ökolabelKötelezõ lesz az EU-ökocímke használata azokon a termékeken, amelyek összetevõinek legalább 95 százaléka biogazdálkodásból származik – állapodtak meg a mezõgazdasági miniszterek. A genetikailag módosított szervezetek ökotermelésben való felhasználása továbbra is szigorúan tilos, az ökotermékekben való véletlen elõfordulás 0,9 százalék lehet, amit Magyarország sokallt, ezért a rendelet ellen szavazott.

ökolabelKötelezõ lesz az EU-ökocímke használata azokon a termékeken, amelyek összetevõinek legalább 95 százaléka biogazdálkodásból származik – állapodtak meg a mezõgazdasági miniszterek. A genetikailag módosított szervezetek ökotermelésben való felhasználása továbbra is szigorúan tilos, az ökotermékekben való véletlen elõfordulás 0,9 százalék lehet, amit Magyarország sokallt, ezért a rendelet ellen szavazott.

Megállapodásra jutottak a mezõgazdasági miniszterek a mezõgazdasági Tanács június 12-i ülésén az új ökológiai termelési és címkézési rendeletrõl. A rendelet mind a gazdálkodók, mind a fogyasztók szempontjából egyszerûbb lesz, többek között egy új, állandó behozatali és egy összehangoltabb ellenõrzési rendszert vezetnek be. Az ökocímke akkor ?jár", ha a termék összetevõinek legalább 95 százaléka biogazdálkodásból származik, ugyanakkor a nem ökotermékek esetében kizárólag az összetevõk között tûntethetõk fel az ökológiai összetevõk. A rendelet szerint az EU-ökocímke használata kötelezõ lesz, de nemzeti vagy magánlogót is fel lehet tüntetni.

?Ez a kiváló megállapodás Európa-szerte segít a fogyasztóknak, hogy könnyen felismerjék az ökotermékeket, és biztonságot teremt a számukra, hogy biztosan tudják, mire adják ki a pénzüket" – hangsúlyozta Mariann Fischer Boel mezõgazdasági és vidékfejlesztési biztos. A genetikailag módosított szervezetek (GMSZ) ökotermelésben való felhasználása továbbra is szigorúan tilos, az elismert GMSZ-ek bioélelmiszerekben való véletlen elõfordulásának küszöbét 0,9 százalékban korlátozta a Tanács. Ez azt jelenti, hogy az ökotermékek címkéjén csak akkor kell feltüntetni a génmódosított termék jelenlétét, ha azok aránya meghaladja a 0,9 százalékot. A miniszterek ezzel megszüntették az egérutat, amely jelenleg megengedi, hogy a GMSZ-ek 0,9 százalékot meghaladó nem szándékos jelenléte mellett a terméket ökológiai termékként adják el. A tervezet ellen szavazott Magyarország, Olaszország, Görögország és Belgium, mivel a szabályozást nem tartják elég szigorúnak a GMSZ-re vonatkozóan – ezek az országok 0,1 százalékos megengedhetõ határt, kvázi zéró toleranciát javasoltak.

Az új rendelet egyértelmû célokat, elveket és termelési szabályokat jelöl ki a biogazdálkodás, az akvakultúra, a növénytermesztés és takarmánytermelés, valamint a bioélelmiszer-gyártás számára, és pontosítja a GMSZ-ekre vonatkozó szabályokat. A szabályozás nem terjed ki az éttermekre és étkezdékre, de megengedi, hogy a tagállamok igény szerint szabályozzák az ágazatot a rendelet 2011-es felülvizsgálatáig. Harmadik országok számára lehetõvé válik, hogy az unió termelõire vonatkozó szabályokkal azonos vagy azoknak megfelelõ feltételek szerint exportáljanak az Unió piacára.

2005-ben a 25 tagállamot számláló Európai Unióban mintegy hatmillió hektáron már zajlott, vagy épp kialakulófélben volt a biogazdálkodás, amely több mint két százalékos növekedést jelent 2004-hez képest. Ugyanebben az idõszakban több mint 6 százalékkal nõtt az ökotermelõk száma.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük