EU SchengenTovábbra is érvényes az a céldátum, hogy minden feltétel teljesülése esetén 2007. december 31-én a szárazföldi, 2008. március 31-én pedig a légi közlekedésben is sor kerülhet a Schengeni Megállapodás tíz új tagállamra történõ kibõvítésére .

EU SchengenTovábbra is érvényes az a céldátum, hogy minden feltétel teljesülése esetén 2007. december 31-én a szárazföldi, 2008. március 31-én pedig a légi közlekedésben is sor kerülhet a Schengeni Megállapodás tíz új tagállamra történõ kibõvítésére .

A luxembourgi tanácsülés egyebek a schengeni csatlakozás menetrendjének kinyilvánítását javasolja a jövõ heti brüsszeli állam- és kormányfõi találkozó számára. Korábban egyes tagországok – mindenekelõtt Ausztria – annyiban igyekeztek lazítani a kötelezettségvállaláson, hogy a csúcs számára javasolt szövegben dátum helyett a "belátható jövõben" megfogalmazás szerepelt volna. Ez azonban az érintett országok ellenállásán ugyanúgy fennakadt, miként a dátumos verzió mellett tört lándzsát az Európai Bizottság, és a júliustól EU-elnökséget ellátó portugál kormány minisztere is.

Takács Albert, igazságügyi és rendészeti miniszter a BruxInfónak nyilatkozva megismételte, amit az ülésen is külön aláhúzott: nevezetesen, hogy az új tagállamok számára nagyon nagy a jelentõsége a határidõ betartásának és annak, hogy az év végéig valóban sor kerüljön az átállásra. Fontos politikai üzenete van az állampolgárok felé a megtörténte – emlékeztetett. "A magunk részérõl mindent megteszünk, hogy részünkrõl ne legyen akadálya" – tette hozzá.

A tanácsülés résztvevõi jelentést hallgattak meg a schengeni elõkészületekrõl, amibõl egyebek között kitûnt, hogy az elsõ teszt valamennyi új "Schengen-jelöltnél" sikeresen lezárult, ami a kibõvített információs rendszerhez ("SIS one 4 all") való illeszkedést illeti. A következõ ellenõrzésre októberben kerül majd sor, akkor már azt fogják vizsgálni, hogy az érintett országok hatóságai mennyiben tudják tényleges hatékonysággal kezelni és használni is a rendszert. Az akkor szerzett tapasztalatok alapján is hozza majd meg a miniszteri tanács novemberi ülése a végleges menetrendrõl szóló döntését. Ami azonban – különösen, ha a jövõ heti csúcs is megerõsíti a dátumokhoz kötött forgatókönyvet – csak nagyon indokolt esetben lehet már halasztó jellegû.

Döntés a Vízum Információs Rendszerrõl és a Prümi Egyezmény intézményesítésérõl

A miniszteri tanács elfogadta a közös Vízum Információs Rendszerrõl (VIS) szóló jogszabály tervezetét, utat nyitva az elõtt, hogy sor kerülhessen 2009-es hatályba lépésére. (Az Európai Parlament végsõ formális egyetértése még hátra van, de elõzetes egyeztetésekbõl tudható, hogy minden bizonnyal még elsõ olvasatban megszületik majd a jóváhagyás.)

A leendõ projekt lényege egy tagállamok közötti hatalmas adatbázis, amely tartalmaz majd valamennyi – harmadik ország állampolgára számára a Schengen-térségbe kért – rövid lejáratú vízumkérelmet. Személyi adatok és fénykép mellett digitális információt (ujjlenyomat) is magában foglal majd. A rendszer egyik legfontosabb hozadéka, hogy elejét veheti a több tagállamtól párhuzamosan kért vízumigénylés lehetõségének. A szervezett bûnözés és a terrorizmus elleni harcot erõsítheti ugyanakkor, hogy – a rögzített adatvédelmi normák betartásának szavatolásával – indokolt esetben hozzáférhetnek az adatbázishoz bûnüldözõ szervezetek is.

Egy másik területen – miként az várható volt – egyhangú döntés támogatta az úgynevezett Prümi Egyezmény átemelését az Európai Unió alapszerzõdésébe. A 2005. május 27-én aláírt szerzõdés lehetõvé tette az együttmûködésben résztvevõ országok – Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Spanyolország – rendõrségei számára, hogy kölcsönösen hozzáférjenek egymás DNS- és ujjlenyomat-adatbankjaihoz, és a lopott jármûveket tartalmazó adatbázisokhoz. Az eredeti szerzõdés – akkor még és abban a körben – utat nyitott volna azelõtt is, hogy a hatóságok a tagállami határokon keresztül üldözzenek egy-egy elkövetõt. A mostani egyhangú tanácsi határozattal végül "közösségiesített" egyezménybõl az utóbbi lehetõség – brit és ír nyomásra, tekintettel az északír helyzetre – kimaradt, de a többi elemében lényegében megegyezik az eredetileg EU-kereteken kívül indult kezdeményezés legfontosabb pontjaival.

Magyarország kezdetben – több más tagállamhoz hasonlóan – azért vonakodott a prümi szerzõdéshez csatlakozni, mert az adatszolgáltatás vonatkozásában bizonyos alkotmányos (adatvédelmi) korlátozások csak részleges együttmûködést tudnának lehetõvé tenni. Egy késõbbiekben végzett vizsgálat azonban ezt részben kezelhetõnek minõsítette, lehetõvé téve, hogy a konkrét megkeresések alkalmával eseti alapon döntsenek a hatóságok.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük