasználók jogairól szóló európai charta létrehozására, amely egyértelmûvé tenné az információs társadalom szereplõinek – ideértve a fogyasztókat is – jogait és kötelezettségeit" Ez a dokumentum elõírhatná a weboldalak akadálymentesítését is – derül ki a jelentésbõl.
A képviselõk rosszallják, hogy – fõleg az újonnan csatlakozott, kisebb tagállamok esetében – elõfordul, hogy bizonyos kereskedõk megtagadják a szolgáltatások nyújtását egyes EU-tagországok polgárai számára. Azt kérik, a bizottság lépjen fel ezen diszkrimináció ellen.
A jelentés szerint a Bizottságnak el kellene érnie, hogy az e-kereskedelemben az eladók meghatározott információkat, szabályozott, fontossági sorrendben minden esetben bocsássanak a vevõ rendelkezésére. A bizottságnak szabályoznia kellene azt is – vélik a képviselõk -, hogy a vevõ minden esetben megfelelõ információkat kapjon az ?ellátási láncról": vagyis arról, tulajdonképpen ki állította elõ a vásárolt árut, ki nyújtja az igénybe vett szolgáltatást s mely szereplõk vannak jelen pusztán közvetítõi minõségben az ügylet során.
Védelem a támadások ellen
A fogyasztói védelmet a képviselõk szerint külön meg kell erõsíteni ott, ahol a vásárló vállal minden kockázatot, vagyis akkor, ha elõre fizet.
Szabályozásban és technikai intézkedésekben megnyilvánuló lépéseket vár a bizottságtól a jelentés a felhasználókat érõ biztonsági, valamint a magánéletet érintõ támadásokkal szemben.
Végül a jelentés felhívja a tagállamokat, hogy mûködjenek együtt az EU egész belsõ piacán a digitális környezetben megvalósuló, magas szintû fogyasztóvédelem célkitûzésének elérésére irányuló törekvésben.
Jelentéstevõ: Zuzana Roithová (EPP-ED, CZ)
Jelentés: (A6-0191/2007) – A fogyasztóknak a digitális környezetbe vetett bizalma
A fogyasztóknak a digitális környezetbe vetett bizalma
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 21., csütörtök
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0191&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2048
Zuzana Roithová
Mindenkinek szélessávú internetet akar az EP
500 millió európai polgárnak, gyakorlatilag mindenkinek szélessávú hozzáférést biztosítana az Európai Parlament – derül ki egy a júniusi plenáris ülésen elfogadandó jelentésbõl.
A közösség versenyképessége, a tudásalapú társadalom elérése, a belsõ piac élénkítése szempontjából alapvetõ jelentõségû a mindenki számára elérhetõ szélessávú hozzáférés, melynek kiépítését – ahol az piacilag nem kifizetõdõ – közösségi, állami forrásokból is támogatni kell – vélik a képviselõk a Gunnar Hökmark (néppárti, svéd) által jegyzett jelentésben. ?Az internet és a szélessávú kommunikáció fejlõdése átalakította a világgazdaságot, egyesítette a régiókat és országokat", és ehhez azEU-nak is alkalmazkodnia kell – olvasható a szövegben.
Mire kell a szélessáv?
A belsõ piac fejlõdése szempontjából rendkívüli jelentõségû, hogy az EU polgárai közül mindenki rendelkezzen szélessávú kapcsolattal. A gyors világhálós összeköttetés a tudásalapú társadalom megszületéséhez is elengedhetetlen – vélik a képviselõk. ?A szélessáv gyors kiépítése létfontosságú az európai termelékenység és versenyképesség fejlõdése és az olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezetõ szerepet tölthetnek be a különbözõ ágazatokban, például az egészségügy, az ipar és a pénzügyi szolgáltatások területén" – így a jelentés.
A szélessávú kapcsolat jótékony hatást gyakorolna az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-tanulás és az e-közbeszerzés elterjedésére. Az elmaradottabb régiók is jócskán profitálhatnak a szélessáv elõnyeibõl, sõt – vélik a képviselõk – a fejlõdés bizonyos lépcsõfokait akár át is ugorhatják, a gyors internetkapcsolatnak köszönhetõen. A modern, internetes alapú televíziók programjainak vétele is csak magas színvonalú internetes kapcsolaton lehetséges, de szélessávot igényel az internetes alapú telefon használata is. Az iskolák szélessávú kapcsolattal való ellátása alapkövetelmény, az internetes elérés a távoktatásban is nélkülözhetetlen.
Piaci megoldás, támogatással
?A szélessávú megoldások alkalmazásának finanszírozása nem az Európai Unió feladata, hanem a piacé" – írja a képviselõ a jelentéshez csatolt véleményében. Igen ám, csakhogy a piaci szolgáltatóknak nem éri meg mindenütt kiépíteni a hálózatot a magas költségek miatt. Hátrányos övezeteknek számítanak a szigetek, a hegységek, a gyéren lakott területek – áll a szövegben.
A képviselõk viszont azt szeretnék, ha mindenki egyaránt részesülhetne a legmodernebb, magas kapcsolódási sebességet biztosító hálózat elõnyeibõl. Ezért azokon a helyeken, ahol a kiépítés a piaci szereplõknek nem éri meg, a képviselõk elképzelhetõnek tartják a hálózat közösségi alapokból, állami, települési forrásokból történõ támogatását is. Szintén a nehezen és drágán elérhetõ térségek ellátását segítik a mostanában egyre inkább használt új technológiák, mint a mobil vagy a mûholdas alapú kommunikáció. ?Az Európai Unió szerepe abban áll, hogy az innováció fejlesztéséhez és az új technológiák bevezetéséhez támogató környezetet alakítson ki a versenynek és a magánberuházásoknak kedvezõ szabályozási keret biztosításával" – olvasható a szövegben.
A jelentés szerint az egyre inkább digitális mûsorszórásra áttérõ földi televíziók, rádiók által szabadon hagyott frekvenciákban is vannak lehetõségek.
Jelentéstevõ: Gunnar Hökmark (EPP-ED, SE)
Jelentés: A6-0193/2007 – A szélessávú kommunikációról szóló európai politika kialakítása
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Közös vita – Statisztika
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 18., hétfõ
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0193&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2273
Gunnar Hökmark
Jelentés az EU versenypolitikájáról
Támogatja az EP szakbizottsága az uniós versenypolitika modernizálását és a közös összevont társasági adóalap bevezetését. A képviselõk szerint kudarc, hogy az energiapiacokon nincs még valódi verseny. A parlament a környezetbarát technológiák esélyegyenlõségének biztosítását és az állami támogatások jogszerûségének fokozott ellenõrzését várja az Európai Bizottságtól.
Az unió versenypolitikájának 2005-ös évét értékeli az EP Elisa Ferreira (szocialista, portugál) jelentése.
A parlamenti szakbizottság ?üdvözli a bizottságnak a versenypolitika modernizációjára tett intézkedését, és különösképpen a kartellekkel szembeni fokozott fellépését, a jogosulatlan állami támogatások elleni megújított fellépését és az ágazati vizsgálatok megindítását" – áll a jelentésben.
A képviselõk aggodalmukat fejezik ki ?a számos tagállam által nyújtott jogosulatlan állami támogatások visszatérítésének folyamatában tapasztalható túlzott késedelem miatt, és hangsúlyozza, hogy a szabályok nem megfelelõ végrehajtása ezen a területen súlyosan károsíthatja a tisztességes versenyt".
A jelentés ?támogatja a bizottság erõfeszítéseit egy EU-szerte elfogadott közös összevont társasági adóalap bevezetésére, mivel ez lehetõvé teszi majd a könnyebb összehasonlítást".
A szakbizottság ?aggodalmát fejezi ki a viszonylagos kudarc miatt abban a tekintetben, hogy az energiapiacokon mindeddig nem sikerült valódi versenyt elérni; megállapítja, hogy számos tagállamban a tulajdonjogi szétválasztás elégtelennek bizonyult a megfelelõ verseny biztosítására, mivel a piacon lévõ szolgáltatók igen magas piaci részesedése az elégtelen piacra jutással és a piac lezárásával társul".
A képviselõk úgy vélik, ?az új piaci szereplõk belépését és az új környezetbarát technológiák bevezetését lehetõvé tevõ esélyegyenlõség kialakításának prioritással kell bírnia".
Jelentéstevõ: Elisa Ferreira (PES, PT)
Jelentés: A6-0176/2007- 2005. évi jelentés a versenypolitikáról
a Bizottság 2005. évi jelentése a versenypolitikáról
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 18., hétfõ
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0176&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2078
Elisa Ferreira
EU-orosz kapcsolatok: energia, WTO, emberi jogok
Javítani szeretné az EP külügyi szakbizottsága az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat, de nem bármi áron. A júniusi plenáris ülésen tárgyalandó jelentés számon kéri a politikai jogok biztosítását és elítéli az ország óriási energiahordozó-készleteinek politikai célok érdekében való felhasználását.
A kilencvenes évek végén lábra kapott orosz gazdaság, az ország jelentõs energiakészletei és az a tény, hogy Oroszország az EU harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere idõszerûvé teszik az unió és Oroszország utóbbi idõben kölcsönös bizalomhiánnyal terhelt kapcsolatainak normalizálását – áll a parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában már jóváhagyott, Godelieve Quisthoudt-Rowohl (néppárti, német) által jegyzett jelentésbõl. 2005-ben az EU és Oroszország közötti kereskedelem 166 milliárd Eurót tett ki, a két gazdaság kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésében azonban még óriási lehetõségek vannak – vélik a képviselõk.
Gázhiány 2010-re?
?Az EU a szükséges energia átlagosan körülbelül 28 százalékát az Orosz Föderációból importálja, néhány országban pedig a gázimport 100 százaléka Oroszországból származik" – írja a jelentés. Az utóbbi években azonban két ízben is elõfordult, hogy szomszédaival kialakult vitái miatt az Oroszországból származó fosszilis tüzelõanyagok szállítása több-kevesebb idõre elakadt (Ukrajna, Fehéroroszország) – emlékeztet a jelentés elõterjesztõje a dokumentumhoz fûzött véleményében. Következésképpen az Oroszországba, mint energiaszolgáltatóba vetett bizalom jelentõsen megingott.
A WTO-tagságra váró Oroszországtól azonban a képviselõk szerint elvárható lenne, hogy óriási energiahordozó-készleteiben rejlõ potenciálját ne használja politikai célok elérése érdekében. Európa számára rendkívül veszélyes az orosz energiától való egyoldalú függés, ezért a kontinens energiaellátásának diverzifikálását várják el a képviselõk. A kapcsolatok javítása ellen hat az is, hogy Oroszországban a stratégiainak ítélt ipari ágazatokban az európai cégek gyakran diszkriminatív gyakorlattal szembesülnek. Holott például az acéliparban, az EU területén is mûködnek oroszországi nagybefektetõk, ezért joggal várhatná el az unió a kölcsönösséget – olvasható a jelentésben.
Mindazonáltal – írja a jelentés – az EU energiapolitikája nem szólhat kizárólag az Oroszországtól való függõségi viszony csökkentésérõl. A jelentés felveti, hogy amennyiben Oroszországban nem valósítanak meg jelentõs beruházásokat az energiainfrastruktúrában, az 2010-re gázhiányt eredményezhet.
A képviselõk nem zárkóznak el az EU árampiacának az orosz cégek elõtti megnyitásától, azonban feltételül szabják utóbbiak számára, hogy alkalmazzák az atomerõmûvekkel és az atomhulladékok kezelésével kapcsolatban az EU-s normákat.
Emberi és szerzõi jogok
Az Európa Tanács tagjaként Oroszországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi szervezet legfontosabb értékeit, a demokrácia és az emberi jogok védelmét – így a jelentés. A képviselõk az egészségügyben, az oktatásban, a gáziparban, a bankrendszerben és általánosabban a jog betartásának biztosítása terén további strukturális reformokat várnak. A képviselõk azt szeretnék, ha az orosz hatóságok hatékonyabban küzdenének a korrupció ellen és ez a küzdelem kiterjedne a jelenség kiváltó okai elleni harcra is.
A szerzõi jogok védelmében is többet várnak a képviselõk az orosz bíróságoktól, a vonatkozó jogi normákat szerintük az EU-ban alkalmazandókkal azonos platformra kellene hozni. A jelentés aggódik az Oroszországban gyártott hamisított termékek miatt, melyek kifejezetten veszélyesek lehetnek pl. a gyógyszeripar esetében.
WTO-tagság
Az unió és Oroszország kereskedelmi forgalmára az utóbbi WTO-tagsága a jelentés szerint kedvezõ hatást fog gyakorolni. Sõt a jelentés ?felszólítja a bizottságot, hogy Oroszország WTO-hoz való csatlakozása után fontolja meg egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodás megtárgyalását". A képviselõk ?úgy vélik, hogy az Orosz Föderáció külföldi befektetések védelmére vonatkozó politikáját oly módon kell tökéletesíteni, hogy az az OECD által elismert nemzetközi normákhoz igazodjon". A korrupció visszaszorítása mellett a megkülönböztetés-mentes, erõs demokratikus értékekben gyökerezõ, átlátható és kiszámítható befektetõi környezet eredményezhetné több európai cég oroszországi letelepedését – írja a jelentés.
A szöveg elismeréssel szól Oroszország eddigi vámreformjairól, de további egyszerûsítést, automatizálást vár ezen a téren, valamint azt, hogy a vámkezelés ne akadályozza az áruk mozgását. A képviselõk szerint Oroszország WTO-csatlakozása nem eredményezheti az importvámok emelkedését. A Lengyelországból származó húsáruval szemben alkalmazott orosz diszkriminatív gyakorlat a jelentés szerint összeegyeztethetetlen a WTO-ban érvényes szabályokkal.
További gazdasági kapcsolatok
A szállítás terén a hangsúly az EU-Oroszország közötti vasúti forgalom harmonizálásán van – derül ki a jelentésbõl. A szolgáltatások közül a közlekedésen kívül a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások terén várnak további jogi harmonizációt a képviselõk a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése érdekében. Az EP aggódik a külföldi pénzügyi szolgáltatók orosz piacra történõ belépése elõtt tornyosuló akadályok miatt.
Mivel jó néhány EU-tagállam számára Oroszország rendkívül fontos partner a mezõgazdasági termékek kereskedelmében, ezen a területen is jogharmonizációt szorgalmaz a jelentés, különösen az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések területén.
A képviselõk jelentõs lehetõségeket látnak még az idegenforgalom fejlesztésében is, szerintük az erõsödõ gazdasági kapcsolatok egyébként is nagyvonalúbb vízumkönnyítéseket tesznek majd szükségessé.
Jelentéstevõ: Godelieve Quisthoudt-Rowohl (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0206/2007) – Az EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai Oroszországgal
Az EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai Oroszországgal
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 18., hétfõ
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0206&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2237
Godelieve Quisthoudt-Rowohl
Családcentrikus európai felsõoktatást és szakképzést szeretne az EP
A fiatalok családalapítási törekvéseit és a felsõoktatásban való részvételük összeegyeztetését segítõ szabályozási keretrõl vitázik az EP kedden. A képviselõk átmeneti adómentességet, a lakhatás megkönnyítését, gyermekfelügyeleti szolgáltatásokat és rugalmas tanulmányi rendszerek bevezetését sürgetik. A családbarát oktatási programokat kínáló intézmények könnyebb azonosítása érdekében nemzeti tanúsítási rendszert is létrehoznának a képviselõk.
A témáról Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (néppárti, görög) által készített saját kezdeményezésû jelentést. A Tanács demográfiáról szóló zöld könyve következtetései szerint Európa népességének csökkenése többek között annak tudható be, hogy a fiatalok családalapítási törekvéseiket gazdasági és társadalmi okok miatt elhalasztják, valamint a különbözõ életszakaszok (tanulás, munkavállalás, családalapítás) késõbbre tolódnak. Minden statisztika azt mutatja, hogy az európaiaknak és fõleg a képzettebbeknek nincs annyi gyermekük, mint ahányat szeretnének – állapítja meg a jelentéstevõ.
Ez azt is eredményezi, hogy egyre több fiatal folytat család mellett felsõfokú tanulmányokat. Írországban a hallgatók 11,3 százalékának van gyermeke, Ausztriában 10,8, Lettországban 10,7, Finnországban pedig 8 százalék ez az arány. A gyermekes hallgatók száma az északi országokban a legmagasabb, ahol ?a hallgató-szülõk részére társadalmi és gazdasági intézkedések egész arzenálja áll rendelkezésre". Svédországban a nõi hallgató 41, Finnországban 31, Norvégiában 30 százalékának már a tanulmányaik befejezés elõtt megszületik elsõ gyermeke.
Speciális szükségletek, hatékonyabb támogatás
Mivel az európai országok többségében a hallgatóknak jelentõs nehézségekkel kell szembenézniük, a képviselõk arra ösztönzik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, támogassák a hallgatói lét családi élettel való összehangolását segítõ politikákat.
A szakbizottság szerint a tagállamoknak és a hitelintézeteknek megfelelõ hallgatói biztosításokkal (különösen a társadalombiztosítás és az orvosi ellátás terén), elõnyös feltételekkel nyújtott kölcsönökkel, a tanulmányi idõszak idejére érvényes adómentességgel kellene támogatniuk a fiatalok fenti törekvéseit. A képviselõk a tanuló szülõk olcsóbb lakhatását is lehetõvé tennék. Az EP a tagállamok a figyelmébe ajánlja az Európai Szociális Alap hatékonyabb kihasználását a fenti politikák kialakításánál. A képviselõk felszólítják az oktatási és képzési intézményeket, hogy a tandíjak kiszámításánál vegyék figyelembe a hallgatók családi felelõségeit is. Az EP a kedvezményeket az idõseket, betegeket vagy fogyatékkal élõket eltartó hallgatókra is kiterjesztenék.
Gyermekfelügyelet, rugalmas képzési rendszerek
A jelentés üdvözli a Tanács felkérését, hogy a tagállamok 2010-ig hozzanak létre gyermekfelügyeleti struktúrákat 3 éves és a kötelezõ iskolakezdési kor közötti gyermekek legalább 90 százléka és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek legalább harmada részére.
A jelentés felhívja az oktatási intézményeket, hogy tegyék lehetõvé a tanulmányok rugalmas szervezését hallgatói számára, bõvítsék részidõs és távoktatás programjaikat valamint alkalmazzák az új technológiák által biztosított rugalmasabb technikákat.
Nemzeti tanúsítási rendszert, EU-szintû egyeztetést
A jelentés arra is felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy nemzeti tanúsítási rendszert, amely lehetõvé teszi azon felsõoktatási vagy szakmai intézmények beazonosítását, amelyek lehetõséget nyújtanak a hallgatói élet és a családi élet összehangolására. A képviselõk a tagállamok oktatási és szociális miniszterek számára EU-szintû egyeztetõ fórumot hoznának létre, ahol megoszthatnák a tagállamok tapasztalatait és a legjobb gyakorlatokat.
Jelentéstevõ: Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (EPP-ED, EL)
Jelentés: A6-0209/2007 – Szabályozási keret olyan intézkedések bevezetéséhez, amelyek lehetõvé teszik az Európai Unió fiatal nõi számára a családi élet és a tanulmányi idõszak összeegyeztetését
Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 19., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0209&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2276
Marie Panayotopoulos-Cassiotou
Átláthatóbb közbeszerzési eljárásokat akar az EP
Az EP plenáris ülésén két közbeszerzésekkel foglalkozó jelentést tárgyalnak a képviselõk. Az uniós közbeszerzési szabályozás reformja során átláthatóbbá tennék az eljárásokat és visszaszorítanák a részrehajlást a szerzõdések odaítélésekor. Az odaítélés és az aláírás között legalább 10 napnak kellene eltelnie.
A Jean-Claude Fruteau (szocialista, francia) által jegyzett, együttdöntésben tárgyalt jogszabály pár korábbi irányelv módosításával hatékonyabb eljárásokat határoz meg a szerzõdések értékelésére és odaítélésére, ezen kívül nagyobb átláthatóságot biztosít.
A reformtervezet kiemelt pontja az ún. ?standstill" határidõ bevezetése. Eszerint a bizottság javasolja, hogy harcolni kell a szerzõdések ?minél elõbbi aláírásának" gyakorlata ellen, ?amely azzal jár, hogy miután a szerzõdést már aláírták, a lefolytatott eljárások többé nem vitathatóak, és egyszerû kártérítésre korlátozza az alkalmazott szankciókat". Az Európai Bizottság ?javasolja egy 10 napos felfüggesztõ hatályú (standstill) határidõ létrehozását az egyik ajánlattevõnek történõ szerzõdés-odaítélésrõl szóló döntés és a szerzõdés aláírása között, szükséges idõt hagyva a sérelmüket vélelmezõ jelentkezõknek, hogy jogorvoslat iránti kérelmet nyújtsanak be".
Emellett ?minden olyan szerzõdéskötés érvénytelen lenne, amelyet a 10 napos felfüggesztõ hatályú határidõ lejárata elõtt írnak alá, és a jogorvoslati kérelmek ügyében eljáró felelõs nemzeti szervnek kell következtetéseket levonnia a jogellenes szerzõdéssel kapcsolatban, úgymint az ajánlatkérõ által esetleg átutalt összegek visszatérítése".
A jelentéstevõ szerint ?a felfüggesztõ hatályú, standstill típusú határidõ megfelelõ megoldásnak tûnik. (…) A javasolt 10 nap egy minimális idõszak, amelyet azok a tagállamok, amelyek kívánják, meghosszabbíthatnak".
A másik, saját kezdeményezésû jelentés, amelynek a felelõse Arlene McCarthy (szocialista, brit) A közbeszerzési jogszabályok átültetésének és végrehajtásának speciális problémái és e jogszabályok viszonya a lisszaboni menetrendhez címmel készült.
A jelentéstevõ szerint ?tekintettel arra, hogy a közbeszerzés az EU bruttó hazai termékének több mint 16 százalékát adja, az EU bõvítésébõl következõ kihívások összefüggésében a nemzeti gyõztesek (national champions) felé tanúsított részrehajlás és a szerzõdések versenyfeltételek alapján történõ odaítélésében megmutatkozó egyéb mulasztások továbbra is veszélyeztetik az immár kibõvült belsõ piac egészséges mûködését".
Jelentéstevõ: Arlene McCarthy (PES, UK)
Jelentés: (A6- /2007) – A közbeszerzési jogszabályok átültetésének és végrehajtásának speciális problémái és e jogszabályok viszonya a lisszaboni menetrendhez
A közbeszerzési jogszabályok átültetésének és végrehajtásának speciális problémái és e jogszabályok viszonya a lisszaboni menetrendhez
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 19., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/sidesSearch/sipadeMapUrl.do?PROG=REPORT&language=HU&startValue=0
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2084
Arlene McCarthy
Jelentéstevõ: Jean-Claude Fruteau (PES, FR)
Jelentés: A6-0172/2007 – Jogorvoslat a közbeszerzési szerzõdések odaítélése tekintetében ;Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerzõdések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történõ módosításáról
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Jogi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. június 19., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0172&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0066
Jean-Claude Fruteau
Kérdés a védelmi beszerzésekrõl
Az EP belsõ piaci bizottsága nevében Arlene McCarthy (szocialista, brit) tesz fel szóbeli kérdést az Európai Bizottságnak.
A benyújtott kérdés szövege a következõ:
?Mivel a védelmi beszerzések odaítélése továbbra is a zömében szétszabdalt nemzeti piacok keretein belül történik, a Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a Szerzõdés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történõ alkalmazásáról szóló, 2006. december 7-én elfogadott értelmezõ közleményét (COM(2006)0779 végleges). A közlemény segített tisztázni a jelenlegi jogi keretet, és meghatározta, hogy az eltérések milyen feltételek mellett alkalmazhatók.
A Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tudomásul veszi továbbá a Bizottság erõfeszítéseit olyan új szabályozás elõterjesztésére, amely alapvetõ mértékben hozzájárul az európai védelemi ipar és beszállítói számára kialakítandó versenyképesebb környezet létrehozásához. A közlemény különös figyelmet fordít a védelmi beszerzések európai gazdaságban betöltött fontos szerepére.
A Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság az alábbi kérdéseket intézi az Európai Bizottsághoz:
Milyen elõrelépés történt annak a jelenleg kidolgozás alatt álló irányelvnek a tekintetében, amely ?olyan védelmi felszerelések beszerzésére vonatkozik, amelyekre az EKSz 296. cikke szerinti kivétel nem alkalmazható"? Milyen további lépéseket tervez a Bizottság?
A belsõ piac igazságos és hatékony mûködése szempontjából a Bizottság hogyan értékeli az Európán belüli védelmi ipart, ahol úgy tûnik, hogy a különbözõ tagállamokban jelentõs számú, magasan képzett munkaerõt foglalkoztató munkahely van veszélyben? A Bizottság várakozásai szerint az irányelv milyen hatással lesz az ágazatra?
Hogyan kívánja a Bizottság ösztönözni a tagállamok között a védelmi beszerzésekkel kapcsolatos szorosabb együttmûködést, az átláthatóság javítását és nemzeti védelmi beszerzési piacaik fokozatos megnyitását annak érdekében, hogy teljesítményen és versenyen alapuló környezetet alakítsanak ki ezen érzékeny ágazat számára?
Milyen következtetések vonhatók le a 2006-ban létrehozott magatartási kódex alapján? A Bizottság értelmezése szerint milyen viszony áll majd fenn az irányelv és a magatartási kódex között?"
Arlene McCarthy (O-0022/2007 – B6-0122/2007)
Bizottság
Eltérés a belsõ piaci szabályoktól a védelmi beszerzések esetében az EKSz 296. cikke alapján
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Vita: 2007. június 19., kedd
A szóbeli kérdés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&language=HU&reference=O-2007-0022&secondRef=0
Arlene McCarthy
Kerethatározat a rasszizmus és idegengyûlölet ellen
Tartós és gyakori problémát jelentenek a rasszista jellegû bûncselekmények az unióban. Az EP szakbizottsága szerint egyetlen évben több mint 9 millióan válnak ilyen bûncselekmény áldozatává. A képviselõk az idegengyûlölet elleni uniós kerethatározat kapcsán fogalmaztak meg ajánlásokat a Tanács számára.
A Martine Roure (szocialista, francia) jelentése ?a rasszizmus és idegengyûlölet elleni küzdelemrõl szóló kerethatározatról folytatott tárgyalások alakulásáról" szól.
A szakbizottsági szinten elfogadott szöveg szerint ?az EUMC (Rasszizmus és Idegengyûlölet Európai Megfigyelõközpontja) éves jelentései, a rasszista bûncselekményekrõl szóló összehasonlító jelentései, valamint az antiszemitizmusról és iszlámellenességrõl szóló nemrég megjelent két jelentése kimutatta, hogy a rasszista jellegû bûncselekmények tartós és gyakori problémát képeznek a tagországokban". A jelentében az áll, hogy ?2004-ben több mint 9 millió ember volt rasszista bûncselekmény áldozata".
A képviselõk úgy vélik, hogy ?a Tanácsban a több éve zajló tárgyalások eredményeképpen semmilyen megállapodás nem született a kerethatározatra irányuló javaslatról".
A parlamenti szakbizottság ?tekintettel arra, hogy a német elnökség javasolta a Tanácsnak, hogy a tárgyalásokat a 2007. január 15-én benyújtott szöveg alapján folytassák", többek között a következõket ajánlja a Tanácsnak:
- biztosítsa, hogy a rasszizmus és idegengyûlölet elleni küzdelem élén elsõsorban a békére, az erõszakmentességre és az alapvetõ jogok tiszteletben tartására irányuló oktatás, továbbá uniós szinten a vallási meggyõzõdések és a kultúrák közötti párbeszéd álljon
- a bizottsággal együtt alkalmazza aktívabban a meglévõ megkülönböztetés-ellenes és rasszizmus-ellenes jogszabályokat és a hatályos szerzõdések rendelkezéseit, illetve szorosan figyelemmel kell kísérnie az egyes tagállamokban a kerethatározat jövõbeli átültetését és végrehajtását
- ismerje el, hogy egyes tagállamok büntetni rendelik a népirtás tagadását vagy jelentõségének botrányos lekicsinyítését, az emberiség elleni bûncselekményeket vagy a háborús bûnöket
- szerepeltesse a kerethatározat végleges szövegében a rasszista és idegengyûlölõ tevékenységekhez kapcsolódó bûncselekmények meghatározását
- tartsa meg a lehetséges eltérést a kettõs büntethetõség elve tekintetében azért, hogy a tagállamok között lehetõvé váljon a kölcsönös jogsegély a rasszista és idegengyûlölõ magatartások üldözése és a határokon átnyúló rasszista mozgalmak leküzdésének lehetõvé tétele érdekében
Jelentéstevõ: Martine Roure (PES, FR)
Jelentés: A6-0151/2007 – A rasszizmus és idegengyûlölet elleni küzdelemrõl szóló kerethatározatról folytatott tárgyalások elõrehaladásáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 20., szerda
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0151&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2067
Martine Roure
Nemzeti és európai stratégiák a fiatalkori bûnözés ellen
A fiatalkori bûnözés kizárólag integrált, nemzeti és európai szintû stratégiák elfogadásával küzdhetõ le hatékonyan – áll Katerina Batzeli (szocialista, görög) saját kezdeményezésû jelentésében. A képviselõk arra kérik az Európai Bizottságot, hozza létre a Fiatalkori Bûnözés Európai Megfigyelõközpontját, és tegyen javaslatot egy integrált közösségi keretprogramra.
A jelentés szerint egyre csökken az az életkor, amikor a bûnözést elkezdik, és a fiatalok által elkövetett bûncselekmények egyre nagyobb kegyetlenséggel járnak.
Megelõzés három szinten
A jelentés kiemelkedõ jelentõséget tulajdonít annak, hogy társadalom összes érintett fele – az állam, a regionális és helyi hatóságok, az iskola, a család, a nem kormányzati szervezetek – részt vegyen az integrált nemzeti stratégia megtervezésében és végrehajtásába. Olyan iskola-, szociál-, család- és oktatáspolitikára van szükség, amely biztosítja a fiatalok korai szocializációját és elõsegíti az értékek átadására – így a jelentés.
A jelentés szerint a megelõzést három alapvetõ szinten kell tervezetni:
- az elsõdleges megelõzés szintjén, amely minden polgárt céloz
- a másodlagos megelõzés szintjén, amely az alkalmi és rendszeres fiatalkorú bûnözõket célozza
- a harmadlagos megelõzés szintjén, amely azokat a fiatalkorúakat célozza, akik ellenállnak a bûnözõi viselkedés átvételének, illetve fel akarnak hagyni azzal.
A képviselõk konkrét intézkedéseket is javasolnak a tagállamoknak, például az egyéves szülõi szabadságot, tanárok speciális képzését, konfliktuskezelési tréningeket és média képviselõivel közösen egy olyan ?útmutatót", amelynek célja a gyermekek, és különösen a fiatalkorú bûnözõk jogainak védelme.
A közös európai megközelítésnek azt kell célként kitûznie, hogy meghatározza a fiatalkori bûnözés kezelését és orvoslását szolgáló beavatkozás mintáit. Ezekben a szabadságvesztéssel kapcsolatos intézkedések csak a büntetés végsõ eszközei lehetnek – vélik a képviselõk. A bizottságnak a megelõzõ intézkedéseket már meglévõ közösségi forrásból kellene finanszíroznia, az integrált programokra pedig új költségvetési tételt vezethetne be – áll a jelentésben.
Fiatalkori Bûnözés Európai Megfigyelõközpontja
A képviselõk felszólítják az Európai Bizottságot, mihamarabb hozza létre a Fiatalkori Bûnözés Európai Megfigyelõközpontját, amelynek feladata többek között a statisztikai adatok gyûjtése, tervek és tapasztalatok terjesztése, nemzetközi és regionális és szintû programok és innovatív kezdeményezések kidolgozása lenne.
A szakbizottság arra is felszólítja a bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy integrált közösségi keretprogramra, amely közösségi megelõzõ intézkedésekbõl, a civil szervezetek és az államközi együttmûködés támogatásából, valamint a kísérleti programok regionális és helyi szintû finanszírozásából áll. A keretprogram a legjobb nemzeti gyakorlatokon alapulna és kiterjedne a pedagógiai infrastrukturális követelményekre is.
Jelentéstevõ: Katerina Batzeli (PES, EL)
Jelentés: A6- /2007- Fiatalkori bûnözés – A nõk, a család és a társadalom szerepe
Fiatalkori bûnözés – A nõk, a család és a társadalom szerepe
Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 20., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2011
Katerina Batzeli
Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat
